Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-04 / 53. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 4., SZERDA Közművesítési hozzájárulást szeretnének kérni a helyiektől Ha ízre és színre is hamis BORVizsGA Tavaly a minősítők kezébe került borok fele megbukott Fidesz-frakció: „szánalmas ámokfutásban” a szocialisták Március 15-ig válaszolhatnak a hevesiek arra a kérdésre, hogy akarnak-e a városi beruházásban létesülő utak, járdák, illetve a víz-, szennyvízvezeték- és csapadékvíz-elvezető csatornarendszer továbbfejlesztése érdekében - az önkormányzati önerő kiegészítésére - pénzbeli hozzájárulást fizetni. A városvezetés által feltett kérdésre elektronikus úton, illetve a hivatal előcsarnokában elhelyezett kérdőíveken lehet válaszolni. A lakossági segítségkérést az motiválta, hogy az elkövetkező időszakban - pályázati források bevonásával - jelentős infrastrukturális beruházásokat terveznek megvalósítani. A források nagyobb részét támogatás, kisebb részét saját erő képezi. Mint megtudtuk, e projektek magas bekerülési költségére való tekintettel vetődött fel, hogy a beruházásokban érintett lakosok fizethetnének közművesítési hozzájárulást. A válaszokat március 15-e után értékeli a városvezetés. ■ A gazdák zöme már megkapta a támogatást Az elmúlt esztendőre járó egységes területalapú támogatás uniós részének (SAPS) túlnyomó többségét február végéig már átutalta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). December közepétől 2008 végéig a 155 milliárd forintos keretből több mint 108 milliárd forint jutott el a gazdálkodókhoz, február végéig pedig újabb 32 mil- liárdot utaltak át a gazdálkodóknak. Ez azt jelenti, hogy a 188 ezer SAPS-kérelmet benyújtott ügyfélből 180 ezernek már a bankszámlájára érkezett az európai uniós forrás. A fennmaradó mintegy nyolcezer gazdának a folyamatban lévő adategyeztetés, illetve a helyszíni szemlék elvégzése után tudnak majd csak fizetni. Az MVH szakemberei egyebek mellett azt ellenőrzik, hogy egy adott blokkon belül kik voltak azok, akik a sajátjuknál nagyobb földterületre igényeltek uniós támogatást. ■ A borhatóság - az előzetes információk alapján - már eleve úgy választja ki az ellenőrzött borok körét, hogy a lehető legtöbb problémás termék célkeresztjükbe kerüljön. Kovács János A megyében legutóbb Egerben került átmenetileg lakat szabálytalanságon ért borászatra. Gecse József Kőlyuksor 72-74. szám alatti pincéjének 30 napra történő ideiglenes bezáratását jelentős kötelezettségszegés miatt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Borminősítési Igazgatósága rendelte el a szőlő- termesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény alapján. Az § ok: borászatban meg nem enge- 1 dett anyag hozzáadásával előál- J lított bor forgalmazása. Szőke János, az igazgatóság 8 ellenőrzésekért felelős igazgató- | helyettese lapunknak azt is el- | mondta: a vétkesek neveinek | nyilvánosságra hozatala az eljá- I rás része, s komoly pénzbírságot is kirónak rájuk. Az egri esetben is milliós minőségvédelmi bírsággal „jutalmazták” az érintettet, mivel mesterséges édesítővel, szacharinnal „cukrozta” a borát, másfelől pedig szintetikus színezékkel igyekezett elérni a látványos hatást. Előbbi esetben 180 liter fehérbort, utóbbinál 150 liternyi vöröset találtak problémásnak az ellenőrök. Az elmúlt, években is folyamatosan vizsgálta a hatóság a Heves megyei borok minőségét. 2005-ben például két ellenőrzésük során a Szépasszony-völgy- ben, illetve a Kőlyuksoron vett borminták 80, illetve 74 százalékával szemben merült föl valamilyen minőségvédelmi kifogás. A 2006-os akció keretében a terítéken szereplő 77 helyi bornak valamivel több mint fele volt kifogásolható. A tavalyi ellenőrzések is hasonló arányban tártak föl valamilyen hiányosságot: 2008-ban a borminősítők látókörébe került 51 megyei borból 55 százalék bukott meg a vizsgán. Szőke János az adatok alapján azt hangsúlyozta, hogy ezek a magas hibaszázalékok nem az összes hazai borokat és borászatokat minősítik, hanem csak a megvizsgált tételeket. Az előzeA szakemberek a durva hamisítások mellett igyekeznek kiszűrni egyebek közt a hibás illatú és ízű nedűket is tes információk alapján ugyanis a borhatóság már eleve célzottan választja ki az ellenőrizendő borok körét, hogy a lehető legtöbb feltételezett problémás termék a célkeresztjükbe kerülhessen. Tavaly egyébként az összes elvégzett - 2300 - hazai ellenőrzés közül ai esetek mintegy 60 százalékában találtak valamilyen problémát. A korábbi esztendőkben ez az arány volt már jóval kedvezőbb is. Az egri esetben is milliós minőségvédelmi bírsággal .jutalmazták” a vétkes pincészetet. A Borminősítő Igazgatóság helyettes vezetőjének közlése szerint a felmerült hatósági kifogások mögött sokféle és eltérő súlyú hiányosság található. Bőséggel akadnak jelölési, címkézési hibák - például valótlan kereskedelmi megnevezés, hamis, nem a. borvidéknek megfelelő származási hely feltüntetése, a kötelező előzetes minősítéstől elérő jelölés -, de a vizsgált borok beltartalmi értékeivel, Az elriasztó szagoktól az ecetes bukóig a borok meghatározottól eltérő beltartalmi értékei nem egyszerűen csak az italok élvezeti értékét ráronthatják, hanem az egész ágazat megítélését is. Jogos tehát a hatóság figyelme, eljárása és indokolt esetben a büntetése. Az állami borellenőr elmondta, hogy a durva hamisítások, az adalékanyagokkal feljavított italok mellett igyekeznek kiszűrni egyebek közt a hibás illatú és ízű nedűket, a dohos és penészes jegyeket hordozó, vagy a magas vas-, illetve kéntartalmú, ecetes borokat is. összetevőivel sincs mindig minden rendben. A legutóbbi akció során az egri mellett több mint fél tucat, főként kiskunsági borászatot talált vétkesnek a hatóság. A hamis borok közül akadt olyan, amelyik még közfogyasztásra sem volt alkalmas. Ezeket a pincészeteket egy hónapra bezáratták, s ügyüket átadták az illetékes vámhivatalnak is. Korábban egyébként a hozzáértők azt is elmondták, hogy ma már korszerű műszerrel, egyszerű vizsgálattal kimutatható lenne a borokban az ásványi eredetű víz jelenléte, ami a hamisítás egyértelmű jele. A borhamisítás mellett másik állandó probléma a feketekereskedelem. Becslések szerint a forgalomban lévő borok 30-40 százalékát itthon még mindig számla nélkül értékesítik. Ma a kereskedelemben lévő borok mintegy tizede származik az Egri Borvidékről, míg az itt megtermelt bor az összterméknek csupán 7-8 százaléka. Ugyanakkor míg a Kunsági Borvidék az összbor- mennyiség közel 40 százalékát adja, addig az élelmiszer-kereskedelemben mindössze öt százalékkal van jelen. A megyei közgyűlés Fidesz- Polgári Frakciója tegnap közleményben tudatta: szerintük megalapozatlan és gyáva az „MSZP-Ambrus többség” által elfogadott költségvetés. A Balázs József megyei pártelnök és dr. Tatár László frakcióvezető által jegyzett írásban egyebek mellett az olvasható: „Gyáva a költségvetés, mert a gazdasági válság megyei hatásaival nem számol, nem néz szembe a várható negatív tendenciákkal, illetve a problémák kezelésére nem ad választ.” Mint írják, megalapozatlan a büdzsé, mert a tavalyi szinten tervezték az illetékbevételeket, holott ezek csökkenni fognak az ingatlanpiac mélyrepülése és az örökösödési illeték mérséklése miatt. Ezzel szemben a megyei költségvetés nem számol a „kisebbségi kormány áfaemelési terveivel”. Felelőtlennek is nevezik a költségvetést, mert a bevételek minden ötödik forintja hitelből származik, s így a megye gazdálkodása „az eladósodás, a jövő felélésének útjára lép”. A frakcióközlemény szerint „az egyre nagyobb bajban lévő szocialisták megyei szinten is szánalmas ámokfutásba kezdtek”. ■ A rendezési terv módosítását sem támogatják A hatvani Fidesz-frakció nem csak a helyi középiskolák összevonásával nem ért egyet, de kifogásolja az új városrendezési terv azon részét is, amelyben a majdani déli tehermentesítő út nyomvonalát kijelölték - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó Zsolt frakcióvezető és Bállá Attila képviselő. Az iskola-összevonás kapcsán elmondták: a szerintük 25 millió forintba kerülő döntés szakmailag indokolatlan, s azt bizonyítja, hogy az állam által kiemelten finanszírozott Heves Megyei Önkormányzat nem képes fenntartani az intézményeket. Ami a tehermentesítő utat illeti, úgy látják, hogy annak belvárosi szakaszát nem a Mikes, hanem a Zsilip utcán keresztül kellene csatlakoztatni a tervezett el- kerülő-gyűrűbe. ■ Végre megvan a közös nevező, a közös program Krízisma- gyarországnak. A kalapozás. Rutinból megy. Egységbe forraszt. A kormányfő ment egy kört az imamalmon Európában azzal a muzsikával, hogy: Adjatok most pénzt! Az antitézise is ment egy kört a biciklin egészen új szöveggel: Pénzt adjatok, most! Mintha a jó nyolcvanas években járnánk, amikor vezetőink fej fej mellett egymás kezéből tépték ki a perselyt, hogy a potenciális adakozó kedvű nagybácsik előtt meglóbál- ják. És milyen messzire jutottunk azóta! Bár értelmes dolgokban és jóval előbb is ilyen egyetértés lett volna. Nem itt tartanánk. Ezek a burzsoák pedig nem nagyon akarnak adni, mintha a fogukat húznák, pedig van neFÉL HÉT Krízismagyar kik elég. Ülnek a pénzünkön. Egy része tényleg tőlünk van, a velünk kötött jól jövedelmező üzletekből. Okosak voltak. De hát tetszettek volna okosnak lenni maguknak is, s nem butának és korruptnak. Tetszettek volna nem kihasználni hagyni, meg kiárusítani és eladósítani magukat. Nem tetszettek. Szabad kezet tetszettek adni a politikának, banki szférának. De abból csak a szavazat-és profitmaximalizáló gépezetnek volt haszna. Meglepő módon a bur- zsoá nagybácsik pedig csak úgy és akként fognak segíteni, ahogyan azt a saját jól felfogott érdekük diktálja. Nem lesz ajándék az se. Se csokis jutalom- euró, se mentőcsomag, pénzeső. Minek néznek ezek minket? Inkább ne feszegessük. És itt vannak még Krízis- magyarország nagy háztáji krízismagyarjai is, akik megmondják, hogy hol ér véget és hol kezdődik az ígéretek földje. Hogy mi a bajok fő oka. A példakép Demján Sándor (mellesleg az egyik leggazdagabb magyar) például tudja a megoldást, hogyan kell túlélni és leküzdeni a válságot. Hihetünk neki, hiszen vagyonából milli- árdokat a mi zsebünkből is kivéve, a ránk nézve előnytelen üzletekből szerezte, hála az ostoba vagy korrupt magyar állammal kötött üzletek extraprofitjának. Igen, ő tudja, mi a megfelelő recept. Egy privátzseb számára. ■ Kovács János A kórházvédőknek Megújul és Csapatot épít a sértett betegek a települések szövetsége Az Egri Kórházvédők Egyesülete tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az irodájukba több panasz is érkezett a betegektől. Kifogásolják például, hogy nem megfelelő a kapcsolat az orvosok és a páciensek között. Sérelmezik a durva hangnemet, és szakmai hibákat is jeleztek. A kórházvédők úgy vélik, hogy a várólista azért rövidült, mert sokan elvesztették a bizalmukat, s nem jelennek meg a műtétekre. Meggyőződésük, hogy még mindig kevesebb az orvos a szükségesnél. A Jobbik hétvégi demonstrációján 70 ezer forint gyűlt össze a kórház volt dolgozóinak, ezt Sziki Károly adta át tegnap. ■ Az Önkormányzatok Mátrai Szövetsége (ÖMSZ) alapszabály-módosítással kezdte idei első ülését, hogy a Mátrában és a környékén lévő településeken a valós igényeknek megfelelően létesüljenek a fejlesztések.- Az érdekvédelmi tevékenység lobbival történő kiszélesítése és a működési forma korszerűsítése hozzájárul ahhoz, hogy a szövetség tagjai ne egymás munkáját kioltva dolgozzanak. Ebben nagy segítségünkre lenne, ha a települések civil szervezetei megismernék egymást és együttműködnének. Később erre alapozva a hazai és a külföldi testvértelepüléseket is be lehetne vonni a közös munkába - mondta Lénártné Benei Anikó, az ÖMSZ elnöke, Abasár polgármestere. A közgyűlésen a tagok beszámolót hallgattak meg arról, hogy tavaly mintegy másfél, idén pedig 1,8 millió forintból működhet a szövetség. Az ésszerű gazdálkodásnak köszönhetően idén 900 ezer forintot különítettek el a fejlesztésekhez szükséges önrészek fedezeteként. Szintén újdonság lesz az ÖMSZ életében a polgármesteri klub megalakítása. Ez az új közösségi forma lehetőséget biztosít arra, hogy a településvezetők kötetlen formában - például kirándulásokon, csapatépítő rendezvényeken - cseréljenek tapasztalatot egymással. ■ í “1 » r >
