Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-17 / 64. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 17., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Köztársasági lovagkereszt a színvonalas munkásságért Nemzeti ünnepünk alkalmából az egri teátrum vezetőjének tevé­kenységét is kitüntetéssel ismer­ték el: Csizmadia Tibor, a Gárdo­nyi Géza Színház Jászai Mari-dí­jas igazgató-főrendezője a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend lo­vagkeresztjét vehette át dr. Hiller István oktatási és kulturális mi­nisztertől több évtizedes magas színvonalú munkájáért. Ugyan­csak a Magyar Köztársasági Ér­demrend lovagkeresztjében ré­szesült dr. Mózes Mihály, az Eszterházy Károly Főiskola dé­kánja, tanszékvezető egyetemi tanára és dr. Koncsos Ferenc, az egri felsőoktatási intézmény fő­titkára, docense. Ezt a kitünte­tést kapta meg dr. Petercsák Ti­vadar, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet nyugalmazott igazga­tója, az Eszterházy Károly Főis­kola címzetes főiskolai tanára is. Gyenesei István önkormányza­ti miniszter a három évtizedes köztisztviselői pályáján nyújtott kimagasló szakmai teljesítménye, az önkormányzat és a település iránti áldozatos és eredményes munkássága elismeréseként a Köz Szolgálatáért Érdemjel Bronz Fokozata kitüntetést adományoz­ta Sebestyén Andrásnénak, a Kerecsend-Demjén Körjegyző­ség gazdálkodási előadójának. Az elismerés átadása március 13-án a Közösségi Házban a kollégák és az önkormányzati dolgozók köré­ben történt meg. ■ Angol tanárok a gyógypedagógiai ^ intézményben Az egri Szalaparti Gyógypeda­gógiai Módszertani Intézmény­ben ünnepséget tartottak a mi­nap az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója al­kalmából. Petőfi Sándor életéről szóló színdarabbal idézték fel a gyerekek a múltbeli eseménye­ket. Az iskolában látogatást tet­tek az Anglophone Módszertani és Oktatási Központ szervezésé­ben, az „International Leader­ship Learning” továbbképzési programja keretében angol álta­lános iskolák igazgatói. A helyi szervezési modelleket tanulmá­nyozva elismeréssel szóltak az itt folyó munkáról; ■ Pusztuló és bővülő örökségünk védett múlt Két új megyei műemlék a listán, nem mindegyiket sikerül megtartani Folytatás az 1. oldalról Egyébként az elmúlt években nem túl sok védett műemlékkel gazdagodott a Heves megyei lis­ta. Ennek oka nem az itteni mű­emlékek hiányában keresendő, hanem abban, hogy épp az érté­kük, kitüntetettebb jelentőségük miatt zömében már az ötvenes és nyolcvanas évek között meg­történt ezek védelem alá helyzése. A jelenleg 12 ezres ha­zai örökségvagyonból a 2001 óta műemlékké nyilvánított itthoni objektumok és területek száma nem érrel az ezret. Majdnem fe­leannyi, mint amennyi - nagyjá­ból félezer - jelenleg az egész megyében található. A műemlékké nyilvánítás alapját az örökségvédelmi tör­vényben szereplő definíciója ké­pezi. Vagyis: műemléki érték minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetés­szerűen összetartozó területe, együttese, rendszere, amely ha­zánk múltja és a közösségi hova­tartozás-tudat szempontjából ki­emelkedő jelentőségű. Ez lehet történeti, művészeti, tudomá­nyos és műszaki emlék; alkotó­részeivel, tartozékaival és beren­dezési tárgyaival együtt. Heves megyében több száz műemléket tartanak nyilván. A hevesi megyeszékhely a 171 in­gatlan műemlékével országosan az első tíz legértékesebb ilyen va­gyonnal bíró települések közé tartozik A hozzánk legközelebbi új listás tavaly a szomszédos Bor­sodban, a megyehatárhoz közel fekvő Cserépváralja római kato­likus temploma lett. A megyében legutóbb 2005-ben Hatvan ipari műemlékeként a Kossuth téri serfőzdét, 2006-ban Szihalmon a római katolikus plébániaházat nyilvánították védetté, a siroki várrom esetében pedig kiterjesz­tették a védelmet. A KÖH listáján egyetlen megyei műemlékké nyilvánítás alatt álló ingatlan szerepel, mégpedig a 2004-ben felterjesztett Básty-Újfalussy- kastély Hevesen. Az elmúlt két évben folyama­tosan napirenden tartották a Benevár, illetve az abasári ro­mok védelem alá helyezésének kérdését - derül ki a KÖH észak­magyarországi regionális irodá­ját vezető Paszternák István sza­vaiból. Mindkettő fontos közép­kori emlék. Heves megye várai­Az újonnan védelem alá került objektumok között két Heves megyei is található. Ezek egyike Abasáron az Aba tér középkori épületmaradványa (képünkön). nak sorában a XIII. századi Benevár a legrégibb, már a tö­rök időket sem érte meg. Ettől függetlenül sokat tudunk róla. Köszönhetően az idén húszéves jubileumát ünneplő Castrum Bene Egyesületnek, amely a mátrai Benevár kutatása során felszínre került ismeretekre ala­pozva tömörítette a témában érintett szakembereket. Az abasári Aba Sámuelhez kapcso­lódó maradványok pedig az itt­hon szinte egyedüliként fenn­maradt X-XL századi királyi ala­pítású templomcsoportjával képviselnek kitüntetett értéket. Abasár polgármestere, Lé- nártné Benei Anikó szerint az elmúlt években végzett munka elismerésével újabb lökést adhat terveiknek a védet­té nyilvánítás, hi­szen a helyi törté­neti értékek föltá­rásán és megóvá­sán túl komolyabb elképzeléseik is vannak. A cél a fedett romkert kialakításával, a falak rehabilitá­ciójával együtt, s a volt művelő­dési ház átépítése révén egy olyan komplex, a honfoglalás idejétől az Árpád-koron át a tér­A régmúlt értéke­inek védelmét a tisztázatlan tulaj­donviszonyok is hátráltatják. Évente egy-két védett műemlék épület semmisül meg ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON éven­te átlagosan egy-két védett, lis­tán szereplő műemlék épület semmisül meg. A népi műem­lékek a legveszélyeztetetteb­bek. A régióban a hatósági szakemberek kis létszáma mi­att átlag egy-másfél évente ke­rül sor egy-egy műemlék szem­léjére, amikorra esetleg már menthetetlen változások követ­keztek be. így pusztult el az egri Siskovics-ház. Az 1830 körül épült barokk lakóházat egyszerűen lebontották. Mű­emléki törlése már a 2005. évi megyei műemlékjegyzék szerint is folyamatban volt. Hasonlóképp a nagyrédei Er­zsébet tér 2. szám alatti táj­házhoz. Ezt a 19. századi la­kóházat is lebontották. ség múltját bemutató interaktív kiállítás és turisztikai központ megteremtése, amely nem csak a térségbe csábíthatja, hanem a többi lehetőséggel - egyebek közt a természetjárással, borkóstolással együtt - tartósabb időtöltésre is itt tarthatja majd a lá­togatókat. A mintegy 3-400 mil­lió forintba kerülő projekt meg­valósításához uniós pályázati pénzeket is szeretnének elnyer­ni. Tavaly a roncsolásmentes föld alatti rétegvizsgálatokhoz nyertek támogatást, s a szakha­tóságok bevonásával az építésze­ti tervek készültek el.- Ha kellően előkészített a program, jól együtt lehet működ­ni a műemlékvédelemmel - jegyzi meg az abasári polgár- mester. Az idei év leginkább a kis lépé­sek jegyében, az eddigi leletek fel­dolgozásával, konzerválásával, az előkészítéssel és a tervek finomí­tásával telik majd, amibe esetleg egy kisebb ásatás férhet még be­le. Mindez összefogással: az Aba Sámuel Kulturális Alapítvány kezdeményezésére a helyi testü­let és a lakosság támogatásával, az egri főiskola és a vármúzeum szakmai segítségével, továbbá a műemlékvédelmi hatóság irány- mutatásával valósul meg. A régmúlt értékeinek védel­mét többnyire a tisztázatlan tu­lajdonviszonyok, az ingatlan­nyilvántartás hiányosságai, el­lentmondásai, a rendezetlen jo­gi helyzet hátráltatja - hangsú­lyozza Paszternák István. A szakember hozzátette: gyakorta a tulajdonosok maguk sem ren­delkeznek világos elképzelések­kel, illetve az ehhez szükséges forrásokkal. Erre példa - az im­már révbe ért - egri Buttler-ház közel két évtizedes kálváriája is. Még a védett övezetek, például az egri történelmi belváros köz­vetlen körzetében sem mindig helyesen használják az építésze­ti eszközöket. A beruházók nem feltétlenül ellenérdekeltek, de kedvező lenne a műemlék-felújí­tások adókedvezményekkel va­ló ösztönzése. Mindez egy napi­renden lévő tervezetben már szerepel is. A fenntartók pengeváltása színház Quartet, fesztivál és a tánctagozat bemutatója Folytatás az 1. oldalról A Hírlap kérdésére Homa János elmondta: a város éppúgy szív­ügyének tekinti a színházat, akárcsak a megye, s legjobb tu­domása szerint az intézmény költségvetése egyensúlyban van, így biztosított a további za­vartalan működése. Hozzátette: a város ezenkívül más színházi produkciókat is támogat, ilyen például a nyári kulturális ese­ménysorozat. A sajtótájékoztatót azonban nem a finanszírozás, hanem a sikerek és nagyszabású tervek okán hívták össze. Csizmadia Tibor igazgató tevékenységét például a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje ki­tüntetéssel ismerték el nemzeti ünnepünkön. A színház pedig három nagy esemény előtt áll. Március 24. és 28. között a csehországi Chebben folytatódik a Quartet - Európai víziók eseménysorozat Ezen a találkozón négy nemzet - a ma­gyar, a szerb, a francia és a cseh - egy-egy színháza vesz részt. Az egriek az Alkoholisták című elő­adásukat viszik a csehországi vá­rosba. Mint Jónás Péter, a Quartet egri mentora elmondta, e találkozók nem csak színházi események, de a kulturális pár­beszéd színterei is. A Gárdonyi Géza Színház nemrégen alapította meg táncta­gozatát Barta Dóra vezetésével. Március 24-én új, önálló bemuta­tóval jelentkeznek, melynek cí­me Három az egyben lesz. Kü­lönlegessége, hogy a társulat há­rom tehetséges táncosa, Ujszászi Dorottya, Spala Korinna és Kul­csár Noémi jegyzi koreográfus­ként a darabokat. A harmadik nagy esemény a színház életében a XX. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál márci­us 27. és 31. között, melyen tíz produkciót láthat a közönség. Az egriek két előadása, A velencei kalmár és az Alkoholisták sze­repel a versenyprogramban. A stúdiószínházi előadások verse; nyét immár harmadszor rende­zik Egerben. ■ í i n i t

Next

/
Thumbnails
Contents