Heves Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-20 / 92. szám

2009. ÁPRILIS 20., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KORKÉP Eger FOGADÓÓRA Ma 16 órakor Bányász Róbert, a 3. számú vá­lasztókerület képviselője, a szoci­ális és egészségügyi bizottság tagja, Lajosváros tanácsnoka tart fogadóórát a Városházán. Ma 17 órakor Bodnár Pál, a 10- es választókerület képviselője, a költségvetési és gazdálkodási bizottság elnöke is várja előzetes jelentkezés után (20/349-9966 vagy bodnar.pal@chello.hu ) vá­lasztóit a Művészetek Házában. Szintén ma 16 és 17 óra között Gálfi Antal, a 2-es választókerü­let képviselője, az oktatási, s az idegenforgalmi bizottság tagja is felkereshető fogadóórán a Má­tyás király út 66. alatt. Tarnaszentmária kemence A közösség összekovácsolásának egyik legjobb módja a közös sü­tés-főzés, evés. Ezért a falu fej­lesztéséért munkálkodó egyesület kemencét építtetett a sportpályá­nál, ahol a nyári rendezvényeket tartják. Korondról hívtak mestere­ket, akiknek az irányításával elké­szült a tűzhely. Először a majáli­son kóstolhatják meg a benne sü­tött kenyérlángost a falubeliek. Eger TÚRA Holnap az egri Csa­ládsegítő Intézet Nyugdíjasház Gondozási Központjának szerve­zésében az idősek Hollókőre ki­rándulnak. Megtekintik a világ- örökség részeként jegyzett skan­zent és a várat. Eger KONFERENCIA Szerdán nyí­lik a Hotel Flórában a Külpiaci iránytű - export tudnivaló kicsik­nek és nagyoknak című konfe­rencia. A rendezvényt Habis László polgármester nyitja meg. Poroszló TALÁLKA Még 1962 januárjában nyitotta meg kapuit a poroszlói művelődési ház. Első igazgatója, Krisár Miklós 1970-ig vezette az intézményt. A szakem­ber baráti találkozóra hívja mind­azokat, akik ebben az időszak­ban megfordultak az intézmény­ben. A hét végén szombaton és vasárnap is tartó rendezvény így izgalmas nosztalgiaprogram szín­helye lehet. Eger NÉMETÜL Benedikt Wells elsőkönyves német szerző a Goethe Intézet meghívására ér­kezik Budapestre, április 22-én, szerdán 16 órakor pedig az egri könyvtárba. Műve, a Becks letzer Sommer 2008-ban jelent meg, magyar fordítása még nincs. Az íróval Dr. René Kegelmann, az EKF Német Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára beszélget. Iskolások á városi uszodában. A létesítmény működtetése is a részvénytársaság feladatai közé tartozik. Képünk illusztráció. Központosított működés városgondnokság Nagyobb hatékonyságot remélnek az új cégtől Hatvanban új felállásban végzi munkáját a több cégből alakult városgond­nokság. A részvénytársa­ság feladatköre jócskán kibővült, munkájuk szin­te az egész várost felöleli. Tari Ottó Az idei esztendő januárjától új­jáalakult vállalkozás Hatvani Vá­rosgazdálkodási Nonprofit Köz­hasznú Zártkörű Részvénytársa­ság elnevezéssel látja el a telepü­lés városgazdálkodási feladata­it. Az új formáció valójában há­rom elődből, a városgazdálkodó­ból, a közétkeztetőbői, valamint a strandot és az uszodát működte­tő korlátolt felelősségű társaság­ból alakult meg. Háromtagú el­nökség irányítja. Gál Erzsébet el­nök a gazdasági ügyekben jár el, Pálinkás Zoltán vezérigazgató az operatív irányítás illetékese, Püs­pöki Zsolt pedig a minőségbizto­sításért felel az új cégen belül.- A Hatvan város lakosságá­nak szolgálatára szegődött vál­lalkozás tulajdonképpen öt egy­ségből áll - tájékoztatott a rész­letekről Pálinkás Zoltán. - Ezek egyike a közétkeztetés, ami már csaknem egy éve működik Nagy Jánosné vezetésével. Ennek a részlegnek a feladata az óvodá­sok, az iskolások és az idősek napi háromszori étkeztetése, il­letve a különféle rendezvények kiszolgálása. Mi­nőségi előírások szerint főznek, s figyelembe veszik a különféle igé­nyeket is. A stran­dot üzemeltető egység - amely­nek az irányítója Gulyásné Ró­zsa Csilla - az idén bővíteni sze­retné a szolgáltatását. A már meglévő úszó- és strandmeden­ce mellett, a tervek szerint, nem­sokára beüzemelik a gyermek- és termálmedencét is. A vezérigazgató hozzáfűzte azt is: természetesen jól tudják, hogy egy dolog az elképzelés, s más dolog a pénz. Utóbbiból most a vízforgató berendezéshez ■ Természetesen tud­ják azt is, hogy egy dolog az elképzelés, más dolog a pénz. kellene egy tekintélyes mennyi­ség. A szintén hozzájuk tartozó fedett uszoda a tapasztalatok szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket: itt zajlik az óvodai és iskolai úszás- oktatás, ebben tartható az egész­ségügyi úszás, a gyógytornászta­tás, hétvégenként a babaúszás, a vízhez szoktatás és a korrekciós úszás is. A műszaki részleg - ennek a vezetője Schósz Gabriella - több mint kétszáz önkormányzati la­kás kezelését és a város közin­tézményeinek a karbantartását végzi, mindemellett építési vál­lalkozói tevékenységet is folytat. A közterület-fenntartási egy­ség, Lisztik Lászlóné irányítása mellett, talán a leginkább az ál­lampolgárok szeme előtt zajló te­Atláthatóság, ellenőrizhetőség a fő cél AMI A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁST il­leti, az újonnan létrejött rész­vénytársaság illetékesei azt ígérik, hogy ennek az évnek a végéig megszerzik a szüksé­ges tanúsítványokat, legfő­képpen az új cég átláthatósá­ga, ellenőrizhetősége és számonkérhetősége érdeké­ben. Úgy vélik a helybéli szakemberek, hogy ezáltal még közelebb kerülhetnek az emberekhez, és büszkén hir­dethetik majd a jelmondatu­kat: Együtt - Hatvan város la­kosságának szolgálatában. vékenységet végez. (Persze, ép­pen ezért, a bírálatokból is nekik jut a legtöbb.) Terepük a Csányi úti és a Hunyadi téri piac, továb­bá a népkerti sportpálya, illetve a város összes zöldfelülete. Mün- kájuk minőségén a hozzáértők meglátása szerint sokat javíta­na, ha a közterületek takarításá­hoz kaphatnának például egy seprűs locsológépet. Persze, az sem ártana, ha a helyi lakosság is figyelembe venné - és egy ré­szük nem hátráltatná például a szemét eldobásával - a minden­napi fáradozásukat. A részvénytársaság nemkü­lönben fontos része végül a te­metői szolgáltató egység. Ennek a vezetője Sára Péterné. Ez a részleg egyébként nemrég vette át az óhatvani temető működte­tését. Szándékuk egyebek mel­lett kiterjed a sírok közötti felü­letek parkjellegű kialakítására is. A Temető utcai bejáratot már kitakarították, ennek köszönhe­tően több sírhely az eddigieknél kulturáltabban közelíthető meg az elkövetkezőkben. A szolgálta­tás bővülését mutatja továbbá az is, hogy már nem csak telefonon, de interneten is informálódhat­nak a hatvaniak a sírkerttel és a temetéssel kapcsolatos legfonto­sabb tudnivalókról. Felfedezhető Magyarország ismét útra kelt a hét végén a fél ország, s ebben nem­csak a jó időnek, de a mű­emlékvédelmi világnapnak is volt kis szerepe. Ismert és kevésbé látogatott műemlé­keket lehetett most felkeres­ni, ám a népszerű helyek lis­táját böngészve kicsit mégis összeszorult a szívem. NEKÜNK HAJLAMUNK van ugyanis arra, hogy mindig a nagyot, az ismertet favori­záljuk tovább. Holott a múl­tunk, a sok értékünk, a tör­ténelmünk körülöttünk kar­nyújtásnyira, ismeretlenül, elfeledve hever. Vajon e két napon hányáknak jutott eszükbe kibiciklizni a pusztafogacsi, egyébként műemlékileg védett kápol­nához? Vagy felkeresni a szárazbői kastélyhoz vezető egykori sétautat? Vagy fel­kapaszkodni Oroszlánvár és Szarvaskő festői magaslatai­ba? Netán egy sétát tenni Akolhát temetőjéhez? való igaz, ezek a helyek tán sosem szerepelnek majd útikönyvek címlapjain. Ám történelmünknek, az épített és természeti örökségnek ezek az elfelejtett helyek is a részei. S tanúsíthatom, mind megannyi csoda, pilla­natnyi varázslat, amiket ma is legendák kötnek össze pusztuló jelenünkkel. Nem kell mindig a nagyban, az ismertben gondolkodni. Elég csak látó szemmel, érző szívvel járni, s a va­rázslat a közelünkben felfe­dezésre várva lapul. szlogen hirdeti, hogy a vál­ság éveiben tessék felfedezni az országot. De ne a Balaton­nal, a Dunakanyarral, Pécs környékével kezdjük! Az új­rafelfedezés csodája karnyúj­tásnyira van, elérhető közel­ségben, ám olykor elhagya­tottan. Csak meg kell tenni az első bátor, időnként mere­dek lépéseket érte... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A százesztendős Jolán nénit ünnepelték S' tófalu Óvodások, iskolások énekkel, verssel köszöntötték az idős hölgyet Immáron több, mint száz eszten­dővel ezelőtt, éppen 1909. ápri­lis 17-én született Bori Kálmán­ná Jolán néni, akit a neves nap alkalmából szombaton kora dél­után köszöntöttek Tófaluban. A községháza nagytermében ren­dezték meg az ebéddel egybekö­tött születésnapi ünnepséget, amelyen a családtagokon kívül Kerek József polgármester és a helyi önkormányzati képviselők többsége is részt vett. A jeles eseményen élő zené­vel, énekkel, szavalattal kedves­kedtek az ünnepelt idős hölgy­nek a tófalui óvodások és a négy, egymással szomszédos telepü­lés - Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, valamint Kápolna - által közö­A községháza nagytermében rendezték meg Bori Kálmánné Jolán néni születésnapi ünnepségét, köszöntőt mondott Kerek József polgármester is sen működtetett Tarnavölgye Ál­talános Iskola helybéli diákjai. A műsort követően Kerek József mondott rövid születésnapi kö­szöntőt. Ezután Gulyás Imre körjegyző átadta az ilyen idős kort megélt embereknek járó ál­lami emléklapot, s elhangzott az is: a kormánytól a postán keresz­tül éppen április 17-én megkap­ta a százesztendőseknek meg­ítélt százezer forintot Jolán néni. A leszármazottak nevében pe­dig Bori Roland unoka beszélt kicsit hosszabban az élete során elsősorban földműveléssel és ház körüli teendők ellátásával foglalkozó ünnepelt sorsáról, az eltelt egy évszázad megpróbál­tatásairól és örömeiről. ■ A gregorián ének műfaját népszerűsítették Egerben A Magyar Gregorián Társaság, s Szabó József Béla plébánosnak, az Egri Főegyházmegye zenei főigazgatójának szervezésében tartott előadást szombaton Bé­res György, az 1990-ben megala­kult társaság elnöke. Az 1956 óta határainkon túl élő, ma Bécs egy külvárosában plébánosként szolgáló tanár ismertetőjében bemutatta ennek az egyházi li­turgiához szorosan kötődő mű­fajnak a lényegét. A Líceum fel­újított kápolnájában tartott dél­előtti program résztvevői később meg is hallgathatták a felcsen­dülő dallamokat ebben a nagy­szerű akusztikájú teremben. Szabó József BéJa kérdésünk­re elmondta: a társaság szándé­ka, hogy a gregorián éneket nép­szerűsítse, mégpedig olyan mó­don, hogy az intenzívebben vísz- szakerülhessen a katolikus egy­ház liturgiájába. A kitűzött cél elérése érdekében tanulmányi napokat szerveznek különböző, elsősorban püspöki, érseki szék­helyeken. Egerben már másod­szor fordultak meg emiatt. Megtudtuk, hogy ennek a stí­lusnak - ami eredetileg a katoli­kus egyház elsődleges éneke volt - a háttérbe szorulása a nép­nyelven való szentmise beveze­tésekor kezdődött. Ma azonban ismét erősödőben van a latin nyelv oktatása Magyarországon is, ami segítheti e műfaj rene­szánszát. ■ J < I

Next

/
Thumbnails
Contents