Heves Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-18 / 91. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. ÁPRILIS 18., SZOMBAT Nincs megállás: szerződésbontást követelnek a kórházvédők Megismerhetjük Dobó igazi arcát valódi képmás Janus Pannoniust már láthatjuk, most Széchenyi Pál következhet Még az anyatejet leadó kisma­máknak is tartozik 581 ezer fo­rinttal a Hosplnvest - jelentette be Szabó Pál a kórházvédők teg­napi egri sajtótájékoztatóján. Mint megtudtuk, eljutott hozzá­juk az a levél, amit a csődvédel­met kért cég küldött a hitelezői­nek, köztük vállalkozóként dol­gozó orvosoknak. A sajtó képviselői előtt bemu­tatott írásból szemezgetve Sza­bó Pál kiemelte: a Hosplnvest hosszú lejáratú kötelezettsége 13,3 milliárd, a rövid lejáratú 3,9 milliárd forint. Hozzátette, nem véletlen, hogy a CIB Bank le­emelte az OEP átutalását. Dr. Mánya Kristóf kijelentet­te: a háború óta nem volt ilyen tragikus helyzetben az egészség­ügy. Ezért április 23-án 17 órától a Dobó téren „Tavaszi nagytaka­rítás a kórházunkért, hazánkért” címmel demonstrációt rendez­nek. Dr. Pócs Alfréd hangsúlyoz­ta: be kell látni, hogy a megyei közgyűlés elnökének, Sós Ta­másnak lépnie kell a szerződés felbontása ügyében. Dr. Tóth Ka­talin elmondta: a kórházvédők ki­tartanak, ameddig csak kell, de a betegek nem várhatnak. Állította: olyan betegségekben halnak meg az egri kórházban, amelyeket már az 1900-as évek elején is gyó­gyítottak. Mint fogalmazott, a hal­doklók már nem tudnak kiáltani, ezt ők teszik meg helyettük. ■ Alacsonyabb gabonatermésre számít a kamara A világpiacon a búza ára csök­kent március végén, a kukorica drágább lett. A Magyar Agrárka­mara arra számít, hogy idén min­den idők második legnagyobb gabonatermése lesz a Földön. A készletek kielégítőek, az előrejel­zések szerint a válság miatt pe­dig csökken a kereslet, így az idén sem lehet gabonaár-robba­násra számítani. A búza és a ku­korica tonnánkénti tőzsdei ára is harmincezer forint körül mozog. Az elemzés kitér arra is, hogy a vetésterület és az átlaghozam az olajmagvakat kivéve csökken. A válság miatt a lakossági fogyasz­tás alacsonyabb lesz, nő viszont az ipari hasznosítás. ■ Dobó István csontjait mutatja be dr. Fodor László egri régész. A maradványok Dobóruszkáról kerültek elő. Az egri hős tavaly azono­sított és újratemetett ma­radványai alapján hama­rosan elkészülhetne Dobó István arcrekonstrukció­ja. Megerősített szándék és pénz nélkül azonban egyelőre áll a munka. Kovács János A történelmi források és irodalmi alkotások képesek egy korabeli személyiség számos oldalát, tet­tét és jellemét bemutatni, meg­eleveníteni, de igazán izgalmas egy-egy nagy egyéniség arcával való közvetlen szembesülés is. Milyen lehetett a tekintete, sas­orra volt vagy tömpe, határozott arcéle volt vagy csapott álla? Mind-mind apró mozaikkockái ezek múltunk fölfejtéséhez, elő­deink megismeréséhez. Különösen fontos ez azoknál a jeles alakoknál, akik esetében semmilyen hiteles ábrázolás nem nyújt fogódzót az utókor számára, s az elrugaszkodó képzeletre sok minden bízatik. Áll ez az egri vár hős kapitányára, Dobó Istvánra (született 1502 körül, elhalt 1572 júniusában) is, kinek életét és sorsát bár megannyi beszámoló­ból ismerhetjük, s megregénye- sített irodalmi alakját Gárdonyi Géza az ércnél is maradandóbb nemzeti emlékezetbe véste, de ar­cát nem fürkészhették a hálás ké­sőbbi generációk. A várvédő áb­rázolásaként a ma az egri Dobó István Vármúzeumban látható eredeti márvány sírkőfedlapon lé­vő lovagi-vitézi alak sem tekint­hető reálisnak, valósághűnek. Nem csoda tehát, ha a kutató­kat és laikusokat egyaránt ér­dekli egy-egy korabeli koponya láttán, milyen lehetett az egykor eleven emberi arc. A közelmúlt­ban hosszas kutatások alapján nyert megállapítást a tény, hogy nagy valószínűséggel Dobó Ist­ván földi maradványait, kopo­nyáját találták meg a szakembe­rek a felvidéki Dobóruszkán, a mai Szlovákia ukrán határhoz közel eső településén. A tavaly júniusi ottani újratemetése előtt - melyet megelőzően Egerben is le tudták róni kegyeletüket a helybeliek a Dobó-maradványok előtt - Budapesten elvégezték az arcrekonstrukcióhoz szükséges vizsgálatokat és eljárásokat. Ha meglenne rá a kellő elhatározás és még némi pénz is, akár már októberre, a sikeres várvédelem egri ünnepi emléknapjára elké­szülhetne az arcmás.- Bármely jó megtartású kopo­nya tudományos szempontú re­konstrukciója elkészíthető, a módszerben a hagyományos eljá­rások és a modern kor tudása öt­vöződik. Hiszen gyakorlati része szorosan kapcsolódik a szobrá­szathoz, ugyanakkor felhasznál­ja a legkorszerűbb számítástech­nikai vívmányokat, térbeli megje­lenítő alkalmazásokat is - mond­ja Kustár Ágnes muzeológus, antropológus. A Magyar Termé­szettudományi Múzeum Ember­tani Tárának kutatói most fejez­ték be az ugyancsak nemrég elő­került Janus Pannonius-koponya alapján a költő arcának rekonst­rukcióját. Az eljárás meglepő eredményt hozott, mivel a kuta­tók eddig nem így képzelték a tu­dós poétát, a kapott arc ugyanis Múmiakutatás és művészet: a legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokat ötvözik a szobrászattal dobó István koponyája. A Ma­gyar Természettudományi Mú­zeumban folyó múmiakutatá­sok során kipróbált módszerek nagy segítséget jelentenek az ar­cok helyreállításánál. Ennél a sajátos eljárásnál ugyanis nem közvetlenül a maradványokkal dolgoznak, hanem a pontos másolatukkal Ez azt jelenti, hogy a csontokat a legkorsze­rűbb diagnosztikai képalkotó el­járással „tapogatják le”, s a ke ponyáról kapott CT-felvételt egy számítógépes programmal tér­beli modellé alakítják, majd az így létrejött virtuális alakzatról háromdimenziós nyomtatás ké­szült. Tehát a koponya mű­anyag másolatán, az adott ana­tómiai jellemzőkből és morfoló­giai jegyekből kiindulva végez­hetik el az arcrekonstrukciót a kutatók. Mindehhez a szaktu­dáson és a tudományos ismere­teken kívül kell azért némi fan­tázia, művészi intuíció is, hogy „élőbb” legyen a kapott ered­mény. Vagyis szobrászművész­szel közösen folyik az archelyre­állítás folyamata. Az anatómiai rekonstrukció azt jelenti, hogy a csontok által nyújtott informáci­ók alapján a különböző rétege­ket, a kötőszöveteket, az izmo­kat, a zsírszövetet, az összes lágy részt visszaépítik az eredeti helyére, az eredeti formához mi­nél hasonlóbban. A csontok nem vallhatnak persze minden­ről, például a szem- vagy a haj­színről, de az arcszőrzetről sem. Bár Dobó koponyája egy idős, 70 évesen elhalt emberé, a szakma elfogadott szabályai szerint ebből egy középkorú, kö­zepes tápláltságú ember arcát célszerű visszaalkotni eltér a korabeli idealizált ábrázo­lásoktól. A kutatók készülnek a nagycenki mauzóleumban elte­metett Széchényi Pál kalocsai ér­sek arcának rekonstruálására is. Kiforrott és már bizonyított helyreállító módszerről van szó, amit a mai hétköznapokban a bűnügyi, igazságügyi eljárások­ban használnak sikerrel egy-egy ismeretlen emberi maradvány azonosítása érdekében. Emellett pedig többször volt lehetőség úgynevezett vaktesztekre is, amikor az elkészült arcrekonst­rukciót utólag mód volt összevet­ni a néhai személy arcmásával. Például ez történt eltűnt kato­nák, s egy, a II. világháborúban a Don-kanyarban elesett magyar tiszt esetében is.- Dobóruszka polgármester­ének fölkérésére elkezdődött Do­bó István arcrekonstrukciója is, a múlt évben náluk feltárt koponya alapján. A munkát nehezíti, hogy a csontozat erősen deformálódott a sírban, így ki kell pótolni. Dobó­ról ismereteink szerint hiteles áb­rázolás nem maradt fenn. Három- dimenziós szkennerrel, sérülés nélküli módszerrel elkészítettük már a koponya pontos műanyag másolatát. Ám a deformáció, a sé­rülések és hiányok miatt ezt előbb vissza kell állítani, építeni az eredeti alakjába, hogy hozzá­láthassunk a tényleges arcre­konstrukcióhoz, a lágy részekkel történő megelevenítéshez. Ah­hoz, hogy az eredeti koponyafor­mát megkapjuk, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetben - ahol erre a megfele­lő eljárás és program rendelke­zésre áll - a mi másolatunk alap­ján elkészítik majd a csontszerke­zet helyreállítását. Ezután kerül­het sor arra, hogy az arccal is fog­lalkozni tudjunk - teszi hozzá Kustár Ágnes, aki szerint ehhez az is kell még, hogy a megbízók megerősítsék fölkérésüket és fi­nanszírozzák az eljárást. Mint megtudtuk, nincs szó csillagászati összegekről: a kopo­nyarekonstrukció legfeljebb pár százezer forintba kerülhet, s az arc helyreállítása sem igényelne többet. Az előbbivel egy, az utób­bival két hónap alatt elkészülhet­nének. Vagyis akár a nyár végé­re, őszre már kirajzolódhat a több száz éves múltból Dobó István va­lódi arca. Feltéve persze, ha az utókor is így akarja, és áldoz is er­re a találkozásra. Mintaértékű európai együttműködés kapcsolatok Heves, Värmland és Kovászna idén is közös programokra készül A közelmúltban a svédországi Karlstadban találkoztak Kovász­na, Värmland és Heves megye vezetői. Tamás Sándor elnök, Eva Eriksson kor­mányzó, Sós Tamás elnök és Merczel Jó­zsef alelnök tárgyalá­saik során áttekintet­ték a Värmland és He­ves megye közötti kapcsolatok 15 éves történetét, eredményeit. Kiemelték: az együttműködés öt évvel ezelőtt vett új lendületet azzal, hogy Kovászna megye bekapcsoló­dott a közös munkába. E „hár­mas" az európai színtéren is egyedülállónak számító kapcso­latrendszert épített ki. Mint arról Kiss János, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok és Ide­genforgalmi Irodájának vezetője beszámolt, a talál­kozón megerősí­tették a közeljövő­re vonatkozó programokat. így Heves és Värm­land is részt vesz májusban a Háromszéki Turiszti­kai EXPO-n Sepsiszentgyörgyön, az ősz folyamán pedig megindul­hat annak a nagyszabású, a spor­tos és egészséges életmód nép­szerűsítését szolgáló projekt ki­dolgozása, melyhez hasonlót Värmland Szentpétervárral már sikeresen lebonyolított, s mely­hez együttműködő partnerként tervezik megnyerni az ukrajnai Kárpátalja megyét is. Az Egri Vár­ban október 1-jén Eva Eriksson kormányzó asszony nyitja meg a Nobel-díjas írónő, a Nils Hol- gersson mese alkotója, Selma Lagerlöf munkásságáról szóló tárlatot. A Heves Megyei Öko­turizmus Klub bevonásával pe­dig a Kovászna által kidolgozott, a természetvédelem és a turiz­mus kapcsolatát erősíteni kívánó NATURNET hálózat létrehozásá­ra tesznek lépéseket. A Värmland megyei Nysater településen a közelmúltban meg­nyílt Viking Látogatóközpontban szerzett benyomások alapján ki­látásba helyezték, hogy - a Fran­ciaországból érkezett görög-et­ruszk kiállításhoz hasonló konst­rukcióban - a viking kort is be­mutatják Egerben, illetve Ko- vásznában. A házigazdák ugyan­akkor a Nógrád és Heves megyei együttműködésben létrejött Pa­lóc Út iránt mutattak érdeklődést. Készül az az internetes honlap is, mely a Värmland, Heves és Ko­vászna közötti partnerségi prog­ramokról, a kapcsolódási lehető­ségekről ad majd tájékoztatást. Érdekesség: a karlstadi progra­mot követő napokban a svéd kirá­lyi pár tett hivatalos látogatást a värmlandi kormányzói reziden­cián. A díszebéden Thummerer Vilmos Egri Királyleányka borát is felszolgálták. ■ ■ Heves megye a híd szerepét tölti be Svédor­szág és a Szé­kelyföld között. Ajándék a gyermekeknek. A megyei lakásotthonokban élő állami gondo­zott gyermekek számára szerveztek gyűjtést a Four Seasons Szállodalánc alkalmazottai. Tegnap Egerbe látogattak az adományozók, ahol a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének köz­pontjában átadták ajándékukat: egy fa-játszótér felépítésére vonatkozó dokumentumot, a gyermekeknek pedig süteménnyel kedveskedtek. 1 I ( I

Next

/
Thumbnails
Contents