Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-08 / 107. szám

6 2009. MÁJUS 8., PÉNTEK GAZDASÁG V A BUX index 2009. május 7-én 14400 Nyitóérték: ....1 Változás: 0,62% 1 1 4200 13 976------— 14000 13800 13600 13400 13200 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.05.07. Részvény xmm) Vitas N iüS.R 1 Phylaxia 9 12,5 17 Danubius 3980 5,29 206 Égis 14295 4,76 708 TVK 2100 3,96 67 Synergon 778 3,04 377 Émász 21100 2,42 15 MTelekom 569 1,78 2 048 Any 751 1,62 23 VESZTESEK forrá&bét Pannergy 900 -4,25 35 OTP 2972 -1,32 19809 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.07.) Sül Új elszámolási ár EUROBÜZA 2009. augusztus 39380 TAKARMANYBUZA 2009, augusztus 33 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 35 800” " TAKARMÁNYÁRPA 2009. augusztus 32 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 68 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. május 7-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 278,74 209,61 184,13-5,73 Ft-4,08 Ft-4,51 Ft Forintbetéti* * kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank __________5,25 5,25 E rste Bank_________6,70 6,90 K &H Bank**________4,00 4,05 MKB Bank___________5,82 5,92 J JTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, I MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.07.) Vételi Eladási Allianz Bank 276,08 290,24 Budapest Bank 268,30 284,90 CIB Bank 271,68 294,32 Citibank 271,67 294,31 Erste Bank 275,56 291,44 K&H Bank 272,55 288,25 MKB Bank 277,39 291,61 OTP Bank 270,27 284,13 Raiffeisen Bank 274,21 286,55 Mentőcsomagra várnak az építők építőipar Az ágazat szereplői kétségekkel fogadják a fellendítést célzó programot Az építőipar bajait kíván­ja orvosolni az a javaslat­csomag, amelyet a héten fogadtak el. A cégek ezt üdvözlik, ám egyáltalán nem biztosak abban, hogy ennyi elég az ágazat megmentésére. Bisztricsány Julianna Közhelyszámba megy, hogy be­szűkültek az építőipari finanszí­rozási források, több százmilliós­ra duzzadt a lánctartozások állo­mánya, alvállalkozók tömege megy csődbe, mert nem kapják meg munkájuk ellenértékét, az egész ágazatot megfertőzte a fe­ketemunka. Mindezen „betegsé­gekre” kínál szándékai szerint gyógymódot a most elfogadott országgyűlési határozat. A szak­ma azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel az intézkedéseket. A szakma elvárásai szinte ki­vétel nélkül szerepelnek az anyagban - üdvözli a javaslat- csomagot Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint most minél előbb a cselekvésnek kellene átvennie a terepet. Különösen az „azonnali” határidővel megjelölt intézkedé­sek mielőbbi bevezetését tartja sürgetőnek. Az intézkedések jó irányba mutatnak, ám a Biztos kéz programja jelenlegi formájá­ban nem alkalmas a lánctarto­zás problémájának megoldásá­ra - vélekedik. Ugyanis éppen a legaggályosabb kérdést, az irreá­lisan alacsony megbízási árak ügyét nem rendezi. • A tervezett intézkedésekkel üsztulna az építőipar, ám első­ként az ágazat alapvető problé­máját, a forráshiányt kellene megoldani - állítja Kató Aladár, a Tondach vezérigazgatója. Ta­pasztalatai szerint egyre nehe­zebb a hitelfelvétel, ma már a bankok a projekt értékének 40- 50 százalékát is elkérik önrész­Az építőipari termelés alakulása (12 havi változás, százalék) 40 2006. jan.-2009. febr. VG GRAFIKA FORRÁS: KSH ként. Ráadásul számos egyéb pénzügyi intézkedés - a 25 szá­zalékosra emelendő áfa, a szoc- pol megszüntetése, az államilag támogatott lakáshitelek megvo­nása - erősen fékezi, illetve drá­gítja a beruházásokat. Az építő­anyag-ipari cégek ma már ott tartanak, hogy nem tudják ter­mékeiket eladni. Emiatt a Ton­dach leállította békéscsabai tég­lagyárát, s a múlt hét óta áll az megszűnhet u lánctartozás az építőiparban, ha a parlament elfogadja a második építésügyi csomagot. A javaslat része az engedélyezési idő lerövidítése, a kivitelezők kötelező regisztrá­ciója, és a beruházások vállal­kozóit kifizető fedezetkezelő egyik cserépgyártó kemencéje. A vezérigazgató szerint erősen lendítene a szektor helyzetén, ha beindulna az államilag támoga­tott bérlakásépítés. A Biztos kéz szerinte jó megoldás lehet, ahogyan a felújítás ötszázalékos áfája. „Ez némiképp visszafogja majd a feketemunkát” - véli. Hosszú távra szóló intézkedé­seket látna szívesen Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezetője ,az új, meghonosítása - mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesz­tési