Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-13 / 111. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Csatorna nélkül is maradhatnak szennyvíz Új forrásokat kell keresniük a kistelepüléseknek ágystruktúrára Számos kistelepülés egyelőre csak álmodozhat a szennyvize elvezetéséről a tisztítóba a kormányrendelet következtében. Képünk illusztráció. Három napon át Hazajáró Hétvége a vidékért, a turizmusért A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM), a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) és a Falusi és Agroturizmus Or­szágos Szövetsége (FATOSZ) jú­nius 12-14. között Hazajáró Hét­vége néven szervezi meg a ma­gyar vidéki turizmus hétvégéjét - hangzott el kedden Egerben Haász Tamásné, a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület titká­ra, Nagy István, az Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. ügyveze­tője, Kiss Sándor, az Egri Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője és a noszvaji Thummerer Éva közös sajtótájékoztatóján. A háromnapos rendezvényso­rozat lényege, hogy a szervezők összegyűjtik és komplett aján­latként kínálják az olyan falusi, illetve ifjúsági szálláshelyek, kempingek, boros-, bio-, kézmű­ves porták, pálinkafőzdék, táj­házak és egyéb vidéki szolgálta­tók programjait, akik erre a há­rom napra legalább húszszáza­lékos engedményt nyújtó ajánla­tokkal várják vendégeiket. A magyar vidék újrafelfedezés­ének kalandja a falusi vendég­házakban kezdődik, nem titkolt szándék a városiak és a vidéki­ek közelebb hozása egymáshoz. Hevesben tizenöt településen lesz ilyen jellegű kínálat, százöt­ven szálláshely csatlakozott a Hazajáró Hétvégéhez. ■ Fizetés nélkül távozott a csaló több szállodából Csaló járta sorra a közelmúltban az egri szállodákat. A férfi rend­szerint álnéven jelentkezett be, majd napok múlva fizetés nél­kül továbbállt. A csalássorozat gyanúsítottját hétfőn fogták el az egri rend­őrök. A hátai férfi megalapozot­tan gyanúsítható az április és május során elkövetett csalások­kal. Bejelentkezéskor mindig va­lótlan adatokat adott meg, majd a számla rendezése nélkül távo­zott. Kihallgatása során hat szál­loda esetében ismerte be a bűn- cselekményt. Mint azt Soltész Bálint rendőrségi sajtószóvivő­től megtudtuk, az illető ellen csa­lás és magánokirat-hamisítás miatt indult eljárás. ■ A kormány úgy döntött, hogy kizárja a Nemzeti Szennyvízelvezetési Prog­ramból azokat a falvakat, ahol a lakosság létszáma nem éri el a kétezret. Mindezzel gátat szabva a fejlődésüknek. juhász Marianna Az április közepén meghozott kormányrendeletről a napokban kapták kézhez a levelet a polgár- mesterek, közülük sokan Heves megyében is. A települések ve­zetői értetlenül és tanácstalanul állnak ez előtt a döntés előtt, hiszen a községek az elmúlt évek alatt már több tízmilliót fektettek abba, hogy az uniós el­várásoknak megfelelően a ki­sebb falvakban is korszerű csa­tornahálózat legyen. A jogszabály megszületésének hátteréről Pék Ildikó, a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Miniszté­rium Szennyvízelvezetési és - tisztítási Osztályának vezető fő­tanácsosa tájékoztatott.- A kormány úgy döntött, hogy 2015-ig már csak olyan telepü­léskörre nézve vállal szennyvíz­rendszer-kiépítési kötelezettsé­get a Nemzeti Szennyvízprog­ramban, amelyet az EU Szenny­víz Irányelve kötelezővé tesz - indokolta a kormánydöntést a vezető főtanácsos. - A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Program annak ide­jén az irányelv végrehajtására készült, amely határidős teljesí­tési kötelezettséget határoz meg. Ez azt jelenti, hogy a programba foglalt fejlesztések elmaradása kényszerítő intézkedéseket, a tagállam elleni kötelezettségsze- gési eljárást és pénzbírságot von maga után. Az abban szereplő beruházások a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP) kaphatnának támoga­tást, ám a szakterület rendelke­zésére álló KEOP-keretösszegek nem teszik lehetővé többletválla­lások teljesítését, ezért kellett le­faragni az előírásokon túl vállalt kötelezettségekből, vagyis kizár­ni