Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-26 / 72. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Az egri vár és a Dobó tér fejlesztéséről egyeztettek Egri látogatása alkalmával sze­mélyesen egyeztetett Francsics László, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynök­ség Kht. (NORDA) igazgatója és Habis László polgármester a vá­ros uniós és hazai pályázati el­képzeléseiről. A megbeszélésen végigvették Eger folyamatban lévő, az Észak­magyarországi Operatív Prog­ram (ÉMOP) támogatási rend­szeréhez benyújtott pályázatait. Többek között tárgyaltak a Szvorényi út idei korszerűsíté­séről, valamint a 2009-2010-re ütemezett, Tetemvár és Vécsey- | völgy úti csapadékvíz-elvezetési beruházásról. Véglegesítés előtt áll a belváros rehabilitációját célzó, a Dobó tér - Eger-patak - Belvárosi térsor által határolt akcióterület fejlesz­tési programja. Ezt kiemelt pro­jektnek szánja a város, a pályáza­tot várhatóan idén júniusban nyújtják be. A turisztikai attrak­ciófejlesztés témakörében az eg­ri vár fejlesztésére a megyei és a városi önkormányzat szakértői a tulajdonos MNV Zrt.-vel közösen vizsgálják a kiemelt projektjavas­lat benyújtásának lehetőségét. A. két kiemelt projekt fejlesztési ak­cióterülete határos egymással, ez­által is erősíthetik a történelmi városmag megújulását, turiszti­kai kínálatának bővítését. ■ Pénteken nyit a stúdiószínházak találkozója Harmadik alkalommal találkoz­nak Egerben a magyar stúdió- színházi műhelyek. Idén a Szín­házi Világnapon nyílik a sorozat: március 27. és 31. között tíz elő­adást láthat a közönség a Gárdo­nyi Géza Színházban. A feszti­vált a díjkiosztó, valamint az eg­ri Cabaret Band koncertje zárja. Az 1986-ban életre hívott ren­dezvény hiánypótló szakmai fesztivált jelentett: egyetlen fó­ruma volt nemcsak a vidéki tár­sulatoknak, hanem az elgondol­kodtató, kicsit lázadó előadások­nak is. A program ’88-ban alter­natív produkciókkal bővült, a rendszerváltozás után pedig ha­táron túli színházakat is vendé­gül láttak ezeken. ■ Passzívan is sokat lehet spórolni építészet Kevesebb energia felhasználásával is ugyanolyan kényelmes az élet A passzív házak Németországban és Ausztriában a legelterjedtebbek. Ilyen technológiával elsősorban közintézményeket, társasházakat érdemes építeni. Az energiatakarékos passzív házaké és az au­tomatizált épületeké a jö­vő - hangzott el az Ener­gia Klub márciusi ülésén. Tóth Balázs Az energiatudatos építkezésről tartottak előadásokat a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara Energia Klubjának leg­utóbbi összejövetelén. A hő és az áram egyre drágább lesz, előállí­tásukhoz még több pénz kell, rá­adásul növekvő környezetszeny- nyezéssel és a globális fölmele­gedéssel is számolni kell. A prob­lémákat csökkenteni lehet a megújuló hordozók használatá­val, illetve azzal, ha olyan háza­kat építünk, amelyek fűtéséhez, világításához jóval kevesebb energia is elegendő.- A további gazdasági fejlődés­hez mind több forrásra és nyers­anyagra van szükség, miközben ezekből egyre kevesebb áll ren­delkezésre. Ráadásul Kína és In- J dia a nyugati életszínvonal eléré- £ sét tűzte ki célul, igényeik egyre nőnek. Magyarország is rendkí­vüli mértékben függ az orosz kő­olajtól és földgáztól - fogalma­zott Kormos Gyula építész, a Bástya Építész Kft. ügyvezetője.- Az energiafogyasztás negyven százalékáért az épületek felelő­sek, ráadásul annak négyötödét is a kisméretű építmények igé­nye teszi ki. Olyan házakat kell tehát építenünk, amelyek kör­ben jól szigeteltek. Az optimális a 14-25 centiméteres hőszigete­lés lenne, a tetőn át távozó mele­get pedig ettől is vastagabb anyaggal kell visszatartani. Ter­mészetesen a padlót is szigetel­ni kell, de hozzá tartozik az ener­giatakarékossághoz a jól záró, háromrétegű ablak, a megfelelő fekvés és árnyékolás is. Alacsony fogyasztás alatt értjük azt is, hogy megújuló forrásokkal old­juk meg a fűtést, s esetleg a vil- lamosenergia-ellátást. Az úgyne­vezett passzív házak - amelyek Németországban és Ausztriában hódítanak - még a mai, új építé­sű lakásoktól is háromnegyed­ével kevesebb energiát használ­nak föl. Míg a magyar szabvány négyzetméterenként legfeljebb 100-120 kilowattórás évenkénti fogyasztást engedélyez az új épí­tésű házaknál, addig a németek­nél a maximális érték 70-80 ki­lowattóra. Egy hazai, régebbi épí­tésű téglaház 250-300 kilowatt­órát igényel. Ösz- szehasonlítás- képpen: a pasz- szív házaknál vagy a kis ener­giafelhasználású építményeknél ez az érték 15-60 kilowattóra kö­zötti - hívta föl a figyelmet az óri­ási veszteségekre az épületszige­telő szakmérnök. Kormos Gyula szerint legin­kább társasházakat érdemes a vállalkozások is spórolhat­nak, ha olyan kereskedővel szerződnek, aki olcsóbban ad­ja nekik a villamos energiát és a földgázt. Dobos Sándor, a Jas Buda­pest Zrt. üzletág-vezetője arról adott tájékoztatást, hogy meg­éri a nagyobb fogyasztóknak napokra lebontva kiszámolni, mennyi elektromos áramra van szükségük. Kedvezmé­nyes áron vásárolhatnak energiát, amelyből, hafölösle­passzív házként kivitelezni, ugyanis azokat fajlagosan jóval olcsóbb energiahatékonyan meg­építeni, mint a családi házakat. Sokan a folyama­tos szellőztetéstől tartanak legin­kább, hiszen az jelentős tétel a beruházásokban, a levegő cseré­je ugyanis ezekben az otthonok­ban jellemzően nem az ablako­kon át történik. Az energiataka­rékosság nem megy a kényelem rovására (s az építményeknek is gük van, példáid hétvégén, el is adhatnak. A válság miatt a csak a fantázia szab határt), hi­szen nincsenek fűtőtestek, a fa­lak melegek, s jobb hőérzetet biz­tosítanak, még ha a levegő hő­mérséklete kicsivel alacsonyabb is. A passzív vagy alacsony ener­giaigényű házak hátránya, hogy sokkal érzékenyebbek a hőhidakra, ezért gondos előké­szítést és tervezést, precíz építést, és néha a hagyományostól eltérő megoldásokat kívánnak. Ameny- nyiben ezentúl Európában csak ilyen jellegű lakóházakat, irodá­kat építenének, húsz év alatt 80 milliárd eurót lehetne megspó­kereskedők most lejjebb men­tek az árakkal, érdemes válta­ni tehát, akik eddig a volt közüzemi szolgáltatójuknál maradtak, azok most keres­hetnek megfelelő partnert, jú­lius elsejétől a gázpiac is meg­nyílik, akik óránként több mint száz köbmétert használ­nak az energiahordozóból, azoknak kötelező lesz keres­kedőt választani, de ugyanezt a kisebb vállalati fogyasztók is megtehetik majd. rolni a meg nem épülő erőműve­ken, a szén-dioxid-kvóta vásárlá­sán és magán a fogyasztáson. Hegedűs József, a Bemolux Kft. mérnöke az épületautomati­káról tartott előadást. Mint mondta, ez az utolsó dolog az építkezéseknél, pedig megéri a beruházást, hiszen optimalizálja a fogyasztást. Az épületautoma­tika egyre több szolgáltatást nyújt a fűtés- és világításvezér­léstől kezdve az árnyékoláson át a légtechnikáig, lehetőséget nyújt a biztonsági, az informáci­ós rendszerek irányítására, a háztartási gépek programozott működtetésére is. A hagyomá­nyos fogyasztókhoz képest nagy megtakarítást lehet velük elérni, a fejlesztés 5-8 éven belül meg­térül. A helyiségenként]' fűtés­szabályozással ötven, a komplex fűtés automatizálásával hatvan százaléknyi energiát lehet spó­rolni, hasonlóan a központilag vezérelt légtechnikához és ár­nyékoláshoz. A világítás-szabá­lyozásban nem ilyen jó az ered­mény, a fogyasztást csupán ötöd­ével lehet csökkenteni. Intelli­gens rendszer működik például a gyöngyösi Károly Róbert Főis­kola épületeiben is. ■ Egy hazai, régebbi építésű téglaház éves energiaigénye négyzetméterenként 250-300 kilowattóra. A nagyfogyasztók a gázt és a villamos energiát is a piacról vehetik A bornemisszás tizenhármak Németországban Az egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollé­gium tanárai és diákjai március 25-e és 28-a között Lipcsébe láto­gatnak. A kelet-németországi vá­rosban találkoznak egymással a Sentsuder angol nyelvű Come- nius nemzetközi iskolai együtt­működési program résztvevői. Az egri diákok - egy angol nyel­vű előadás és prezentáció kere­tében - bemutatják az Egri Bika­vér történelmi múltját, valamint országunk és városunk hozzá kapcsolódó eseményeit, neveze­tességeit. A tizenhárom tagú de­legáció e program keretében megismerkedik Lipcsével, s a környéken található „napóleoni” utat is bejárják. ■ Semmittudás Egyeteme Az egri Zsinagóga Galériában adta elő „Semmit­tudás Egyeteme” című önálló estjét Sándor György. A finom, intellektuális poénok kedvelői ezúttal is a már megszokott régi-új kommentárokat, a filozofikus, kicsit sötét humort hallhatták a „rektortól”. A magyar politikust onnan le­het megismerni, hogy mindig hátrafelé nyilaz. Alapvetően so­ha nem hibázik, nem csinál semmit rosszul, de hát a körül­mények és a fekete ülepű ár­mány keze. Legfeljebb utólag, nagyon ritkán mégis elhangza­nak önkritikus szavak. Sőt né­ha úgy és olyankor is, ahogyan nem kellene. Lásd: a 2006-os palackozású Balatoni Világos. Az elmúlt napok rátermett ké- rődzése után most már mi is megmondhatjuk végre, ki is az igazi nyertese Nagy Emberünk előre bejelentett, idő előtti tá­vozásának. Halk dobpergés. Igen. Lélegzet megszegik, visz- szatart. (Időközben felkészül hátul a Nemzet Reménysége.) De nem. Még nem. Nem ő az igazi nyertes. Hanem (apró, foj­tott izgalom a nézőtéren, egy­Ingyenes fiilzúgás egy elhaló sikoly, a gyengébb idegzetűek lefordulnak a szék­ről): maga a leköszönt Nagy Ember. Aki poraiból pártelnök­ként megerősödve újjáéledt. Szálakat mozgat és irányít. Egy hónapon belül kiderül, létezhet-e még egyáltalán józan ész errefelé, amely egyúttal ké­pes a külföld amúgy is ingatag (pézügyi és gazdasági) köldök- zsinórjának további biztosítá­sára. Sokkal több kísérletre itt nincs már tér és mód. Akkor jöjjön, aminek jönnie kell: az előrehozott leosztás. Jöjjön mi­előbb a Csodálatos mandarin. Aki majd elhozza ide mielőbb az újabb csodát. Más egyéb biz­tosat legalábbis nemigen tu­dunk arról, mi vár majd ránk a Nagy Eljövetel idején. A Jelené­sek Könyve szerint semmi jó. De legalább azt is megérdemel­jük majd. S hogy ki akkor a mostani nagyon trükkös, jól felépített és pontos játszma vesztese? Az el­lenzék? Ó nem. Az eddig is élt, mint hal a lábvízben. Minden­nek a régóta, két évtizede tartó hazai cirkusznak végül csak egyetlen egyértelmű vesztese van és lesz. Akár így, akár úgy alakul. Úgy jó tíz-tizenöt évig (ha véletlenül mégis kedvezően futnának ki a dolgok) legalább­is mindenképp mi. De vigaszta­lódjunk, állítólag jön már vala­hol a kertek alatt a tavasz. Eny- nyi a tanulságos jó hír nekünk az elmúlt napokból. ■ Kovács János k « i t

Next

/
Thumbnails
Contents