Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-02 / 102. szám

6 2009. MÁJUS 2., SZOMBAT GAZDASÁG Több cseh, szlovák vendég gyógyfürdők A kieső támogatás okoz gondot - Húzóágazat marad? Nem adták oda az árut\ hiába kértem visszatartották Olvasónk a pénztárnál kérte a ciga­rettát, mert ott van kitéve. Abból a márkából csak a másik pénztárban volt, ám a kiszolgáló nem akarta az árut magához átkérni. AZ ÚR FELHÁBORODVA ment haza, hiszen megakadályoz­ták benne, hogy vásároljon egy meglévő termékből. Saj­nos az új fogyasztóvédelmi törvény nem ismeri az áru­visszatartás vétségét. Régeb­ben valóban létezett ilyen, és szabálysértési eljárásban büntették is azokat a cége­ket, amelyek elkövették ezt. az ember ilyen helyzetben hívhatja az üzletvezetőt vagy a boltban jelen lévő legmagasabb beosztású al­kalmazottat. Ezt Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasz­tóvédelmi Hatóság Közép­magyarországi Regionális Felügyelőségének osztály- vezetője tanácsolta. Ha | nem sikerül a helyszínen rendezni az ügyet, az eset­ről az üzletnek jegyzőköny­vet kell felvennie. Az ebben foglalt vitára a jogszabály szerint a cégnek harminc napon belül megoldást kell találnia. UGYANCSAK MEGFELELŐ reak­ció, ha a kedves vásárló be­írja panaszát a vásárlók könyvébe. Ezt elvileg még | kérni sem kell, mert a tör­vény szerint jól látható, hoz- | záférhető helyen kell kitéve | lennie a boltban. Ha nem J így van, az szintén szabály­talanság, amelyet ugyan­csak jelenteni lehet a fo­gyasztóvédelmi hatóságnak. A VÁSÁRLÓK KÖNYVÉBE beírt panaszra a cégnek szintén harminc napon belül vá­laszt kell adnia. Ha az emlí- j tett határidőket az üzlet | nem tartja be, akkor azt je­lenteni lehet a fogyasztóvé­delemnek. érdemes tehát élni a tör­vény adta lehetőségekkel, ezt ajánljuk olvasónknak is. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A németek mellett egyre több cseh, szlovák és ro­mán vendég keres felüdü­lést gyógyfürdőinkben. Az egészségpénztár csök­kentette a kezelések tá­mogatását, noha továbbra is húzóágazatnak számít az egészségturizmus. VG/Tarcsai Lívia A hazai fürdők forgalmán egy­előre nem látszik a szállodák foglaltságán már drámai nyomot hagyó recesszió. Az első négy hónapban a legnagyobb magyar- országi fürdők a tavalyihoz ha­sonló érdeklődést tapasztaltak, a kiemelt gyógyhelyeken azon­ban némi fejtörést okozott az Or­szágos Egészségpénztár (OEP) által támogatott vendégek szá­mának csökkenése. „A német turistákat az idén egyre inkább a Csehországból és Szlovákiából érkező vendégek váltják fel, s a kelet-magyaror­szági régióban sok a román láto­gató" - mondta lapunknak Né­meth István, a Magyar Fürdőszö­vetség elnöke, egyben a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgató­ja. Sok magyar vendég pedig megijedt: az üdülési csekk meg­adóztatásával elvész ez a jutta­tás, így most még gyorsan ki­használják a lehetőséget. Né­meth István a nyáron sem vár je­lentős változást tavalyhoz ké­pest, legfeljebb a belföldi vendé­gek aránya emelkedhet a külföl­diek rovására. A vendégszám stagnálásáról számol be Horváth Cs. Attila, a győri fürdőt üzemeltető Rába Quelle Kft. ügyvezetője is. „Ta­valyhoz képest nem érzünk vál­tozást, mindössze a szlovák ven­dégek aránya nőtt” - mondta. Az év második felében az áfaemelés jelenthet kockázatot, hiszen a látogatók a jelentős, 5 százalékos jegyárnövekedést nehezen fogadnák el. Az állam ugyanakkor öt éve nem növeli az