Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-12 / 60. szám

2009. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK KOZELET&GAZDASAG 7 Módosított tegnap korábbi adójavaslatain a kormány A Reformszövetségéhez képest szerény, ám a saját korábbi ja­vaslatától némileg különböző adó- és járulékmódosításokkal állt elő tegnap a kormány. A sze­mélyi jövedelemadó (szja) sáv­határa már 2009 egészében 1,9 millió forint lesz a hatályos 1,7 millió helyett. Az új adójavasla­tok hatása megegyezik a koráb­bi adócsomagéval: az idén az összes adóteher nem változik, a következő néhány év során vala­melyest csökken az elvonások mértéke. Csak jövőre emelkedik 19 és 38 százalékra az szja két adó­kulcsa, és ekkor szűnik meg a magánszemélyek 4 százalékos különadója is. Jövőre a sávhatár hárommillió forintra nő, s 2010- től az adózók 87 százaléka egy kulccsal adózik. Ám a családi, il­letve a hosszú távú megtakarítá­sok kedvezménye kivételével valamennyi szja-kedvezmény megszűnik, és adóterhet nem vi­selő járandósággá minősül át - vagyis beleszámít az adó alapjá­ba - a családi pótlék és az ott­honteremtési támogatás. i ■ Csak jövőre nő 19 és 38 százalékra az szja Már az idén 32-ről 27 száza­lékra csökken a munkáltatókra háruló járulékteher, ám ez csak a bérek első 143 ezer forintjára vonatkozik. A jövedelemlimit jövőre megszűnik, akárcsak a társas vállalkozások különadó­ja. A társasági adó mértéke 2010-től 19 százalék lesz, és jó­val szűkebb lesz az adó- és adó­alap-csökkentő kedvezmények köre is. Jövőre 23 százalékra nő az áfa, és emelkednek a jövedé­ki adótételek is. A javaslatok már pénteken a T. Ház elé kerülnek. ■ VG Béren kívüli enyhítések a munkáltató által a munka- vállalónak adott béren kívüli juttatások fele - bármekkora is legyen az - adómentes, a másik fele azonban adóköteles lesz. Ez utóbbira 62 százaléknyi szja és 27 százaléknyi járulék rakódik. Mindez vonatkozik az üdülési csekkekre, a helyi utazási bérle­tekre, az étkezési utalványokra, valamint a munkáltatótól szár­mazó pénztári befizetésekre. Elkerülhető a hitelbedőlés megoldások Nem lesz mindenki BAR-listás, aki késve törleszt Több megoldás létezik a törlesztési gondokkal küz­dők számára, hogy elkerül­jék a hitelük bedőlését, ami a lakásukba is kerülhet. Németh Márk Rájár a rúd az eladósodott csa­ládokra: a tavaly október óta fo­lyamatosan gyengülő forint, a magas forintalapkamat és a ma­gas kockázati prémiumok miatt egyre több háztartás számára je­lent problémát a hiteltörlesztés. Jó tudni azonban, hogy szá­mos fizetési könnyítés vehető igénybe, ha nem tudjuk fizetni a törlesztőrészleteket: kérhetjük a futamidő meghosszabbítását, kamatkedvezményt, rögzített, fix havi törlesztőrészlet megál­lapítását, fizetési halasztást vagy akár előtörlesztést, illetve devi­zanem-átváltást. Ezek segítségé­vel jó eséllyel elkerülhető a la­kás kényszerértékesítése” - hangsúlyozta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügy­vezető igazgatója. „A könnyítés pozitív elbírálása érdekében érdemes még a kése­delembe esés előtt jelezni a bank­nak, ha úgy érezzük, hogy a megnőtt törlesztőrészlet miatt fi­zetési gondjaink lesznek” - hívta fel a figyelmet Bánfalvi László. Hozzátette, hogy a késés nem egyenlő a Központi Hitelinformá­ciós Rendszer nyilvántartásába (közismert nevén BAR listára) ke­rüléssel, hiszen ide a jogszabályi előírások szerint csak a minden­kori minimálbért meghaladó, 90 napnál hosszabban fennálló tarto­zás esetén kerülhet az adós. Viszont ha a hitelfelvevő 90 napon belül nem fizet, a bank­nak jogában áll felmondani a hi­telszerződést, és visszakérni a fennálló tőketartozást. Ez több módon is történhet: korábban megkötött vételi opció érvényesí­tésével, végrehajtáson kívüli ár­veréssel, a követelés eladásával. Futamidő-hosszabbítás Ha az ügyfél jövedelmi viszonyai nem romlottak