Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-14 / 112. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP „Három csapás”: a Fidesz gyűjti az aláírásokat megyénkben is A Fidesz petícióval szeretné elér­ni, hogy az Országgyűlés vegye napirendjére és szavazza meg a „három csapás” törvényt, amely rendkívül szigorú - a legtöbb esetben életfogytig tartó - bör­tönbüntetéssel sújtaná azokat, akik három súlyos, személy elle­ni erőszakos bűncselekményt követnek el. A Heves megyében már két hete zajló aláírásgyűjtés kap­csán szerdán Lázár János hon­atya, a Fidesz rendvédelmi munkacsoportjának vezetője és Demeter Ervin országgyűlési képviselő, a párt egri választó- kerületi elnöke tartott sajtótájé­koztatót Egerben. Lázár elmond­ta: a legújabb statisztikák sze­rint Heves a vagyon elleni bűn­tényekben sajnos az öt legfertő­zöttebb megye között van, a sze­mély ellenieknél pedig a közép­mezőnyben. Itt található Heves városa, amely az egyik legtöbb kihívást jelentő település. A Fi­desz célja a rendőrség azonnali megerősítése, a büntetőeljárás­ok felgyorsítása, a személy elle­ni erőszakos bűnügyekben, pél­dául a rablásnál, a garázdaság­nál a visszaesők esetében a bün­tetési tétel minimum kétszeres emelése és a tényleges életfogy­tiglan kiterjesztése. ■ Az áram sem tartotta vissza a kábeltolvajt Két kábellopást is jelentettek a rendőrségnek az utóbbi napok­ban. Egy mátraszentimrei telep­helyről 7,5, egy visontai üzem­ből pedig másfél millió forint ér­tékű huzalt vittek el. Mátraszentimrén április 26. és május 11. között ismeretlen módszerrel tulajdonították el a huzalokat, míg a visontai üzem­nél kedden járt tolvaj. Utóbbi esetben egy futószalag oldaláról távolították el az áram alatt lévő kábelt, feltehetően fűrésszel. A két eset során csaknem ugyan­annyi - 380, illetve 370 méter - huzalt loptak el, az okozott kár azonban nagyságrendekkel kü­lönbözik. A tolvajlások ügyében a Gyön­gyösi Rendőrkapitányság folytat nyomozást. ■ Szorgoskodik a méhek kapitánya akácgyűjtés Avagy milyen az, amikor mások dolgoznak meg helyettünk a mézért? Szuromi Rita- Hozzatok kalciumot magatok­kal! - intett bennünket Hubai Gruber Miklós, akiről tudtuk, hogy szerelmese a méhészetnek, ám akit eddig újságíró kollégái is csak a mikrofon végén láthattak. Miklóssal évek óta beszélget­tem a méhészetről. Társalgásaink után úgy éreztem, szinte már is­merem a méhcsaládjait. Aztán persze kiderült, legfeljebb a lelke­sedéséről, a méhek iránti barátsá­gáról lehet sejtésem. Nagyon pontos útleírást kap­tunk. Ám hogy ez mégis titokban marad az olvasó előtt, annak az az oka: a méhészek az utóbbi idő­ben megszaporodó lopások miatt nem szívesen árulják el, hová he­lyezték a kaptárjaikat. Elsőre gondolkodóba esünk a körülöttünk csapdosó méhek lát­tán: el kell hagynunk a biztonsá­gos autót? Aztán Miklós megold­ja a helyzetet, kapunk hálós mé­hészkalapot, amelyben rájövünk, a méhek nem velünk, hanem a munkájukkal foglalkoznak.- Az első négy családot - mi­kor megnősültem - édesapámtól kapta,m. Ő évtizedeken át mé- hészkedett - magyarázza Hubai Gruber Miklós. - Az első télen három családom elpusztult. Sem­mihez sem fogható lelkiismeret- furdalásom lett, hiszen élő szer­vezetek azért pusztultak el, mert nem gondoztam őket megfelelő­en. Ez iszonyatos szégyen! Vet­tem szakkönyveket és hozzákezd- tem komolyan foglalkozni a mé­hészettel. Igaz, édesapámmal an­nak idején sokszor dolgoztam, de az mégsem olyan, mint amikor az ember a saját családjaiért felel. A kolléga életében nem ez volt az egyetlen trauma. Még erdész­ként dolgozott, amikor a kör­nyék méheit elérte a nyúlós köl­tésrothadás. A méhek tán leg­ádázabb ellensége ez a betegség, ami ellen nincs gyógyszer; az egyetlen megoldás, ha kaptáros­tul, keretestül, lépestül Fólégetik az állományt. Munkában a méhész. A szakma alapvető lényege nem más, mint hogy kétszer annyi méh pontosan kétszer annyi mézet termel. Márpedig ilyenkor a hatósági intézkedés ellen nincs kifogás, Miklósnak tudomásul kellett ven­nie a fájó döntést!