OEP-támogatással érkező vendégek ellátását, pedig ez nagy bevételt hoz. Ä pénztár 150 gyógyszolgálta- tást nyújtó fürdővel áll szerződé­NÉHÁNY SZÁZ FORINTTAL drá­gultak a budapesti strandbe­lépők. Újdonság a délutáni jegy. Tegnap nyitottak a Gel- lért, a Dagály nyári medencéi és a Palatínus. A többiek is hamarosan nyitnak. Megszű­nik a négyszemélyes családi jegy. A gyerek- és nyugdíjas- belépő viszont átlag harma­dával olcsóbb a felnőttjegy­nél. Tervezik a Liget kártya bevezetését, amellyel a vidám­ses kapcsolatban, ezek 2008- ban 7,3 millió balneoterápiás ke­zelést végeztek. Az OEP a für­dőknek erre 3,8 milliárd forintot fizetett ki. 2007-től azonban a ke­zelések támogatási arányát 85- ről 70 százalékra csökkentette az egészségpénztár, s ezzel a vendégek köre mintegy 40 szá­zalékkal megcsappant - állítja Németh István. A legtöbb fürdő még a támogatással együtt is ön­költségi áron alul foglalkozott az OEP-támogatott vendégekkel, akik a gyógyhelyek forgalmának 15, de helyenként akár 50 száza­lékát is adják. A gyógy- és egészségturizmus - forgalmát jórészt a fürdők gene­rálják - húzóágazata lehet a ma­gyar gazdaságnak. Az elmúlt né­hány évben számos fürdőfejlesz­park, az állatkert, a cirkusz, a Szépművészeti Múzeum, a Széchenyi ßrdö és a Széche­nyi étterem lenne látogatható számítások szerint egy napra 7500 forintért, két napra 9500-ért. Ebben benne van egy ebéd is a Széchenyi étte­remben. A Budapest Gyógy­fürdői és Hévizei Zrt tavaly 43 százalékot faragott le 1,1 milliárd forintos üzemi veszte­ségéből. Utazások (egészségmegőrző célú, belföldi, ezer fő) 2004 539 2005 400 2006 413 2007 392 FORRÁS: KSH tés indult, jórészt uniós forrásból. Ez a jövőben sem változik. A Ma­gyar Fürdővárosok Szövetségé­nek legutóbbi közgyűlésén Ko­vács Miklós turisztikai szakál­lamtitkár kiemelte: Magyarorszá­gon 2013-ig várhatóan 45 fürdő­fejlesztés valósul meg, 60 milli­árd forint hozzájárulással. A kiemelt projektek közé tar­tozik például Bük, Hévíz, Zala- karos, Hajdúszoboszló és Sze­ged, ezekre együttesen 8,8 mil­liárd forint támogatás jut. Németh István úgy véli, az egy sémára épülő fürdők helyett egészségturisztikai különleges­ségekre van szükség. A fürdőfej­lesztésekre fordított összeget olyan helyekre kellene koncent­rálni, ahol biztos a megtérülés. A magyar komplexumoknak ugyanis nem egymással, hanem az elmúlt években egyre na­gyobb népszerűségnek örvendő osztrák és szlovén fürdőkkel kell versenyezniük. Ausztriában az uniós támogatással együtt csak­nem 90 százalékra rúg a fürdő­fejlesztések támogatottsága. Ugyanez a Dunántúlon alig éri el az 50 százalékot - tette hozzá. Magyarország megtalálta piaci helyét az unióban A magyar mezőgazdaság az or­szág uniós tagságának egyik nyertes ágazata - hangoztatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Meg­állapítását azzal támasztotta alá, hogy az agrárium több mint két­szeres forrásból gazdálkodik je­lenleg, mint tette az uniós tagsá­got megelőzően. Azaz a mintegy 200 milliárd forintos éves összeg helyett jelenleg 440-450 milliárd forint juthat az ágazatnak. Emellett az agrárium eredmé­nyessége is jelentős mértékben javult, míg 2000-ben csak 34-35 milliárd forint volt az ágazat nye­resége, 2004-ben pedig 45-50 milliárdot tett ki, addig a múlt évben ez 74-76 milliárd forint kö­rül mozgott. Az idén a miniszter az előző évihez hasonló eredményt vár. Kiemelte, Magyarország megta­lálta piaci helyét az Európai