Heves Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-27 / 98. szám
2009. ÁPRILIS 27., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE Magunk teremtjük a jövőt, s találunk vigaszt a bánatra - az író szerint Sokféle jövőnk lehet. Ennek szálait éppen most szőjük. S ha valóságnak hisszük a boldogtalanságunkat és a diszharmóniánkat, ha valóságnak hisszük a szenvedélyünket és a félelmünket, akkor azt szőjük bele az idő szövetébe. És akkor azt fogjuk élni majd, mert mi magunk teremtjük, itt és most. A betegnek látni kell előre a gyógyulását, a haldoklónak a föltámadását, és szomorúnak a megvigasztalást. A fenti gondolatok Müller Péter írótól származnak, aki a hazai ezoterikus irodalom kimagasló alakja. Egy halálközeli élménye fordította a spirituális tanok felé. írói tehetsége és a tudás átadásának vágya eredményeképpen elindította mesterkurzusát, melyen az önmagát kereső embernek segít a mindennapi életben magára találnia. Véleménye, hogy a gondolatok és az érzések átadásának leghitelesebb módja nem az írás, hanem a beszéd. Az íróval csütörtökön 18 órától találkozhatnak az érdeklődők Egerben, a Művészetek Házában rendezett Pszichológiai Szabad- egyetemen. ■ Tájjellegű étkekre és ökörsütésre kíváncsi a vendég Nincsenek könnyű helyzetben az egerszalókiak, akik a már hagyományosnak mondható gasztronómiai rendezvényekkel csalogatták magukhoz a turistákat. Közülük többen törzsvendégekké váltak, s úgy szervezik szabadságukat, hogy okvetlenül jelen lehessenek majd az idei mulatságokon. Csakhogy a szigorú egészség- ügyi rendszabályok mindinkább korlátozzák a közösségi dínom- dánomokat. Ezért az önkormányzat turisztikai bizottsága ülést tartott a napokban. Felkérték a Heves Megyei Mezőgazdasági Szak- hatósági Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságot: a tanácskozáson vegyen részt a megbízott képviselőjük. Hivatalos tájékoztatást kértek arra nézvést, mire kell ügyelniük a sütés-főzéskor, hogy ne vétsenek az előírások ellen, s megtarthassák a falu megélhetését segítő programokat. ■ Csodaszerű felgyógyulás remény Hét év telt el a diagnosztizált és megiműtött tüdőrák óta Koncz Ferencet rendszerint kikíséri a felesége, Rózsika a kapuba, amikor hajnalonta elindul kerékpárjával, hogy terjessze az újságot Az idegenek azt gondolják, amikor meglátják Egerbaktán a kerékpárján: „milyen sportos ember”. Nem tudhatják, hogy fél tüdővel ül a nyeregben. Négyessy Zita- A búcsúban ismerkedtünk össze Rózsikával - eleveníti fel kapcsolatuk indulását Koncz Ferenc. - Én fegyverneki vagyok, de a márványkő-bányában, ahol dolgoztam, egerbaktaiak is voltak a kollégáim között. Ők hívtak meg a falujukba 1969 novemberében, aztán 1970 augusztusában összeházasodtunk a feleségemmel.- Tizenhat éves voltam akkor- veti közbe az asszony. - Akkoriban nem úgy ment, mint most, hogy a lányok 25-30 évesen is azon gondolkodnak, férjhez menjenek-e. Sátras lagzink volt. Te jó Isten, még annyi népet! Négyszázan is voltak a vendégek, és a rezesbanda játszott.- Négy év múlva már megvettük ezt a házat - folytatja közös történetüket a férfi. Álmélkodva hallgatjuk, s azt gyanítjuk, bizonyára komoly szülői támogatással sikerülhetett. Hatalmas, kétszintes ház, szép kerttel az erdő tövében, a Laskó- patak partján, ahová lejárnak inni a hegyről az őzek, szarvasok, vaddisznók csíkos hátú malackáikkal. Egy ilyen birtok megvásárlása nem lehetett két fillér.- A saját munkánknak köszönhetjük mindezt - jelenti ki Rózsika. - Nagyon sokat dolgoztunk. A szabadságot sosem töltöttük pihenéssel. Mentünk az Alföldre summásnak, barackot szedni, kukoricát címerezni. Látható, csöppnyi asszony vagyok. Képzelhető, mit ugráltam, hogy felérjem a hatalmas kukoricákat.- Negyven mázsa terményt kaptunk ketten - indokolja a férj elképesztő szorgalmukat. - Ebből tudtunk hízót nevelni. Soha nem voltak külföldön, de még a Balatonnál sem. Most, az utóbbi években jelentkeztek egy-két, buszos kirándulással egybekötött termékbemutatóra.- De észnél voltunk - mondja huncut mosollyal az asszony -, nem vásároltunk semmit, mert egerbakta viszonylag kis falu, mindenki ismer mindenkit. így az sem maradt sokáig titokban, milyen komoly műtéten esett át Koncz Feri bácsi, aki a Heves Megyei Hírlap lapterjesztője ként a település valamennyi utcáján végigbiciklizik nap mint nap. borzasztó drágán kínáltak haszontalan holmikat.- Mert az ember bebeszéli az agyának... - kontráz Rózsika. Pedig valami „mágikus” hatást csak érezhetett a férj, ha már határozottan ezt állítja. Ő aztán igazán tudja, milyen pompás, amikor az ember rendben van. Megtapasztalta az ellenkezőjét.- Végtelenül hálás vagyok a háziorvosunknak, hogy hét évvel ezelőtt rám parancsolt, menjek el tüdőszűrésre - idézi fel betegségének kezdetét a férfi.- Csúnyán köhögött, esténként belázasodott - vázolja az akkori helyzetet a felesége.- Szót fogadtam a doktornak, bár néhány hónappal előtte voltam tüdőszűrésen - folytatja az ember. - Ezt sosem hanyagoltam el. De ha már küldött az orvos, elmentem megint. Aztán el sem Volt, aki abból próbált erőt meríteni - ugyancsak súlyos betegként -, hogy lám, van, akinek sikerül. Koncz Ferenc senkit nem akar megfosztani a reménytől, de hangsúlyozza: ővele azért történhetett meg a csoda, mert időben észrevették a bajt. akartuk hinni, hogy egy cseresznye nagyságú daganatot találtak a tüdőmön. Azonnal beutaltak Mátraházára, onnan tovább Budapestre, a Korányi kórházba műtétre. Azt mondták, ezzel nem szabad húzni az időt.- A tanár úr a Korányiban utóbb azt mondta, hogy csak a felső tüdőlebeny kivételére készült a CT-felvétel alapján - mondja Rózsika. - De amikor felnyitotta a férjem mellkasát, észlelte, hogy sokkal nagyobb a baj. Már szétterjedt a tumor. Ezért kivette a fél tüdejét, és ezzel mentette meg az életét. Le a kalappal előttük!- Tulajdonképpen azóta nincs különösebb panaszom - bizonygatja Ferenc. - Fulladok, de ez már a korral is jár, 62 éves vagyok. A műtét óta nem dohányzóm, pedig előtte szívtam a cigarettát rendesen.- Akkor hagytam abba én is - veszi át a szót az asszony. - Ahogy a műtét után kijöttem tőle a kórházból, s vártam a buszra, már vettem is elő a cigarettát, hogy rágyújtok. Gondolható, milyen ideges voltam. Ahogy beleszippantottam a cigibe, rám kiáltott egy betegtársa felesége. Azt mondta: „Nem szégyelli magát?! Az ura ott van félholt állapotban, maga meg dohányzik?” Annyira meglepődtem, hogy eldobtam a még majdnem teljes szálat. Azzal én is befejeztem. ■ Ő aztán igazán tudja, milyen nagyszerű, amikor az ember rendben van. A faluban hamar elterjedt a betegsége híre ■cnxoai Dalcsokrokkal készülnek az idősotthonok lakói Bélapátfalva A városban lévő Heves Megyei Önkormányzat Idősek Fogyatékos Otthona és Módszertani Intézete immár a 18. alkalommal rendezi meg a hasonló profilú intézmények lakóinak népdal-találkozóját. A fesztiválnak szerdán 9.30-tól a Művelődési Ház kínál helyet. Az idősek produkcióit zsűri értékeli és emléktárgyakkal jutalmazzák az énekeseket. Hasznos munkában a program résztvevői bekölce Május 15-én 16 órakor falugyűlést tart az önkormányzat a kultúrház- ban. A polgármester beszámol az elmúlt időszakról és a jövendő munkáiról. Szól egyebek között arról is, hogy eddig sikeres az „Út a munkához” program. A dolgozók egy része az ön- kormányzati földterületeket műveli meg: konyhakerti növényeket termesztenek. Tehetséges zenészek a Reményi-vándordíjért verpelét A napokban rendezték meg a zeneiskolások megyei versenyét több kategóriában. A nevezők a Reményi Ede vándordíjért küzdöttek, amit végül az egri Farkas Ferenc Zeneiskola növendékeiből álló, Király Miklós, Simon Ádám, Terenyei Péter, Palotai Sámuel, Király Attila és Pénzes Balázs alkotta népzenekar nyert el a klasszikus hangszeresek közül. Helyi győzelem is született: az elektroakusztikus kategóriában Balog Balázs lett az első, aki szintetizátoron játszott. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessyf« axelspringer.hu Uj gépekre cserélték a régit kapcsolat Az együttműködéséből profitálnak a gyerekek A számítógép hozzátartozik a gyerekek mindennapjaihoz Ostoroson 16 számítógéphez jutott az iskola. Igaz, nem vadonatújak, viszont az eddig használtaknál lényegesen modernebbek, gyorsabbak. Az egri Andrássy György Köz- gazdasági Szakközépiskola selejtezte le az ötéves gépeket, s ezekből vásárolt az önkormányzat. Összesen 240 ezer forintot költöttek a beruházásra. Az iskolában tartott átadón Kisari Zoltán polgármester kitért rá, hogy a régi gépeket megkaphatták azok a gyerekek, akiknek ed- ! dig nem volt otthon számítás- | technikai eszközük. Meglepő, de mindössze hár- I man jelentkeztek a diákok közül az ajándékért. ■ Kibontakozik a pincehadművelet Az elmúlt évben az Állami Tervbizottság 82,1 millió forintot adott a pincék megerősítésére, a helyreállítási munkálatokra és a további feltárásra. Az egri városi tanács műszaki osztálya körültekintő szakszerűséggel készült fel a „pincehadműveletre”. Többéves kutatással feltérképezték a föld alatti labirintust, amelyben közel kétezer pince található. A pincerendszer méretére jellemző, hogy az üregek térfogata mintegy 650 ezer köbméter. Eddig több mint száz épületben és 30 közúti szakaszban okozott tetemes kárt a föld alatti labirintus, főleg a benne áramló nagy mennyiségű víz. 1976-ban 12 helyen szakadt be a pince, a legnagyobb riadalmat és kárt július 28-án az egri vár Dobó-bástyájának leomlása okozta. Fekete Mihály, az egri városi tanács csoportvezető mérnöke arról tájékoztatott, hogy tizenkét vállalat félezer dolgozója szorgoskodott a veszély megszüntetésén, a helyreállítási munkálatokon. Tíz utcában nyolc kilométer hosszúságú utat és csatornát újítottak fel. A felnémeti barokk templomot, a Felszabadulás teret, a Grónay- tömböt és más épületeket veszélyeztető üregeket betömték, de sikerült megállítani a Dobó-bástya további omlását is. Közel ötezer méterrel növekedett a feltárt pincék hossza. Mint kiderült, a Lenin tér alatt nyolcezer köbméternyi üreg jelent veszélyt és sürgeti a megerősítést, végső megoldásként a pincék betömését. A tömítés módszereit is kutatják Egerben, eddig ötféle eljárással próbálkoztak. Az állami segítség eléri a 130 millió forintot. Az Országos Vízügyi Hivataltól csatornaépítésre, a veszélyt növelő csapadék elvezetésére külön 40 millió forintot kap a megyeszékhely. (1977. február 25.)