- Sokan el sem tudják képzel­ni, milyen érzelmi kötődést le­het kialakítani ezekkel az apró jószágokkal - folytatja. - Az em­ber gondjaira vannak bízva, az ember gondoskodásától függ­nek, miközben az embereknek dolgoznak. Én éppúgy tudok hozzájuk ragaszkodni, mint bár­ki más a kutyájához vagy a macskájához. Pedig a méhek meglehetősen rövid életűek. Az ősszel „szüle­tők” elélnek tavaszig, ám a tava­sziak élete csupán hat hét, majd végelgyengülésben kimúlnak.- Nézzétek, milyen szép, vilá­gosszürke szín! - mutat egyre - ez ebben a percben kelhetett ki! Közben egy kaptár is megnyí­lik. Előkerül a keret, amelybe korábban a műlépet rögzítették. A méhek rendkívül szorgosak, gyűlik a finom akácméz, meg persze a vadépítmény is, amit a méhész gondosan eltávolít.- A kaptárak külső oldalán lé­vő színek azt jelzik, hogy az anya melyik évjáratú - tájékoz­tat Miklós. - Az idén a zöld színt használjuk, tavaly volt a piros, előtte a sárga, azelőtt a fehér, s jö­vőre lesz a kék. Sötétülő sor­rendben haladunk. A mézterme­Az idén sajnos nem lesz túl jó termés. Sok jó méhész megfér egymással kis helyen is az akácosban, ahol most iasÁiÉb ' " Hubai Gruber Miklós elhe- lyezte méheit, más méhészek egyik családnak. Az ő kaptá­rai a Zanderek, vagyis 22 cen­timéter magas keretméretűek, íM a szomszédé az úgynevezett Hlfciu—, - ­„Nagyboconádi”, amely méret megalkotójáról, vagyis 36 centiméter magas, és nem Boczonádi Szabó Imréről kap­a településről, hanem a keret- ta a nevét. lés mellett nagyon fontos a hasí­tás is, hiszen minél nagyobb a család, annál több a méz. Az anyaméh a kaptárnak egy rács­csal leválasztott ré­szében, a fészekben van. A rács résein a dolgozó átfér, ám ő nem. Nyolc nappal a pergetés előtt lezárjuk az anyát, hogy pergetésre a méztérben ne maradjori nyitott hasítás. A jó méhész tavasszal a repcével kezd, hogy mire jön az akác, a mézelők királynője, megerősöd­jenek a méhcsaládok. Aztán van, aki próbálkozik vaddohány- nyal, de a többség már a napra­forgóra viszi a családokat.- Az idén nem lesz túl jó ter­més - gondolkodik el. - Hirtelen melegedett az idő, így nem volt idejük a családoknak felfejlődni, s nincs nedvesség se, hogy a vi­rágban kialakuljon a nektár. Ta­valy 20 család tíz mázsa mézet termelt, most a felére számítok. A szorgos-dolgos időszak után következik a tél. A jó méhész már augusztusban megkezdi az etetést: családonként 15 kilo­gramm cukrot old fel vízben, ami a téli túlélést szolgálja. A méhes környéke ekkor pihenni tér, bár odabent zajlik az élet: a méhek szárnyuk állandó rezeg- tetésével termelik a hőt. Gömb alakba szerveződnek, amelynek külső felszínén nullához közeli, belsejében pedig akár 20 °C-nál is melegebb van. A folyamatos helycsere biztosítja, hogy egyet­len méh se hűljön ki.- Télen gumicsővel hallgatjuk meg a benti híreket - fogalmaz a riporter. - Ha a zümmögés egyenetlen, zaklatott, akkor baj van. Ilyenkor lehet esetleg egy tartalék anyával anyásítani, ám az is előfordulhat, hogy a méh nem tudja időben elvégezni a tisztuló repülést. Hasmenést kap, ami a fertőzés melegágya, s elpusztul a család. Szerencsére ez nem gyakori. A határban eltöltött egy-két nap most nem a pihenésről szól. Kemény munka, ezúttal épp a pergetés következik. Miklós kéz­zel lerázza a keretekről a méhe- ket, és amelyik nagyon ragasz­kodik a léphez, azt speciális ke­fével „elküldi”. Következik a per­getés, az a munkafázis, amikor a centrifugális erő szinte kicsapja a mézet a keretekből. S jön az éj­szaka is. Kollégánk előrelátó volt, már reggel lekaszálta a szé­nát, amelyen éjszaka aludni fog. Mi pedig tudjuk: irigykedve gon­dolunk majd rá a számítógép mellett ülve, néha az újságíró­nak is kijár egy akác-széna illa­tú nyugalmas éjszaka... Virágba borult az akácer- dő. Illata semmivel sem téveszthető össze. A ki­szűrődő zsongás jelzi, ezernyi méh dolgozik, hogy elkészüljön a hun- garikumként is emlege­tett akácméz. ■■MIWIIIIMIIirill'liPliilli'illiirilllllllllilllll1 UIHMIIII I Nyerjen színházjegyen A Heves Megyei Hírlap és az egri Gárdonyi Géza Színház játékot hirdet a 2008/2009-es évadban. A kitöltött játékszelvényt 2009. május 20-án 12 óráig juttassa el a Heves Megyei Hírlap címére (JÁTÉK, 3301 Eger Pf. 657.). A borítékra kérjük ráírni: „SZÍNHÁZ JÁTÉK” Május 18-20. között tizenegyedik alkalommal találkoznak Egerben a finn és a magyar testvérvárosok. Fellép Barta Dóra és a Fortedanse társulat is a Gárdonyi Géza Színházban. Melyik ősi finn eposzt mutatja be az együttes? a) Kalevipoeg b) Királyok könyve c) Kalevala d) Nibelung-ének Név:... Cím:... Nyeremény: két jegy a színház valamely májusi előadására. Múlt heti játékunk nyertese Fehér Sándor (Fedémes, Petőfi u.), aki az egyik májusi bemutatóra szóló két jegyet az előadás előtt veheti át a színház jegypénztárában. Kérjük, a megtekintés időpontjáról előre egyeztessen a színházzal. A játékban csak Heves Megyei Hírlap előfizetők vehetnek részt. ■ 4* djiMÉÉ BaHtÉMffl r mm Tizenöt esztendő után reggel csörög az óra Kemény dió: leütötték az ügyvezetőt Lakása előtt támadták meg az egyik megyei kereskedelmi rádió ügyvezető igazgatóját. Erről az érintett, Szecskő Tamás számolt be, mondván: kedden este a háza előtt szólította meg egy férfi.- Egy nem létező utcáról ér­deklődött. Mondtam, én ilyet nem ismerek, de nézze meg a térképet a faluközpontban. Ami­kor hátat fordítottam neki, le­ütött - mesélte Szecskő, aki fel- tápászkodva azt látta, hogy tá­madója egy odébb várakozó au­tóhoz fut, beül, a kocsi elhajt. A rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomoz, a sértett sérülései nyolc napon belül gyógyulnak - tudtuk meg a megyei főkapi­tányságon. ■ A legtöbb településen az önkor­mányzat a legnagyobb foglalkoz­tató, különösen, hogy beindult az Út a munkához program. Van, aki 15 éve nem tudta, mi az a reggeli óracsörgés, ám most fel kell kelnie és dolgoznia. Egyebek mellett erről beszélt Kotroczó István, Istenmezeje polgármestere, az Észak-hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület elnöke egy parádfür- dői fórumon. A községben a gaz­dasági válság vidéki térségekre gyakorolt hatásairól rendeztek megyei konferenciát. Pásztohy András, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitká­ra, miniszteri biztos szólt arról, hogy a hálózat a vidékfejlesztés­ben érintett kormányzati, önkor­mányzati és civil szervezetek együttműködését szolgálja. Az Európai Unió minden tagállamá­nak előírja ilyen szervezetek lét­rehozását. A hálózat tanácsába az ország mind a 96 vidékfejlesz­tési közössége delegált tagokat. A szervezet egyik legfontosabb feladata a szolgáltató, informá­ciós teendők ellátása, illetve a ta­pasztalatcserét elősegítő progra­mok rendezése. A fórumon Kotroczó Zoltán, a regionális munkaügyi központ pétervásárai kirendeltségének munkatársa kiemelte: a térség­ben eddig hatszáznegyven em­bert vontak be az Út a munká­hoz programba. ■ I a > t

Next

/
Thumbnails
Contents