Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-22 / 119. szám
7 2009. MÁJUS 22., PÉNTEK FÓKUSZ bejelentés Lesz ingatlanadó, átalakul a személyi jövedelemadó rendszere: a pénzügyminiszter bejelentette a jövő évi változásokat. A gazdasági szereplők vegyes érzésekkel fogadták a csomagot. 2010-ES ADÓK: TÖBB A NYERTES? Oszkó Péter tegnap mutatta be a jövő évi adóterveket. A pénzügyminiszter szerint az ingatlanadó 200-250 ezret érint a 4,2 millió lakóingatlanból, és sokan számíthatnak kedvezményre. A keresők többsége jól jár az adóváltozásokkal - közölte tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki a kormány jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatos terveit mutatta be. VG-összeállítás Komolyabb meglepetésekkel nem szolgált Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap, amikor a kormányülés utáni kormányszóvivői tájékoztató keretében beszámolt a 2010-es adómódosításokról. A pénzügyi tárca vezetője megerősítette azokat a módosítási irányokat, amelyeket tegnap lapunk is hírül adott. Közölte: a kormány tegnapi ülésén rábólintott ezekre a jogszabályváltozásokra. A személyi jövedelemadózás átalakításával az emberek több mint 90 százaléka a 17 százalékos, alacsonyabb adókulcs alá kerül jövő év elejétől, a vállalkozások számára pedig a járulék- csökkentés hoz komolyabb bérköltségcsökkentést - fogalmazott a pénzügyminiszter. A tájékoztató egyik központi témája az új vagyonadó bevezetése volt. A vagyonadó központi adó lesz, amelyet az APEH szed be önbevallás alapján. A vagyonadó a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagyértékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre terjed ki. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék adót kell fizetni, ezen érték felett pedig 0,5 százalékot. Az ingatlan értékének megállapítását értékövezeti besorolással segítik. Oszkó közölte: a közteher mintegy 200-250 ezer, 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanra vonatkozik. Bár ez eleve egy szűk kör, a kormány további kedvezményeket is kilátásba helyezett. A nagycsaládosok három vagy több gyermek mellett gyermekenként az új adó 15-15 százalékával csökkenthetik a személyi jövedelemadójukat, 62 év felett pedig adómentesség jár a nyugdíjasoknak. Igaz, ez csak a minimálnyugdíj kétszeresénél kevesebbet kapókra vonatkozik, és rájuk is csak 10 millió forintos adóalapig, ha az ingatlan értéke nem haladja meg az 50 millió forintot. érdemes volt vállalni a válságkezelés felelősségét, mert ez az ország érdekét szolgálja, és az első eredményei már látszanak is - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke sajtótájékoztatóján csütörtökön Veszprémben. Gyakran kérdezték, érdekei a szocialista pártnak, hogy ebbe a szerepbe kerüljön, miért nem választja inkább az előrehozott választást - vetette fel a kormánypárt elnöke. SzaHa valakinek több 30 millió forint alatti ingatlanja van, ezek értéke jövőre egyelőre nem adódik össze, vagyis ilyen esetekben nem kell adót fizetni. Több tulajdonostárs esetén a tulajdon- részek arányában oszlik meg a vai szerint: ha csak a pártérdeket tekintenénk, akkor sokkal kellemesebb volna ellenzékben ülni, s kitűnő szónoklatokat tartanánk arról, hogy milyen rosszul cselekszik a kormány. az ország érdekét azonban ez súlyosan sértené - hangsúlyozta, hozzátéve: „gondoljuk végig, mi minden maradt volna el egy előrehozott választás esetén”. Rámutatott: az ezzel járó kampány elején tartanánk teher, a hatóságnak azonban lesz eszköze ellenőrizni az adófizetési technikákat "az adó elkerülésének megakadályozása érdekében - vetítette előre a pénzügyi tárca vezetője. A tegnapi tájékoztatón arra is most, s az euró „nyilván nem 278-280 forinton állna”, hanem a korábbi 300 forintos, sőt 320-as határ felett. Ez pedig azt jelentené, hogy 1 millió 700 ezer család a devizában felvett lakáshitel vagy a gépkocsi hitele miatt mára már jórészt tönkrement volna. EZZEL SZEMBEN a válságkezelés első sikerei látszanak már abban, hogy a közvetlen veszélyt sikerült elkerülni - hangsúlyozfény derült, hogy a kormány miként vonná adóalapba az adóparadicsomokba menekített jövedelmet és vagyonokat. A kabinet többek között pontosítaná az adóparadicsomokban alapított úgynevezett ellenőrzött külföldi ta Lendvai Ildikó, megegyezve: ha a hiteltörlesztők családtagjait is számba vesszük, akkor körülbelül „négymillió magyar embernek már közvetlen és zsebben érezhető haszna volt abból, hogy a szocialista párt vállalta a válságkezelés felelősségét”. közölte: az MSZP vezetése kezdeményezte egy krízisalap létrehozását, amely a „legnehezebben élőkön segíthet”. társaságok fogalmát, és - kapcsolt viszony fennállása esetén - adó terhelné nemcsak az onnan származó, hanem az ott termelődő jövedelmeket is. Kiterjesztenék a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályokat az adózók és a külföldi fióktelepek közötti ügyletekre annak érdekében, hogy ezeket az eszközöket ne lehessen kivonni az adózás alól. Emellett 30 százalékos forrásadót vezetnének be az olyan országokba történő kamat-, jogdíj- és szolgáltatásidíj-kifizeté- sekre, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye. A módosításokról szóló előterjesztések már néhány napon belül az Országgyűlés elé kerülhetnek, és a kabinet reményei szerint azokat még júniusban el is fogadja a T. Ház. Lendvai Ildikó szerint már látszanak a kormány válságkezelésének legelső eredményei Borsik János, AZ AUTONÓM SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE „A jövedelmeket érintő módosítások felemás helyzetet teremtenek majd. A személyi jövedelemadó változása ugyanis épp az alacsony jövedelműeken nem segít, holott őket érinti leginkább a terhek - mint például az 5 százalékos áfaemelés - növekedése. A juttatások megadóztatása elfogadhatatlan, hiszen ezzel a lépéssel akár egyharmadával is csökkenhet a pénzhelyettesítő eszközök forgalma, ami hátrányosan érinti a vendéglátókat, a kereskedőket és a munkavállalókat is. ” Dávid Ferenc, A VOSZ FŐTITKÁRA „Mai tudásom szerint az adó és járulékváltozások iránya jó nak tűnik, de az ördög a részletekben rejlik. Örülünk, hogy kibővítik az szja-sávhatárokat, a szuperbruttósítás részleteivel kapcsolatban azonban sokkal szélesebb tájékoztatásra lenne szükség. Az egyes természetbeni juttatások - mint az üdülési csekk vagy a melegétel-utal- vány - 32 százalékos megadóztatása rossz intézkedés, további fájdalmunk az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, ezzel ugyanis fuvarozók tömegét hozzák lehetetlen helyzetbe." Dávid Imre, AZ AGROINVEST ZRT. ELNÖKE „Az irányát tekintve az adóátrendezés jó. Ám nem lép elég nagyot a kormány. Pozitív, hogy csökken a személyi jövedelemadó, illetve a vállalatok terhei. Ám javítanak ugyan a vállalataink verseny- és megtartóképességén, de nem tüntetik el elmaradásukat a környező országok cégeitől. Mint a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke is vallom: a gazdaság motorjának beindítását az is segítené, ha a magyar tulajdonú kkv-k versenyképes hitelekhez juthatnának, és versenyképes pénzügyi feltételek közepette működhetnének. ” Parragh László, AZ MKIK ELNÖKE „Az adócsomag irányaival egyetértünk, hiszen sok más szervezettel együtt már régóta ezt kértük a kormánytól. A részletek tekintetében azonban vannak kifogásaink, hiszen a tervezett intézkedésekkel érdemi adócsökkentést nem lehet elérni, ahhoz nagyobb kiadásmérséklésre lenne szükség. A csomag gazdaságra gyakorolt hatása helyes ugyan, de úgy véljük, nem lesz érezhető. A juttatások megadóztatásával kapcsolatban is úgy véljük: a pénzhelyettesítő rendszerek használata nem szerencsés. ” Pataky Péter, AZ MSZOSZ ELNÖKE „Nem tudjuk elfogadni a magánszemélyek 4 százalékos különadójának a beépítését az szja-ba, ezzel ugyanis megszűnik ez a fajta adónem. Azt kifejezetten ellenezzük, hogy a nettó jövedelmek a 190-300 ezer forint közötti havi keresetűek esetén fognak növekedni, hiszen jócskán nagyobb számban élnek Magyarországon olyanok, akiknek a keresete a 140 ezer forintot sem éri el. Az eho eltörlésével egyértelmű számunkra, hogy nem gondolták át a lépéseket. így ugyanis jelentős hiány lép majd fel az egészségügyi kasszában. ” Raskó György AGRÁRVÁLLALKOZÓ „Hibásnak tartom a tételes eho eltörlését - éppenséggel meg kellene emelni. S ennek kontó jóra nagyobb mértékben kellene csökkenteni a bérekre rakó dó terheket. Az intézkedések nem elegendők ahhoz, hogy a komoly cégeknél leálljanak a vállalat érdekében elkerülhetetlen elbocsátások. A kapun belüli munkanélküliséget teremtő munkahelymegtartó támogatások helyett inkább a beruházási hitelekhez kellene garanciát kínálni az államnak, és minden pályakezdő fiatal első munkaévének költségét át kellene vállalnia. ” i \
