Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-23 / 69. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 23., HÉTFŐ A NAP TÉMÁJA mentik a menthetőt A felszámolás réme fenyegetheti az Egervin-jogutód céget. Immár az egész Egri Borvidék jövője a tét, melynek termelői a bőrükön érzik a piacvesztés okozta nehézségeket CSAK BORBAN JÁR A JOGOS JUSS A tét nem kicsi. Túl a szőlőtermesztésből élő több száz család egzisztenciális fenyegetettségén, az Egri Borvidék jövőjét is nagyban meghatározhatja a termelők és az Egervin-jogutód Integrált Borgazdaság Zrt. közt dúló vita végkimenetele. Kühne Gábor Az Integrált Borgazdaság Zrt. tavaly év végén átvállalta a jelenleg már felszámolás alatt álló Egri Szőlő-Bor Szövetkezettől annak a 440 szőlőtermelőnek a jellemzően 2006-ban és 2007-ben leadott, ám ki nem fizetett termés ellenértékét jelentő 300 millió forintos tartozását. Az akkor a hitelezők és a zrt. között megkötött szerződés értelmében a termelők a szövetkezeti szintű tartozás negyven százalékát 2008 végéig, a többit ez év december 31-éig készpénzben és/vagy borban megkapják.- Időközben ezen szerződés módosításaként februárban újabb ajánlatot kaptak a termelők, miszerint pénz híján fogadják el a zrt. által diktált áron és feltételekkel borban a megváltást, illetve - egy külön szerződés keretében - az Egervin-jogutód zrt. vállalná ezen bor értékesítését is - mondta el az egyezkedés legfrissebb fejleményeiről szólva Tarsoly József egri hegybíró, a hitelezői választmány elnöke. Emlékeztetett: a március 6-ai hitelezői tanácskozáson a jelen lévő közel 120 - azóta 152 főre növekedett - érintett felhatalmazta dr. Lukács Tamás ügyvédet és a hitelezői választmányt, kezdjenek tárgyalásokat a zrt- vel a kedvezőbb feltételek elérése érdekében. Ebben a bor minősíttetését, a borgazdaság által diktált irreálisan magas ár csökkentését és - az esetleges felszámolás esetére érvényes - jelzálog formájában a bor-fedezet biztosítását akarják „kicsikarni” a gazdák. Egy dolgot ugyanis el kell kerülni - mutatott rá Tarsoly hogy felszámolás esetén se bor, se pénz ne jusson a termelőknek, hiszen a felszámoló előbb a biztosítékkal rendelkező bankokat elégíti ki. Az egyik, neve elhallgatását kérő termelő családjának 715 ezer forintja ragadt bent. Ők már jelezték: felhagynak a termelésA szőlőtermelők egyre sötétebben látják a jövőt. Több százan futnak a pénzük után, s a kilátásaik nem túl biztatóak. Képünk illusztráció. sei, tekintve, hogy lassan három éve várják a pénzüket, miközben egy hektár művelési költsége 5-600 ezer forintra rúg, amit így képtelenség finanszírozni. Szavai szerint a zrt. eljárása különösen felháborító, úgy véli, szándékos átverésről van szó. Annak idején ugyanis „beugratták” a termelőket a szövetkezet megalakításába, mondván: így jobb lesz az érdekérvényesítő képességük. Majd miután „bedöntötték” a szövetkezetei, a zrt. egy gyakorlatilag elfogadhatatlan szerződést igyekszik ráerőltetni a pénzüket féltő gazdákra, amelyben a piaci ár duplájáért számítják fel A hegyközségi tanács kezei meg vannak kötve- ez az eljárás, ami a termelőkkel történt, sajnos nem csak az Egri Bon'idék sajátossága, és nem csak erre az ágazatra igaz, ez jelenti ma Magyarországon a „jogbiztonságot” - je lentette ki varsányi lajos (képünkön), az Egri Borvidék Elegyközségi Tanácsának '(EBEIT) elnöke. - Az egyik leg nagyobb gond ezzel a történettel\ hogy amíg tart a vajúdás és nem zárul le az egész, folyamatos piacvesztéssel jár együtt - mutatott rá Varsányi szerint az EBHT kezei meg vannak kötve, gyakorlatilag semmilyen formában nem tud, nem tudott beleavatkozni a folyamatokba, tekintve, hogy két fél -a zrt. és a termelők - közti magánjogi szerződésekről van szó. - Utólag persze okosabb lehet az ember, talán szerencsésebb lett volna, ha már évekkel ezelőtt meg kezdődik a felszámolás. Csakhogy egy ilyen lépés alapjaiban rázná mega borvidéket, így az érintettek végig abban bíztak, hogy előbb-utóbb normalizálódik a helyzet - vélekedett a hegyközségi tanács elnöke. a tartozás fejében kiadni szánt - egyébként nem megfelelő minőségű - bor értékét - fogalmazott a termelő. Hozzátette: ő vitt is magával egy borászt, hátha neki el tudja majd adni a bort, ám az egyszerűen förmed- vénynek nevezte a termelőnek szánt jusst, és azon nyomban vissza is lépett az üzlettől. T Sajnos az is tény, hogy a szövetkezet megalakításával hagytuk magunkat átverni, de ez a zrt.-t sem mentesíti a felelősség alól, hiszen a termelők kiszolgáltatottak, nincs választási lehetőségük. Nem is csoda, ha rengeteg embernek lett most elege az egészből. Elég csak arra gondolni: 2000-ben még egy kiló Kékfrankos száz forint volt, a Merlot 150, a Cabernet pedig 170, tavaly viszont alig 40-50 forintot adtak értük - fűzte hozzá.- Hiába törekszünk egyezségre, a borgazdaság szóba sem igen áll velünk - állította a makiári Polgár Gézáné, akinek 430 ezer forintjával adós a cég 2007-ről. - Én aláírtam a módosított szerződést, szereztem is vevőt a borra, ám amikor laborban bevizsgáltattuk a Bikavéralapnak mondott mintát, kiderült, hogy ihatatlan ecetes lőre, amivel ki akarnak fizetni. Amikor ezt felpanaszolluk, és másik mintát kértünk, azt válaszolták, hogy ugyanabból a tartályból Egy dolgot el kell kerülni: hogy felszámolás esetén se bor, se pénz ne jusson a terme' löknek. kaphatunk egy újabb tételt, legfeljebb másik papírt adnak róla. Polgár Gézáné szerint ezzel nem csak a termelőket csapják be, de az egész borvidéket is lejáratják, hiszen az így kivitt, egyébként engedély nélküli bort aligha isz- szák meg otthon a hitelezők, az előbb- utóbb - minden bizonnyal feketén - a piacra kerül. Ennek ellenére hiába panaszolta be a zrt.-t a fogyasztóvédőknél, ők azt mondták, nincs jogosítványuk eljárni az ügyben. - Úgy tűnik, senki sem akar rajtunk segíteni, ezért ha lesz támogatás, kivágatjuk a tőkéket. Sokan gondolják ezt így, pedig az ágazat rengeteg embernek adna munkát. De még azt is tervezem, hogy valamennyi bort kikérek, aztán a Dobó téren tartok egy bemutatót, ahová az összes szakhatóságot meghívom, hogy lássák: mi készült a borgazdaságnál - mondta felháborodottan. Többek szerint eleve érthetetlen, hogy a borgazdaság hogyan gondolta, hogy borban fizeti ki az embereket, hiszen jobbára olyan szőlőtermelőkről van szó, akik nem tudnak szőlőt feldolAz Egri Borvidék számokban Terület: ________________6030 hektár T ermelők száma: 12 ezer Hegyközségek száma:____________11 S zőlő:___70 százalék kék szőlő ( főbb fajták: Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Portugieser) 30 százalék fehér szőlő (Rizlingszilváni, Leányka, Hársleve- lű, Olaszrizling).____________________ F ORRÁS: EGRI HEGYKÖZSÉF gozni, mert nincs pincéjük, eszközük ehhez, ekképp nem is tudnák hová tenni az így kiadott, esetenként akár több ezer liternyi bort. Ez tehát nagy valószínűséggel feketén kerül ki a piacra, hiszen aligha elképzelhető, hogy ezt a mennyiséget otthon, például egy ötven négyzetméteres nyolcadik emeleti lakótelepi panelben fogják kerülgetni, de ahhoz is sok, hogy a haverokkal szép csendben elszürcsölgessék. Volt ugyanakkor olyan is, aki inkább kihozta minden követelését borban, mint például az egri Szepesy Béláné, akinek milliós tételben tartozott a zrt - Féltünk a felszámolástól, ezért arra gondoltunk, hogy elvisszük a bort. A Bikavér-alap literjét 312 forintjával számolták, ám ilyen áron lehetetlenség eladni - mondta. - Tisztességtelen eljárás volt ez az egész, végig csak hitegettek bennünket. A 2007-es szüretre meghirdetett felvásárlási áraknál még nyolcnapos fizetési határidőt ígértek, ám amikor vittük a szőlőt, akkor már decemberről volt szó, utána meg márciusról. Fizetni persze azóta sem fizettek. Szóvá tettük a 312 forintos árat is, ám erre az volt a válasz, hogy a kezelési és tárolási költséget is be kellett építeni. Csakhogy mi ezt nem kértük, miért nem fizettek ki minket időben? Ráadásul két évig ők használták a mi pénzünket, amire éppen nekik kellett volna kamatot fizetniük. A borgazdaságnak fel kellett volna mérnie, mennyi szőlőt tud megfinanszírozni, akkor nem itt tartanánk. Hozzátette: egyelőre nem hagynak fel a szőlőműveléssel, de nem tudni, mit hoz a jövő. Az elhangzottak kapcsán kíváncsiak lettünk volna az Integrált Borgazdaság Zrt. közelmúltban kinevezett vezérigazgatójának, Lengyel Miklósnak a véleményére is, ám ő egyelőre nem kívánta kommentálni a történteket. Amennyiben ismertetni kívánja a cég álláspontját, természetesen azt is közreadjuk. A hitelezői választmány többségében meghallgatásra talált javaslatai: * a termelők tulajdonába kizárólag olyan bor kerülhetne, amelyre a zrt. beszerzi a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítő Intézet forgalomba hozatali engedélyét. Tehát forgalomképes, minőségében garantált borról lehet csak szó. Például minőségi kategóriájú Egri Kékfrankosról, Egri Leánykáról. * egységesen húszszázalé- kos árcsökkentés. Eredetileg a Bikavér-alap literjét 312, a vörösborét 288, a fehérborét pedig 252 forinttal számította fel a zrt. * aki a bort el kívánja szállítani az év során bármikor, akár több részletben is megtehesse. * a borgazdaság felszámolása esetén is hozzájuthassanak a jogos követelésük fedezetéül szolgáló borhoz a hitelező termelők. * azok az áfa-alanyok, akik számlát állítottak ki a szőlőleadáskor, és lerótták az áfát, viszont a szőlőt nem fizették ki nekik, s így az áfát sem tudták visszaigényelni, kapják meg az ellenszámlát. A javaslatokkal kapcsolatban Tarsoly József elmondta, a borgazdaság vezetése időközben az árcsökkentésre vonatkozó pont kivételével elfogadta a választmány követeléseit, s ígéretük szerint az ekképp módosított szerződéseket a héten kiküldi az érintetteknek. lényeges: a 440 termelőből eddig 112 fogadta el a zrt. februári módosított ajánlatát. További 154 gazda jelezte: nem írja alá a diktátumot, az ő összkövetelésiik közel 125 millió forintra rúg. 174 termelő ugyanakkor még nem nyilatkozott, ám a héten nekik is jelezniük kell, mik a szándékaik, ellenkező esetben a felszámolás megindításakor semmilyen védelmet nem kapnak, s az eredeti, őszi szerződés marad érvényben. A I * l » 4 A
