Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-13 / 111. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Csatorna nélkül is maradhatnak szennyvíz Új forrásokat kell keresniük a kistelepüléseknek ágystruktúrára Számos kistelepülés egyelőre csak álmodozhat a szennyvize elvezetéséről a tisztítóba a kormányrendelet következtében. Képünk illusztráció. Három napon át Hazajáró Hétvége a vidékért, a turizmusért A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) és a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) június 12-14. között Hazajáró Hétvége néven szervezi meg a magyar vidéki turizmus hétvégéjét - hangzott el kedden Egerben Haász Tamásné, a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület titkára, Nagy István, az Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. ügyvezetője, Kiss Sándor, az Egri Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője és a noszvaji Thummerer Éva közös sajtótájékoztatóján. A háromnapos rendezvénysorozat lényege, hogy a szervezők összegyűjtik és komplett ajánlatként kínálják az olyan falusi, illetve ifjúsági szálláshelyek, kempingek, boros-, bio-, kézműves porták, pálinkafőzdék, tájházak és egyéb vidéki szolgáltatók programjait, akik erre a három napra legalább húszszázalékos engedményt nyújtó ajánlatokkal várják vendégeiket. A magyar vidék újrafelfedezésének kalandja a falusi vendégházakban kezdődik, nem titkolt szándék a városiak és a vidékiek közelebb hozása egymáshoz. Hevesben tizenöt településen lesz ilyen jellegű kínálat, százötven szálláshely csatlakozott a Hazajáró Hétvégéhez. ■ Fizetés nélkül távozott a csaló több szállodából Csaló járta sorra a közelmúltban az egri szállodákat. A férfi rendszerint álnéven jelentkezett be, majd napok múlva fizetés nélkül továbbállt. A csalássorozat gyanúsítottját hétfőn fogták el az egri rendőrök. A hátai férfi megalapozottan gyanúsítható az április és május során elkövetett csalásokkal. Bejelentkezéskor mindig valótlan adatokat adott meg, majd a számla rendezése nélkül távozott. Kihallgatása során hat szálloda esetében ismerte be a bűn- cselekményt. Mint azt Soltész Bálint rendőrségi sajtószóvivőtől megtudtuk, az illető ellen csalás és magánokirat-hamisítás miatt indult eljárás. ■ A kormány úgy döntött, hogy kizárja a Nemzeti Szennyvízelvezetési Programból azokat a falvakat, ahol a lakosság létszáma nem éri el a kétezret. Mindezzel gátat szabva a fejlődésüknek. juhász Marianna Az április közepén meghozott kormányrendeletről a napokban kapták kézhez a levelet a polgár- mesterek, közülük sokan Heves megyében is. A települések vezetői értetlenül és tanácstalanul állnak ez előtt a döntés előtt, hiszen a községek az elmúlt évek alatt már több tízmilliót fektettek abba, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően a kisebb falvakban is korszerű csatornahálózat legyen. A jogszabály megszületésének hátteréről Pék Ildikó, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szennyvízelvezetési és - tisztítási Osztályának vezető főtanácsosa tájékoztatott.- A kormány úgy döntött, hogy 2015-ig már csak olyan településkörre nézve vállal szennyvízrendszer-kiépítési kötelezettséget a Nemzeti Szennyvízprogramban, amelyet az EU Szennyvíz Irányelve kötelezővé tesz - indokolta a kormánydöntést a vezető főtanácsos. - A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Program annak idején az irányelv végrehajtására készült, amely határidős teljesítési kötelezettséget határoz meg. Ez azt jelenti, hogy a programba foglalt fejlesztések elmaradása kényszerítő intézkedéseket, a tagállam elleni kötelezettségsze- gési eljárást és pénzbírságot von maga után. Az abban szereplő beruházások a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP) kaphatnának támogatást, ám a szakterület rendelkezésére álló KEOP-keretösszegek nem teszik lehetővé többletvállalások teljesítését, ezért kellett lefaragni az előírásokon túl vállalt kötelezettségekből, vagyis kizárni a kistelepüléseket. Ettől függetlenül a kétezer lakos alatti helységek - így a programból kikerülők is - szennyvízberuházásaikhoz ma is kaphatnak támogatást, csak nem a KEOP-ból, hanem a Regionális Operatív Program (ROP) kereteiből, vagy kedvezményes MFB-hitel is a rendelkezésükre áll majd. A Nemzeti Szennyvízprogramból kizárt települések többsége hátrányos helyzetű és alacsony költségvetéssel dolgozik, így támogatás nélkül nem sok esélyük van arra, hogy belátható időn belül szennyvízhálózatuk is legyen. Éppen ezért közülük sokan, több falu összefogásával, társulásokat hoztak lére, hogy a lakosságszám tekintetében megfeleljenek a követelményeknek, és fejleszteni tudják lakóhelyük infrastruktúráját. így tett 2005-ben Visznek, Nagyfüged, Tarnazsadány, Tárnáméra, Erk, Tarnaörs, Jászdó- zsa, Zaránk és Boconád önkormányzata is. Épp azért, hogy megfeleljenek az akkori kitételnek, vagyis 10 ezer fölött legyen a nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Programban lévő kétezer lakos alatti települések közül azokat zárták ki, amelyek nem rendelkeznek regionális rendszerkapcsolattal, vagyis még sem hálózatot, sem pedig a a lakosságszám. Az akkor agglomerációként elismert közösség most kénytelen szembesülni azzal, hogy az elmúlt három és fél év során elvégzett munka, valamint a több tízmillió forintba kerülő tervek, megvalósíthatósági tanulmányok és a folyamatos rendeletváltozások miatti módosítási kérelmek mind elvesztek.- Mindezt egy rendeletmódosítással dobta ki az ablakon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium úgy, hogy az érintett községekkel nem is egyeztettek. Hogy mindez jogszerű volt-e, még nem tudom, de hogy méltánytalan volt, az biztos, hiszen a szakmát felülbírálták, a helységek érdekeit pedig figyelmen kíszennyvíztisztítóval összekötő vezetéket nem építettek ki, s KEOP-támogatást sem nyertek el eddig. Az országban összesen 174 ilyen község van, vagyis a kétezer lélek alatti helységeinknek mintegy a hét százalékát érinti a kizárás. vül hagyták - fogalmazott Almádi János, Tarnaörs polgármestere. - Értem én, hogy nincs pénz. Azt viszont nem értem, hogy miért egyeztetés nélkül vették el a lehetőséget tőlünk, s csak egy levélben értesítettek a döntésről. Mivel a hozzánk hasonló kis községek esetében nincs kötelezettségvállalás, tehát határidő sincs a szennyvíz- hálózat kiépítésére, így előfordulhat az is, hogy csak évtizedek múlva lesz teljesen kiépítve a csatornahálózatunk. A szakminisztériumban az iránt is érdeklődtünk, hogy környezetvédelmi szempontból miben más, ha több kisebb falu fog össze, hogy közösen kiépítsenek egy szennyvízhálózatot, mint az, ha egy kisvárosban él ugyanany- nyi ember, ahol szintén csatornázni kellene.- Ha a falvak lakossága egyenként nem éri el a 2000 lakosra vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátást, akkor ott nem kötelező hazánknak kiépítenie a szennyvízelvezető és -tisztító rendszert az EU Irányelv szerint 2015-ig. Ugyanakkor 10 ezer lakosú város esetén kötelező. S ha nem épül ki ott a rendszer, az országnak pénzbírságot kell fizetnie, amíg ki nem építi a szennyvízhálózatot - tájékoztatott Pék Ildikó. Elmondta: rendelkeznek ismeretekkel arról, hogy a művi csatornázás helyett a kormány által javasolt szennyvízkezeléssel kapcsolatos természetközeli megoldásokat hogyan tudják megvalósítani a falvak.- Sajnos a természetközeli megoldások még nem eléggé elterjedtek napjainkban. Bár ez is ugyanolyan gondos üzemeltetést igényel, mint a csatornahálózat, ám üzemeltetése nagyságrenddel alacsonyabb költségű. Ebből adódóan kedvezőbb díjjal lehet fenntartani - fogalmazott a vezető főtanácsos, aki szerint a települési szennyvízkezelés pályázatának elkészítésébe fektetett eddigi ráfordítás nem volt felesleges, hiszen annak jelentős része használható lesz a megváltozott feltételekkel rendelkezésre álló támogatási lehetőségek esetén is. Pék Ildikó úgy vélte, hogy a lakosság által előtakarékosság- ként a szennyvízhálózat kiépítésére