Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-12 / 60. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Regionális államigazgatás: a név változott, a hivatal nem Okovédjegy a gazdaságért minősítés A falusi turizmustól a méztermelőkig jár az oltalom Méteres víz áll több ház pincéjében Nagyfiigeden Dr. Balás István értékelése sze­rint kiegyensúlyozott az Észak­magyarországi Regionális Ál­lamigazgatási Hivatal munkája. A hivatalvezető erről tegnapi eg­ri sajtótájékoztatóján beszélt, megemlítve azt, hogy elnevezé­sük idén január 1-jétől változott közigazgatásiról államigazgatási hivatalra. A jogutódlás egy he­lyen nem teljes: a helyi önkor­mányzatok, illetve a kisebbségi testületek törvényességi ellenőr­zése immár nem tartozik a fel­adataik közé. Az Alkotmánybí­róság megsemmisítette az erről szóló kormányrendeletet, és ki­mondta, hogy kétharmados tör­vényben kell rögzíteni a hivatal ilyen jellegű jogosítványát. A tör­vény egyelőre még nem szüle­tett meg. Dr. Bálás elmondta: ad­dig is mindenki jogosult az ön- kormányzati rendeltekkel szemben az Alkotmánybíróság­hoz fordulni, az önkormányzati hatósági ügyeket illetően pedig nyitva áll a „rendes” bírósági út. A régióban egyébként 3 me­gyei és 610 települési önkor­mányzat működik. Uniós forrás­ból, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében kétszer 30 millió forintot nyer­tek a miskolci kirendeltség és az egri régióközpont teljes aka­dálymentesítésére. A munkála­tok várhatóan augusztusban kezdődnek. ■ Modern eszközök a szakképzés szolgálatában Folytatás az 1. oldalról A Médiatárban létesített 16 egyé­ni munkaállomás egy multi­funkcionális közösségi tér részé­nek tekinthető. Ennek az egy­ségnek az igen modern eszközei - a kiscsoportos videóvetítésre alkalmas környezet, a hangerő­sítő indukciós hurok - hatéko­nyan szolgálják a fogyatékkal élő hallgatók gyakorlati képzésének támogatását is - tudtuk meg Czeglédi Lászlótól. A bibliotéka vezetője szólt a központi könyvtár és a Líceum Televízió koordinálásával mű­ködtetett folyosói információs rendszer fejlesztéséről is. ■ A térség egyik jellegzetessége a mangalica. Mostantól védjegyet is kaphatnak az itt készült termékek, ami garanciát jelent a minőségre és a tájjellegre. Elsőként a megyében a Ti- sza-tónál megalakul a Na­túrpark egyesület. Régi­ónkban is a második ilyen kezdeményezés. Ezentúl védjegyet szerezhetnek tájjellegű termékekre. Szuromi Rita A Tisza-tó-parti települések ko­rábbi kezdeményezésére Natúr­part Egyesület alakul a dél-he­vesi térségben. A Tisza menti Kistérségi Terület- és Gazdaság- fejlesztési Társulás a dél-hevesi és a Tisza-tavi térség fejlesztése érdekében az elmúlt években előkészítette a megye első natúr­parkjának megalakulását, illet­ve a védjegy megszerzését - tá­jékoztatta a Hírlapot Szén József, a társulás elnöke. A natúrpark Magyarországon a nemzeti park, a tájvédelmi kör­zet és a természetvédelmi terület mellett a természeti és kultúr­történeti értékek megőrzésének negyedik szervezeti formája a 2004-es természetvédelmi tör­vény hatályba lépése óta. A na­túrpark önkormányzatok, ma­gánszemélyek és vállalkozások összefogásán alapuló, közalapít­vány vagy egyesület által fenn­tartott és kezelt terület. A védett­ségi kategóriák között a nemze­ti park és a tájvédelmi körzet kö­zött áll. A natúrparkok 1997 óta jelentek meg Magyarországon az európai hasonló szervezetek mintájára, mint új típusú ökoturisztikai szervezetek. Kialakításuk céljából a magyar és szomszédos országokbeli ön- kormányzatok az utóbbi években sorra hozták létre idegenforgal­mi célok teljesítésé­re koncentráló tár- ■ Az ökovédjegy sulásaikat. A natúr- egyben jogi ol­park mindig alulról talom is. induló kezdemé­nyezés, célja az adott védettséget élvező térség kíméletes, fenntart­ható fejlesztése.- A dél-hevesi térségben ezzel bevezethetővé válik az öko­védjegy - magyarázta Szén Jó­zsef. - A termékek vagy szolgál­tatások védjeggyel való ellátása egyfajta minősítést jelent. En­nek célja a fogyasztók tájékozta­tása a minősített termékekről, szolgáltatásokról, így a fogyasz­A védjegy segítheti az ökotu­rizmus fellendítését, többek kö­zött olyan élelmiszerek kerül­hetnek piacra, melyek jellegze­tesen dél-hevesiek. Ilyen lehet többek között a mangalicakol­bász vagy a tiszai hal, de a kulturális-néprajzi értékek is ezek közé tartoznak, mint a tók környezet iránti felelősség- tudatának erősítése, s a rend­szerben résztvevő szolgáltatók ösztönzése a környezeti szem­pontból kedvezőbb termékek bevezetésére. A védjegy a helyi tradicionális, valamint környezetbarát termé­kek és szolgáltatások megkülön­böztetésének és érté­kesítésének meg­könnyítését szolgál­ja. Áz ökovédjegy egyértelmű informá­ciót nyújt a vásárlóknak. Ez meg­könnyíti a hagyományos, illetve a legkisebb környezeti terhet jelem tő termékek felismerését. A véd­jegy egyben jogi oltalom is. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a for­galmazott termék vagy szolgálta­tás a térségből, pontosabban a kö- zeljövőben megalakuló Natúr­park területéről - Hevesveze- kény, Kisköre, Kömlő, Pély, Po­roszló, Sarud, Tarnaszentmiklós, hevesi szőttes - említette meg szén József (képünkön). Tiszanána, Újlőrincfalva, Átány helységekből - származik. S arra is, hogy helyi hagyományos, illet­ve környezetbarát termékről vagy szolgáltatásról van szó. A fejlesztés alapjait a Tisza-tó mellett a Hevesi Puszták Tájvé­delmi Körzet természeti kincse­inek felhasználásával szeretnék elérni, így később újabb telepü­léseket szeretnének bevonni a programba. A védjegy használatára várha­tóan jogosultak lesznek a szál­lásadók, a falusi szálláshelyek, a panziók, a keihpingek/a'kézmű- vesek, a vendéglátók, a szakve­zetők, a túravezetők, a gazdálko­dók, a biotermelők, a méhészek, a helyi vadhús-forgalmazók és a vadásztársaságok.- A program további folytatá­saként - mondta Szén József - olyan egyesületet hozunk létre, amely életképes projekteket dol­goz ki helyi vállalkozók, magán- személyek és önkormányzatok összefogásával. A programban különböző gazdasági ágak együttműködésére is mód nyí­lik, így a mezőgazdaság fejlesz­tése mellett a turizmus számára is fejlődési alternatívát kínál. A szervezésbe bevontuk a Kistér­ségi Koordinációs és a Falugaz­dász-hálózatot, amelyek hatéko­nyan segítik a szervezeti egység kialakítását, az érintettek kellő tájékoztatását. Védettség a jellegzetesen dél-hevesi termékeknek Napok óta meglehetősen kriti­kus a helyzet Nagyfügeden az egyre emelkedő talajvíz miatt. Az állandó esőzés következtében ugyanis már nem elegendő a helybeli lakók erőfeszítése, szer­dán már az önkormányzatnak és az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ságnak (Ékövízig) is fel kellett lépnie annak érdekében, hogy a levezető árkok medrében tudják tartani a vizet. Juhász Jánosné polgármester­től azt is megtudtuk, hogy a köz­munkások takarítják az árkokat, és a porták előtt minden olyan átereszt felszednek, ahol nincs betongyűrű, és az jócskán aka­dályozza a víz lefolyását. Ezek az intézkedések lehet, hogy nem túl népszerűek a köz­ségben élők körében, ám szük­ségesek a nagyobb baj megelő­zéséhez. Több lakóház pincéjé­ben ugyanis már kritikusra, leg­alább 80-100 centiméter magas­ra emelkedett a vízszint. Az önkormányzat és az Ékövízig szakemberei megkezd­ték a felgyülemlett víz átszivaty- tyúzását a Bene-patakba. Erre azért van szükség, mert a zsilipet műszaki hiba miatt nem lehet ki­nyitni, és a legmélyebben fekvő településrészre a mezőgazdasági területekről is érkezik víz. ■ Állami elismerés a Mátrai Erőmű vezetőjének Nemzeti ünnepünk alkalmából Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke a Magyar Köztársasági Érdem­rend Tisztikeresztje polgári ta­gozat kitüntetésben részesült. Az elismerést a Magyar Bányá­szati Szövetség felterjesztése nyomán Sólyom László köztár­sasági elnök adományozta a cég vezetőjének. Valaska József hazánk energia- ellátásának biztonságáért - a ha­zai lignitbázisra alapozott villa- mosenergia-termelés fejlesztésé­ben, irányításában és hatékony működtetésében - végzett inno­vatív munkássága, szakmai-köz­életi tevékenysége elismerése­ként vehette át a kitüntetést Mol­nár Csaba szakminisztertől. ■ ió célt is szolgálhat a szemét környezetvédelem Harminc helyen láthatták a kiállítást A szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a környezet- védelmet szolgálja az a kiállítás, amit tegnap nyitottak meg Eger­ben, a Forrás Gyermek- és Ifjúsá­gi Házban. A látogatók megta­pasztalhatták, mi mindenre al­kalmas a szemétnek gondolt mű­anyag flakon, papír vagy gumidarálék. Megbizonyosodhat­tak afelől, hogy nem haszontalan tevékenység a szelektív gyűjtés. A Hulladékból termék című vándorkiállítást az elmúlt három évben 30 hazai nagyvárosban több mint 150 ezer érdeklődő lát­hatta. Egerben március 28-ig nézhetik meg mindazok, akik­nek szívügye a természet és a A gyerekek már óvodás, illetve kisiskolás koruktól hallják és tudják, hogy környezet védelme. ■ a szemét, a hulladék újrahasznosítható KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.HU Ellenállhatatlan késztetést ér­zek értékelni. Ilyen szelek fúj­nak. Tavaszi értékelő szelek. A nemzet hasbeszélői ilyenkor szokták kiengedni magukból a levegőbe a desztillált bölcsessé­get. A lényeg egyfelől: már csak kis lépéssel vagyunk a cél előtt, hogy a létező világok legjobbika beköszönthessen. Minden majdhogynem jól van úgy, ahogy van, semmit nem nagyon kell csinálni. De azt se túl gyor­san. Az legalább most nem fog fájni. Másfelől a játszótér má­sik sarkában új világrendet épít épp homokból és papundekli- ből a kolléga. Szilárdat és erő­set, évezredre szólót. Amelyben nem a borzasztó pénz és az ér­dek irányít, hanem a lélek me­lege. Akinek nagyobb lelke van, az kaphat érte a Tescóban akár téliszalámit vagy méretes plaz­FÉL HÉT Csak a szél az matévét is. Az állam és kapcsolt részeié a fényes jövő, hallatszik. Vegyük szemügyre például a magyar vasutat vagy a postát. Milyen vonzó. A legjobb párosí­tás: méregdrága működés a leg­silányabb minőségben. De persze - teszem hozzá - nem az állami vagy magántu­lajdon a lényeg, hanem hogy milyen feltételek, keretek kö­zött játszik. Lehet valami álla­miként jó, magánkézben po­csék, és viszont. Az államra igenis nagyobb szükség van ma, mint valaha. De nem a feneketlen buksza­ként megjelenő, csodatevő, adósságot adósságra hajszoló, fosztogatni való gyenge állam­ra. Hanem kicsire, de erősre. Olyanra, amely biztosítja a tisz­tességes feltételeket mindenki­nek. És innen üzenném, hogy az országhatárokkal ne tessen babrálni, maradjanak ott, ahol vannak, mert ezekből a változá­sokból mi történelmileg nem­igen szoktunk jól kijönni. Már amennyire meg tetszettek ked- veltetni magunkat a Kis An­tanttal. írógép helyett meg in­kább mosógép kell. Kicentrifu­gálni a szennyest. Tudjuk, mi vezetett a mosta­ni világválsághoz, hogy a hite­lek mögött nem volt fedezet. Semmi se volt. Hiteltelenné vált minden. Akárcsak az értékelő szavak. Egyben egyetértünk: új tánchoz valóban vadonatúj em­berek kellenek. Akik egyelőre még nincsenek. ■ K. J. I J I p K » I Á

Next

/
Thumbnails
Contents