Heves Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-06 / 81. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. ÁPRILIS 6., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Teljesítette nagyapja rá rótt küldetését életpálya Dr. Gergely Sándor negyedszázadon át vezette a gyöngyösi ügyészséget emberséggel Nyugalomba vonult a Gyöngyösi Városi Ügyészség vezetője, dr. Gergely Sándor. Mint hangsúlyozza, nagyapja neki címzett küldetését teljesítette e tisztség betöltésével. Szalay Zoltán Kötődése a mátraalji városhoz oly szoros volt, hogy mindvégig hűséges maradt hozzá.- Gyöngyösön születtem, itt éltek az őseim is - meséli dr. Gergely Sándor. - Volt köztük kereskedő, gazdálkodó, orvos. Közös jellemvonásuk, hogy mindig hűen szolgálták ezt a települést. De található a sorukban jogászember is, a nagyapám. Ugyanazt a nevet viselte, mint én, s bíró volt. A Gyöngyösi Városi Bíróságnak 1884-ben lett az elnöke. Azt hagyta meg örökül, hogy ezt a jogászi szakmát folytassam. Beszélgetőpartnerünk így is tett, hiszen vonzódott a jogi pálya iránt. Gyöngyösön befejezett középfokú tanulmányai után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karára jelentkezett, s rögtön fel is vették. Az ügyészségen gyakorlatozott, oda is ment a diplo- ma'megszerzése után 1962-ben. S hogy miért épp ez a foglalkozás lett a kedvére való?- Engem a büntetőjog érdekelt leginkább - feleli. - Világéletemben vizsgálóbíró akartam lenni, ám ez hazánkban nem honosodott meg. Az ügyészi hivatás áll közel hozzá. Akkoriban zárt volt az ügyvédi, jogtanácsosi, állam- igazgatási szakma, az ügyészi, bírói.viszont nyitottabb, szemben a mai helyzettel. A gyöngyösi ügyészségre kerülve két évig fogalmazóként dolgozott. Először az egri szervezetbe nevezték ki ügyésznek 1965- ben, majd amikor a gyöngyösi városi vezető ügyész, dr. Mórász Miklós megyei főügyész lett, a helyére visszakerülhetett szeretett városába. Az első ügyek általában meghatározóak a jogászok életében. Azokra ekképpen emlékezik Sándor:- Azonnal belecsöppentem olyan hatalmas bűnesetekbe részben fogalmazóként, részben kezdő ügyészként mint a karácsondi kettős gyilkosság, vagy a Beszéné-féle emberölés. A korabeli életvédelmi ügyész segítője voltam. Karácsondon egy éjjel egy családban különös kegyetlenséggel meggyilkolták a feleséget és egy kiskorú gyermekét. Sajnos máig nem derült ki, ki tette. Ott voltam a helyszíni szemléken, a bizonyítási kísérleteken, bizonyos nyomozati cselekményeknél. Volt vádlott, akit elsőfokon elmarasztalt a bíróság, ám ezt az ítéletet a másodfok hatályon kívül helyezte, s a megismételt eljárásban bizonyítékok hiányában az illetőt felmentették. A Beszéné-ügy érdekessége az volt, hogy három hónapig nem volt meg a holttest. Ám mindenki sejtette, ki az elkövető. Végül Beszéné kertjét gépekkel felásattuk, és a földben bukkantunk az áldozat maradványaira. Beszénét felakasztották az egri börtön udvarán. Az 1960-as években a vezető ügyész emlékezete szerint az üzérkedés volt a jellemző bűntényfajta. Ügyeskedő fuvarosok felvásárolták a téglát, a szőlőt, amiket ha- . szonnal továbbértékesítettek. Ma már ez nem bűncselekmény. Ám akkor ötven-hatvan vádlottja is volt egy tárgyalásnak. A vádiratot 60-70 példányban kellett elkészíteni, három gépírójuk egyszerre tíz lapot tudott indigóval teleírni diktálásra. Ez több napig tartott, hiszen nem voltak villanyírógépek, számítógépek.- A puha diktatúra időszakában, az 1970-80-as években már kicsit szabadabb volt a világ - folytatja Sándor. - Az emberek kezdtek gyarapodni. Főleg csalások, lopások, sikkasztások fordultak elő. A keményebb diktatúra idején szilárdabb volt a közbiztonság. Igaz, ennek megvolt az ára. Történtek bizony a rendőrségen kényszervallatások, bántalmazások hivatalos eljárásban. Ezekről az ügyészség olykor tudomást szerzett, illetve sejthető volt. Hivatalos jelzésre az ügyész- f ségi nyomozócsoport vizsgálta | ezeket az ügyekek Újabb kérdésre dr. Gergely 1 Sándor így reagál: - Az ügyészségek annak idején nem tudtak ■ Pont száz évvel később kerültem a vezetői tisztségembe, mint nagyapám, aki 1884-ben lett bírósági elnök. Dr. Gergely Sándor: Pályafutásom 46 éve alatt az 1970-80-as években volt legerősebb a közbiztonság, akkor kevesebb volt a bűntény. teljesen élni alkotmányban biztosított jogkörükkel, alárendelt szerepet töltöttek be a rendőrséggel szemben. Később ez változott. A rendszerváltozás elején az ügyészség mély morális és egzisztenciális válságba került, mivel a szervezetet a leváltott rendszerrel azonosították. Ám fokozatosan alakultunk újjá, és sikerült talpra állnunk. Ma már egyértelmű a feladatuk. A szervezetük függetlenül működik a politikától. Az új Büntetőeljárási Törvény (Be.) hatálybalépésétől az ügynek - törvényességi szempontból - az ügyész az ura, az elsőszámú felelőse. Amíg korábban nem kellett minden egyes döntés előkészítő iratát eljuttatni hozzánk, addig ma már minden határozatot meg kell küldeni nekünk, s mi azokat felülvizsgáljuk. Nem dobhatók szemétkosárba esetek. Az ügyész a büntetőeljárásban tehát kulcsszereplő. Kiemelt ügyekben pedig fokozott felügyeletet lát el. A bűnfelderítést, a nyomozásokat azonban általában a rendőrség önállóan végzi. A technika fejlődésével a bűnözők mellett az ügyészségeknek is lépést kell tartaniuk.- A mai világban a mi munkánkban a legszembetűnőbb előrelépés, hogy a számítógépek révén a rendőri vizsgálatokba menet közben bármikor bekapcsolódhatunk. Jócskán kiszélesedett a nyilvántartásunk is. A pletykák, a hírek a rendszerváltozás után a szervezett bűnözés előretöréséről szólnak Gyöngyösön és környékén. Sándor azonban ezt cáfolja:- Kimondottan szervezett bűnözésről e vidéken sem ma, sem az évtizedekre visszapillantva nem beszélt a rendőrség, ilyen ügyben nem kezdeményezett vádemelést A csírái viszont megjelentek. A rendőrség látókörébe került egyes bűnözői körök droggal, lánykereskedelemmel foglalkoztak. Tudtunk bíróság elé vinni ügyeket, de bűnszervezetet nem göngyölített fel a bűnüldöző hatóság. Összességében a pályafutásom majd' öt évtizede alatt talán az 1970-es évek végén, a '80-asok elején volt legerősebb a közbiztonság, mivel jóval kevesebb volt a bűncselekmény, a bűnelkövető, mint ma. Dr. Gergely Sándort épp 25 éve nevezték ki a Gyöngyösi Városi Ügyészség vezetőjének. Ez is része a nagyszülői küldetésnek.- Pont száz évvel később kerültem vezetői tisztségembe, mint nagyapám, aki 1884-ben lett bírósági elnök. Ráadásul ugyanazon a napon, június 1-jén ért mindkettőnket a megtiszteltetés! Kiváló elődeim, tanítómestereim voltak. A nagy tudású, nagy gyakorlattal bíró dr. Szontágh Árpád vezető ügyésztől tanultam meg szinte mindent. A velem együtt dolgozó ügyészek pedig az én tanítványaim voltak. A pihenés éveiről is szó esik társalgásunk végén.- A feleségem mindig megértő volt - mondja elfogadta a pályával párosuló kihívásokat, terheket. Tizenöt éve türelemmel várja a most következő időszakot. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a családunkban együtt él három nemzedék. A fiam a szállodaiparban dolgozik, a 20 esztendős lányunokám Gyöngyösön főiskolai hallgató. Van gyümölcsösöm, szőlőm, ezután többet foglalkozhatok velük. Gondolkodtam azon is, hogy rövid szünet után megjelentetem könyv alakban a gyöngyösi ügyészség történetét. Elismerések egy majdnem fél évszázados életútért LÉNYEGESNEK TARTOTTA, hogy egy alá-fölé rendeltségi viszonyokon alapuló szervezetben is mindig Ember maradjon. Senki ne érezze megalázva magát, ha egy rossz döntés megváltoztatására kényszerül, ne sértse, ha pontosabb fogalmazást kérnek tőle. Úgy tartja, hogy a morális kapcsolat fenntartása vele született tulajdonsága. Ezért is kapta meg tíz esztendeje a legfőbb ügyész adományozta legmagasabb szakmai kitüntetést, a Kozma Sándor-díjat, amellyel egész életútját ismerték el. Négy éve címzetes főügyészségi ügyész címet adományozott neki a hazai ügyészi szervezet irányítója. Dr. Kovács Tamás jelen volt a búcsúztatóján is, amikor Ügyészségi Emlékgyűrűt vehetett át tőle. Már beindult a nyuszivonat ajándék Ezerháromszáz óvodás élménye a Mátrában Francia filmnapok Egerben hagyomány Premier előtti alkotások a moziban Markazi, abasári és gyöngyösi ovisokkal a „fedélzetén” indult el idén először Gyöngyös és Mát- rafüred között a Nyuszivonat. A szerelvény szerdáig naponta kétszer, 10 és 14 órakor pöfög fel a Mátrába Gyöngyivel, a gőzmozdonnyal az élén. A vonatozás költségét - csakúgy, mint a vidéki gyerekek beszállítását - Magda Sándor szocialista országgyűlési képviselő állja. Összesen mintegy 1300 gyermek részesül a különleges kirándulás élményében. A füredi végállomáson minden alkalommal kedves nyuszilányok osztogatják a csokinyuszit és a tojásokat a gyerekeknek, akik az ajándékot dalokkal köszönik meg. ■ Kisvonat és csokinyuszi. Ezúttal a honatya jóvoltából kirándulhatnak az óvodások a Mátrába. KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.Hll Hamarosan kezdődnek a Francia Filmnapok. Az idei immár a tizenharmadik év, hogy a hagyományoknak megfelelően április közepén a főváros mellett Egerben és további hét magyar városban a közönség premier előtt megnézheti a legfrissebb termés legjavát. A rendezvény célja, hogy ízelítőt adjon az év során a hazai mozikba kerülő francia filmekből, s azokat egy-egy vetítés erejéig premier előtt bemutassa a közönségnek. A rendezők és színművészek személyes kíséretében tárják elénk legfrissebb, legkülönbözőbb stílusú műveiket. Az idei kínálatban szerepel A provance-i fűszeres című, bájával magával ragadó romantikus történet. Az osztály című dráma - amely tavaly elnyerte az Arany Pálmát, és idén Oscar-díjra is jelölték - egy olyan iskolában játszódik, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A külvárosi mulató című zenés film a harmincas évek Párizsába viszi a nézőt, s különlegessége, hogy az idősödő Pierre Richard is játszik benne, ezúttal egy komoly szerepet. Az idei Filmnapokon feltűnik majd a két „Depardieu-gyerek”: a nemrégiben elhunyt Guillaume hajléktalant alakít egyik utolsó filmjében, a Versailles című ke- serédes történetben, Julie pedig a II. világháborúban játszódó Kémnők-ben jelenik meg, melynek női főszereplője Sophie Marceau. Dany Boon írta és rendezte minden idők legfergetege- sebb francia vígjátékát, az Isten hozott az isten háta mögötti-et. Kristin Scott-Thomas Philippe Claudel megindító filmjében, az Oly sokáig szerettelek-ben Juliette-et alakítja, aki 15 év börtön után talál vissza családjához, végezetül a tavalyi siker után idén is lepereg majd egy rövid- film-összeállítás, köztük Jeanne Moreau egyik utolsó filmje is. A hevesi megyeszékhelyen április 19-24. között tekinthetik meg az alkotásokat a Művészetek Házában. ■
