Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-11 / 59. szám

2009. MÁRCIUS 11., SZERDA - HEVES MEGYEI HfRLAP 5 Térségi szinten kellene a házi segítségnyújtást majd működtetni Mintegy 302 millió forintos fő­összeggel elfogadták a dél-heve­si kistérség idei költségvetését. A végleges döntés előtt a 17 telepü­lés polgármesterei 15 millió fo­rintot faragtak le annak érdeké­ben, hogy a működést biztosíta­ni tudják. Döntöttek arról is, hogy a jövő: ben célszerű lenne a házi segít­ségnyújtást kistérségi szinten működtetni. Ennek részleteit a közeljövőben dolgozzák ki. Szóba került a térség közbiz­tonsága is. Több polgármester je­lezte: a kialakult helyzetről, a bű­nözés mértékéről, az elkövetői csoportok magatartásáról nyíl­tan, őszintén kell beszélni, más­különben nem hallják meg a se­gítségkérést. Abban is egyetér­tettek a megjelentek, hogy a le­hető legtöbb minisztériumnak jelezni kell: immár kritikussá vált a bűnözés a térségben.- Mi élünk együtt ezekkel a je­lenségekkel, a mi életünket kese­ríti meg a törvényszegő magatar­tás, így jogunk van kimondani, hogy oda kell figyelni a bűnözők­re, s ehhez országos szintű segít­séget várunk - összegezték véle­ményüket a polgármesterek. ■ Együttműködik a középiskola a főiskolával A Szakképzési Törvény változá­sa lehetővé tette a térségi integ­rált szakképző központok létre­hozását. A hevesi Eötvös József Középiskola a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola által létrehozott Émor-Tiszk Zrt.-hez csatlakozott. E társulás regionális méretű, há­rom megye hét intézménye dol­gozik a keretein belül. Az együtt­működéssel lehetővé válik a szakoktatók továbbképzése, új tanulószerződések megkötése, pályázatokon való részvétel. A kooperáció a főiskolával azonban nemcsak a szakképzés területén jelentkezik, hanem a gimnáziumi és a szakközépisko­lai osztályokban is. Matematika, történelem, angol nyelv és infor­matika tantárgyakból 80 tanuló érettségire vagy felvételire való felkészítésére is lehetőség lesz a főiskola finanszírozásával - je­lezte a középiskola vezetése. ■ Hat digitális tanteremre is kaptak pénzt Két pályázaton is eredményesen szerepelt a Tarnamérai Általá­nos Iskola. Az egyik révén - több millió forint értékben - hat digi­tális tanterem berendezésére nyílik lehetőség. Ezzel nagy lé­pést tesz az iskola a digitalizált, a tanulók számára motivált okta­tás irányába. A másik pályázat sikerét a sportiskolái képzéseknek kö­szönhetik, ezen kétmillió forint­tal lettek gazdagabbak. Azok a sportiskolák ugyanis, amelyek utánpótlás-neveléssel szervezett formában foglalkoznak, sportági oktatás eszközbeszerzésére kap­tak pénzt. Az anyagi támogatás­ból a tanulók versenyeztetési költségeit is fedezhetik. ■ 4 < HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Nem adják el a kikötőket csónakosok Árvízvédelem miatt csak bérelni lehet a létesítményeket A kikötőkre is igaz: fejleszteni akkor érdemes, ha tisztázottak a tulajdonviszonyok. Esetleg, ha hosszú lejáratú szerződéseket kötnek a mai bérlők. Nem várható mindaddig jelentős fejlesztés a Tisza- tavi csónakkikötőkben, amíg a mostani bérlők tu­lajdont nem szereznek bennük. Márpedig erre kevés az esély. Szuromi Rita Egy csónakkikötő engedélyezte­tési procedúrája ma a hárommil­lió forintot is elérheti. A fejlesz­tés pedig akár százmilliós tétel is lehet. A jelenlegi bérlők márpe­dig nem szívesen ruháznak be, hiszen tulajdonjog nélkül nem tudhatják, a pályáztatás idősza­kában vajon ismét ők bérelhe­A napokban tartotta soros ülését Kisköre önkormányzata, ahol több fontos témában is beszá­molókat hallgattak meg a gré­mium tagjai.- A város ivóvíz- és szennyvíz- hálózat aktuális helyzetéről tá­jékoztatta a képviselőket a Tisza- menti Zrt. két vezetője, dr. Papp Gyula és Vincze Tibor - össze­gezte az ülésen történteket Szén József, Kisköre polgármestere. - A vezetékeink több mint negy­venévesek, ráadásul azbesztből tik-e a területet, vagy az addigi ráfordításaik elvesznek. Ráadá­sul még a bérleti összeg kifizeté­se is kockázatos, hiszen nem tudni, milyen lesz az idegenfor­galmi szezon, lesz-e árvíz, és mekkora bevétel várható egy- egy nyártól. Mindezen tényezők miatt a Tisza-tavi csónakkikötők felszereltsége meglehetősen ala­csony színvonalú. Godó Lajos országgyűlési képviselő kezdeményezte, hogy megfelelő garanciák mellett megtörténhessen a csónakkikö­tők tulajdonba adása. Mindez megszüntetné a bérlői jogvi­szony bizonytalanságait, más­részt fejlesztéseket generálhat­na a hátrányos helyzetű kistér­készültek, gyakoriak a meghibá­sodások, éppen megérettek a cserére. Ám erre pályázati for­rás nincs, önerőből pedig lehe­tetlenség elvégezni a munkát. Ezt követően számolt be a vá­ros közbiztonságáról dr. Lóczi Zsolt r. alezredes, mb. hevesi kapitány, aki elmondta: apróbb súlyú bűncselekmények jellem­zik a várost, és sajnos léteznek bűnözésre specializálódott cso­portok is. Jelenleg kilencen tel­jesítenek itt szolgálatot, de az ségben. Erre a dél-hevesi térség­ben is lenne fogadókészség. Dr. Veres János pénzügymi­niszter szerint azonban ez nem járható út. Mivel a Tisza védvo­nalának elsődleges célja az ár­vízvédelem biztosítása, ezért a létesítmény kizárólagosan álla­mi tulajdon - beleértve a csó­nakkikötőket is. A lakosság va­gyon- és életvédelme pedig az ál­lam kötelessége, így semmi sem privatizálható, amely esetleges árvízveszély idején kihathat a védelem biztonságára. A pénz­ügyminiszter viszont arra biz­tatta azokat, akik ma bérleti jog­viszonyban működtetnek csó­nakkikötőt, hogy próbáljanak meg hosszú távú bérleti szerző­optimális létszám Tiszanánával együtt 20 fő lenne. Hasonló helyzetről számolt be a város­ban jelentős munkát végző vízi rendőrség is. Csúr Péter r. őr­nagy, őrsparancsnok kiemelte, hogy jó a felszereltségük, de az ő munkájukat is nehezítik a lét­számgondok. Szász János, a polgárőrség vezetője jelezte: tavaly három­ezer órát töltöttek a város tere­in, utcáin, de ennek ellenére adódott, hogy nem sikerült a déseket - például 99 éves lejára­tút - kötni. A jelenlegi rendszer is biztosít a bérlőnek előbérleti jogot, vagyis a nagy beruházá­sok vállalását ez nem akadályoz­hatja. A jó működésre példa a ti­szafüredi Albatrosz, a Szabics vagy a Kormorán kikötő, de sze­rinte a tiszanánai és a poroszlói part is jól üzemel. Mindezzel együtt az is igaz, hogy esetleges fejlesztés esetén a hitel semmiképpen nem ter­helhető a kikötőre. Legfőkép­pen azért, mert az állami tulaj­don, vagyis más fedezetet szük­séges nyújtani annak, aki támo­gatásból vagy kölcsönből sze­retne csónakkikötőt létesíteni, fejleszteni a Tisza-tavon. szobor- vagy közterület-rongá­lást megakadályozni. Elfogadták 50 millió forráshi­ánnyal az intézmények költség- vetését, majd Szén József szólt a közhasznú foglalkoztatás várható nehézségeiről. A városban mint­egy 200 embernek kellene mun­kát adni, ám ehhez a személyi és tárgyi feltételek nem adottak. Az ideális persze, az lenne, ha húsz dolgozónként lenne egy munkairányító - jelezte aggodal­mát a polgármester. ■ Közös testületin tárgyalják az évet tárnáméra Holnap közös testületi ülést tartanak a tarnamérai képviselők a zaránki önkormányzat tag­jaival. A körjegyzőségben működő két település veze­tői az idei gazdálkodást te­kintik át. Az intézmények működése biztonságos, s több pályázathoz is rendel­kezésre áll az önerő. A köz­ségben prioritást élvez az óvodaépítés, a közösségi ház kialakítása, a bölcsőde to­vábbfejlesztése és az orvosi rendelő teljes felújítása. Jól halad a hivatal bővítése és felújítása kömlő Március végére, de legkésőbb a jövő hónap ele­jére elkészül a polgármeste­ri hivatal bővítése, felújítá­sa. A település 24 millió fo­rintot nyert tetőtér-ráépítés­re. Több új irodát is kialakí­tanak, hogy az ügyfélforga­lom zavartalan legyen, s minden ügyintéző négy- szemközt találkozhasson a hozzá segítségért forduló ügyféllel. Készülnek a közhasznú foglalkoztatásra tarnabod Április 1-jén 90 ember foglalkoztatását kez­di meg az önkormányzat az „Út a munkához" program keretében. Várhatóan 3-4 brigád dolgozik majd a ro­mos épületek eltakarításán, a temető- és parkgondozás­ban. A munkavégzéshez 350 ezer forint értékben eszközöket is beszereztek nemrégiben. A településen egyetlen ember sem lesz áprilistól, aki ne végezne munkát, ha az egészség- ügyi feltételek adottak. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ►SZERDA HEVES. KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi(S axelspringer.hu Uj vezetékhálózatra lenne már szükség tanácskozás A rendőrség jól dolgozik, de létszámhiánnyal küzdenek A víz akkor nagyon értékes, amikor a kút száraz előadás A közelgő világnap alkalmából egy kicsit másképp is szóltak a Tiszáról A Kiskörei Városi Könyvtár szer­vezésében rendszeresen szer­veznek közéleti témákról fóru­mot a településen. A napokban - a víz világnapja alkalmából - „Vásárhelyi Páltól a Vásárhelyi­tervig, avagy a tiszai vízkor­mányzás, a Kiskörei Vízlépcső és a Tisza-tó bemutatása” cím­mel tartott előadást a Köti- kövízig szakaszmérnöke, Fejes Lőrinc. A szakaszmérnökség épületében összegyűlt közel 90 látogató érdeklődve kísérte fi­gyelemmel a tartalmas és érde­kes prezentációt. Fejes Lőrinc bevezetőjében el­mondta: a Föld felszínének több mint kétharmadát borítja víz, aminek csupán négy százaléka Közel kilencvenen voltak kíváncsiak a szakaszmérnök előadására, amely a Tisza évszázadokra visszatekintő történetéről is beszélt édesvíz, és ennek is csak töredé­ke van jelen emberi fogyasztás­ra alkalmas formában. Felhívta a figyelmet a Föld édesvíz-kész­letének rohamos csökkenésére, arra, hogy a víz az ember és az élet számára nélkülözhetetlen elem, amit nem lehet kiváltani semmivel, más anyaggal nem pótolható, ezért nagyon takaré­kosan kell vele gazdálkodni. „Amikor a kút száraz, akkor ér­tékeljük a vizet” - idézte Benjamin Franklint. A szakaszmérnök bemutatta a Tisza vízgyűjtőjét, a Kiskörei Víz­lépcső építésének időszakára, a duzzasztómű részeire, azok funkcióira, továbbá a Kiskörei Tá­rozó feltöltésére és a Tisza-tó szü­letésére fókuszálva. Szó esett a Tisza-tó működéséről, a nyári és téli vízszintek beállításáról, a normál és árvízi üzemmódokról, a tó karbantartási, fejlesztési fel­adatairól és az infrastrukturális fejlesztések fontosságáról. Az előadás befejező részében pedig a Vásárhelyi-terv tovább­fejlesztése programról esett szó, melynek célja a Tisza-völgy ár- vízvédelmi biztonságának növe­lése az árvízcsúcsok csökkenté­sével. Erre egyébként két műsza­ki lehetőség is kínálkozik: az ár­vízi tározás lehetőségének meg­teremtése és a nagyvízi meder vízszállításának növelése - hangzott el a rendhagyó ismeret- terjesztő előadáson. ■ ► A A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents