Heves Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-28 / 99. szám

2009. ÁPRILIS 28., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP KÖRZETE 5 PÉTERVÁSÁRA É A héten kezdik meg Fedémesen a patakmeder teljes kotrását Április 7-én számoltunk be arról a körzeti oldal hasábjain, hogy Fedémesen fogytán az emberek türelme, mivel a patakmederből szivárgó talajvíz jó néhány ingat­lant veszélyeztet. Válóczi István, a falu polgármestere több alka­lommal is jelezte már az Eger-Tarna-völgyi Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társulás (ETAVITA) vezetőjének, hogy a helyzet kritikus, s hogy a négy­száz méternyi szakaszon munka­gépekre lenne szükség. A cikk írásakor a társulás igaz­gatóját, Protovin Tibort is igye­keztünk elérni, hogy jelezzük a fedémesiek gondját, azonban a cég vezetője akkor éppen szabad­ságon tartózkodott. A napokban újra kerestük az ETAVITA vezető­jét, aki jó hírekkel szolgált. Érdek­lődésünkre elmondta, hogy már e héten hozzálátnak a munkála­tokhoz. Arról is tájékoztatott, hogy a munkatervben eredetileg is a május eleje szerepelt. Válóczi István (felvételünkön), Fedémes polgármestere több al­kalommal is jelezte a társulásnál, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, ám eddig hiába... ■ Megtörténtek a beiskolázások a Tamásiban A pétervásárai Tamási Áron Álta­lános Iskolában, valamint az erdőkövesdi és az istenmezejei tagiskolákban a napokban véget értek az iskolai beiratkozások. Végh István iskolaigazgató tájé­koztatása szerint Istenmezejéről kilencvennégy diákot írattak be a péterkei iskolába. A hatvanhat felső tagozatos kivétel nélkül a Tamásiban folytatja tanulmánya­it, s néhány negyedikes diák szü­lei is jelezték, hogy Péterkén ta­nulnak majd a gyermekeik. Az alsósok zöme helyben, a siroki Országh Kristóf Általános Iskola tagiskolájában folytatja tanulmá­nyait szeptembertől. Azt is megtudtuk, hogy a na­pokban tárgyalásokat folytattak az AgriaVolán Rt. vezetésével ar­ról, hogy szeptembertől két isko­labuszt indítsanak az ingázó gyermekeknek, így a közel száz tanuló kényelmesen és biztonsá­gosan juthat el az iskolába. ■ Elmenekültek a városból életmód Úgy élnek a faluban, mintha mindennap nyaralnának Zámbó Mihály és felesége három éve költöztek Budapestről Szajlára, ahol mindent megtaláltak, ami a nyugodt, egészséges élethez nélkülözhetetlen. Azóta már a fővárosi lakásukat is eladták, nem költöznének el sehová. Ó-Szajlán a betelepülők aránya elérte az őslako­sokét. A messziről érke­zettek jobban vigyáznak a régi értékekre, mint a tősgyökeres itteniek. Barta Katalin Ha itt a tavasz, ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy megláto­gassuk azokat a takaros észak­hevesi kis községeket, ahol ma­napság egyre több városi ember ver tanyát. A hétszáz lelkes Szajlán az elmúlt években közel hatvan család vásárolt házat. Fő­ként a fővárosból és az Alföldről érkeztek az új honfoglalók, aki­ket a tiszta levegő, a csend és a gyönyörű táj vonzott leginkább. A település ó-szajlai részén száznyolc lakóház található, többségében régi építésű, torná- cos parasztházak. Az elmúlt években az épületek több mint felét messzi városokban élő csa­ládok vásárolták meg és újítot­ták fel. Vincze Imréné polgár- mester asszony csupán egy dol­got kért az új tulajdonosoktól: le­hetőleg úgy tegyék rendbe a há­zakat, hogy azok megőrizzék eredeti építészeti jellegüket. A kérésnek nem volt nehéz eleget tenni, hiszen őseink jól tudták, hogyan lehet úgy építkezni, hogy a leggazdaságosabban lak­ják be otthonukat. A vastag fa­lak, a viszonylag kisméretű abla­kok, a rengeteg beépített termé­szetes anyag ma is gondoskodik arról, hogy kánikulában kelle­mesen hűvösek legyenek a szo­bák, télen pedig a legnagyobb hi­degekben is - viszonylag kevés tüzelő felhasználásával - mele­get árasszanak a helyiségek. A praktikusság mellett nem elha­nyagolható szempont a termé­szetes szépség és egyszerűség sem, amely ezekből a csodálatos az ó-szajlára települt csalá­dok jól ismerik egymást, és ahol tudnak, segítenek a má­siknak. Zámbóék például hét közben ügyelnek azokra a por­tákra is, ahová csak hétvége­ken érkeznek meg a tulajdono­sok. így mutattak meg nekünk egy olyan szomszédos házat, ahol a helyiségeket eredeti házakból árad. Nem csoda, hogy Ó-Szajla utcáit járva az ember úgy érzi magát, mintha egy skanzenbe csöppent volna. Zámbó Mihály és felesége, Magdika három éve döntöttek úgy, hogy hátat fordíta­nak a fővárosnak, ahol életük nagy ré­szét leélték, és itt vásárolnak házat. Udvarukon az ápri­lisi verőfényben boldogan napfür- dőznek a cicák, szám szerint ti­zenegyen. Többségük az elmúlt években fedezte fel magának a Zámbó-portát, ahol nemhogy el­kergették volna a kóbor állatokat, de mindannyiuknak juttattak egy-egy jó falatot. Miután a cir­mosok belakmároznak, a kertben játszadoznak vagy a közeli erdők­be járnak vadászni. Ezalatt a há­zigazdák a szokásos hétköznapi teendők­höz látnak. Szorgos- kodnak a kertben, s míg Magda asszony ebédet főz, férje a sa­ját maga építette bor­pincében tesz-vesz. Érkezésünkkor leülünk a kert­be egy kis beszélgetésre. Míg hallgatjuk őket, nem érezzük az idő múlását.- Pesten laborasszisztensként dolgoztam hosszú évekig egy funkciójukat meghagyva igye­keztek berendezni. Kivételt ké­pez az egykori istálló, amely­ben most egy hatalmas biliárd­asztal, beépített bár, hi-fl sarok gondoskodik a pihenő család szórakozásáról. A kert egyik legszebb éke egy régi szekér, amelyben egynyári virágok pompáznak. kórházban, a férjem pedig jó ide­ig gondnok volt egy iskolában. Mivel egyre jobban szenvedtem az allergiától és az asztmától, or­szágjáró körútra indultunk, hogy olyan helyet keressünk, ahol tisz­ta a levegő és csend van. Szajlát tizenhárom éve fedeztük fel, ami­kor a barátaink nyaralójában vendégeskedtünk egy pár napig. Sokfelé megfordultunk, de ennél gyönyörűbb helyet nem talál­tunk. Megvettük ezt a régi házat, rendbe hoztuk. Eleinte csak hét­végeken jártunk le, de miután nyugdíjba mentünk, egyre több időt töltöttünk itt. Tavaly a pesti lakást is eladtuk, és végleg ide­költöztünk - mondja a ház asszo­nya, aki azt is elárulja, hogy ele­inte képtelen volt megszokni az éjszakai sötétséget, mivel a fővá­rosban éjjel-nappal világos volt. A csend is szokatlan volt, ám ez kevésbé zavarta a házaspárt. A recski horgásztó közelsége pedig végképp meggyőzte őket arról, hogy jobb helyet nem is választ­hattak volna hátralévő napjaikra. Az unokák lehetőség szerint minden szabadidejüket velük töl­tik, és már most alig várják a nyá­ri vakációt. A felújított, egykori istállóban jelenleg egy hatalmas biliárdasztal áll ■ A település ó- szajlai részén száznyolc lakó­ház található, többségében ré­gi építésűek. Ismét megrendezik a kőkúti majálist sírok A településen - az előző évek hagyományaihoz híven - idén is a kőkúti te­lepülésrészen rendezik meg a majálist. Jó idő esetén a szabadban játékos progra­mokat, vetélkedőket, sport- versenyeket szerveznek a gyermekeknek, a pihenni vágyó családoknak, de alka­lom lesz sétarepülésre is. A baráti közösségek bográ- csolhatnak is a helyszínen. Integrált közösségi szolgáltató tér épülhet BÜKKSZENTERZSÉBET A helyi önkormányzat is sikerrel pályázott az „Integrált Kö­zösségi Szolgáltató Tér” címre. Ennek birtokában le­hetőségük van támogatási kérelmet benyújtani a kö­zösségi tér kialakítására. A tervek szerint a művelő­dési házukat korszerűsíte­nék oly módon, hogy a la­kosság egy helyen hozzáfér­hessen a különböző kultu­rális és egyéb szolgáltatá­sokhoz, információkhoz. Eredményes szemétszüret a Föld napja alkalmából parádsasvár Az Együtt Parádsasvárért Egyesület tagjai az elmúlt időszakban számos sikeres közösségi programot szerveztek már. A napokban szemétgyűjtési akciót hirdettek meg a Föld napja alkalmából. A mun­kálatokban huszonheten vettek részt. Megtisztították a település utcáit, és a köze­li erdőben is összeszedték a szemetet. Két óra alatt húsz zsáknyi hulladék gyűlt ösz- sze. Az eredményes munka jó hangulatú közös szalon­nasütéssel ért véget. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: lmtalin.bartatg axelspringer.hu Idén hatszáz éves a település komplexum Orvosi rendelő, könyvtár, hivatal egy helyen Idén ünnepli fennállásának hat­századik évfordulóját Terpes. Ebből az alkalomból számos programmal készülnek, s re­ménykednek abban, hogy a régi hivatal helyén - pályázati segít­séggel - elkészülhet egy új, kor­szerű misézőhely is. Mivel a templom alaposan megrongálódott az utóbbi idő­ben, a későbbiekben hely- és val­lástörténeti kiállítóhelyet szeret­nének benne kialakítani. Az itt élők egyébként nemrég vehették birtokukba a régi iskolá­ban létesített többfunkciós közös­ségi házat. Itt kapott helyet a pol­gármesteri hivatal, az orvosi ren­delő, a községi könyvtár, s egy korszerű rendezvényterem is. ■ A közösségi házban kapott helyet a községi könyvtár is EZT ÍRTA EGYKOR A Mikor termel a burgonyatársulás? A SZÖVTERMÉK szervezésé­ben még 1974 májusában meg­alakult a Mátra-Bükk vidéki Burgonyatársulás, hogy ez év­től kezdődően 270 hektár terü­leten korszerű nagyüzemi mód­szerekkel megtermeljék a me­gye lakosságának burgonya­szükségletét. (...) A társulástól jelentős fordulatot várt minden­ki, s e várakozás 1975-ben alig­ha nevezhető többnek a puszta óhajnál..., ugyanis - különböző félmegoldásokkal - csupán 150 hektáron termelt a társulás. A résztvevő gazdaságok közül csak a gyöngyösi és a mátraballai termelőszövetkezet rendelkezett burgonyaterület­tel, ezenkívül mintegy 40 hek­táron burgonyát termesztett az időközben - 1976-os kezdéssel - belépő bodonyi termelőszö­vetkezet is. Remélve, hogy a ter­vezett 100 hektárnyi területé­hez már ebben az évben meg­kapja a szükséges gépek jelen­tős részét. Csakhogy a gépeket még az 1975-ös nagyüzemi ter­mesztéshez sem kapták meg hiánytalanul a társulásban részt vevő gazdaságok. (...) A SZÖVTERMÉK elmúlt napokban megtartott igazgató- sági ülésén kiderült: még hi­ányzik három KSP típusú bur­gonyaválogató, egy talajmaró, tizenkét szedőkombájn, négy nagy szállítószalag és négy víz­szintes elhordószalag, valamint a gesztor szövetkezeti közös vállalatnál egy 240 vagon ka­pacitású burgonyatároló. Bodonyban nagy gondot okoz a szedőkombájnok hiánya, vala­mint a kedveződen időjárási vi­szonyokra visszavezethető gyen­ge minőség. Ez a gazdaság jelen­leg kilépési szándékát fontolgat­ja, s már nem is vette át a számá­ra biztosított, 100 hektár jövő évi burgonyaterülethez szükséges 26,5 vagon vetőgumót. Az AGROKER-nél ígéretet kaptak a társulás résztvevői a hiányzó gépek pótlására. (1975. november 4.) I i í i . n I i

Next

/
Thumbnails
Contents