Uni­óban. Ezt az is mutatja, hogy a múlt évben az agrárexport ed­dig soha nem látott mértékű volt, elérte az 5,7 milliárd eurót. Az import pedig 3,8 milliárd eurót tett ki, vagyis az ágazat pozitív szaldója 1,9 milliárd euróra rú­gott. Az ágazat fejlődésének alapjaként a miniszter az állatte­nyésztés és a zöldség-gyümölcs termesztés fejlesztését jelölte meg. Az ágazatban idén 50 szá­zalékos támogatottsági szint mellett több mint 600 milliárd forintos beruházás valósulhat meg. Ezeknek a jótékony hatása lényegében csak a következő években fog érződni. A miniszter elismerte ugyan­akkor, az uniós csatlakozás nem volt zökkenőmentes, ám aláhúz­ta, a kezdeti hibákon sikerült úr­rá lenni, és a magyar mezőgaz­daság fejlődési pályára állt. ■ Ujjé, a Ligetben..., Liget kártyával megérné Lehet jobb önnek, és jobb a vállalkozásnak, üzletileg is pályázni érdemes Gyorsítják az európai uniós kampányt a munkahelyi balesetek visszaszorítása érdekében Megelőzhető lenne a munkahe­lyi balesetek nagy része, ha a vál­lalkozások nagyobb figyelmet fordítanának a kockázatkezelés­re. Ez az Egészséges munkahe­lyek: ló Önnek, jó a vállalkozá­soknak című, az Európai Munka­helyi Biztonsági és Egészségvé­delmi Ügynökség által elindított kétéves uniós kampány üzenete. „Az Európai Unió fontosnak tartja a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet” - mondta Gádor János, az ügynökség nem­zeti fókuszpontja vezetője. Már az 1957-es alapító szerződésé­ben is foglalkozott a témával, s azóta is folyik a jogalkotás. Létrehozták a bilbaói székhe­lyű Európai Munkahelyi Bizton­sági és Egészségvédelmi Ügy­nökséget. A hálózat nemzeti iro­dákat, fókuszpontokat működ­tet. 2000 óta kampányt is szer­veznek egy-egy munkavédelmi témában. Pályázni is lehet az Európai Helyes Gyakorlat Díjra: ha valaki olyan példaértékű munkavédelmi megoldással áll elő, amelyet más ágazatok, tag­államok is hasznosíthatnak, esélyes a díjra. A nyertes pálya­munkákból kiadvány készül, ami jó referencia az adott cég­nek. A GE Hungary Zrt. Nagyka­nizsai Fényforrásgyára egyszer már elnyerte ezt a díjat, amiért jelentősen csökkentették a zaj­szintet. „Már a bejáratnál mun­kavédelmi eligazítást kaptunk” Védekeznek a zaj ellen. A fülvédő megóv a tartós halláskárosodástól.- mondta Gádor János. Majd a házigazda, Herman Miklós te­rületi igazgató is munkavédel­mi eligazítással kezdte előadá­sát. Jó lenne, ha ez minden cég­nél így működne, de itthon még nem jellemző az elkötelezettség a munkavédelemben. A „helyes gyakorlat” pályázatra sem nagy még az aktivitás. A tendencián azonban lehet változtatni. Az ügynökség aktu­ális kampánya a nagyon fontos kockázatértékelésre irányítja a figyelmet. Ha a cégek jól alkal­mazzák a kockázatértékelést, ja­vulhat a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, ezáltal az üzleti teljesítmény is. ■ Varga Andrea Leglazábbak a kkv-knál Vladimir SPIDLA uniós munka­ügyi főbiztos szerint a munka­helyi egészségkárosodásból ere­dő gazdasági károk elérik a nemzeti jövedelem (GDP) 3-4 százalékát a tagállamok­ban. Évente mintegy 5200-an halnak meg munkahelyi bal­esetekben. Az unió ezt negyed­ével csökkentené 2012-ig. Itthon a legnagyobb a veszély az építőiparban. A kis- és köze­pes vállalkozásoknak (kkv) na­gyobb gondot kell fordítani a biztonságra. A munkavédelmi főfelügyelőség (OMMF) közölte: tavaly 116-an haltak meg mun­kabalesetben Magyarországon. f J!

Next

/
Thumbnails
Contents