a kistelepüléseket. Ettől füg­getlenül a kétezer lakos alatti helységek - így a programból ki­kerülők is - szennyvízberuhá­zásaikhoz ma is kaphatnak tá­mogatást, csak nem a KEOP-ból, hanem a Regionális Operatív Program (ROP) kereteiből, vagy kedvezményes MFB-hitel is a rendelkezésükre áll majd. A Nemzeti Szennyvízprog­ramból kizárt települések több­sége hátrányos helyzetű és ala­csony költségvetéssel dolgozik, így támogatás nélkül nem sok esélyük van arra, hogy belátha­tó időn belül szennyvízhálóza­tuk is legyen. Éppen ezért közü­lük sokan, több falu összefogásá­val, társulásokat hoztak lére, hogy a lakosságszám tekinteté­ben megfeleljenek a követelmé­nyeknek, és fejleszteni tudják la­kóhelyük infrastruktúráját. így tett 2005-ben Visznek, Nagyfüged, Tarnazsadány, Tár­náméra, Erk, Tarnaörs, Jászdó- zsa, Zaránk és Boconád önkor­mányzata is. Épp azért, hogy megfeleljenek az akkori kitétel­nek, vagyis 10 ezer fölött legyen a nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Programban lévő kétezer lakos alatti telepü­lések közül azokat zárták ki, amelyek nem rendelkez­nek regionális rendszerkap­csolattal, vagyis még sem hálózatot, sem pedig a a lakosságszám. Az akkor agglo­merációként elismert közösség most kénytelen szembesülni az­zal, hogy az elmúlt három és fél év során elvég­zett munka, va­lamint a több tízmillió forint­ba kerülő ter­vek, megvalósít­hatósági tanul­mányok és a folyamatos rende­letváltozások miatti módosítási kérelmek mind elvesztek.- Mindezt egy rendeletmódo­sítással dobta ki az ablakon a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium úgy, hogy az érintett községekkel nem is egyeztettek. Hogy mindez jogszerű volt-e, még nem tudom, de hogy mél­tánytalan volt, az biztos, hiszen a szakmát felülbírálták, a helysé­gek érdekeit pedig figyelmen kí­szennyvíztisztítóval összekö­tő vezetéket nem építettek ki, s KEOP-támogatást sem nyertek el eddig. Az ország­ban összesen 174 ilyen köz­ség van, vagyis a kétezer lélek alatti helységeinknek mintegy a hét százalékát érinti a kizárás. vül hagyták - fogalmazott Almá­di János, Tarnaörs polgármeste­re. - Értem én, hogy nincs pénz. Azt viszont nem értem, hogy mi­ért egyeztetés nélkül vették el a lehetőséget tő­lünk, s csak egy levélben értesí­tettek a döntés­ről. Mivel a hoz­zánk hasonló kis községek eseté­ben nincs kötelezettségvállalás, tehát határidő sincs a szennyvíz- hálózat kiépítésére, így előfordul­hat az is, hogy csak évtizedek múlva lesz teljesen kiépítve a csatornahálózatunk. A szakminisztériumban az iránt is érdeklődtünk, hogy kör­nyezetvédelmi szempontból mi­ben más, ha több kisebb falu fog össze, hogy közösen kiépítsenek egy szennyvízhálózatot, mint az, ha egy kisvárosban él ugyanany- nyi ember, ahol szintén csator­názni kellene.- Ha a falvak lakossága egyen­ként nem éri el a 2000 lakosra vonatkozó szennyezőanyag-ki­bocsátást, akkor ott nem kötele­ző hazánknak kiépítenie a szennyvízelvezető és -tisztító rendszert az EU Irányelv szerint 2015-ig. Ugyanakkor 10 ezer la­kosú város esetén kötelező. S ha nem épül ki ott a rendszer, az or­szágnak pénzbírságot kell fizet­nie, amíg ki nem építi a szenny­vízhálózatot - tájékoztatott Pék Ildikó. Elmondta: rendelkeznek ismeretekkel arról, hogy a művi csatornázás helyett a kormány által javasolt szennyvízkezelés­sel kapcsolatos természetközeli megoldásokat hogyan tudják megvalósítani a falvak.- Sajnos a természetközeli megoldások még nem eléggé el­terjedtek napjainkban. Bár ez is ugyanolyan gondos üzemeltetést igényel, mint a csatornahálózat, ám üzemeltetése nagyságrend­del alacsonyabb költségű. Ebből adódóan kedvezőbb díjjal lehet fenntartani - fogalmazott a ve­zető főtanácsos, aki szerint a te­lepülési szennyvízkezelés pályá­zatának elkészítésébe fektetett eddigi ráfordítás nem volt feles­leges, hiszen annak jelentős ré­sze használható lesz a megválto­zott feltételekkel rendelkezésre álló támogatási lehetőségek ese­tén is. Pék Ildikó úgy vélte, hogy a lakosság által előtakarékosság- ként a szennyvízhálózat kiépíté­sére befizetett pénzek sem vesz­nek kárba, mert a helybelieknek a megtakarításra szükségük lesz, bármilyen megoldással és támogatás igénybevételével fog­nak majd hozzá a szennyvízke­zeléshez a későbbiekben. Az érintetteknek a hét százalékát kizárták ■ A szaktárca nem egyeztetett az érintet­tekkel, csupán a dön­tésről tájékoztatta a településvezetőket. Karnyújtásnyira a felújítás líceum A történelmi épületet új életre kelthetik Folytatás az 1. oldatról Wiedermann János projektme­nedzser tájékoztatása szerint a Líceum rekonstrukciója kapcsán célul tűzték ki a főiskola verseny- képességének javítását, más, el­sősorban fővárosi intézmények­hez való felzárkóztatását, a vidé­ki hallgatók - a kevésbé fejlett ok­tatási infrastruktúrából fakadó - hátrányos helyzetének a csök­kentését is. A megvalósítás során önálló új kutatási terek is létesül­nek a természettudományos for­rásközpontban. A közelgő, illetve a végzősök számára már megkezdődött vizs­gaidőszakról Kalóné Szűcs Er­zsébet beszélt a sajtótájékoztatón. Kalóné Szűcs Erzsébet: most „törté­nelmi" vizsgaidőszak következik A Tanulmányi és Információs Központ Igazgatója szerint több szempontból is kivételes, „törté­nelmi” szakasz következik. So­sem tapasztalt számban sorakoz­nak azok a szakok, amelyeken a hallgatók záróvizsgára készülhet­nek. A TIK vezetője magyarázatát is adta a helyzetnek: az idén vé­geznek azok, akik még a hagyo­mányos négyéves képzésben kezdték meg tanulmányaikat 2005-ben, de most zárják azokat a Bologna-folyamat szerinti alap­képzési szakokon 2006-ban beis­kolázottak is. Kalóné szerint ez a vizsgaidőszak így igen nagy ter­helést jelent a diákoknak is, de különösen az oktatói karnak. A sajtótájékoztató más témái­ra, így a megyei rendőr-főkapi­tányság és az EKF között létrejött együttműködési megállapodás­ra későbbi lapszámunkban té­rünk vissza. A két intézmény kö­zötti szerződést egyébként dr. Hauser Zoltán rektor, valamint dr. Juhász István megyei főkapi­tány írták alá a sajtó képviselői­nek jelenlétében. ■ Kormányzati propagandaanya­gok olvasgatásával tanulságos múlatni az időt. Még inkább az, ha az nem hazai forrásból, ha­nem egy, a jóléti rendszerváltás sikerében tobzódó mintaállam­ból érkezik, amely egy működő világ csalóka visszfényével int felénk. Ahol komolyan veszik az érdekek védelmet. A sajátjukét. A Harper-kormány például megvédi Kanada humánus és fenntartható fókavadászatát a világ színpadán. Tényszerűen itt nincs másról szó, mint hogy a legfinomabb prémet viselő, me­nekülésre képtelen fókabébik ezreit a megélhetés miatt - szi­gorúan humánusan és fenntart- hatóan - helyben agyonverik ott a messzi északon, s a termék a divatiparban végzi. Ezen a gya­korlaton viszont természetesen többnyire azon államok, illetve IGIQEEiQH Fókavadászat szervezetek háborodnak fel leg­inkább, amelyeknek viszonylag kevés közük van a fókaüzlethez. Tehát nem gázolnak bele saját választópolgáraik érzékenysé­gébe és megélhetésébe, lelki és anyagi háztartásába. Viszont a saját őshonos állat- és növényvi­láguk kiirtását már majdnem si­keresen elvégezték. A kanadai kormány mély csa­lódottságát, aggodalmát és egyet nem értését fejezte ki a humá­nus és fenntartható fókavadá­szatból származó termékeik im­portjának betiltása kapcsán. A vádak maguktól értetődően minden valódi tényalapot nél­külöznek. Mi ennél már előrébb tar­tunk. Itthon hagyományosan humánus és fenntartható mó­don gyakorolják a nyúzást. Több bőrt is megpróbálnak lehúzni egy-egy elérhető példányról. Új­fent azt szeretnék elhitetni az egyre gyérülő számú fókával, hogy jobb lesz nekik, ha hagy­ják magukat lebunkózni a leg­újabb adórendszer által. Mely több bőrt hagy majd rajtuk. Nem beszélve arról az örömről és megtakarításról, amelyet a jégtáblájuk után fizetendő ingat­lanadó jelent majd. Ha már választani lehet - s az eszkimóság úgyis elérhetet­len -, én mégis inkább a szigo­rú irányelvek alapján folytatott humánus és fenntartható vadá­szati eljárások alanya, a kana­dai fóka helyében szeretnék in­kább lenni. ■ Kovács János

Next

/
Thumbnails
Contents