jelentősen, a fu­tamidő meghosszabbítása je­lenthet megoldást. Ezzel a fu­tamidő végéig csökkenthető a havitörlesztő részlet - változat­lan árfolyam mellett. Feltétel azonban, hogy az ügyfél életko­Érdemes egyből a bankhoz fordulni, ha bajban vagyunk a törlesztéssel Rekordszámú nem fizető adós volt tavaly A KÉSEDELMES hitelek állo­mánya csak az utolsó negyed­évben több mint 100 milliárd forinttal nőtt - derül ki a Köz­ponti Hitelinformációs Rend­szert (KHR) üzemeltető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. hírleveléből. Ez példátlan a BISZ történetében. A la­kossági rendszerben tavaly 327 ezer új mulasztást regiszt­ráltak, körülbelül másfélsze­resét a korábbi mulasztási re­kordnak. ra a hitel lejáratakor ne haladjon meg egy adott szintet, általában 65-70 évet, az eleve hosszú, 25- 35 év futamidejű hiteleket pedig nem vagy csak minimálisan le­het tovább nyújtani. A megoldás­sal a teljes futamidő alatt vissza­fizetett kamat összege nőni fog, azaz a havi terhek ugyan csök­kennek, de a teljes visszafizetett összeg magasabb lesz. Tőkemoratórium Ha az ügyfélnek csak átmeneti segítségre van szüksége, kérhet tőkemoratóriumot. Ez esetben meghatározott ideig csak kama­tokat fizet a banknak, így a havi díj a tőketörlesztés összegével csökken. A moratóriumot maxi­mum egy évig veheti igénybe az ügyfél, ez alatt az időszak alatt nem csökken a tőke összege. Kamatkedvezmény Hasonló megoldás a kamatked­vezmény; maximum fél évig ala­csonyabb kamatot fizet az ügy­fél, ami alacsonyabb törlesztő­részleteket jelent. Mind a tőke­moratórium, mind a kamatked­vezmény esetén az elmaradó részleteket a türelmi idő lejártá­val az ügyfélnek meg kell fizet­nie a bank felé, általában a tör­lesztőrészletbe beépítve. Forintban fix törlesztés Az árfolyam gyengülése okozta törlesztőrészlet-emelkedést a „fo­rintban fix törlesztés" igénybevé­telével is meg lehet állítani. Ez esetben a bank adott ideig egy rögzített árfolyam mellett számol­ja ki a törlesztőrészleteket, így az ügyfél ebben az időszakban min­den hónapban ugyanakkora fo­rintösszeget törleszt az árfolyam­tól függetlenül. Az árfolyammoz­gásokból adódó eltérést azonban az időszak végén egy további ha­vi törlesztőrészlet befizetésével egyenlíti ki az ügyfél. Fizetési halasztás Amennyiben az ügyfél jövedelmi körülményeiben jelentős változás történik, például munkanélküli­vé válik, fizetési halasztást kérhet a banktól. A halasztás mértéke és feltételei bankonként és hitelter­mékenként eltérhetnek, a legjobb esetben a bank néhány hónapra a teljes fizetési kötelezettséget (tő­ke, kamat, díj) felfüggeszti, hogy ezen idő alatt az ügyfél rendezni tudja jövedelmi viszonyait. Egyre kevesebb kisbolt marad hazánkban a hagyományos élelmiszer- üzletek száma 1400-zal csökkent tavaly hazánkban, jórészt a vásárlási szokások változásának következtében - áll az ACNielsen Piacku­tató friss elemzésében. Ösz- szesen így 19 935 általános élelmiszerüzlet maradt az elmúlt év végén. A piacku­tató elemzése szerint túl­nyomórészt a legkisebb, 50 négyzetméter alatti területű kisboltok szűntek meg. Csak jövőre lehet MotoGP-futam eldőlt, hogy idén szeptem­ber 20-án nem lesz gyorsa­sági motoros Magyar Nagy­díj a Sávoly mellé tervezett Balatonringen, a verseny szervezője ugyanis időpont­módosítást kért a jogtulajdo­nos Dorna cégtől és a Nem­zetközi Motorsport Szövet­ségtől (FIM), új dátumként 2010 tavaszát jelölve meg. A halasztás oka, hogy a gazda­sági válság és különösen a Magyarországot sújtó ne­hézségek miatt a beruházás finanszírozásának szervezé­se jóval több időt vett igény­be a tervezettnél. Minél előbb kellene a magyar euró Magyarország számára az euró minél gyorsabb beve­zetése jelentené a pénzügyi kockázatok jelentős mér­séklését - mondta tegnap Bajnai Gordon gazdasági miniszter. Hangsúlyozta, hogy emellett hazánknak radikális lépéseket kell ten­nie a versenyképesség javí­tására. Szükség lenne arra is, hogy nagyban javuljon az ország foglalkoztatási rá­tája, amely jelenleg mind­össze 57 százalékot ér el. Bajnai: Kockázatcsökkentő euró Áthangolás alatt a társult hazai termelők támogatása alapállás Az új rendszerben a csoportoknak az eddiginél magasabb színvonalú szakmai feltételeket kell teljesíteniük Az agrártárca rövid időn belül újabb lehetőségek megteremté­sével kívánja javítani a termelői csoportok működési feltételeit, ami azért is aktuális, mert az idén lejár a csoportok ötéves tá­mogatási periódusa. Ennek fi­gyelembevételével a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (FVM) a támogatási rendszer áthangolásáról döntött a hosszú távú, biztonságos, jöve­delmező működés és a fenntart­hatóság érdekében. Dr. Forgács Barnabás, az FVM közösségi ügyekért felelős szakál­lamtitkára azzal is alátámasztot­ta a minisztérium vezetésének koncepcionális döntését, hogy az új rendszer kialakítását követő­en a termelői csoportoknak az ed­diginél magasabb színvonalú szakmai feltételeket kell teljesíte­niük. Ezek főleg az együttműkö­dés elmélyítését, az integráció bő­vítését, végső soron a termelők eredményességét hi- . vatottak szolgálni. Az agrártárca előzetesen több lehetséges elvá­rást is megfogalma­zott: legalább két ter­melői csoport összeol­vadása, az árbevétel vagy a taglét­szám emelése; utóbbi kettőnek százalékosan vagy nominálisan kell növekednie. Jelenleg Magyar- országon 245 termelői csoport rendelkezik állami elismeréssel, UJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 legtöbb csoportot Baranya, Bács- Kiskun, Hajdú-Bihar és Jász- Nagykun-Szolnok megyében ta­lálhatjuk. A tagok között döntő többségben vannak a természe­tes személyiségű termelők, ará­nyuk 84,5 százalék. Két évvel ezelőtt a ter­melői csoportok árbe­vétele meghaladta a 210 milliárd forintot, az FVM e bevétel nö­velését, a taglétszám emelését tartja kívánatosnak. A termelői csoportok többsége a gabona-, a baromfi- és az olajos növények (pl. napraforgó, repce) ágazataiban tevékenykedik. 2004 és 2006 között tevékenységük fej­melyek taglétszáma 17 800 fő. A lesztésére 7,4 milliárd forint állt rendelkezésre, az ÚMVP kereté­ben ez az összeg 2007-13 között mintegy 20 milliárd forintra emelkedett. A jelenlegi gazdasá­gi helyzetben minden egyes meg­őrzött munkahely érték, továbbá a szaktárca minden rendelkezésére álló eszközzel ösztönzi a minőségi magyar termékek fogyasztá­sát. Az ÚMVP ter­melői csoportokat támogató intézkedésének célja is éppen ez, a magyar mezőgazda- sági termelők termékeinek biz­tos piacra jutásának elősegítése az összefogás megteremtésével, a csoportok növekedésének ser­kentésével. A termelők önkéntes szerveződésein keresztül tagjaik termelésüket a piaci igényekhez igazítják, áruikat közösen juttat­ják el a piacra, és képesek kiszol­gálni a nagy tételben vásárolni kívánó vevőket is. Most a vissza nem térítendő átalány­összegű támoga­tásban, melynek mértékét uniós rendelet határozza meg, a termelői csoport állami elismerésének napját követő öt éven keresztül részesülhet. A támogatás értéké­nek felső határa legfeljebb 1 mil­lió euró - azaz árfolyamtól függő­en mintegy 250-300 millió forint - termelési értéket produkáló csoport esetében az első és máso­dik évben forgalmazott termékek utáni bevétel 5-5 százaléka, a har­madik évben 4 százaléka, a ne­gyedikben 3 százaléka, az ötödik­ben pedig 2 százaléka lehet. Az egymillió eurót meghaladó termelési értéket előállító terme­lői csoportok 250 millió forintig az előbbiek szerinti támogatást kaphatják, míg az a feletti összeg tekintetében a támogatás mérté­ke sávosan mérséklődik. Európai Mezőgazdasági Vi­dékfejlesztési Alap: a vidéki terü­letekbe beruházó Európa. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents