Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-18 / 115. szám
>009. MÁJUS 18., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HfRLAP HORIZONT 15 A demokrácia felfalja saját gyermekeit fiatalok Az EU csak eszköz, de annak jövője ugyanúgy nem érdekli őket, mint hazájuk sorsa Az Európai Parlament brüsszeli épülete.A fiatalok egyre inkább eltávolodnak a politikától. Képünk illusztráció. Beindult az EP-kampány, az egyenpólós fiatalok, a pártok ifjúsági szervezeteinek gyalogjai pedig megkezdték rendkívül fontos feladataik végrehajtását. Molnár Richárd Az aktivisták szórólapokat, lufikat, kitűzőket osztogatnak, plakátokat ragasztanak, vagy éppen mosolyogva álldogálnak, tapsolnak az öltönyös pártemberek mögött, mint a jövő politikusgenerációjának reményteljes képviselői. Persze ezt nagyjából csak az hiszi el, aki még sohasem állt ott a soraikban. Nos, én már mindezt megtapasztaltam. így nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a politikusok mögött nem az új politikai generáció áll, hanem nonprofit PR-szervezetek meg nem fizetett, kizsákmányolt alkalmazottai. A szerep, amit nekik szánnak, a modern politikai kampányok jellege és az Európa-parla- menti választás nyilvánvaló belpolitikai céljai miatt mégis szükségszerű és racionális. Kevesen veszik észre, hogy ez a gépezet az ifjúságnak pontosan azt az igen vékony rétegét darálja be és formálja át bólogató, karrierista pártkatonává, amelyet még egyáltalán nem érdekel a hazai politikai élet. A probléma nem abban áll, hogy a jövőben nem lesz elég politikusunk, hiszen az őrségváltás már ott tüsténkedik a sajtótájékoztatókon, sztahanovista hévvel teljesítve a felsőbb utasításokat. Hiány inkább azokból fog keletkezni, akik nélkül nincs demokrácia: szavazókból. A helyzet ugyanis az, hogy a szavazójoggal rendelkező ifjúság politikai érdektelensége, választási hajlandósága a kritikus szinthez közelít, ami a demokrácia bukását eredményezheti. A folyamat nem újdonság és nem is hungarikum, általános európai tendenciának tekinthető a szociológiai felmérések alapján. Sokan evidenciának tartják: az ifjúság azért fordult el a politikától, mert „megundorodott” tőle, mert a politikai élet stílusa, a korrupció, a hazugság, a kiüresedett ideológiák megfeküdték a gyomrát. Az tapasztalható, hogy ezen ifjúság természetes magántulajdonaként tekint a nem általa kiharcolt demokratikus szabadságjogokra, élvezi azok előnyeit, az unió által nyújtott lehetőségeket is, például a külföldi munkavállalást és tanulást. Nyilvánvaló, hogy az összeurópai politika kérdései még annyira sem foglalkoztatják, mint az országos politika, személyes tapasztalataim szerint sokan még az Európai Parlament funkcióival sincsenek tisztában. Persze a belpolitika tesz is róla, hogy ez így legyen, hiszen az EP-választás szinte minden európai országban a parlamenti választások főpróbája, amit nem is rejtenek véka alá. Szó sem esik az unió égető problémáiról, vagy a pártok a jövő Európájára vonatkozó elképzeléseiről. A fiataloknak politikai igényeik igenis vannak, ám mégsem tekintik kötelességüknek a demokrácia működtetését, tehát a közvetett vagy közvetlen politikai részvételt, a felelős döntést. Pedig annál immorálisabb politikai attitűd talán nincs is, amely 5 pusztán elvár valamit, de cseré- 5 be nem hajlandó semmit tenni. Az érdektelenség legnyilvánvalóbb oka az, hogy a fiatalok egyszerűen nem hiszik el, hogy befolyással lehetnek a politikai élet alakulására. A többség véleménye szerint (és ebben osztoznak az idősebb generációkkal) teljesen mindegy, mit tesz, mit gondol vagy hogyan szavaz az ember, az egyénnek semmiféle beleszólása nincs a „nagyok dolgába”. Mivel az aktív választójog alsó korhatára a 18. életév, nyilván már a középiskolában nem működik valami. Hiába oktatnak történelmet, állampolgári és uniós ismereteket, amikor a tanulók többsége egyrészt intellektuálisan éretlen ezek befogadására és következetes értékelésére, másrészt a tanárok nagy része vagy maga is érdektelenséget mutat, vagy politikailag igencsak elkötelezett valamely párt és ideológia iránt (ez pedig tapasztalataim szerint inkább taszítja a fiatalokat, s nem növelné politikai érdeklődésüket). Szinte nincsenek olyan órák, amelyek a vitakultúrát vagy a politikai részvétel iránti vonzalmat erősítenék (például szituációs játékok, vitaversenyek segítségével). Ilyen oktatási viszonyok között még az sem eretnek felvetés, hogy a választójog alsó határát például 20-21 év fölé emeljék. A felsőoktatásnak elvileg szélesebb spektrumú tudást nyújtva ki kellene tágítania a diákok látókörét. Azonban a humán és társadalomtudományi tárgyak iránti érdeklődés minimális a hallgatók körében (amiért legfőképpen a jelenlegi társadalmi értékrendszer okolható, amely „hasznos” és „haszontalan” felsőoktatási szakokban gondolkodik, megágyazva a vadkapitalista oktatási felfogásnak), ami a látszat ellenére a közgazdaságtant, a jogtudományt és a kommunikációtudományt is érinti. Ugyanis attól, hogy az ezekre a tudományokra épülő szakok népszerűek (a gazdasági és médiakarrier vonzása miatt), attól még a diákok többsége csupán szükséges rosszként, akadályként tekint a tudományos tárgyakra, melyeket karrierjük érdekében teljesíteniük kell. így aztán - kellő érdeklődés és ismeret hiányában - a hallgatók közti politikai diskurzus színvonala rendkívül alacsony, még az elkötelezettnek tűnő fiatalok tájékozottsága is minden képzeletet alulmúl, a „politizálás” kimerül a súlytalan közhelyek pufogtatásában. Ráadásul rengetegen gondolkoznak azon, hogy diplomaszerzésük után elhagyják Magyarországot, java részük pedig egy európai uniós tagállamban képzeli el a jövőjét, ami jól jellemzi az ifjúság gondolkodásmódjának eltorzult voltát. Hiszen az Európai Unió előnyét nem abban látják, hogy egy olyan politikai-gazdasági közösséghez csatlakoztunk, amely a demokrácia és az emberi jogok elsődlegességének alapelvén nyugszik, aminek következtében az egyéni érvényesülés korlátái jelentősen csökkentek. Hanem csupán abban, hogy mihamarabb elhagyhatják szülőhazájukat, jobb fizetés és magasabb társadalmi presztízs reményében. Az EU pusztán eszköz számukra, de annak jövője ugyanúgy nem érdekli őket, mint hazájuk sorsa, ami pedig szintén az ő kezükben van. Olyan eszmei vákuum jött létre, amely egyedül a szélsőséges politikai erőknek kedvez, akik szívesen fogadják a hagyományos politikai eszmékben csalódott, vagy azokat meg nem értő, alulművelt, de a politika iránt mégis érdeklődő fiatalokat, akik ezután egyfajta vallásos hitként élik meg politikai elkötelezettségüket, a beléjük plántált dogmákat megkérdőjelezhetetlen- nek tartják. Számukra az igazságért harcolni annyit tesz, mint a gyűlölködést, az intoleranciát, majd végül az erőszakot választani. Vagyis tökéletesen szembehelyezkedni az Európai Unió értékrendjével. A demokratikus szocializáció utolsó esélyét a hallgatói önkormányzatok jelenthetnék a felső- oktatásban, ha nem lennének a politikai önrendelkezés paródiái, amelyek „kicsiben” leképezik a hazai politikai élet szinte összes visszásságát. Hallgatói érdekvédelem helyett lényegében a felsőoktatási intézmények fizetett munkavállalóivá váltak. Úgy érzem, az utolsó utáni pillanatban vagyunk (mint sok más országos ügyben is), hiszen lassan felnő egy generáció, amely masszív közömbösséggel tekint a közéletre. A megoldást nem abban látom, hogy az ifjúságot még jobban bevonjuk a pártpolitikai küzdelmekbe, amely a jelen viszonyok között csak egy rövidlátó, kompromisz- szumképtelen politikusi és választói generációt szülne. Először is egymásra kell hogy találjon a politikai elit és az ifjúság azon vékony rétege, amely felismerte a fent összefoglalt negatív folyamatokat. Ha ez sikerül, akkor együttes erővel alapjaiban meg kell változtatniuk a politikai ifjúsági szervezetek és a hallgatói önkormányzatok működését. Ha növelnék közéleti súlyukat és függetlenségüket (a pártoktól és a felsőoktatási intézményektől), akkor a demokratikus szocializáció eszközeivé válhatnának. így az ifjúság úgy tekintene rájuk, mint amelyek valóban az ő érdekeiket, igényeiket próbálják megvalósítani, hiszen a fiatalok többé nem úgy néznének, mint egy maguk felett álló, sorsukra nézve érdektelen hatalmi játékra. A pártok ifjúsági szervezeteinek PR-vállalkozá- sokból hasonló elveket valló aktív közösséggé, a hallgatói önkormányzatoknak pedig hallgatói „szakszervezetekké” kellene alakulniuk, hogy elláthassák az ifjúság képviseletét. Az elkövetkező EP-választásig persze már nincs idő változtatni a helyzeten, de ha az említett folyamatok a közeljövőben nem indulnak el, akkor az ifjúság döntő többsége teljesen eltávolodik a közélettől, vagy pedig örökre elhagyja Magyarországot, a maradékot pedig felemésztik a politikai szélsőségesek. Egy ilyen demokrácia lassú bukásra van ítélve. Persze a bukás után is lesznek majd egyenpólós, zászlólengető fiatalok. De csak egyetlen színben, hiszen csak egyetlen Párt, egyetlen Cél és egyetlen Vezér marad majd. * A szerző végzős szabad bölcsész hallgató az egri Eszterházy Károly Főiskolán ■ Csak egyetlen szín, csak egyetlen Párt, egyetlen Cél és egyetlen Vezér marad majd. Uniós képviselők mentessége, jogállása európai parlament Milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a mandátum? Kezdődnek az európai parlamenti választások. De tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel ruházzuk fel azokat, akiket Brüsz- szelbe küldünk? Összeállításunkban választ adunk a legfontosabb tudnivalókról. bűnvád: A parlamenti mentelmi jog nem biztosít menedéket az igazságszolgáltatással szemben a törvényszegő képviselőknek. Ha a parlament indokoltnak tartja, kezdeményezheti képviselői mentelmi jogának felfüggesztését. fizetés: Eddig a képviselők nemzeti képviselőtársaikkal azonos mértékű javadalmazásban részesültek A 2009-es választásoktól azonban egységesen minden képviselő megközelítőleg 7 ezer eurót kap majd, amelyet az uniós költségvetésből fedeznek. FÜGGETLENSÉG: Az Európai Parlament képviselői megbízatásukat szabadon gyakorolják. A képviselőket semmiféle utasítás nem köti.. KETTŐS MANDÁTUM: TÜOS az európai parlamenti képviselők számára, hogy egyidejűleg nemzeti parlamenti képviselőséget is vállaljanak. A szabályozás alól rövid átmeneti kivételt kapott az Egyesült Királyság és Írország. költségtérítés: A nemzeti parlamentek képviselőihez hasonlóan az Európai Parlament képviselői is számos juttatást kapnak, amelyek a parlamenti feladataik teljesítése során felmerülő olyan kiadások fedezésére szolgálnak, mint a képviselők irodáinak igazgatási költségei, a telefon- és postaköltségek, a számítógépek karbantartásának költsége, utazási költségek. mandátumvizsgálat: Minden képviselő parlamenti helyének elfoglalása előtt írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy nincs más olyan tisztsége, amely ösz- szeférhetetlen az európai parlamenti képviselői megbízatással. mentelmi JOG: Az EP-képvise- lők mentelmi joga elsősorban a parlamentet, mint demokratiku- san megválasztott intézményt védi. A mentelmi jog teszi lehetővé, hogy a parlament megőrizze kollektív, külső nyomásoktól mentes függetlenségét. PÉNZÜGYI ÉRDEKELTSÉG: Mielőtt egy képviselőt a parlament tisztségviselőjének jelölnek, vagyonnyilatkozatot kell tenniük. A nyilatkozatot a nyilvánosság számára elektronikus úton is hozzáférhetővé tehetik. VÁLASZTHATÓSÁG: Ahhoz, hogy valaki indulhasson az európai parlamenti választásokon, az EU valamely tagállamában állam- polgársággal kell rendelkeznie. Az uniós polgárok a származási tagállamuktól különböző EU- tagországban is elindulhatnak képviselőjelöltként. ■ HEVESiHÍRIAP Kiadja az Axel Springer-Magyarország Kft. Heves Megyei Irodája. Felelős kiadó a kit. ügyvezető Igazgatóié Főszerkesztő: LACZI ZOLTÁN Kiadóvezető: PERJÉSI ATTILA Vezető szerkesztő: 0R.SZALAY ZOLTÁN Lapszerkesztők: HAVAS ANDRÁS, KÜHNE GÁBOR Szerkesztőség és kiadó címe: 3300 Eger, Trinitárius u. 1. sz. (Pl. 23.) Telefon: 36/513-600, fax 36/513-605. E-mail cím: hmhirlap@axels.hu Ügyfélszolgálati iroda: Eger, Széchenyi u. 32., TeL: 36/410427 Hirdetésvezetö: ERŐS BEÁTA Telefon: 36/513-634, fax 36/513630 Telefonos hirdetésfelvétel: 36/410427. Az előfizetői példányok kézbesítését az Axel Springer-Magyarország Kft. Heves Megyei Irodájának terjesztő hálózata végzi, az árusítás a LAPKER Rt. regionális árushelyein keresztül történik. Terjesztésvezetó: FARKAS GÁBOR Telefon: 36/513-644. fax: 36/513646 Előfizetés a kiadónál. Telefon: 80/513-646 (ingyenesen hívható). Telefax: 36/513646, valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással a KHB 10403507-35017327- 00000000 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetés dija: egy hónapra 1900 Ft negyed évre 5700 Ft fél évre 11400 Ft egy évre 22800 Ft Hirdetésfelvétel Gyöngyösön: Tourinform Iroda, Gyöngyös, Fő tér 10. Nyitva h-p. 9- 17 óráig, GYÖNGYÖK Gyöngyös, Barátok tere 3. Nyitva: h-p. 9-21 óráig. Hatvani irodában: Hatvan, Kossuth L. tér 23. Tel/fax: 37/341-051 Készült: ASNY0MDA KFT. Szitády Üzem, Székhelye: Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Felelős vezető: Boros Gábor HU ISSN 0865-9109 Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. résztvevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e- mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Axel Springer-Magyarország Kft., Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., Harlequin Magyarország Kft., Zöld Újság Rt, Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft., Népújság Kft., Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.) előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. Lapunkban a cikkek végén megjelenő fekete háromszög fizetett hirdetést jelent. A Heves Megyei Hírlap bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásávalkapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Heves Megyei Hírlapra hivatkozva lehet. A lapban közölt adatok tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Kéziratokat és fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az újság PANDA szerkesztőségi rendszerrel készült. A MATESZ által auditált. i f
