Heves Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-15 / 138. szám

* 4 FÓKUSZBAN HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 15., HÉTFŐ Afganisztán Sok katona odakint érzett késztetést arra, hogy megkeresztelkedjen. Ha csak egy embernek jobb lett, már megérte a szolgálat - vallja Hankóczi Gergely / / LELKÉSZ, PISZTOLLYAL AZ OLDALÁN Hankóczi Gergely (38) azon kevés református lelkészek egyike, aki kato­nai egyenruhát, s oldalán pisztolytáskát hord. Nem véletlenül, hisz Afganisz­tánban, a magyar PRT (Tartományi Újjáépítési Csoport) PoTi-Khumri táborában szolgál. Bán János Az 59. Szentgyörgyi Dezső Re­pülőbázis tábori lelkésze isten­tiszteletet, bibliaórát tart, lelki vigaszt nyújt a hozzá fordulók­nak, sőt szerdánként filmklubot szervez a magyar táborban. Itt azonban nem a „Ben Húr” vagy a „Napfivér, holdnővér” jelene­teit taglalják a zord hadfiak, ha­nem a „Ponyvaregény”, a „Forrest Gump”, és más örökbe­csű alkotások lényegi, lelki tar­talmát boncolgatják.- Vagyunk néhányan itt a tá­borban a légierőtől, mondhatni, g mi viszünk némi színt a száraz- ~ földiek népes csapatába - kezdi J a bemutatkozást Hankóczi Ger- 1 gely. - Jómagam egyébként a Protestáns Tábori Lelkészi Szol­gálat lelkészeként szolgálok, im­már nyolcadik esztendeje. Az­előtt civil lelkészként dolgoztam Kunszentmiklóson, Ágasegyhá­zán, majd Kecskeméten. Egy ide­ig ment is együtt a kettő,-a civil és a katonai szolgálat, de azután egy kormányzati döntés követ­keztében választanom kellett. Én ezt választottam.- Idekint, Afganisztánban sok katona tart igényt lelki vigasz­ra, egyházi segítségre?- Á katonák jó része meg van keresztelve. Főképp azok számí­tanak rám persze, akik vidéken nőttek fel, s ahol az egyházi kö­zösségekben való részvétel sok­kal erőteljesebb volt. De úgy lá­tom, a többi srác is alapvetően nyitott. Ideérkezésem után nem sokkal már hárman kerestek meg azzal, hogy szeretnének megkeresztelkedni. Ez egyfajta bizalmi viszonyt is feltételez. Akiknek nincs felekezeti elköte­lezettségük, nincsenek megke- resztelkedve, azok számára első­sorban a lelkész személye szá­mít abban, hogy aztán milyen hitvallásúvá kívánnak keresztel- kedni. Ha jól megvannak mond­juk a katolikus lelkésszel, akkor katolikusok lesznek, ha a refor­mátussal vagy az evangélikussal jönnek ki, akkor az ő vallásukat követik.- Nem gondoltam volna, hogy a katonák közül sokan itt kint, az idegen környezetben találják meg magukban a Hankóczi Gergely. „Le kell egyszerűsíteni a mondanivalónkat. Az evangéliumnak érdekesnek kell lennie, de egyszerűnek, mint ahogy az is.” késztetést arra, hogy megke- resztelkedjenek...- Pedig ez valahol érthető. Van olyan bibliaórás katonám, aki­vel szimpla beszélgetésből jutot­tunk el oda, hogy a csoport meg­határozó személyisége lett Nem­rég ő jelentette be, hogy odaha­za, családi körben szeretne meg­keresztelkedni. Úgy látja jónak, hogy a szülei is ott legyenek éle­te eme fontos eseményén. Nem ő az egyetlen, aki itt kint találja meg lelkében az utat. Itt nálunk a helyi szokások miatt a péntek a vasárnap, amikor istentiszte­letet tarthatunk. Ezeken tizen­nyolc fő a résztvevők átlaga. Nagypénteken huszonheten jöt­tek, húsvétvasárnap negyvenhe­tén. Az eddigi missziós tapaszta­lataim alapján azt kell hogy mondjam, ez nagyon szép szám. Különben jópofa csapat ez, nem olyan