Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-27 / 73. szám

2 A kamara elnöke szerint válságban rendeleti úton kell kormányozni Miután a parlamenti pártok nem rendelkeznek a kellő és szüksé­ges döntőképességgel, az orszá­got a válság felszámolásáig ren­deleti úton kellene kormányozni, vagyis a Parlamentnek a döntés- hozatalt teljes egészében át kelle­ne adnia egy szakértői kormány­nak. Mindezt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke jelentette ki tegnap Hatvanban, ahol a magyar gaz­daság helyzetéről tartott előadást. Nézete szerint az ország rossz irányba halad, távolodik az Euró­pai Uniótól, minden mutatónk kedvezőtlen, s erre a kamara már régebben felhívta a figyelmet. A válság ellenére a kormány nem képes átalakítani a struktúrát, s azt sem ismeri fel, hogy ebből a helyzetből akár előnyt is ková­csolhatna. Mindezek helyett lát­szatmegoldásokat alkalmaznak, és még ezekben a napokban is kommunikációval igyekeznek úrrá lenni a helyzeten. Parragh László úgy vélekedett: a politikusoknak a krízis megöl* dása érdekében minél előbb meg kellene tenniük a szükséges lépé­seket, és nem hetekben vagy hó­napokban kellene gondolkodni­uk a válság kezelését illetően. ■ Rendet kért a minisztertől a polgármester Godó Lajos országgyűlési kép­viselő után Csáki Zsigmondi He­ves polgármestere is levélben fordult dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti mi­niszterhez, hogy mielőbb jogsza­bályokkal tegye lehetővé a reni­tens polgárok megfékezését. Mint írja, sürgős szabályozás­ra szorulna a 14 év alattiak ese­tében a szülői felelősségvállalás rögzítése, az erőteljesebb tulaj­donvédelem, a szociális támoga­tások jogszerű igénylésének biz­tosítása, a fiktív ingatlaneladá­sok elleni fellépés lehetősége, s a gépkocsi-tulajdonosok eseté­ben az üzemeltetői jog szigorítá­sa. Mindaddig, amíg ezeket tör­vényi keretek között nem rögzí­tik, nem várható, hogy hatáso­san tudjanak fellépni azok ellen, akik a város nyugalmát rendsze­resen megzavarják. ■ MEGYEI KORK HEVES MEGYEI I Maksáék is inkább a biztos pénzt választották az egyre emelkedő termelési költségek helyett. Idén harminc éve kezdtek foglalkozni a szőlővel. Túl gyorsan döntött tőkék nagyréde A szőlők harmada eshet áldozatul a kivágási láznak- Olyanokkal kötekednek, hogy nem maradhat benne a gyökere - magyarázza Maksá- né. - Majd a gép, az szedi ki a mélyét, előtte a férjem még lefűrészeli a tetejét. Nem éri meg művel­ni, nagyon magas a költség. A termés még csak-csak elment volna, de tavaly már bizonytalan volt az átvétel, a szőlő ára viszont nem lesz több. Éppen harminc éve kezdtek szőlővel foglalkozni. De az ün­neplés helyett inkább spórolnak. - Marad még két hektár, ha nem éri meg, akkor majd azt is kivág­juk - jegyzi meg a nő. „Marad még két hektár, ha nem éri meg, akkor majd azt is ki­vágjuk.” Csernyik István nagyrédei hegybíró is velünk együtt figye­li a műveletet. Aggasztó tenden­ciákra hívja fel a fi­gyelmet. Azt mond­ja, túl nagy az ér­deklődés a könnyen jött - de egyszeri - pénz iránt. A rédei gazdák idén 200-250 hektárnyi szőlő megszüntetésére igényeltek tá­mogatást, de csak 100-150 hek­tárra kaptak lehetőséget a ható­ságoktól. Tavaly 130 hektáron fe­jezték be végleg a szőlőtermelést a település körül. A háröm évvel ezelőtti ezer hektár szőlőből így az évvégére mindössze 700 ma­rad meg. Persze van új telepítés Az se jó, ha nem marad parlagon a dűlő? Hektáronként kétmillió forintot kapnak azok a gazdák, akik részt vesz­nek a támogatott szó'lőki- vágásban. A könnyen jött pénz hatására nem sokan mérlegelnek: a régi ültet­vények mellett eltűnnek a bőtermó' parcellák is. Faragó Zoltán Aki járatos Nagyrédén, legelőször mindig a végtelen szőlőkre figyel fel, melyek körbeveszik a falut. Míg átautózunk a községen, egy- re-másra tűnnek elő a házak por­táin fel-felhalmozott kupacok: szőlőkarók glédája az egyik ol­dalt, kivágott, mélybarna szőlő­gyökerek a másikon. Ezek jelzik először, hogy valami megválto­zott a generációk óta a fürtök hasznosításából élő faluban. A település szélén, az erős szél­ben Maksa Benedekné és család­ja bontja le a hosszú sorokat. Bal­tával szedik szét a drótokat. Siet­nek, mert hamarosan jön a trak­tor, amellyel majd kirángatják a földből a lecsupaszított tőkéket. Maksáék háromhektárnyi sző­lőjük több mint egyharmadát vágják ki az uniós támogatás fe­jében. A kivágás ellenőrzése meglehetősen szigorú, a legap­róbb részletekre is odafigyelnek - panaszolja az asszony. a kivágás utáni hasznosítás is érdekes dilemmákat vet fel az agráriumban. Nagyrédén sem ritka, hogy a szőlőműve­lésből kivont területekre a gazdák napraforgót, kukori­cát vetnek. Ez azért problé­más - veti fel CSERNYIK IST­VÁN (képünkön) -, mert a szántóföldi növénykultúra ke­veredik a szőlőtermő terüle­tekkel. Például a kétféle terü­letet más időben szokás per­metezni, ami gondot jelent a szőlősgazdáknak. Volt rá eset, hogy a napraforgóra szórt növényvédő szer több sornyi szomszéd szőlő levelét égette le. S az sem jó, ha üre­sen, gondozatlanul marad a telek: gyorsan mégtelepszik rajta a parlagfű. is, ám ez mindössze harminc hektárt tesz ki az idén.- A mátrai borvidék mindig is nagy termésátlagokat hozott, sok volt a tömegbor, s a kivágások­nak akár jó oldala is lehet - vilá­gítja meg a hegybíró. - Rengeteg gazda adja most fel a termelést, de aki életben tartja a művelést, talán hamarosan profitálhat is. Egy a baj: látszik, hogy rosszul és jól termő részeket egyaránt fel­számolnak, mert nem igazán mérlegelnek a gazdák, hogy mit vágjanak ki, és mi maradjon meg. Az aktuális „kivágási szezon” épp most ér véget. Ahhoz, hogy megkapják a támogatást, előre kell felszámolni az ültetvényt. Áp­rilis közepéig kell bemutatni a ki­tisztított területeket, s ha a hiva­tali szemle mindent rendben ta­lál, elméletileg hatvan napon be­lül - de legkésőbb októberig - fi­zetnek is. A következő intézkedé­si időszak augusztusban indul. Csernyik Istvántól azt is meg­tudjuk: átlag kétmillió forinthoz juthat hozzá hektáronként az a gazda, aki vállalja, hogy végleg elbúcsúzik a szőlőjétől. Attól a szőlőtől, amelybe az első mele­gebb napokon már metszeni in­dult a nagypapa. Attól, ahol a tu­lajdonos naphosszat méricskélte saját fürtjeit a szomszédéhoz. S attól, melyen az előző ősszel, a hajnali derengésben együtt szü­reteltek rokonok, barátok. Az egri vár kétmilliárdos támogatásra is számíthat Mintegy 2,2 milliárd forintos fej­lesztést tervez az egri várban az állami tulajdonban lévő műemlékegyüttes kezelője, a Heves Megyei Önkormányzat, partnerségben Egerrel és eset­leg vállalkozásokkal - mondta , lapunknak Szucsik István, a He­ves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igaz­gatója. Ha kiemelt uniós projekt­nek minősül a még egyeztetés alatt álló pályázat, úgy kilenc­venszázalékos, kétmilliárd forin­tos támogatásra számíthatnak. A fő cél a turisztikai attraktivi- tás növelése: szeretnék, ha a vár a mostanihoz képest még 150-200 ezer többletlátogatót vonzana. A tervek között szerepel egy nyári színház kialakítása, az esti nyitva tartás feltételeinek tel­jes körű megteremtése, egy mozi beüzemelése, a „Török kert” ki­alakítása, a várfal körbejárási le­hetőségének biztosítása. Szucsik szavai szerint folyamatos a tár­gyalás a tervezőkkel, a műemlék- védelemmel, a tulajdonos képvi­selőivel, s feltehetőleg rövid időn belül meglesz a konszenzus. ■ HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 27., PÉNTEK Tavaszi zsongás: esély-napot tart Bélapátfalva Ma 13 órától a bélapátfalvi Műve­lődési Házban „Tavaszi zsongás” címmel esély-napot rendeznek. Az érdeklődőket többféle prog­ram várja. A jógabemutatót köve­tően megtudhatják, milyen tüne­tekkel jelentkezik a cukorbeteg­ség, s hogyan lehet azt megelőz­ni. A fiatal anyukák babamasz- százs-bemutatót láthatnak, s köz­ben a kicsikre játszósarok vár. A mozgáskorlátozottságról, a csípő betegségeiről is hallhatnak a jelenlévők, majd a Vakok és Gyengénlátók Integráló és Sport­egyesülete csörgőlabdajáték-be- mutatót tart. Az előadások szüneteiben a művelődési ház csoportjai mű­sorral szórakoztatják a közönsé­get. A rendezvény alatt egészsé­ges ételeket is kóstolhatnak a je­lenlévők, megmérethetik vércu- korszintjüket, bekapcsolódhat­nak egy általános egészségfelmé­résbe, és grafológiai elemzést is kérhetnek. A belépés díjtalan. ■ A Mátrai Gyógyintézet 3233 Mátraháza mb. főigazgatója két telephelyes intézetébe Marketingmenedzsert, recepcióst, valamint informatikust keres. Bérezés a Kjt szerint történik, gr a gyakorlati idő és a képesítés » figyelembevételével. Pályázati feltételek: a közigállás honlapján találhatók: www.kszk.gov.hu . A pályázatot 2009.04.15-ig a következő címre kérjük megküldeni: MÁTRAI GYÓGYINTÉZET 3233 Mátraháza vagy igazgatas@magy.eu . Érdeklődni: Kerényi Erika mh. főigazgatónál a37/574-503-as telefonon Elbírálási határidő: 2009.04.30. Nagyjavítás után sötétebb füst erőmű Sikeresen befejeződött a tervszerű karbantartás Ma kezdődik Egerben a stúdiószínházi fesztivál Visontán, a Mátrai Erőműben befejeződött a IV. számú 232 me­gawattos blokk előre tervezett nagyjavítása, megkezdődtek az üzembe helyezési munkák, az úgynevezett hideg- és melegpró­bák. A 30 napos javítási prog­ram célja volt a blokki berende­zések üzemkészségének és a blokk üzembiztonságának fenn­tartása, valamint egyéb javítá­sok elvégzése mellett négy tüze­lőberendezés felújítása, illetve átépítése is - tájékoztatott Valaska József, a társaság igaz­gatóságának elnöke. A blokk kazánjába a tervek szerint tegnapi lapzártánk után gyújtottak be, és olajtüzelés se­gítségével legalább négy napig Valaska József szerint elvégezték a füstgáz-kéntelenítő karbantartását is tart a falazat szárítása. Ezen idő alatt a beépített pernyeleválasz- tók tűzveszély miatt még nem működtethetők. így az erőmű 202 méteres kéményén szaka­szosan - az olajtüzelésből adódó­an - sötétebb füstgáz fog távoz­ni. A végleges párhuzamos kap­csolást követően fokozatosan megtörténik a szénportüzelésre való átállás, és ezzel egyidőben az elektrofilterek bekapcsolása. A néhány napos szárítási idő so­rán előálló, a normál üzemben megszokottnál sötétebb füst mi­att a Mátrai Erőmű Zrt. vezetése kéri az érintett lakosság megér­tését és türelmét. A négyes blokk nagyjavításá­val párhuzamosan - amint azt korábban hírül adtuk - sikere­sen elvégezték az 1-es és a 2-es számú füstgáz-kéntelenítő be­rendezés karbantartását is. Ezek a berendezések, úgynevezett ab- szorberek - a világon egyedülál­ló módon - a 4-5-ös Heller-For- gó féle „száraz" hűtőtoronyba let­tek beépítve Visontán, jelentősen csökkentve a kénkibocsátást. ■ Ma kezdődik és a jövő kedden zárul Egerben a magyar stúdió- színházi műhelyek találkozója. A programsorozat keretében tíz előadást láthat a közönség a Gár­donyi Géza Színházban. A fesztivál ma 20 órától a Ko­máromi Jókai Színház Szomo­rú vasárnap című előadásával kezdődik. Szombaton 17 órától a házigazdák A velencei kalmár című előadása látható, 19 órától pedig a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata mutatja be Háy János A Gézagyerek isten­drámáját. Vasárnap 15 órától Sergi Belbel darabja, a Mobil látható, este 7 órától a Maladype Színház és a Thália Színház közös produkciója. A Tojáséj Ravel Bolerójára kompo­nált vitalitással, játékkal és élet­örömmel teli mozgásszínház. Hétfőn 15 órától Zalán Tibor am tik mesejátékát, a Rettentő gö­rög vitézt adja elő a Stúdió K., 17 órától Márai Sándor gondo­latgyűjteményét, a Füvesköny­vet láthatjuk a Budaörsi Játék­szín előadásában, 19 órától a ta­tabányai Jászai Mari Színház áll színpadra Celestina avagy Calisto és Melibea tragikomédi­ájával. Kedden 17 órától Visky András Alkoholisták című drá­máját játssza az egri társulat. 19 órától pedig a nyíregyház Móricz Zsigmond Színhá; Kasimir és Karoline című elő adása zárja a fesztivált. 1 ft I I

Next

/
Thumbnails
Contents