és Gazdasági Miniszté­rium szakállamtitkára. A fedezetkezelö bevezetése a lánctartozást úgy szünteti meg, hogy a folyamat végén lévő al­vállalkozót fizeti ki először. több pontján „lózungnak tűnő” javaslatcsomag helyett. Bár sze­rinte is - elvben - jó megoldás lehet a Biztos kéz, a hazai jogi helyzetben kiskapuk tömege kí­nálja magát a kibúvásra. Számos országban egyszerűen megen­gedhetetlen, hogy a megrendelő ne fizessen az elvégzett mun­káért. Romániában például az adósok börtöne is ott áll fenyege­tésként. Nagy, bajnak tartja az A szakállamtítkár elmondta: a javaslat szerint minden al­vállalkozót bejegyeznek az épí­tési naplóba, a teljesítést a fe­dezetkezelővel együttműködő műszaki ellenőrigazolja, a fe­dezetkezelő pedig kifizeti a já­randóságot. ügyvezető, hogy szinte alig ha­lad előre a panelprogram, amely pedig számos ágazati szereplő­nek nyújthatna menekülési út­vonalat a válságban. Norbert Schwarzmüller, a Wienerberger Téglaipari Zrt. ve­zérigazgatója is üdvözli a szán­dékot, amely az építőipar súlyos helyzetének javítására irányul, ám „szomorúan veszi tudomá­sul”, hogy apóidéul Belgiumban és Spanyolországban bevezetett átmeneti áfacsökkentés Magyar- országon csupán a használt la­kások felújítására vonatkozik. Reméli, talán eljött az ideje, hogy az évek óta emlegetett közhasz­nú bérlakás-építési program megvalósítása is reális közelség­be kerüljön. A cég hazai tégla­gyárai közül egyébként most egyik sem működik, itt van ugyan az építési szezon, de nincs kereslet a piacon. A kormány reményei szerint az új intézkedés véget vet a lánctartozásnak Több magyar tőkét helyezhetnek ki külföldre bővülés A tavalyi gyenge teljesítményt a nyereség újrabefektetésének elmaradása is okozta Erre az évre 2-3 milliárd euró értékű magyar működőtőke­kihelyezést prognosztizál a szaktárca. Kutatók szerint to­vább erősödik a tőkekihelyezé­si koncentráció, és a legna­gyobb szereplők (Mól, OTP) mozgatják majd ezt a rész­piacot, a kisebbek visszafog­ják külpiaci terjeszkedésüket. Tavaly 1,1 milliárd eurós volt a kihelyezés, ez az elmúlt négy év leggyengébb teljesít­ménye volt. Miközben tavaly a korábbi évekhez képest jócskán vissza­esett a magyar működőtőke­export értéke, 2009-re a múlt évi két-háromszorosát várja Garamhegyi Ábel. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Mi­nisztérium szakállamtitkára, külgazdasági kormánymegbí­zott lapunknak ezt a válsággal indokolta. Elmondta: a krízis idején a cégek olyan megoldá­sokat igyekeznek találni, ame­lyekkel olcsóbbá tudják tenni termelésüket. Ennek megfele­lően főként Szerbia és Románia lehet a fő célpont, de a régió töb­bi országa is vonzó marad. Mindenesetre a múlt évi ered­mény gyenge volt. Az ICEG által az ITD Hungary számára készí­tett összesítésből kiderül: tavaly a magyarországi cégek tőkeki­helyezésének értéke 1,1 milliárd euróra csökkent az egy évvel ko­rábbi 2,7, és a 2006-os 3,1 mil- liárdról. A kihelyezett tőkebefek­tetések döntő része részvény és egyéb részesedés szerzése for­májában valósult meg (1046 mil­lió euró). Az újra befektetett jö­vedelem részesedése csekély volt (114 millió euró). Ilyen ala­csony érték utoljára 2005-ben fordult elő - áll a kutatóintézet elemzésében. Az év végén a kihelyezett tő­ke állománya 13,9 milliárd euróra nőtt. A legkedveltebb célország tavaly a Mol INA- részvényvásárlásának köszön­hetően Horvátország volt. Az ál­lományi adatokat tekintve to­vábbra is Szlovákia áll az első helyen. Ágazati bontásban a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgo­zás és a nukleáris fűtőanyag­gyártás alágazatban volt a legje­lentősebb tőkekihelyezés (927 millió euró). Emellett a „hagyo­mányosan” tőkekihelyező pénz­ügyi szektor ért még el jelentő­sebb eredményt tavaly (410 mil­lió euró). ■ N. Vadász Zsuzsa Csehország előzött tavaly a legtöbb versenytárs országban mérsékelt maradt a tőkekihelyezési aktivitás, nem úgy a cseheknél. először fordult elő, hogy a cseh vállalatok több FDI-t fektettek be külföldön, mint a magyarok (1,3, illetve 1,1 milliárd euró). MAGYARORSZÁG az állo­mányt tekintve így is torony­magasan az első 13,9 mil­liárd euróval. DE CSEHORSZÁG közelít (7,1 milliárd), s azon a pá­lyán mozog, amelyen ha­zánk néhány évvel korábban elindult. A Mól az egyik legfontosabb magyar befektető külföldön. Horvátországban az INA tulajdonosa. ) n i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents