Heves Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-22 / 94. szám
2009. ÁPRILIS 22., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 HEVES, KISKÖRE ES KÖRZETE Hódolat az úri-nemesi világnak kalandozás Virágzó nárciszok őrzik napjainkban is Szárazbő egykori kocsiútját Szárazbő. A legendák, a titkok földje. Egy csöppnyi úri Magyarország a világégés évei előtt. Gyökerek, amelyek ma is kötnek és a múlt tiszteletére intenek. Szuromi Rita Hatalmas biciklidobó kátyúk, óriási lendülettel tőlünk csak pár centire elhúzó kamionok. Amikor elhatároztuk, hogy felkeressük végre Szárazbő legendás földjét, még nem sejthettük, a 31-es úton teendő kerékpártúnk lesz túránk legveszélyesebb része. Pedig a szándék ■ A zuzmó csak nagyon évek óta érett tiszta levegőn él meg, bennünk. Kilenc Szárazbőn bőségesen éve, egy forró lehet látni, nyári napon gon- doltunk először Török Margittal, Tenk polgármesterével arra, hogy felkeressük a közigazgatásilag Átányhoz tartozó, ám az egykori birtokkötődések révén mégiscsak tenki földet. Annak már a neve is beszédes: száraz évben bőséges, jó itt a termés. A forró nyári nap akkor megfutamított minket. Kilenc év után a polgármesternek újabb ötlete támadt: menjünk biciklivel, s vigyük a tenki iskolásokat is, akiknek egyszer majd meg kell ismerniük múltjukat, közvetlen földrajzukat. így került a lelkes csapat - Molnár Judit földrajz-biológia szakos tanárnő, Tóth Balázs, Kalóczkai Viktória, Bakos Zita, Tóth Tilla, Erdélyi Kata és Ákos, Vas Eszter, a polgármester és jómagam - egy drótszamár nyergébe, mely átmenetileg helyettesítette a kólát, a szárazbői urak egykori közlekedési eszközét. Szárazbő földje annyira feledésbe merült, hogy már a legidősebbek is csak annyit tudnak mondani a tenki faluközpontból Besenyőtelek irányába mutatva: arra ni! A nemesi családok kihaltak, a cselédek és részesbérlők pedig igyekeztek elfeledni az úri világot. Az Egerben élő Bartha István, a Papp-Szászok leszármazottja pár éve még pontos útmutatást adott.- Mi a Barna-farmnál jártunk be. Először jön a Puky-tanya, majd a Papp-Szász-birtok. Jó 20 éve egy keresztet is állíttattam oda, ahol a temető volt. Tavasz- szal az utat nagyanyám százéves nárciszainak virágai szegélyezték, talán ma már azok sem virágoznak. Eme egyetlen használható útmutatót követve vállaljuk a három kilométeres kerékpárutat a Barna-farmig a 31-esen. Apró, az autók kerekei által széttaposott állatkákat és nyaktörő buckákat kerülgetünk. A Hanyi-kápolná- nál végre megszűnik az út zaja. Török Margit előresiet, hogy a Barna-farmon segítséget kérjen. Az ifj. Barna László személyében meg is érkezik. Motorral előttünk haladva mutatja az utat. A határ feltűnően jól járható, a Puky-tanyá- ig jobb minőségű, minta 31-es. Előttünk őzek futnak csapatban, fácánok rikácsolnak a ma még ritka vetésben. A levegő egy pillanat alatt kitisztul. Szemben a végtelen alföld, mögöttünk a Mátra vonulata kora reggeli párában. A Puky-tanyánál döbbenten látjuk, íme egy újabb istálló, amelynek csak a falai árválkodnak. A pusztulás szele csap meg minket egy pillanatra, de nem érünk rá ezen morfondírozni: aki a nyeregben akar maradni, annak az utat kell figyelnie. Újabb kilométerek, majd gyalog folytatjuk. A távolban sűrű facsoport, oda tartunk. László az első, hősiesen a bozótba veti magát. A gyerekek követik. Mi kissé lemaradva pihegünk.- Megvan a kereszt! - kiáltanak a diákok pár perc múlva. A hang irányába sietünk. Valóban, az egykori temető helyén állunk, ahová Bartha István emeltetett fakeresztet, hogy ősei temetkezési helyének nyoma maradjon. Amikor megfordulunk, csoda tárul a szemünk elé: a sűrű bozót középen megnyílik, s elénk tárul a 100 éves nárciszokkal szegélyezett kocsiút, amelyet ma is őriznek az ősi nyárfák. Mintha az út a múltba vinne. Vagy onnan jönne? A százesztendősen 1975- ben elhunyt Papp-Szász Mária nárciszai mosolyognak ránk. A tenki kicsik élvezik a rögtönzött történelemórát. Mindent tudni akarnak Szárazbőről, annak utolsó úrasszonyáról, Kin- dus néniről, a Papp-Szászokról, W r*.'.K Az utolsó Papp-Szász leszármazott, Bartha István állíttatta az egykori temető helyén a keresztet. Ma csupán ennyi őrzi Szárazbő emlékét. és kíváncsiak annak a legendának a részleteire is, amely úgy szól: a tanító kisasszony félt bejárni a kocsiúttól távoli egy tantermes iskolába, ezért a földesúr két tantermeset építtetett neki az út mellett, majd szerelemféltésből lelőtte. Barna László azt mondja, nem csak ez a legenda járja itt. Beszélik: az egyik közeli faluban egy ember úgy gazdagodott meg, hogy ékszereket talált Szárazbőn, s rengeteg pénzt kapott érte. Szárazbő: csöppnyi úri Magyarország AZ EGYKORI SZÁRAZBŐN olyan hírességek is megfordultak, mint Blaha Lujza, aki mézesheteit a pusztatenki birtokon töltötte. Az Országos Széchenyi Könyvtárban őriznek egy levelet, amelyet Szemere Bertalan írt Kossuth Lajosnak 1835. április 29-én. Az írás helye: Szárazbő. Török Margit jól ismeri Bő történetét, hiszen egykori urai, a Papp-Szászok építették a mai polgármesteri hivatalt is.- Úri világ volt itt, jöttek művészek, festők, zenészek, s néha hetekig maradtak. Agarásztak, vadásztak. Egy levél tanúsága szerint járhatott itt Lavotta János is, hiszen levélben köszöntötte névnapjukon a család Eszter nevű tagjait. Lavotta a reformkor elismert zeneszerzője, Zichy gróf házi nevelője, a verbunkos megteremtője volt. Ha ő volt itt, miért ne lehetne újra közénk varázsolni? Mondjuk egy zenei eseménnyel az ősi fák alatt, amelyek láthattak még kerti mulatságot, úri vidámságot. Török Margitnak újabb ötlete: Tenk lehetne a verbunkos központja. A muzsika csodásán szól e tiszta levegőn. A gyerekek örülnek. Azonnal szorgalmazzák, jöjjenek ki ide csurdítani, sátorozni. Egy kisfiú meg is ígéri, keres majd biciklivel egy közelebbi utat, s ők kijárnak majd ide. Molnár Judit is hű marad önmagához: megmutatja a gyerekeknek a pásztorbatyut, azt a növényt, amelynek ha a leveleit lehúzzuk, furcsa zúgó hangot ad. Aztán a fűben találunk furcsa kis növénykéket, az ibolya és a nefelejcs kereszteződésére emlékeztetnek. A tanárnő megígéri, visz haza egyet és beazonosítja. Nem messze innen zuzmót is találunk.- A zuzmó indikátor, csak ott él, ahol nagyon tiszta a levegő - mondja. Több óra telt el, de az időnek itt nincs súlya. Csak múltja van, története, emléke, amit akkor is őrizni kell, ha a téeszesítés a földdel tette egyenlővé. Visszafelé remegő lábbal az útra koncentrálunk. Több gyermek is kérdezősködik: mit lehet még tudni a Papp-Szászokról, a Bárczayakról, a Pukyakról? A távolból hallom, már szerveződik az újabb szárazbői túra is. A tenki hivatal előtt megválunk a drótszamártól. A csapat kimerült, de lelkes. A polgár- mester azt mondja: Fogacsnak és Hanyinak van búcsúja, akkor Szárazbőnek miért ne lehetne Lavotta tiszteletére verbunkosa? Ebben maradunk. S abban, hogy az idén még meghallgatjuk, hogyan szól a verbunkos Szárazbő ősi fáinak árnyéka alatt... Harmadikként szeretnének csatlakozni ERDŐTELEK A község képvi- selő-testülete rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy csatlakozni kíván a már egy éve átányi gesztorsággal működő intézményi társuláshoz. A szándékot tudatták az érdekelt önkormányzatokai, és amennyiben ők nem zárkóznak el ettől, úgy aláírják az együttműködési megállapodást. Ez esetben szeptembertől már az új formában működő intézményekbe járhatnak az óvodások és az általánosiskolások. Rajzpályázat a fogacsi búcsúra tárnáméra A Tarnamérai Általános Iskola és a Puszta- fogacsi Kápolnáért Közhasznú Egyesület területi rajzpályázatot hirdetett „Az én Fogacsom” címmel. A gyerekek és felnőttek Fogacs múltját, jelenét, jövőjét rajzolhatják meg fényképek, emlékek vagy elképzelés alapján. A négy korosztályos pályázat benyújtásának határideje május 6. Az eredményt a pusztafogacsi búcsún hirdetik ki május 16-án. Védelmi gyakorlat a Tisza partján kisköre Holnap reggel 9 órakor kezdődik a Tisza kiskörei szakaszán az árvízi vészhelyzetre történő felkészülési gyakorlat. Habár az idén a térségben élők megúszták a tavaszi áradást, a mentésben résztvevők felkészítése most sem marad el. A megyei és helyi védelmi bizottság szakemberei, valamint a Köti-kövízig munkatársai egész napos felkészítő gyakorlaton vesznek részt. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► SZERDA HEVES, KISKORÉ Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromiío axelspringer.hu Mesét írtak a legifjabbak tehetségek Előre megadott elemekből született a történet A Tarnamérai Általános Iskola 16. alkalommal rendezte meg az Arany László Megyei Meseíró Versenyt. A területi fordulóra Gyöngyösről, Mátraballáról, Hatvanból, Visontáról, Tarna- méráról, Mátraderecskéről, Hevesről és Felsőtárkányból neveztek a tanulók három kategóriában. Innen az első hat helyezett jutott tovább a megyei fordulóra, ahol előre megadott elemek fel- használásával kellett mesét alkotni a versenyzőknek. A verseny ideje alatt a tarnamérai iskolások sem maradtak program nélkül: a költészet napjára emlékezve iskolai „Ki mit tud?”-ot szervezett a diákönkormányzat. ■ A meseíró gyerekeknek megadott elemekből kellett dolgozni Együtt javítottak egy egész jegyet a nyolcadikosok Tavaly decemberben neveztek a hevesi Újtelep általános tagiskolájának 6. és 8. osztályosai a „Javíts egy jegyet!” elnevezésű országos versenybe. A cím elnyerésének feltétele volt, hogy a félévi osztályátlag meghaladja az előző év végi teljesítményt. Ez sikerült is a nyolcadik osztályosoknak. A díjkiosztó ünnepséget Budapesten tartották. Ide meghívást kaptak a helyezett osztályközösségek és az ön- kormányzatok polgármesterei. Hevest Csáki Zsigmond polgár- mester, Nagy-István Ildikó irodavezető, valamint a diákok képviselték. Az oklevél mellé egy csattogó-völgyi négynapos táborozás Is jár. ■ Lakossági fórumot rendeznek a Tisza-tóért Az elmúlt esztendőben, a Tisza- tó harmincadik születésnapján határozták el az érintettek, hogy mostantól minden évben május 14-én ünnepük az ország legfiatalabb vízrendszerét és turisztikai látványosságát. Az idei programok részeként a jelzett napon kerekasztal-fóru- mot tartanak, ahol hat Tisza-ta- vi szakterület - a horgászat, a területfejlesztés, a természetvédelem, a vízügy, a vízi rendészet és a turizmus - szakemberei vesznek részt, hogy az aktuális feladatokat megbeszéljék. Másnap Poroszlón egy lakossági fórum keretében válaszolnak a felmerülő kérdésekre. A polgármesteri hivatalokban már elhelyezték azokat a „Tisza-tó napja" feliratú gyűjtőládákat, amelyekbe előre is elhelyezhetők a kérdések, de a tiszatonapja@ itthon.hu címre is el lehet juttatni azokat a lakossági észrevételeket, melyek megválaszolásához szakemberek segítségét kérik. Már zajlanak a takarítási akciók is a tó környékén. Olyan 20-50 fős csoportokat, iskolai osztályokat, munkahelyi közösségeket várnak, akik vállalják, hogy legalább 4-6 órán keresztül szemetet gyűjtenek, gazos területeket takarítanak. A munkához tízórai-csomagot és takarításhoz szükséges eszközöket biztosítanak a szervezők, akik várják a jelentkezőket. ■
