Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-24 / 70. szám

2009. MÁRCIUS 24., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Besegített a természet is szezonnyitó A tó kényes egyensúlyára folyamatosan ügyelni kell Az egri Balogh István, amikor csak ideje engedi, kilátogat a recski Búzás-völgyi tóhoz. Ennél jobb kikapcsolódás nem létezik számára. Fél évszázada építik modelljeiket a recski szakkör tehetséges tagjai A repülés gondolata évszázad­ok óta foglalkoztatta az emberi­séget. A mai fiatalok között is vannak, akiket érdekel ez a le­hetőség, és maguk alkotta mo­delljeikkel próbálják meg a leve­gőben a helyváltoztatást. Ennek a kíváncsiságnak az eredmé­nyeként alakult meg Recsken 50 éve az első modellező szak­kör. 1959 őszén kezdődött a re- pülőmodellek építése az akkori lelkes általános iskolások kö­zött. A kezdetektől több mint 30 éven át Fodor István nevével forrt össze a versenymodellek megalkotása, beállítása és repte- tése. Ezt követően néhány évig Szabó László vezette a sportkör tevékenységét és biztosította a folyamatosságot. ■ A 2008-as év is sikeres éve volt a recski repülőmodellezésnek. A szakkör jelenlegi vezetője, Vasas Zoltán tanár nyolc éve in­dította újra és irányítja az érdek­lődő helyi fiatalokat: Ma már több csoport is működik, s azok a középiskolás, főiskolás, egyete­mista fiatalok is visszajárnak, akik itt kezdték el a repülőmo­dellezést. A 2008-as is sikeres éve volt a recski repülőmodelle­zésnek, s az eredményeit tekint­ve az iskolai sporttevékenységek között is a legkiemelkedőbb. Ta­valy az országban megrendezett versenyeken és a magyar baj­nokságon a recski versenyzők 31 érmet és kupát szereztek. A legeredményesebb verseny­zők 2008-ban Hasznosi Máté, Kis Armand, Hegedűs Levente, Kovács Dániel, Séber Dávid, Ko­vács Attila, Pócs Gábor, Forgó Dávid, Csivincsik Csaba, Petyár Szilveszter, Suha Renátó, Ko­vács Kristóf voltak. Összehason­lítva a kör létszámát az ország más településein működő mo­dellező klubokkal, tavaly a recs­ki szakkör a legjobbak közé tar­tozott Magyarországon. Az idén, a helyi modellezés történetében először, sebességi autó építésébe is kezdenek. Ki­emelt cél az eredmények meg­tartása mellett az elmúlt 50 év modellanyagának bemutatása egy kiállításon. Ezen szeretnék láttatni az eltelt évtizedek szép munkáit, a helység leggazda­gabb gyűjteményét. Az előké­szítés már folyamatban van. ■ A recski Búzás-völgyi tó két éve alatt heverte ki a vízszint drasztikus csök­kenését. A természet mel­lett az egyesületi tagok is segítettek ebben. Barta Katalin A Szajla felé induló úton, a lakott területtől néhány száz méter meg­tétele után jut el a kiránduló a Bú­zás-völgyi tóhoz, amelynek a víz­felülete 54 hektár. Az oda vezető út legmagasabb pontjáról csodálatos kilátás nyílik a településre és a Ké­kes távoli csúcsára, a másik irány­ban pedig elénk tárul a tó és a kö­zeli víkendházak színes tarkasá­ga. A természetes élővizekben lé­vő szinte valamennyi halfajta megtalálható itt. A szép környezet pihenni csábít, de országos hor­gászengedély és napijegy birtoká­ban bárki kedvére horgászhat. Az egri Balogh István, amikor csak ideje engedi, kilátogat a tó­hoz. A márciusi napsütésben reg­gel óta kapásra vár, ám eddig nem akadt a horgára semmi. Mondja, a legkedvesebb időtöltése a pecá- zás. Ha felmelegszik az idő, a hét­végeken általában a családdal együtt kerekednek fel, hogy eltölt- senek néhány nyugodt órát a cso­dás környezetben. Bár szeretik a halat, nem csüggednek el, ha nincs szerencséjük. A horgászat­hoz a kudarc is hozzátartozik. A Búzásvölgyi Horgász Egye­sület tíz éve alakult és közel há­romszáz tagot számlál, köztük öt­ven fiatalt, akik az utánpótiást ké­pezik. Az egyesület céljai közé tartozik a tagok hor­gászérdekeinek kép­viselete, a kedvező horgászlehetőség biz­tosítása, a horgász­sport fejlesztése, nép­szerűsítése, a tagok és köztük kü­lönösen aüatalok horgászismere­teinek bővítése. Kiemelt feladat ezenkívül a horgászok figyelmét felhívni a jogszabályok, a hor­gászerkölcs szabályainak tiszte­letben tartására, valamint a fiata­loknak a természet szeretetére és védelmére való nevelése. KÉT ÉVVEL EZELŐTT Cl gátjüVÍtá- si munkálatok miatt másfél métert süllyedt a tó vízszintje. Ekkor alaposan megcsap­pant a hal- és rákállomány is. Idén mondható el újra, hogy a víz mennyisége és mi­nősége ismét optimális, a horgászok legnagyobb örömé­re. Újraindult a természetes szaporodási folyamat, s má­ra kialakult a halak termé­Pabolkov Péter tógazda elődje halála után, egy éve került a tiszt­ségbe. Mondja, gyermekkora óta jár a tóhoz horgászni. Kezdetben édesapja avatta be a pecázás örö­meibe, később azonban maga is szenvedélyes horgásszá vált. Me­séli, hogy a tógazdá­nak minden évszak­ban bőven akad teen­dője. Télen a hóelta­karítás, a halak átte- lelése érdekében a tó szellőztetése, míg a jó idő beálltá­val a haltelepítés, a halállomány rendszeres frissítése, a part és a környék rendben tartása a fő fel­adat. Ebben főként a tagságra le­het számítani, akik társadalmi munkában dolgoznak a tó körül. A laikus számára irigylésre méltó munka a tógazdáé. Nap Pabolkov Péter, a tógazda szetes búvóhelye. A tógazda (felvételünkön) bízik a jó sze­rencsében is. mint nap a festői környezetben lévő tó körül tenni-venni, zordabb időben behúzódni a barátságos kunyhóba, és ott a duruzsoló kályha mellett elvégezni a papír­munkát, vezetni a kötelező sta­tisztikákat, kiadni a jegyeket... Ennél békésebb, szebb munkát elképzelni alig lehet - gondol­nánk. Kevesen tudják, hogy eh­hez is tanulni kell, méghozzá nem keveset. Péter jelenleg végzi Gödöllőn az ehhez szükséges tan­folyamot Az élő vizek egyensú­lyának fenntartásához számos is­meret szükséges. Tisztában kell lenni a halfajokkal, a tó adottsá­gaival, a vízminőséget befolyáso­ló tényezőkkel. Mivel a Búzás-völ­gyi tó látogatottsága (évente 10-15 ezer ember) országos vi­szonylatban is magasnak számít, ezért ügyelni kell arra, hogy mind az egyesületi tagoknak, mind az időnként idelátogatók­nak sikerélményt jelentsen ez a szép sport. Nem mindenki örül annak, hogy e cél érdekében az éves fogható mennyiséget is sza­bályozni kell, ez pedig nem halad­hatja meg a 80-100 kilót. A recski tógazda kevéske sza­badidejében frissíti a tó internetes honlapját, amelyen szinte napi rendszerességgel olvashatók az időszerű, hasznos információk, s jelentős részt vállal a nagyobb ver­senyek szervezésében is. Már a jövő évre tervez az egyesület sírok A Siroki Idegenforgal­mi és Turisztikai Egyesület elnöksége a napokban meg­tartott ülésén a jövőre terve­zett Siroki Kerékpáros Talál­kozó megszervezésének le­hetőségeiről tárgyalt. Szó esett arról is, hogy partneri együttműködési megállapo­dás született a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és a Siroki Idegenforgalmi és Tu­risztikai Egyesület között a Végvárak világa Sírok, bar­langvár, turisztikai központ projekt második fordulójá­nak benyújtása alkalmából. Idén is készülnek a község szépítésére párád A Parádi Egészség- és Otthonvédők Köre a na­pokban rendezte meg éves közgyűlését. A tanácskozá­son az egyesület vezetője, Czentnerné Körösi Katalin összegezte az elmúlt év ta­pasztalatait, majd az idei tervekről tájékoztatta a hall­gatóságot. Elmondta, hogy az elkövetkező időszakban ismét több alkalommal szer­veznek településszépítő ak­ciókat, egészségmegőrző előadásokat. A vers és a mese ünnepére hívogatnak parádsasvár Az Együtt Parádsasvárért Egyesület idén első alkalommal szerve­zi meg a Vers és mese ünne­pét, amelyen a parádi Fáy András Általános és Zeneis­kola tanulói vesznek részt. A nevező diákok március 26- án, délután két órakor lép­hetnek színpadra a parád- sasvári általános iskolában - tudtuk meg Juhász Páltól, az egyesület alelnökétől. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Barta Katalin Botó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katalin.bartai'« axelspringer.hu ■ A laikus szá­mára irigylés­re méltó mun­ka a tógazdáé. Két év után újra optimális a vízszint Recsken Vigyázzanak a tűzgyújtással! OLTOTTAK Bátorban a lakosság is segített az oltásban A múlt hét elején Bátor határá­ban nagy kiterjedésű nád- és bo­zóttűz keletkezett az Aranyos-pa­tak völgyében, amit Heves­aranyos külterületén gyújtottak meg. Észlelve.a terjedő lángokat, a lakosság azonnali oltásba kez­dett, azonban az erős szél miatt nem tudták megfékezni a tüzet. Szerencsére a tűzoltók is gyor­san a helyszínre értek, így a se­gítségükkel a szélső lakóházak­tól mintegy ötven méterre sike­rült megállítani a tűz terjedését. Sánta István polgármester tá­jékoztatása szerint a lakosság példás gyorsaságának és lélek­jelenlétének is köszönhető, hogy nem történt nagyobb tra­gédia a tűzesetben. ■ Kis híján a lakóházakra is átterjedt a bozóttűz Bátorban Mi lesz a mátrai turistaházakkal? A parádi áfész az idén mintegy hétmillió forintot fordít fejlesztés­re, a legjelentősebb beruházás az új parádi ABC lesz. A félezer négyzetméteres beszerzési köz­ponttal egy időben öt elavult kis­boltot szüntetnek meg. Várható­an javul a kenyérellátás Párádon és a környező községekben, hi­szen az idén megkezdik a sütő­üzem bővítését, a szomszédban pedig az új cukrászüzem építé­sét Mátraballán az egy épület­ben működő presszó és iparcikk­üzlet helyén ételbár jellegű biszt­rót alakítanak ki. A legtöbb fejfájást azonban a két turistaház okozza, ezeket a turistaellátó vállalat megszűnte­kor vették gondjaikba. A rendkí­vül elhanyagolt, épületek már régen megértek a felújításra. Az ágasvári turistaházat nemrég a KÖJÁL bezáratta, s hasonló sors fenyegeti a parádfürdőit is.- A foldozgatásnak nincs sok értelme - mondta Dorner Fe­renc kereskedelmi igazgatóhe­lyettes. - Egyszerűbb és kifizető­dőbb lenne egy teljes födém- és padlócsere, átépítésre szorulnak a konyhák, a berendezés is meg­érett a selejtezésre. Jelenleg ott tartunk, hogy a még működő parádfürdői házba szobafogla­lást nem fogadunk el. Előbb megmutatjuk a vendégnek a szobákat, hogy egyáltalán haj­landód ott időzni. A teljes rend­betétel több mint két és fél mil­lió forintba kerülne. Az áfész vi­szont még az egyéb fejlesztéseit is alig képes fedezni, s mivel tá­mogatást hiába kértünk mind a megyei tanácstól, mind pedig más szervektől, most tanácstala­nul és tehetetlenül várjuk, hogy mi lesz a turistaházaink sorsa. Olyan turistaházaké, melyek a Mátra második legjelentősebb és legforgalmasabb turistaköz­pontjában működnek. Helyeseb­ben működnének... (1978. március 12.) , 4 r t

Next

/
Thumbnails
Contents