Heves Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-11 / 135. szám
■NBHMföMMSi ■■Hi 2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK Fejlesztenek, mégis elküldte több dolgozóját a húsüzem Elágazó hatvani csatornák önállóan Olcsóbbat akarnak, a szolgáltató szerint erre nincs mód A háborúban minden veszhet: kik az igazi kórházvédők? Folytatás az 1. oldalról Lapunk úgy tudja: a Gyöngyösi Húsipari Kft. közös megegyezéssel vált meg alkalmazottaitól, akik már csaknem egy hónapja szabadságon voltak, mert azt a tájékoztatást kapták, hogy felújítási munkák folynak az üzemben. A dolgozóktól úgy értesültünk, hogy hétfőn állománygyűlésre hivatkozva mindenkit behívatott a vezetés, ahol közölték az érintettekkel, nem tartanak tovább igényt a munkájukra. ■ Úgy tudták, azért nem dolgoznak, mert felújítják az üzemet.- Tegnap, a szerződések hivatalos felbontásakor jelen volt annak a veszprémi cégnek a vezetője, aki azt ígérte: a henteseknek segít abban, hogy Németországban el tudjanak helyezkedni, ám arról nem tudok, hogy valaki ezt igénybe vette volna - mondta a neve elhallgatását kérő, az üzemből elküldött informátorunk, akitől megtudtuk, hogy a cég a 30 napos felmondási időre járó bért kifizette nekik. A témával kapcsolatban megkerestük Alapi Edinát, a húsüzemet működtető L.A.C. Holding Zrt. gazdasági igazgatóját, aki azt mondta, úgy tudja, csupán 4 embernek mondtak fel, és megvan a működéshez szükséges létszám. A Gyöngyösi Húsipari Kft. vezetésének szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a tavalyi újraindítás óta folyamatosan az üzem megújítására, illetve a munkalehetőség biztosítására törekedtek. A reorganizáció pozitív hatásai nem láthatóak azonnal, ám „bizonyos vonatkozásai” - például a koordinált létszám- csökkentés - azonnali és látványos negatív képet tükröznek. A közleményben mindenkit biztosít arról, hogy mindent megtesznek a reorganizáció sikeréért. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Gyöngyösi Kirendeltségében azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Gyöngyösi Húsipari Kft.-től még nem érkezett hozzájuk bejelentés a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatban. Ha a munkaviszony megszüntetése nem rendes felmondással történt, akkor a cég később sem köteles a bejelentést megtenni. ■ A tavalyi esztendőben jelentősen emelkedtek a víz- és a csatornadíjak: váltanak? Képünk illusztráció. Arról, hogy lehet-e mérsékelni a csatornadíjat, megoszlanak a vélemények. Az viszont tény, hogy Hatvanban keresik a szolgáltatóváltás lehetőségét. Tari Ottó A Zagyva-parti településen tavaly radikális mértékben emelkedtek a víz- és a csatornadíjak. Ennek oka elsősorban az amortizációs alap létrehozásában keresendő, ám ez aligha vigasztalja a fogyasztókat. (Mint megírtuk, az amortizációs költségekre egy elkülönített számla áll rendelkezésre a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Fejlesztési Alapban, s ezt az összeget a vízközmű felújítására és pótlására kell felhasználni.) 1 Érsek Zsolt polgármester sze- - rint akár 10-20 forinttal is csők- | kenthető lenne a csatornadíj, ha £ a szolgáltatás elvégzését megversenyeztetnék, mivel több érdeklődő jelezte: a jelenleginél olcsóbban is vállalná a feladatot. Éppen ezért elképzelhető, hogy már a júniusi képviselő-testületi ülésen foglalkoznak a kérdéssel. Megvizsgálják, miként bonthatnák fel a szerződést a Heves Megyei Vízmű Zrt.-vel, illetve mely feltételek mellett írható ki pályázat a tevékenységre. A városvezető ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre szigorúan a magánvéleményeként értékelendő a kezdeményezés, mivel arról még csak informálisan tájékoztatta néhány munkatársát. Hozzátette azt is, hogy az elképzelés csakis Hatvant érintené, mert a környező települések önállóan döntenek a csatornahálózatuk működéséről. (A Hírlap úgy tudja, más önkormányzatok is keresik az anyagilag kedvezőbb feltételeket.) Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója elmondta: lapunktól értesült a hatvaniak ötletéről. Szerinte a működtetés más szolgáltatóval sem lenne olcsóbb - mint fogalmazott, a Heves Megyei Vízmű Zrt. országos viszonylatban is az egyik legalacsonyabb árral dolgozik -, másrészt az esetleg megpályáztatott rendszer önállóan nem is működtethető. Mégpedig azért nem, mert a Hatvanban régebben elkészült hálózatrész a Vízmű tulajdonát képezi, így a versenyeztetés csak az újonnan épült szakaszt érinthetné. A rendszer azonban technikailag összefüggően működik, vagyis a pályáztatás nem kivitelezhető - mondta. Jobbik - MSZP: döntetlen Hevesben ep-voksok Jelenleg a második politikai erő szerepén osztozik a két párt Ha országos egyéni választókerületenként nézzük a vasárnapi EP-voksolás eredményét megyénkben, igen érdekes adatokhoz jutunk. Megtudjuk például, hogy a lobbik és az MSZP 3-3 második helyet szerzett magának a mindenhol győztes Fi- desz-KDNP mögött. Ugyanis a hat Heves megyei választókerület mindegyikében a jobboldali közös lista nyert, igaz, az arányokban igen lényeges eltérések mutatkoznak. A második helyeken viszont megosztozott az MSZP és a Jobbik. Mindkét párt húsz százalék körüli eredményekkel zárta az EP-választást. ■ Az 5%-os küszöböt elért pártok eredményei megyénkben választókerületenként Füzesabony 6v.k. Folytatás az 1. oldalról Beszélgetőpartnereink elmondták: a jelenlegi kórházi dolgozóknak csak 8 százaléka segédápoló - a munkájukra egyébként az átvételt megelőzően is szükség volt -, a többi szakképesített, s a korábban rögzített szabályok szerint zajlik ma is a betegellátás. A betegelégedettségi felmérések tapasztalata az, hogy betegközpontú gyógyítómunka folyik az intézményben. Az olyan rémhírek, mint hogy nincs emlővizsgálat Egerben, vagy eltitkolt fertőzés lenne az újszülöttosztályon, arra utalnak, hogy egyes kórházvédők kifejezetten a betegszám-csökkentésre játszanak. Kérdés, hogy ha szerintük a Markhot ma „halálgyár”, akkor miért harcolnak érte? ■ A mai létszám több mint 70 százaléka régen is a kórházban dolgozott. A tavalyi átvételkor az akkori 1252 dolgozóból 857-en szerződtek a Hosplnvesttel, ami 68,5 százalékos arányt jelent. Mivel azóta többen visszajöttek, a mostani 1192 fős létszám több mint 70 százaléka régen is a kórházban dolgozott. Az Egri Ápolási Szakszervezet képviselői állítják: a „kinti” kisebbség támadásai nagy összefogásra késztetik a „bentieket”, akik röviden fogalmazva „nem kérnek a kintiekből”. Szerintük ők tavaly őszszel cserbenhagyták a betegeket. A maradók vitték a hátukon a terhet. S a kórházvédők egyes hangadói ráadásul egyfolytában arról beszélnek, hogy ők akarják átvenni az irányítást. Nos, az lesz csak az igazi vírus, ha tényleg visszajönnek, akkor valóban vége lesz a kórháznak a hevesi megyeszékhelyen - hangsúlyozták az ápolási szakszervezet tagjai. Akkor a kórházvédők „üres házra jönnek ide”, mert a mostani dolgozók fognak elmenni és kérik a végkielégítésüket. Máskülönben a mára elmérgesedett viszony miatt a küzdelem sosem érne véget, a folytonos feszültség a munka rovására menne. A „bentiek” szeretnék, ha Eger vezetése őket is meghallgatná, őket is támogatná, nem csak a kórházvédőket. Hiszen a mai kórházi dolgozók többsége is Egerben él. ■ R. M. Pontosan fölmérték a hazai munkáltatók képzési igényeit vosz A jövő szempontjából fontos a szakoktatás gazdasági és társadalmi elvárásokhoz való igazítása A szakképzés jelenlegi helyzetével foglalkozó regionális fórumot tartott tegnap Egerben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A megbeszélés kiindulási alapja az a fölmérés volt, amelyet tizenhat szervezet, köztük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a VOSZ végzett tavaly, valamint idén. Vállalkozások ezrei válaszoltak a föltett kérdésekre, s kiderült, mivel elégedettek, elégedetlenek a szakképzés terén. Sós Tamás, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) tagja szerint még mindig sok a párhuzamos képzés, s a pályaváSepsi Zsigmond (balra): forráskivonás helyett követelményeket kell előírni, lasztás kérdése sincs a helyén kezelve. Az előrehozott szakképzésre is lehetőség nyílik a 2010/2011-es tanévtől azokban a képzésekben, amelyek kétéves gyakorlatot igényelnek. A cégek kifogásolják az iskolából kikerülők laza munkafegyelmét. A szakképzés átalakításával kapcsolatos kérdésekre válaszolva elmondta: a szakoktatók és a tanulószerződések esetében visszaállíthatják az eredeti állapotot, a fejlesztésekkel kapcsolatos kedvezmények, jóváírások csökkentése azonban megmarad. A hozzászólásokban elhangzott, fontos volna a régi gyakorlat visszaállítása, s az is, hogy a saját dolgozó képzése továbbra is teljes mértékben elszámolható legyen. Szóba került a fölöslegesnek tartott 9-10. osztály, s az is, hogy túl sok cég foglalkozik felnőttképzéssel. Sok vállalkozás elnyeri a pályázatokat, a tényleges oktatást pedig „olcsóbb” hozzáértőkre bízza. Sepsi Zsigmond, a VOSZ Oktatási és Szakképzési Szekciójának elnöke szerint a decentralizációs engedmények fejében az állam pénzt von ki a szakoktatásból, ahelyett, hogy minőségi követelményeket fogalmazna meg. A VOSZ által delegált szakemberek több száz vizsga- bizottságban foglaltak helyet az elmúlt esztendőben. Az Egri TISZK helyzetéről Angyal Árpád képzési vezető tájékoztatott: szerinte a tagintézmények nem használják ki az erőforrásokat. Kifogásolta a felsőfokú szakképzés rendszerét, amely a felsőoktatásba vonzza a fiatalokat, a szakiskoláknak pedig írni és olvasni nem tudó diákok jutnak. A pályázatok nem veszik figyelembe, hogy a törvények új szervezeteket hoztak létre, ezért a TISZK-ek nem kapnak lehetőséget. ▲ ■ A szakiskoláknak írni és olvasni nem tudó diákok jutnak. * I f í f
