Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-18 / 115. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 18., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Veszélyben van a vállalatoknál zajló gyakorlati tanulóképzés Nem a fecskék miatt lesz nyár ritkuló állomány Kevesebb lett a szárnyas vadász, megnövekedhet a rovarok száma Több kedvezményt is megvon egy nemrég elfogadott törvény azon vállalatoktól, amelyek a szakképzésben tanuló diákoknak biztosítanak gyakorlati helyet. így várható, hogy a cégek nem kötnek újabb tanulószerződéseket, s a meglévőket is megpróbálják felbontani. Az egyes törvényi módosítások bevezetése súlyos következményekkel járna a szakképzés területén - tudtuk meg Fülöp Gábortól, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárától. Egy ezer gazdálkodó szervezet körében elvégzett felmérés szerint a tanulószerződéses diákok száma (jelenleg 44 ezer) több mint a felével csökkenne. A kamara szerint ellentmondásos, hogy az új kormány kiemelt szerepet szán a munkával egybekötött szakképzés bevezetésének, ám a megszorító intézkedések épp ellentétes hatásúak. A csomag csökkenti a tanulók képzésére használható tárgyi eszközök beszerzésére, karbantartására, az anyagköltségre, az oktatói bérekre és a tanulók pénzbeli juttatására fordítható összegek elszámolhatóságát. Ez olyan pluszköltséget jelent, amelyet a mai gazdasági helyzetben a cégek egy része nem tud vállalni. A kellő tanműhelyi kapacitással nem rendelkező iskoláknak gondot okoz majd a gyakorlati oktatás megszervezése. A diákok elhelyezkedési esélyei romlanak, elveszítik a tanulószerződés biztosította kedvezményeket is. ■ Hatodszor volt Skoda-találkozó helyszíne Eger Mintegy ötven különleges autó érkezett megyénkbe, a hét végén megrendezett, háromnapos VI. Egri Skoda Coupé Találkozóra. A pénteki városlátogatás után szombaton 210 kilométeres Egér- Rimaszombat túrára indultak az autósok. A mezőny több állomáson is megszakította az útját, hogy tagjai versenyfeladatokat oldjanak meg. A találkozó vasárnap délelőtt Eger belvárosában, a Centrum parkolójában zárult, ahol a Skodák szépségében gyönyörködtek az érdeklődők. ■ Hevesben már nem sok repülő vándor hazatértére számítanak, a fecskeállomány létszámának helyreállásához akár több év is kell. Kovács János Nyár az idén is biztosan lesz, de ennek beköszöntét már semmiképpen sem lehet majd a fecskék nyakába varrni. Mert igaz ugyan, hogy egyetlen fecske még nem csinál nyarat, de a korábban megszokott arányú repülő vándor hazatértére ebben az évben már aligha lehet számítani. Az időjárás, a tavaly őszi itthoni korai hideg, illetve részben a vonulási útvonal miatt a visszatérő fecskék létszámának apadását valószínűsítik a szakemberek. Az már most feltűnő, hogy kevesebb van a magyar égen ezekből a megszokott madarakból. A fészkelő állomány egy része jött csak vissza. A fecskék csökkenésének mértékét azonban csak később tudják fölmérni a szakemberek.- Heves megyében nem végeztünk korábban számlálást, így tényszerű összehasonlítási alapunk nincs. Ám a hazai jelenséget mi is tapasztaljuk. Megritkult a fecskék száma a mi térségünkben is. Igaz, ez nem egy új folyamat - mondta el lapunknak Szabó Tibor. A Magyar Madártani és Ter- mészetvédelmi Egyesület Heves megyei csoportjának titkára hozzátette: lehet reménykedni abban, hogy Afrika déli részéről még érkezhetnek vándormadár csoportok, ám számottevően már nemigen gyarapodhatunk új visszatérőkkel. Ezeknek a madaraknak a zöme ugyanis március közepe és április dereka között érkezik haza, ráadásul a későbbi utazók közé számító sárgarigó és gyurgyalag már régen itthon van. Az egyébként már egy évtizede megfigyelhető, hogy az állattartáshoz részben kapcsolódó életmódot élő, pajtákban, istállókban lévő füstifecskék létszáma jelentősen csökkent, míg az emberi környezetben megszokott, eresz alatt fészkelő molnár fecskék száma kisebb ingadoMadarak „cérnaszálon". Költéskor, csak a fiókák fölneveléséhez több kilónyi rovart gyűjt be az etetéshez egy fecskepár. Más madárfajoknál nincs ilyen csökkenés, a gólyák a korábbi számban érkeztek meg. zást mutat. A harmadik legnagyobb alfajt alkotó partifecskéket pedig inkább a partfalak omlása, a természetes erózió és az emberi beavatkozás hatásai veszélyeztetik. Ám a természet képes helyrehozni az általa előidézett pusztulást. Kedvező körülmények között pár év alatt helyreállhat a korábbi hazai fecskeállomány. Ehhez az is jó körülményeket teremt, hogy a rovarevő madarak ritkulásával nő majd az elesé- gül szolgáló élőlények száma, ami később kiváló életteret nyújt a fecskelétszám bővülésének. Nem utolsósorban a több költéshez, fészekaljhoz, a népesebb, új fecskegenerációk felnövekedéséhez - fogalmazott Szabó Tibor. Költéskor, csak a fiókák fölneveléséhez több kilónyi rovart gyűjt be az etetéshez a fecskepár. A kutató szerint más itt telelő vagy vonuló fajoknál nem tapasztalható ilyen állományapadás, a gólyák például rendben, a korábbi számban megérkeztek a vidékre. A vonuló madarak zöme tehát már megérkezett hosszú afrikai útjáról. A hirtelen bekövetkezett meleg idő is kedvezett a hazatért fecskéknek, mert bőven találnak a táplálkozásukhoz szükséges rovarokat. A telet Afrikában töltő madarak megfogyatkozásáért egyes vélemények szerint az Afrikát sújtó rendkívüli szárazság okolható, ám az is tény, hogy a hazai fecskeállomány az évtízed közepe óta csökken, a tavalyi, szokatlanul hideg őszi időjárás pedig hatalmas pusztítást végzett az apró testű, rovarevő madarakban. A Magyar Madártani-és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) is arra hívta fel a figyelmet, hogy szokatlanul kevés a fecske, holott más években ilyenkor a madarak már a fészkelő helyükön voltak. Például a Tisza mellett lévő egyik nagy parti- fecske-kolónia a szokásos több ezer pár helyett most alig 200 egyedből áll. Az egyik ok mindenképpen a tavaly őszi tömeges elhullás lehet: a szeptemberben jött hirtelen hideg miatt eltűntek a rovarok, a fecskék tízezer számra pusztultak éhen. A magyarországi fecskékre egyébként évek óta rossz idők járnak: 2005-2006-ban a fészkelési időszak hűvös, csapadékos időjárása következtében rengeteg fióka elpusztult, 2007-ben pedig a Ti- sza-völgyben megfeleződött a partífecske-populáció. Szeptemberben vonulnak, általában április elején érkeznek vissza Afrikából A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN fÜSti- fecske az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő volt. Magyarországi becsült állományát az ezredfordulón még 220-320 ezer párra tették, ez a szám stabilnak is mutatkozott, ám 2001 és 2006 között drasztikus csökkenés következett be. Legnagyobb sűrűségben az Alföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a Kisalföld északi részén, a Szigetköz vidékén és a városi területeken. A ßstifecske Magyarországon védett madár, eszmei értéke 10 ezer forint. Az európai populációk kedvezőtlen helyzetben vannak, de a teljes állomány zöme nem itt fordul elő. Elsősorban táplálékának vegyszeres pusztítása jelent veszélyt erre a hasznos madárra, amely költözéskor röptében is képes aludni. Szeptemberben vonul, általában március végén, április elején érkezik vissza Afrikából. Színe felül sötétkék, szárnyai fényes feketék. Alsóteste fehér, torka piros, jellegzetes villás farkáról könnyen felismerhető. Kedveli a vidéki, nyílt területeket, réteket, legelőket, szívesen üt tanyát állattelepek közelében. Civil sokadalom a kastélyban sokadalom Bemutatkoztak a kulturális csoportok Iskolát, óvodát újítanak fel fejlesztés Uniós támogatással Észak-Hevesben Hatvanban a Grassalkovich Oktatási és Kulturális alapítvány immár esztendők óta megrendezi a Civil sokadalom elnevezésű programját. Ennek keretében a térségben működő szervezetek, önképző körök bemutatkozása mellett lehetőség nyílik arra is, hogy a különféle hagyományőrző, kulturális és egyéb profilú csoportok megismertessék tevékenységüket az érdeklődőkkel. A Grassalkovich-kastély udvarán vasárnap megtartott eseményen természetesen a fellépő gyermekek aratták a legnagyobb sikert, de a hatalmas d kondérban főzött gulyásleves- | ről is elismeréssel szóltak, akik £ megkóstolták. ■ Az óvodások produkciója, mint mindig, ezúttal is hatalmas sikert aratott Az Észak-magyarországi Operatív Programnak (ÉMOP) a közoktatás térségi sajátosságaihoz igazodó szervezése kapcsán megjelent pályázati kiírása keretében hamarosan elkezdődik Szilvásváradon és Nagyvisnyón az óvoda és az iskola fejlesztése - tájékoztatta a Hírlapot Sós Tamás, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉMRFT) társelnöke, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Megfogalmazása szerint a két település intézményeivel összefüggésben háromszázmillió forint értékű projektről van szó, amelyből több mint 265 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás. Az ÉMRFTnek a pályázat elnyerését meghatározójavaslatában rendkívül fontos szerepet kapott a helyi igények megalapozottsága, valamint a helyi szereplők által készített fejlesztési elképzelések indokoltsága. A beruházás során elkészül az iskolaépület rekonstrukciója, a régi épület, s a tornaterem felújítása. Új, 441 négyzetméteres épületszárnyat is kialakítanak. Megvalósul mindezeken túl az új intézmény komplex akadálymentesítése, továbbá a nyílászárók cseréje is. Az egész létesítményben új, energiatakarékos világítási és fűtési rendszert létesítenek. A szilvásváradi lakosságnak is nagy lehetőségeket nyújt ez a munka, hiszen így mindenki számára elérhetővé válnak a könyvtár, az informatikai és a nyelvi laborok. Mindkét település óvodájában a meglévőket energiatakarékos nyílászárókra cserélik. A szilvásváradi gyermekintézményben teljes tetőcserét is végrehajtanak, a nagyvisnyóiban pedig közel 85 négyzetméteres új tornatermet hoznak létre. Mindemellett a kicsinyeknek fejlesztőszobákat is teremtenek a felújítás során. ■ ■ A szilvásváradi lakosságnak is nagy lehetőségeket nyújt ez a munka. í 4 A i 1* ■(