befizetett pénzek sem vesznek kárba, mert a helybelieknek a megtakarításra szükségük lesz, bármilyen megoldással és támogatás igénybevételével fognak majd hozzá a szennyvízkezeléshez a későbbiekben. Az érintetteknek a hét százalékát kizárták ■ A szaktárca nem egyeztetett az érintettekkel, csupán a döntésről tájékoztatta a településvezetőket. Karnyújtásnyira a felújítás líceum A történelmi épületet új életre kelthetik Folytatás az 1. oldatról Wiedermann János projektmenedzser tájékoztatása szerint a Líceum rekonstrukciója kapcsán célul tűzték ki a főiskola verseny- képességének javítását, más, elsősorban fővárosi intézményekhez való felzárkóztatását, a vidéki hallgatók - a kevésbé fejlett oktatási infrastruktúrából fakadó - hátrányos helyzetének a csökkentését is. A megvalósítás során önálló új kutatási terek is létesülnek a természettudományos forrásközpontban. A közelgő, illetve a végzősök számára már megkezdődött vizsgaidőszakról Kalóné Szűcs Erzsébet beszélt a sajtótájékoztatón. Kalóné Szűcs Erzsébet: most „történelmi" vizsgaidőszak következik A Tanulmányi és Információs Központ Igazgatója szerint több szempontból is kivételes, „történelmi” szakasz következik. Sosem tapasztalt számban sorakoznak azok a szakok, amelyeken a hallgatók záróvizsgára készülhetnek. A TIK vezetője magyarázatát is adta a helyzetnek: az idén végeznek azok, akik még a hagyományos négyéves képzésben kezdték meg tanulmányaikat 2005-ben, de most zárják azokat a Bologna-folyamat szerinti alapképzési szakokon 2006-ban beiskolázottak is. Kalóné szerint ez a vizsgaidőszak így igen nagy terhelést jelent a diákoknak is, de különösen az oktatói karnak. A sajtótájékoztató más témáira, így a megyei rendőr-főkapitányság és az EKF között létrejött együttműködési megállapodásra későbbi lapszámunkban térünk vissza. A két intézmény közötti szerződést egyébként dr. Hauser Zoltán rektor, valamint dr. Juhász István megyei főkapitány írták alá a sajtó képviselőinek jelenlétében. ■ Kormányzati propagandaanyagok olvasgatásával tanulságos múlatni az időt. Még inkább az, ha az nem hazai forrásból, hanem egy, a jóléti rendszerváltás sikerében tobzódó mintaállamból érkezik, amely egy működő világ csalóka visszfényével int felénk. Ahol komolyan veszik az érdekek védelmet. A sajátjukét. A Harper-kormány például megvédi Kanada humánus és fenntartható fókavadászatát a világ színpadán. Tényszerűen itt nincs másról szó, mint hogy a legfinomabb prémet viselő, menekülésre képtelen fókabébik ezreit a megélhetés miatt - szigorúan humánusan és fenntart- hatóan - helyben agyonverik ott a messzi északon, s a termék a divatiparban végzi. Ezen a gyakorlaton viszont természetesen többnyire azon államok, illetve IGIQEEiQH Fókavadászat szervezetek háborodnak fel leginkább, amelyeknek viszonylag kevés közük van a fókaüzlethez. Tehát nem gázolnak bele saját választópolgáraik érzékenységébe és megélhetésébe, lelki és anyagi háztartásába. Viszont a saját őshonos állat- és növényviláguk kiirtását már majdnem sikeresen elvégezték. A kanadai kormány mély csalódottságát, aggodalmát és egyet nem értését fejezte ki a humánus és fenntartható fókavadászatból származó termékeik importjának betiltása kapcsán. A vádak maguktól értetődően minden valódi tényalapot nélkülöznek. Mi ennél már előrébb tartunk. Itthon hagyományosan humánus és fenntartható módon gyakorolják a nyúzást. Több bőrt is megpróbálnak lehúzni egy-egy elérhető példányról. Újfent azt szeretnék elhitetni az egyre gyérülő számú fókával, hogy jobb lesz nekik, ha hagyják magukat lebunkózni a legújabb adórendszer által. Mely több bőrt hagy majd rajtuk. Nem beszélve arról az örömről és megtakarításról, amelyet a jégtáblájuk után fizetendő ingatlanadó jelent majd. Ha már választani lehet - s az eszkimóság úgyis elérhetetlen -, én mégis inkább a szigorú irányelvek alapján folytatott humánus és fenntartható vadászati eljárások alanya, a kanadai fóka helyében szeretnék inkább lenni. ■ Kovács János