srácok, akik elutasítják a vallást csak azért, mert nem is­merik. Jönnek, érdeklődnek, nyitottak. Amikor pedig azt ta­pasztalják, hogy nem egyházias, malasztos nyelven beszélek ve­lük, hanem a hétköznapi módon, hétköznapi példákra lefordítva igyekszem közvetíteni feléjük az evangéliumot, akkor még nyitot- tabbak lesznek. Erről sokan azt gondolhatják, hogy káros komp­romisszumokat kötök, pedig nem így van. Én itt is ugyan­olyan szigorúan tartom magam református vallásomhoz és az evangélium tanításaihoz, mint odahaza. Egy idős nyugalmazott lelkész barátomtól azonban azt tanultam, hogy gyakran a szép és cirkalmas szavak mögött ál­nokság lakozik. Ezért le kell egy­szerűsíteni a mondanivalónkat. Az evangéliumnak érdekesnek kell lennie, de egyszerűnek, mint ahogy az is.- Az mégis elgondolkodtató, hogy valaki itt, távol a hazá­tól, családtól találja meg ma­gában az igényt az evangéliu­mi üzenet befogadására. Mi­ért van ez? A fenyegetettség érzete miatt?- Úgy fogalmaznék, hogy so­kak otthoni, hétköznapi életében nincs meg a lehetőség, hogy ta­ték különösebben a missziói te­vékenységet minden társadalmi csoport felé - ez egyfajta önkri­tika is a múltra vonatkozóan. Itt azonban, a táborban a fiúk talál­koznak az egyházzal, vagy leg­alábbis van rá lehetőségük. A tá­bori lelkészi szolgálat ilyen szempontból bizony komoly misszió.- Istentiszteleten kívül milyen „foglalkozásokat” kínál a kato­náknak?- Péntekenként délelőtt tart­juk az istentiszteletet, hétfőn­ként este bibliaóra, illetve nem­rég beindítottunk egy szerdán­lálkozzon velünk. Részesei a ta­posómalomnak. Bemennek a munkahelyre, dolgoznak, aztán hazamennek, és a hátramaradt idejük is a megszokott napirend szerint telik a családjukkal, ba­rátnőjükkel. Mindenkinek meg­van a megszokott menetrendje. Ebbe az életbe, ha eleve nem volt része az egyházi közösségi élet­nek, nem jut el az evangélium. A fiúk nem jutnak hozzá, és nincs is igényük, hogy keressék. Rá­adásul a szektákon kívül a ha­gyományos, történelmi egyhá­zak a közelmúltig nem erőltet­ként működő filmklubot. Min­den alkalommal megnézünk egy filmet, és utána lelki szemszög­ből kezdjük el vizsgálni a látot­takat. De itt nem „Napfivér, Holdnővér” típusú alkotásokra kell gondolni! Az első elemzett filmünk a „Ponyvaregény” volt, azután az „Alkonyaitól pirkada­tig”, majd a „Halálsoron”, a „Re­mény rabjai” következett, most pedig a „Forrest Gump” jön. Megvizsgáljuk ezen alkotásokon keresztül, hogy a Szentírás ér­tékrendje szempontjából ho­gyan érhetők tetten, hogyan ma­gyarázhatók a szereplők csele­kedetei, motivációi. A „Ponyvare­génnyel” például azért kezdtem, mert ugyan sokan szeretik azt a filmet, de tartok tőle, nem tud­ják, miről szól. A „Ponyvare­gény” a megtérésről szól. Arról, hogy ha valaki bűnös emberként találkozik Isten kegyelmével, fel­ismeri, vált, akkor túléli. Aki nem ismeri fel, nem vált, az nem éli túl. Vagy említhetném az „Al­konyaitól pirkadatig” című fil­met is, ahol szintén a hitről van szó. Ki menekül meg? Aki tud váltani, és a legerősebben hisz. Tarantino filmjeiben ez gyakori és visszatérő motívum. Igazából ezeken a filmklubokon nekem csak el kell kezdenem a beszél­getést, mert a srácok mindig ha­mar felveszik a fonalat.- A táboron kívül is akad fel­adata?- Próbálkoztunk korábban az­zal, hogy egy-egy épület-átadá­son, melyet mi segítettünk fel­újítani, kijavítani, megépíteni, én is ott lehetnék, és mondanék egy áldást. Megkérdeztük az af­gán tolmácsot is, hogy mit szól­nának szerinte a helybeliek eh­hez. Azt felelte, hogy ez jó volna, mert az afgánok megvetik azt, aki hitetlen. Ők sokkal inkább elfogadják a keresztény embert, mint a hitetlent. Előttünk a hol­landok így is csinálták: a tábori lelkész kapcsolatot ápolt a mullahokkal - természetesen azokkal, akik eleve szimpatizál­tak a PRT-vel. Szóval jó ötletnek tűnt, de tudja, az parancsnok­függő is, hogy hová enged, hová nem. Amikor az OMLT-t (az af­gán katonák kiképzésére létre­hozott közös magyar-amerikai tábort) látogattuk a pszicholó­gussal, akkor az ottani parancs­nok hívott minket. Ő úgy állt eh­hez a kérdéshez egyébként, mint Pintér Zoltán dandártábor­nok úr állt a szolgálatomhoz oda­haza, Kecskeméten, hogy „ha már egy embernek jobb lett at­tól, hogy ott voltál és beszélget­tél velük, akkor már megérte!”- Néhány héttel ezelőtt rálőt­tek az egyik magyar járőrre. Úgy tudom, volt, aki az ön se­gítségét, lelki támaszát kérte, kereste az eset után...- Igen, ez így van. A helyzet az, hogy elég sokat találkozom és civil életemben is sokat talál­koztam a halállal. Azt gondolom, hogy teljesen mindegy, hogy a halál, a veszedelem milyen kör­nyezetben les rád. Halálos beteg­nek lenni, egy baleset áldozatá­nak lenni, és úgy szembenézni a közelgő halállal, az pontosan ugyanazt jelenti, mint itt élni, itt szembenézni a veszedelemmel. Hála Istennek azon srácok kö­zött, akik átélték azt a bizonyos támadást, akadtak bibliaórása­im is. Őket különös módon meg­erősítették az átéltek, mert azt látták, hogy Isten tényleg vigyáz rájuk. Az egyik legcinikusabb, legvagányabb, legnagyobb du- májú srác, egy géppuskás, visz- szatérve csak annyit mondott: Hát, atyám, velünk volt az Úr. És akkor nyoma sem volt a ciniz­musnak a hangjában. De el kell mondanom, hogy én nem tele­pedtem rá a srácokra. Nem fag­gattam őket, hogy mondják el, mi történt. Egyszerűen ott vol­tam mellettük, és megadtam azt a lehetőséget, hogy beszéljenek róla. Voltak, akik örömmel éltek ezzel a lehetőséggel.- Gondolom, arra is fel kell készíteni a fiúkat, hogy hábo­rúban minden megtörténhet...- Természetesen. Erről is so­kat beszélgetünk. Arról, hogy az egy reménység, hogy mindany- nyian hazatérünk. De nem bizo­nyosság. Csak reménység.- Önt kik várják odahaza?- Szép és okos feleségem - kamaszkoromban nem voltam biztos benne, hogy létezik ez a kombináció -, és a lányom, Zsó­fi, aki a Kecskeméti Református Általános Iskolába jár. A felesé­gem már jelezte, hogy nem árt, ha hazatérek mihamarabb, mert lányunk a prepubertás korában már érzi a szigorú apai jelenlét hiányát. Nagyon várjuk már az iskolaszünetet. ..... „ l^i - 1T,’ V Csak megjelenésért hirdethet az itt látható formában Fényképpel együtt jelentetjük meg hirdetését Heves megye nagyobb településein A fényképet és a hirdetés szövegét küldje el e-mailben a csaba.csonki@axelspringer.hu címre! Suzuki Sx4 1.5 GLX+AC 2008-as 200 nm-es családi ház, | klíma, ABS, EPS, 2x légzsák, cd, szer­vokormány, el. csomag, sz.könyv, garanciális l.ár: 2.230.000 Ft, Ml i'iTif 1 fa\ szép környezetben, parkosított telekkel, garázzsal, teljes közművel sürgősen eladó Tel : 20/1111-111, 30/1111-111 I > I *'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents