Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-05 / 54. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 5., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Szlávy Bulcsú-per: szakértők szóltak a pisztolyról és a töltényről Bár a Pest Megyei Bíróság koráb­ban úgy találta, hogy megvannak Szlávy Bulcsúnak, a Balaton-fel- vidék egykori „urának” gyilkosai W. László, N. Gábor és B. László személyében, kiderült, ez koránt­sem biztos. A Fővárosi ítélőtábla megsemmisítette az elsőfokú íté­letet, és az új eljárásra a Heves Megyei Bíróságot jelölte ki. Tegnap a büntetőtanács igaz­ságügyi lőfegyver-, valamint or­vos szakértőket hallgatott meg. A fegyverszakértők arról a szov­jet gyártmányú pisztolyról mondtak véleményt, amelyet Szlávy Bulcsú teteme mellett ta­láltak egy garázs bebetonozott szerelőaknájában öt éve. A két szakember a fegyverrel kapcso­latban azt mondta el, hogy az le­hetett akár a gyilkos eszköz is, ugyanakkor azt nem erősítették meg, hogy ténylegesen az is volt. A koponyában talált töltény ma­ga származhatott a megtalált sportpisztolyból, de erre sincse­nek bizonyítékok. Az orvos szakértők a 2004. ja­nuár 23-i boncolás (ekkor került elő a holttest) eredményeit ele­mezték. Megállapításuk szerint a pisztolygolyó a tarkó közepén hatolt a koponyaüregbe, s miu­tán roncsolta a nyúltagyat, szá­mos létfontosságú szerv köz­pontját, azonnali keringésleál­lást okozott. ■ Gyöngyösön válságbüdzsé is készülhet A városban „vészforgatókönyv” is életbe léphet, ha májusban túl kevés lesz az iparűzési adóbevé­tel - mondta Hiesz György pol­gármester az MSZP-frakció saj­tótájékoztatóján. A tavalyi 1,7 milliárd forinttal szemben idén ugyanis több száz millió forinttal kevesebbel tervezték meg az iparűzési adó előirányzatát.- Vészforgatókönyv esetén el­ső lesz a működtetés, s el kell hagynunk a nem kötelezően vál­lalt feladatokból - jelezte a pol­gármester. A település idei „ren­des” költségvetését várhatóan ma fogadják el, a másik verzió pedig valóban csakis vész eseté­re készülne el - tudtuk meg a vá­rosvezetőtől. ■ A túlélésre kell berendezkedni válságkezelés Mindenki más stratégiát dolgag^iz előttünk álló ínséges időkre Napról napra sokkoló té­nyek jelennek meg az el­húzódó válságról és an­nak következményeiről. Ki-ki a maga módján pró­bál megoldást találni a gondokra. Barta Katalin Balga az, aki azt hiszi, hogy ő megússza a válságot. Sokan már a saját bőrükön érzik a bajt, épp ezért egyénre és családra sza­bott forgatókönyveket dolgoznak ki az emberek. K. Viktor huszonhat éves fia­talember. Vele is idén januárban közölték az egyik legnagyobb eg­ri foglalkoztató cégnél, hogy nem tudják tovább alkalmazni. Albérletben élt a megyeszékhe­lyen, ennek költségeit azonban már nem tudja fizetni. Úgy dön­tött, hazaköltözik vidéken élő szüleihez. A jövő lehetőségeit így vázolja fel:- Az egyetlen szerencsém, hogy nem nősültem meg. Ha most saját családom lenne, nagy gondban lennék, nem tudnám eltartani a gyerekeimet. A szüle­immel már megbeszéltem, hogy egy időre hazaköltözök. Egy fél évet adtam magamnak, hogy új állást találjak itthon. Ha nem si­kerül, a bátyám után utazok Skó­ciába. Ő már négy éve kint él és dolgozik. Bár külföldön is egyre nehezebb boldogulni, de ott ta­lán még mindig több esélyem van. Fiatal vagyok és független, így nem nyugszom abba bele, hogy munkanélküliként tengőd­jek életem végéig. Vargáné Szabó Mária napról napra kilátástalanabbnak látja saját helyzetét. Ötvenhat évesen azon szerencsések közé tartozik, akinek még van munkahelye, és a férje is dolgozik, azonban a ket­tőjük jövedelme kevésnek bizo­nyul a megnőtt kiadásokhoz ké­pest. Meséli, hogy két évvel ez­előtt vettek fel hitelt lányuk la­kásvásárlásához. A törlesztő­részletek az elmúlt hónapokban kis híján megduplázódtak. A je­lenlegi helyzetről ekképp beszél:- Amikor a lányom férjhez ment, úgy döntöttünk a férjem­mel, hogy hitelt veszünk fel, hogy támogathassuk az önálló életkezdésüket. A svájci frank alapú kölcsönre a korábbi har­minckétezer helyett most negy­Wv’ M ähr­Már ma is sokan vannak, akik a saját bőrükön érzik a bajt, épp ezért egyénre és családra szabott forgatókönyveket dolgoznak ki az emberek. vennyolcezer forintot fizetünk havonta. Mivel a lányom gyesen van az unokámmal, a vejem pe­dig minimálbéres alkalmazott egy vállalkozó mellett, ők nem tudnak besegíteni a törlesztés­be. A napokban jártam a bank­ban, ahol a hitel átütemezésében állapodtunk meg. Igaz, így elhú­zódik a futamidő, és végső soron többet kell fizetnünk, de abban bízunk, hogy ha a lányom visz- szamegy dolgozni, talán köny- nyebb lesz. Ez még mindig jobb megoldásnak tűnik, mintha az utcába kerülnének a gyerekeink - összegzi véleményét. A negyvennyolc éves V. Már­ton is kidolgozott már egy vész­forgatókönyvet családja védel­mére az elkövet­kező időszakra. Mondja, nincse­nek illúziói, tisz­tában van azzal, hogy nagyon szi­gorú évek jöhet­nek. Felesége egy cégnél üzletkötő, ő maga egy fa- feldolgozó üzemben dolgozik:- A párom már most panasz­kodik, hogy nem megy a szekér. Hiába kilincsel, alig-alig tud új ügyfelet keríteni. Ez gond, mivel Takarmány is len­ne, a szükséges be­ruházást is megva­lósította, a kitűnő magyar tej még­sem kelendő. Akik ragaszkodnak a megbízható élelemhez jutalékos rendszerben dolgozik- panaszolja, majd így folytatja:- Nálunk is egyre kevesebb a megrendelés. Nem tudni, hogy a főnök mikor kény­szerül újabb em­berektől megvál­ni. Ha utcára ker rülnék, gondol­nom kell arra, hogy miként tudnánk átvészelni néhány hónapot, amíg nem talá­lunk valami új munkalehetősé­get. Mivel két középiskolás gyer­mekünk van, őket is finanszíroz­ni kell. Számunkra egy megol­dás kínálkozna: eladnánk azt a lakást, amit az apósomtól örököl­tünk. Igaz, ezt a gyerekeknek szántuk, de a kényszer erre a lé­pésre is rávihet bennüket. Kér­dés persze, hogy lenne-e vevő az ingatlanra. Ha nem, akkor újabb hitelhez kell folyamodnunk, ami még kilátástalanabb helyzetbe sodorhat bennünket - tárja szét két kezét tanácstalanul. Bíró Józsefnét jól ismerik Kis­füzesen, megyénk legkisebb tele­pülésén. Takaros portáján az ap­ró jószágok mellett néhány évvel ezelőtt még nyolc-tíz szarvas­marhát tartott. Amíg a tejipar fel­vásárolta tőle a friss tejet, megál­lás nélkül dolgozott. Megépíttet­te azt az EU-szabvány szerinti át­vevőhelyet is, amely nélkül nem folytathatta volna a tevékenysé­get Mára kiderült, hiába. A tej­ipar jó ideje nem veszi át a tejet, így az istállóban is csupán egy te­hénke maradt és egy pár hóna­pos bikaborjú, amely nemsokára kés alá kerül. A Hattyú névre hallgató holstein fríz kiváló teje­lő, napi harmincöt-negyven liter tejet ad, amit a család feldolgoz és zömmel elfogyaszt, néhány régi vásárló pedig elviszi a felesleget. Többre azonban nincs igény. Izol­da, a gazdasszony arra panaszko­dik, hogy takarmány is lenne, a szükséges beruházást is megva­lósította, a kitűnő magyar tej mégsem kelendő. Inkább megve­szik a nagyáruházakban a tejitalt meg a melaminos tejet, a magyar termelő meg szép lassan tönkre­megy, illetve tönkrement az el­múlt évek során. A válság természetesen a Bíró családot is sújtja. Ők is sajátos módon próbálnak enyhíteni a gondokon: önellátásra rendez­kedtek be. Régiós egyeztetés a civil képviselőkről forráselosztás Önmérséklet és együttgondolkodás szükséges a megyékben A Heves Megyei Civil Tanácsban együttműködő kistérségi szer­vezetek a Heves Megyei Civil Szolgáltató Központ segítségé­vel - az idei elektori választások jelöltállítási rendszereként - a megye hét kistérségében tartot­tak hálózatépítő konferenciát - tudtuk meg Ónodi Zsuzsa prog­ramvezetőtől. Mint elmondta, az elektori vá­lasztások demokratikus elvei­nek biztosítása érdekében - a civil tanács javaslata alapján - a kistérségi konferenciák résztve­vői ajánlást tettek egy-egy kül­döttre, hogy szakmailag alkal­mas és hiteles vezetők kerülje­nek be a kollégiumokba, akik ér­demben tudják képviselni me­gyénk érdekeit a regionális for­rások szétosztásánál. Az Eger­ben megrendezett megyei háló­zatépítő konferenciára meghí­vást kaptak a kis­térségi fórumokon résztvevő szerveze­tek képviselői, a megye elektorai, a Heves Megyei Civil Tanács és az Egri Civil Kerekasztal tagjai, vala­mint a bejelentkezett szerveze­tek képviselői. A konferencián 163 küldött vett részt, ebből 158- an rendelkeztek képviseleti, sza­vazati joggal, köztük 57 elektor. Itt bemutatkozhattak azok a jelöltek, akik vállalták, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) testületéiben tisztséget töltenek be, s megállapodtak azokról, akiknek megválasztá­sát támogatják az NCA kollégi­umaiba. Négy főt neveztek meg: há­rom működési kol­légiumi tagot az Észak-magyaror­szági Regionális Kollégiumba, és egy szakmai kollégiumi tagot. A szavazás során a legnagyobb tá­mogatást Galyasné Dósa Kata­lin (140 szavazat), Gortva lózsef (133), Mihalik lózsef (113) és Matiszlovicsné Horváth Éva (101) kapta. Elfogadták azt is, hogy az észak-magyarországi elektori gyűlésen Heves megye elekto­rai a konferencia döntését egy­ségesen képviseljék, így ha új jelölt neve merül fel, azt nem tá­mogatják. A regionális NCA- választások előtt a három me­gye közötti egyeztetéseken az volt a cél - mutatott rá Ónodi Zsuzsa -, hogy a választásokon a korábbi gyakorlatnak megfele­lően kiegyenlített erőviszonyok és elfogadható egyezségek köt­tessenek, s olyan vezetők kerül­jenek be a kollégiumokba, akik érdemben tudják képviselni a Heves megyei civil szervezetek érdekeit. A soron következő elektori ülésre a mai napon Miskolcon kerül sor. ■ K. I. ■ A megyei civil érdekeket a ré­giós pénzosztás­nál is képvisel­nék a küldöttek. Válóczi Krisztina a Dió Galériában. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Széchenyi úti Dió Galériájában a napokban nyílt meg Válóczi Krisztina (jobbra) festőművész tárlata. Az alkotásokat március 21-ig tekinthetik meg az érdeklődők az intézmény nyitvatartási idejében. t 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents