Heves Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-24 / 96. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. ÁPRILIS 24., PÉNTEK Sokat használt a tartós meleg idő az őszi vetéseknek- A kedvező időjárás következtében jó ütemben haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkák, az őszi vetések szépen fejlődnek - tájékoztatott Bocsi Csaba, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatója. Az ősz nem kedvezett a szántóföldi növényeknek. A kevés csapadék következtében sok hiányosan kelt, alulfejlett őszibúza-, ősziárpa- és repcetáblákat lehetett látni. A gazdák és szakemberek reménykedve várták a tavaszt, hogy a kedvező időjárás még javíthat a kilátásokon. A gyakori februári és márciusi esők feláztatták a szántásokat, emiatt a talajmunkákat csak késve lehetett megkezdeni. A belvizes foltok területe elérte a 969 hektárt. A március végi jó idő viszont kedvező folyamatokat indított el a földeken, sikerült behozni a lemaradásokat. Az őszi káposztarepce és az őszi kalászosok fejtrágyázása befejeződött, a gyomirtását pedig 9700 hektáron már elvégezték. Tavaszi árpát 6580 hektáron vetettek a gazdák. Több mint ezer hektáron zab, 149 hektáron magborsó, 465 hektáron zöldborsó került a földekbe. Jelenleg folyik a napraforgó, illetve a kukorica talaj-előkészítése és vetése. A kapás növények vetése 21 százalékos készültségnél tart. ■ Idén hetvenéves a Százszorszép óvoda Kálban Ebben az esztendőben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját a káli Százszorszép Napköziotthonos Óvoda. Orosz Hajnal intézményvezető elmondta: a születésnap alkalmából külön rendezvénysorozattal készültek. Nemrégiben kistérségi szakmai napot tartottak náluk közel ötven óvodapedagógus részvételével. Ezt követően területi mesemondó versenyen láttak vendégül huszonkét óvodáskorú gyermeket. Elképzeléseik szerint hasonló eseményeket szerveznek az egész jubileumi év folyamán a nagyközség ön- kormányzati fenntartású gyermekintézményében. ■ Különleges viseletek régen és ma népművészet Dédanyáink is ezt vették fel, ha ünnepelni vagy hódítani akartak Egerben ötödik alkalom mai rendezték meg az országos népviseleti konferenciát. A szakma képviselői ezúttal is elégedetten távoztak. Barta Katalin A hevesi megyeszékhelyen, a Bartakovics Béla Közösségi Házban május 2-ig tekinthető meg az a gyönyörű tárlat, amelyen a szűkebb pátriánkban alkotó legkiválóbb viseletkészítők által tervezett és készített ruhák láthatók. Fehér Jánosné, Erdész Judit Mária, Lovászné Juhász Rita népi iparművészek. Nevük sokak számára ismert, közülük ketten birtokosai a „Népművészet mestere” címnek, egyikük pedig a „Népművészet ifjú mestere” címmel büszkélkedhet - nem véletlenül. Most kiállított darabjaik szemet-lelket gyönyörködtetnek, csakúgy, mint a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alkotóközösségének mesés ruhakölteményei. Ez utóbbiak között láthattunk olyan egyedi tervezésű menyasszonyi ruhákat is, amelyekkel egy modern habos-fodros kreáció sem tudná felvenni a versenyt. Nemes egyszerűséget, tisztaságot tükröznek az itt kiállított mestermunkák, amelyek a régmúlt üzenetét is eljuttatják a közönséghez. A kiállítás megnyitóján egy gombostűt sem lehetett leejteni. Nagy örömünkre nemcsak az alkotók és a középkorú közönség fordult meg itt, hanem farmerba, pólóba bújt fiatal lányok egy csoportja is lelkesen szemlélődött. Arra a kérdésre, hogy viselnének-e alkalmanként ilyen különleges ruhadarabokat, mindany- nyian sűrűn bólogattak. Mint mondták, manapság az üzletekben csak tucatholmit lehet vásárolni, márpedig bennük, a mai lányokban is él az igény arra, hogy a ruhatárukban legalább egy-egy darab legyen különleges és egyedi. Ezen a kiállításon kizárólag ilyen ruhákat látni. A sikeres tárlatnyitót követően a „Viseletek régen és ma” címmel meghirdetett konferenNépszerű ruhaköltemények. A mai tizenéves farmeros, pólós tinilányok is szívesen felvennének egy-egy szép darabot különleges alkalmakra. Szerencsés lenne, ha a megyében élő népművészek alkotásai megjelenhetnének Eger belvárosában. ciával folytatódott a program. A házigazda - immár ötödik alkalommal - a több mint 25 éves múltra visszatekintő Heves Megyei Népművészeti Egyesület, a Heves Megyei Ön- kormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Intézménye, valamint az Egri Kulturális és Művészeti Központ volt. A tanácskozáson közel száz szakember vett részt, akik kivétel nélkül elismeréssel adóztak a városnak és a konferenciát rendezőknek. Akadt olyan házaspár is a jelentkezők között, aki évek óta visszajár az egri tanácskozásra, s idén például egy külföldi utat mondtak le a mostani szakmai fórum kedvéért. A két főszervezővel, Fehér Jánosnéval és Nagyné Váradi Annával sok mindenről beszélgettünk a sikeres rendezvényt követően.- A Heves Megyei Népművészeti Egyesület bő negyedszázada alakult mintegy nyolcvan alapító taggal, akik között viseletkészítők, hímzők, szövők, fafaragók, fazekasok is szép számmal vannak. Az elmúlt huszonöt év alatt rengeteg kiállítást, bemutatót, népszerűsítő foglalkozást tartottunk, szakmai előadást szerveztünk. Örömünkre sok fiatal is bekapcsolódott a közösségbe. Az alkotókkal és munkáikkal szinte minden rangos egri idegenforgalmi rendezvényen találkozhatnak az érdeklődők, de a falunapokon is gyakran feltűnnek a jellegzetes viseleteikben, illetve míves alkotásaikat kínálva - mondja Anna, aki azt is elárulja, hogy a mai szűkös világban csak úgy tudnak talpon maradni, hogy tagjaik rengeteg önkéntes munkát vállalnak. Öt évvel ezelőtt az ő fejéből pattant ki az országos viseleti konferencia megszervezésének ötlete is, amely szakmai körökben ma már az egyik legrangosabb eseménynek számít.- Idén a Székelyföld népviseletei kerültek a középpontba, de nagy érdeklődés kísérte a Miskolci látványtár vezetőjének előadását is, aki a Kárpát-medence népviseleteit mutatta be - veszi át a szót Fehér Jánosné. - A szombat esti „Viseltes bálban” a T'-T Különleges alkalmakra nincs szebb a viseletnél NAGYNÉ VÁRADI ANNA (képünkön) állítja, hogy különleges alkalmakra - ballagásokra, szalagavató bálákra, színház- látogatásra, s akár esküvőkre is - nincs szebb és egyedibb öltözet az eredeti motívumokkal díszített, természetes alapanyagokból készült viseletek- nél Akik a Bartakovics Béla Közösségi Házban megtekintik az alkotók reprezentatív kiállítását, azok személyesen is meggyőződhetnek erről. konferencia valamennyi résztvevője kitűnően érezte magát. Az idei megnyitón egyebek mellett az is elhangzott, hogy mivel Eger belvárosában egyre több a kiadó üzlethelyiség, szerencsés lenne, ha a megyében élő népművészek alkotásai is megjelenhetnének valamelyikben. Ebben a városvezetés is partner lenne, ám nagy kérdés, hogy a szerény egyesületi vagyonkából hogyan tudnánk finanszírozni ezt az elképzelést. Úgy gondoljuk, hogy a Hevesi Háziipari Szövetkezettel együttműködve talán lenne esély egy ilyen profilú bolt működtetésére, ám ehhez további tárgyalásokra, egyeztetésre van szükség. Ha a városvezetés komolyan gondolja, hogy a mi alkotásaink színesítenék a belváros kínálatát és képét, akkor mindenképpen méltányos kompromisszumra kell törekednünk. Szerinte nagy szükség lenne továbbá egy új katalógus elkészítésére is, amelyben a jelenlegi alkotók és munkáik szerepelnének. Ezek a terveik, amelyeket pályázatok segítségével próbálnak megvalósítani. A Dóm téren főztek az egri cserkészek játszva tanulj Soproni túrára és szerencsi hadijátékra készülnek a fiatalok Ez évben megváltoztak a kárenyhítés szabályai Nem mindennapi látvány fogadta a napokban a szegedieket a város központjában. Bográcsok sora himbálózott a tűz fölött a Dóm téren, ahol a hagyományos Szegedi Árvízi Emléknapra érkezett cserkészek főzőversenye zajlott. A fiatalok - köztük az egri 212. sz. Bornemissza Gergely Cserkészcsapat tagjai - a kulturális és sportrendezvényeket követően vették kézbe a fakanalat, hogy eldöntsék, ki főzi a legízle- tesebb paprikás krumplit. Miután a zsűri végigkóstolta a bőséges kínálatot, eredményt hirdet- f tek: az egri módra készített étel E különdíjat érdemelt ki. | A csapat tagjai két évvel ez- I előtt szervezték meg először a Emléknapi bográcsozás a Dóm téren. Az egri cserkészek különdíjat kaptak. „Játszva tanulj és ismerd meg hazádat” túrát, amelyre tavaly már vendégeket is hívtak a Berva-völgyben rendezett „Miskolczi László-emlékver- senyre”. Az idén az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójához kötődően vettek részt azon az isaszegi túrán, amelyen a rákoscsabai 812. sz. Csaba vezér, valamint a budapesti 309. sz. Assisi Szent Ferenc Cserkészcsapat tagjaival együtt járták végig az állomásokkal és feladatokkal tarkított távot. Az egri cserkészek - mint Báthory László csapatvezető elmondta - az április utolsó hétvégéjére tervezett szerencsi hadijátékokra készülnek. ■ A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerbe idén minden agrár- vállalkozónak kötelező belépnie, ez alól csupán az őstermelők kivételek, akik szabadon dönthetnek a csatlakozásról. A biztosítási rendszer - a jogszabályokban előírt feltételek teljesülése esetén - fagy-, belvíz- és aszálykár bekövetkezésekor nyújt segítséget a csatlakozott termelőknek. A törvény szerint nem kell szerződést kötni, de a korábban kötött kontraktusok megszűnnek, kivéve azon őstermelőké, akik tagjai voltak az előző rendszernek, s az egységes kérelembenyújtási határidőig nem adnak be nyilatkozatot a lemondásról. A kárenyhítési rendszerben részt vevő területeket az egységes kérelemben feltüntetett jogosult szántókból; szőlő- és gyümölcsültetvényekből állapítják meg. A szőlők és gyümölcsösök után évenként és hektáronként kétezer, szántó esetében nyolcszáz forintot kell átutalni, lehetőleg június 20-ig. A nemfizetők támogatásából az MVH visszatartja a tagsági díjat, de a gazdálkodó a tárgyévben nem is kap kárenyhítést. A káreseményeket az illetékes megyei Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatalnál (MGSZH) tíz napon belül kell bejelenteni. A kárenyhítési igénynek október 20-ig kell beérkeznie az MGSZH-hoz. ■ i i á
