Heves Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-27 / 98. szám

2009. ÁPRILIS 27., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP HORIZONT 15 Kevesebb a sertés, de több a juh állattartás Megyénkben az elmúlt évtizedben csökkent az állattartási kedv Nem jut elég pénz idén a nyári programokra Bélapátfalván Főleg a felvásárlási árak alakulása játszik nagy szerepet abban, hogy sok állattartó tönkremegy. Egyes húsokat nem is fo­gyaszt a magyar. Tóth Balázs Libából is egyre kevesebbet tartanak Heves megyében, igaz nem is ez a térség az ország legnagyobb lúdtenyésztő területe. Képünk illusztráció. Heves megyében az elmúlt évti­zedben több ágazatban felére- harmadára csökkent a gazdasá­gokban tartott állatállomány, más haszonállatok száma ellenben gyarapodott. A drasztikus vissza­esés következményeként egyes ágazatok szinte megszűntek. A legnagyobb apadás a barom­fifélék esetében következett be, a megyében jelenleg tartott állatok száma alig éri el a 12 éwel ezelőtt regisztrált egyedszám harmadát. Az állat-egészségügyi nyilvántar­tásokban tavaly év végén félmil­lió csirke, kacsa, liba szerepelt. A fogyatkozás 2006-ban és 2007- ben érte el a mélypontot, ekkor a mostanitól százezerrel kevesebb állatot tartottak nyilván, s a ba­romfihús ára is emelkedett, ugyanakkor nagy riadalom volt a madárinfluenza miatt is. A takar­mányárak tavalyelőtti intenzív emelkedése szintén hozzájárult ahhoz, hogy telepeket számolja­nak föl, valamint ahhoz is, hogy a háznál is megszűnjenek a ba­romfiudvarok. Igaz, ebben a ké­nyelmi szempontok, a vásárlási szokások átalakulása is alaposan közrejátszott. A csirketartóknak meg kell küzdeniük az importtal is, a Ba­romfi Terméktanács több ízben csatlakozott a tej­termelők demonst­rációjához, amely- lyel azt szerették volna elérni, hogy az egyre nagyobb teret nyerő multi­nacionális áruházláncok több ha­zai terméket forgalmazzanak. A baromfitartás térvesztése annak is köszönhető, hogy az utóbbi év­tizedben több nagy feldolgozó- üzem is megszűnt, így nem talál­tak vevőt portékájukra. Az utób­bi esztendő emelkedő számai az­zal is összefüggenek, hogy a ta­karmányárak jókorát zuhantak az aratást követően. A sertéstar­tók roppant érzékenyen, több tíz­ezres csökkentéssel vagy növe­léssel reagálnak a piac rezdülése­ire, ez jól látszott például a takar­mányárak növekedésekor, vagy akkor, amikor a felvásárlási árak a padlón voltak. A tapasztalatok szerint három-négy éves ciklu­sokban változik nagyot a disznók száma. Amíg 1997-ben mintegy kilencvenezer sertés volt a tele­peken, illetve az otthoni ólakban, addig két évvel később csupán 74 ezret tartottak nyilván az állat­orvosok. Ezt egy négyéves emel­kedési időszak kö­vette, majd 2003- at követően jött egy drasztikus visszaesés, amikor mindössze 67 ezer disznó- maradt. A csökkenő tendencia folytatódott, míg végül 2005-2006-ban már csupán 52-53 ezer állat maradt a megyében. Azóta mérsékelt, nyolcezer darabos emelkedés kö­vetkezett be az állományban, de a gazdák optimizmusa nem eget­verő. Disznót hizlalni vásárolt ta­karmányon nem kifizetődő, de a jelenlegi alacsony kukoricaárak mellett azok, akik a terményt a sertésekkel etetik meg, még job­ban is járhatnak, mintha elad­nák a termést. A háztáji ólak szinte kiürültek (így a disznóto­Haszonállatlétszám a megyében Állatfaj 1997 2008 Szarvasmarha 20926 12 551 Ló 1321 1710 Sertés 93 549 61822 Juh 17 739 20 162 Baromfifélék 1473 410 518793 Házinyúl 51177 8520 FORRÁS: HM ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI HIVATAL rok is elmaradnak), de a válság újra rászoríthatja az embereket arra, hogy saját maguk nevelje­nek hízót karácsonyra. A szar­vasmarha-ágazat már messze jár húsz évvel korábbi fénykorától, de még a tíz esztendővel ezelőt­ti létszámnak is csupán a fele ké­rődzik az istállókban. A hazai tej­ipart egyértelműen veszélybe so­dorja, hogy az áruk szabad áram­lásának köszönhetően olcsó kül­földi termékek érkeznek ha­zánkba. Bár a világ tejfogyasztá­sa nő, ebből a hazai termelők nem tudnak profitálni. Az Euró­pai Unió tejkvóta-növelési politi­kájának köszönhetően az alacso­nyabb adók miatt olcsóbban ter­melő, s nemzeti forrásokból job­ban támogatott külhoni üzemek tudtak teret nyerni. Az itthoni tejfelvásárlási árak többéves mélypontra zuhantak. Házinyúllal már csupán né­hány telepen és udvarban foglal­koznak a megyében, mára csu­pán hatodannyit tartanak belő­lük, mint tízenként évvel ezelőtt, főleg azért, mert a hazai fogyasz­tás szinte a nullával egyenlő. A juhtartás viszont jobban áll, mint néhány éve, ám az 1980-as évek nyájainak méretét meg sem kö­zelítik a ma húszezer egyedből álló tenyészetek. Itthon a bárány- húsból is kevés fogy, a gazdák külföldön, leginkább Olaszor­szágban próbálják meg értékesí­teni az állatokat. Az állattartás válsága mögött gazdasági okok állnak, hiszen a gazdák alig tud­ják érvényesíteni növekvő költsé­geiket a feldolgozókkal szemben. Sok esetben ez nem is sikerül, mert a kereskedők a kialakult verseny miatt megpróbálják ala­csonyan tartani a fogyasztói ára­kat. A tartósan nyomott átvételi árak miatt a gazdák már a neve­lés önköltségét sem tudják bizto­sítani az értékesítésnél, ezért döntenek nagy számban az állo­mány csökkentéséről. Idén az ag­rártermelők a tavalyihoz képest magasabb gabonaárakra számí­tanak, s ősz óta folyamatosan drágulnak a termények. Ameny- nyiben ez évben megismétlődne a 2007-es aszály, az a megyei ál­lattartást kilátástalan helyzetbe hozná, Gazdaságosan csak azok a telepek tudnak tovább működ­ni, amelyek maguk termelik meg a szükséges takarmányt. Heves megyében is terjed a lovasturizmus munkavégzésre már csupán nagyon kevés lovat tartanak Heves megyében. A tenyésztés fönnmaradásának a lovastu­rizmus fejlődése, illetve a sport­vagy hobbicélra tartott hátasok a biztosítékai. Megyénkben a juhtartás mellett a lótenyésztés mutat föl eredményeket az el­múlt évtizedben. Az ezredfordu­ló környékén tapasztalt megtor­panást követően ismét föllen­dült az ágazat, s a paripák szá­ma már meghaladja az ezerhét- százat, amely félezres gyarapo­dást jelent tíz év alatt ■ Csak azok a tele­pek tudnak mű­ködni, amelyek magáik termelik meg a takarmányt. Szegényesebb lesz a megszo­kottnál a nyár Bélapátfalván. Vizy Páltól, az Idegenforgalmi Egyesület elnökétől megtudtuk, hogy hiába pályáztak, az idén nem jártak sikerrel. így nincs pénz a szabadtéri zenei estek megrendezésére, amely tavaly több alkalommal is örömet szer­zett a helybelieknek, s a város­ba látogató turistáknak. Ugyan­csak elmarad a régizene-kurzus, amelynek az apátsági templom és a kistérség falvainak templo­mai adtak helyet. Ez a szállás­adók számára sem jó hír, mert a különleges hangszereken ját­szani tanuló muzsikusok elma­radásával nyilvánvalóan keve­sebben bérelnek szobákat. Pedig a településen az idén is nőtt azok száma, akik vendéglá­tásból próbálnak megélni, vagy legalább kiegészíteni némiképp a jövedelmüket. Az egyesület létszáma is bővült. Az elnök elmondta: a befize­tett tagdíjból igyekeznek lendíte­ni valamit a helyzetükön. Készí­tenek egy szálláshely-katalógust - újabb helyekkel kiegészítve a régi listát -, valamint megren­delnek egy turisztikai térképet is. Ez a városkát és nevezetessé­geit ábrázolja majd, hogy az ide érkező vendégek könnyedén el­találjanak a szálláshelyükről a tóhoz, az apátsághoz, az intéz­ményekhez. ■ N. Z. Egyre többen kémek neten jövedelemigazolást Az idei évtől az adó- és együttes adóigazolási kérelmek mellett már a jövedelemigazolási Igény­léseket is fogadja interneten az APEH. Ehhez ügyfélkapus re­gisztrációra van szükség, s az ÄPEH honlapján, az Abevjava programmal kitöltött 09UK13 számú űrlap elküldésével kérhet­nek igazolást. Áz elektronikus úton kiadott jövedelemigazolás kizárólag elektronikus formában hiteles. Az adózó (regisztráció után) azonosító segítségével el­lenőrizheti a hitelességet. Ugy an­így lehet megvizsgálni a papíron kiadott igazolások valódiságát is. Az elektronikus kérelmek szá­ma hétről hétre nő. ■ HEVESÍHIRIAP Kiadja az Axel Springer-Magyarország Kft. Heves Megyei Irodája. Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója Főszerkesztő: LACZI ZOLTÁN Kiadóvezető: PERJÉSI ATTILA Vezető szerkesztő: DR. SZALAY ZOLTÁN Lapszerkesztők: HAVAS ANDRÁS, KÜHNE GÁBOR Szerkesztőség és kiadó címe: 3300 Eger, Trinitárius u. 1. sz. (Pl. 23.) Telefon: 36/513-600, fax: 36/513-605. E-mail cím: hmhirlap@axels.hu Ügyfélszolgálati iroda Eger, Széchenyi u. 32., TeL: 36/410427 Hirdetésvezető: ERŐS BEÁTA Telefon: 36/513^34, fax: 36/513-630 Telefonos hirdetésfelvétel: 36/410427. Az előfizetői példányok kézbesítését' az j Axel Springer-Magyarország Kft. Hevesj Megyei Irodájának terjesztő hálózata j végzi, az árusítás a LAPKER Rt. regioné-1 lis árushelyein keresztül történik. ! ; Terjesztésvezető: FARKAS GABOR Telefon: 36/513-644, fax: 36/513-646 I Előfizetés a kiadónál. : Telefon: 80/513-646 (ingyenesen hivha- j | tó). Telefax: 36/513-646, valamint a terü­leti ügynökségeknél és a kiadó kézbesítői­nél közvetlenül, postautalványon és átuta­lással a KHB 10403507-35017327- í 00000000 pénzforgalmi jelzőszámra. * ' Előfizetés díja: egy hónapra 1900 Ft, negyed évre 5700 Ft fél évre 11400 Ft, : egy évre 22800 Ft Hirdetésfelvétel Gyöngyösön: Tourinform ; Iroda, Gyöngyös, Fő tér 10. Nyitva h-p. 9-! 17 óráig, GYÖNGYÖK Gyöngyös. Barátok tere 3. Nyitva: h-p. 9-21 óráig. Hatvani iro- ! dában: Hatvan, Kossuth L. tér 23. Tel./fax: | 37/341-051. Készült: AS-NY0MDA KFT. Szilády Üzem, Székhelye: Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Felelős vezető: Boros Gábor HU ISSN 0865-9109 Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a külön­böző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. résztvevők által személyesen, írás­ban, telefonon, SMS-ben, interneten, e- mailben megadott • személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ah­hoz. hogy azok felhasználásával a Társa­ságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is vég­zik (Axel Springer-Magyarország Kft., Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., Harlequin Magyarország Kft., Zöld Újság Rt., Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft., Nép­újság Kft., Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.) előfizetéses megrendelését teljesít­sük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik kö­réről, felhasználásuk módjáról és céljá­ról és bármikor kérhetik azok helyesbí­tését, felhasználásuk korlátozását, illet­ve törlését. Lapunkban a cikkek végén megjelenő fekete háromszög fizetett hirdetést jelent. A Heves Megyei Hírlap bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásávalkapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Heves Megyéi Hírlapra hivatkozva lehet. A lapban közölt adatok tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Kéziratokat és fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az újság PANDA szerkesztőségi rendszerrel készült. A MATESZ által auditált. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents