Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-07 / 32. szám

4 PF. 2 3- OLVASÓINK ÍRTAK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Átgondoltabb szervezést igényelne a kultúra napja „A hétköznapok sorát megsza­kítva nem élhetünk úgy, hogy néha ne öltöztessük ünnepbe a szívünket” - mondja a Kis Her­ceg egyik szereplője. Vágyunk tehát az ünnepekre, de ezzel nem szabad visszaélni. Egerben a magyar kultúra napja január 22-én négy időpontban négy he­lyen szerveződött: 11 órakor a városházán zenés irodalmi mű­sorral kezdődött, majd 15 órakor a Bartakovics Béla Közösségi Házban irodalmi pályázat díját­adásával folytatódott, aztán a Lí­ceum-kápolnában párját ritkító ökumenével csúcsosodott ki, vé­gül 19 órakor dísz(?)ünnep- séggel végződött a Harlekin Báb­színházban. Mindegyik emlékezés hordoz­ta a szépséget, de ahol zúdult ránk a fény és az erő, az a Líce­um-kápolnai átgondolt, összefo­gott, léleképítő rendezvény volt, ami tanító-felemelő pillanatokkal ajándékozta meg a jelenlévőket. Szegény az eklézsia, s életünk is csak egy van, az is fogyóban, így takarékoskodni kell(ene) idővel, energiával, pénzzel! ■ Egerben is takarékos­kodni kell(ene) idővel, energiával, pénzzel! Csak kellene valamikor, vala­hol, valakit találni, aki képes elő­készíteni, összehangolni egy- egy városi közművelődési ren­dezvény megszervezését. Sajnos ebben évek óta nincs előrelépés. Épp ezért szeretnék javaslattal élni, amit talán átgondolnak az illetékesek, és hasznosítanak be­lőle valamit. Egy évük van erre. Javaslatunk a magyar kultúra napjára, két rendezvényre len­ne. Elsőként kiemelt városi ese­ményként bonyolíthatnák le a Líceum-kápolnában a szakrális­ökonomikus lelkületű megemlé­kezést (kitalálója, megvalósítója prof. dr. Cs. Varga István). Má­sodikként közös megyei-városi díszünnepségre (gálaestre) ke­rülhetne sor a Gárdonyi Géza Színházban. Utóbbi évösszefog­lalás is lehetne, több intézmény (szervezet) színes, látványos kul­turális műsorával. Mert végül is a Himnusz üzenetét és szellemét mindenüvé és a mindennapokra magunkkal kell(ene) vinnünk. ■ Fűrész János, elnök Ezüstidő Szabadidős Egyesület Eger A rendteremtést a parlamentben kellene kezdeni. Ott, ahol sokszor érdemi munka helyett fütyülnek, kivonulnak. Képünk illusztráció. Nem jó ez így senkinek vélemény Egy szint fölött nincs felelős, bírság is csak elvétve A rendszerváltozáskor azt re­méltem, hogy ez a tehetséges, szorgalmas nép egy szebb, bol­dogabb jövő elé néz, a jó munká­nak nagyobb lesz a becsülete, a tisztességes embernek a társa­dalmi megbecsülése. A parla­mentben igazságos törvények születnek majd, a honatyák ki­zárólag az ország, a választópol­gárok javát akarják. A minap nézem a tévét, meg­döbbenve hallom, látom, hogy Boross Péter lemond mandátu­máról - ilyen is ritkaság -, az in­doklása pedig a végtelenségig el­keserítő. Egy ilyen formátumú politikus nem tudja elviselni egészségkárosodás nélkül azt a hangnemet, azt a sekélyes poli­tizálást, a sok esetben nem kel­lően átgondolt törvények meg­hozatalát, ami végső soron visz- szahat a választókra, akik csak pislognak, hogy ők nem ezt akarták. Ezeknek a törvények­nek egy része nagy szigorral olyan rendet követel, amely túl­megy a józan ész határán, ese­tenként nem is végrehajtható. Például: aki sózza a járdát, száz­ezer forintra büntethető. Aki nem standol naponta a vendég­látóhelyeken, mostantól súlyos bírságra számíthat. Büntet a rendőr, a közterület­felügyelő, a munkavédelmi fel­ügyelő, az Országos Borminősí­tő Intézet, az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség, és sorolhatnám vala­mennyi hatóságot. A hatóságok által kiszabott bírság esetenként akkora összeg, hogy a szerencsétlen ma­gyar egész éves keresete nincs annyi. Nem számít, hogy a ma­gyar él - sokszor visszaél - a jo­gával, amit a törvény ad neki. Csak az a baj, hogy nem itt kel­lene kezdeni, hanem ott, ahol ezeket a hibás törvényeket alkot­ják, ahol sok esetben érdemi munka helyett fütyülnek, tapsol­nak, kivonulnak, gátolják a tisz­tességes munkát. Rájuk nézve nem kötelező a számla, elszámol­ni sem kell, csupán kérni. Több százezer forintot havonta (uta­zásra, lakásbérletre stb.). Ugyan­ezért törvényeink a közönséges halandót beledöngölik a földbe. Közben a gazdaság romokban hever, hitelekből élünk. Kivéte­lek persze vannak, ahol nagy pérízek forognak, ahol működni tud a korrupció, őket ezek a félresike­rült törvények el­kerülik. Bizonyos szint fölött sok esetben már nincs felelős, nincs bír­ság, csak elvétve, “ vagy ha van is, messze nincs arányban a vétkekkel. Azok vi­szont belegörnyednek, akiknek mindennap meg kell küzdeniük a fennmaradásért. Évek óta be­szélnek róla, hogy ennek a par­lamenti létszámnak a fele is sok. A 800 milliárdos adóssággal ren­delkező önkormányzatokkal ugyanez a helyzet. Svédországban kétezer, más országokban ötezer személy ■ A rend és fegyelem feltétlen híve va­gyok, de csak ad­dig, ameddig az ügyet szolgába, és az vonatkozzon mindenkire, ne csak a végekre! alatt nem működhet önkor­mányzat. Erről is csak beszé­lünk, ők meg tovább halmozzák az adósságunkat, amit még majd az unokáink is fizethetnek. Gaz­daságélénkítő törvényekkel a fe­ketefoglalkoztatás nagy része büntetések nélkül is megszűn­ne. Nem jó ez így senkinek, rá­adásul az ebből befolyt összeg nem hozzáadott érték, és sok esetben „keresztbe tesz” a hala­dásnak. (Például a mezőgazda­ság több ágazata.) Szeretném leszögezni, hogy a rend és fegyelem feltétlen híve vagyok, de csak addig, ameddig az ügyet szolgálja, és az vonat­kozzon mindenkire, ne csak a végekre! A példamutatás kohézi­ós ereje minden törvénynél erő­sebb és hatékonyabb. Ennek szellemében kellene születnie a törvénynek, s akkor ez a szor­galmas magyar nép valóban egy szebb jövő elé nézhetne. Sajnos erre utaló jeleket alig- alig tapasztalni hazánkban. ■ Prokaj Béla főtanácsos Andornaktálya A túlélő hősökre, az ártatlan áldozatokra is emlékeznünk kell Mostanában sokfelé emlékeznek a Don melletti tragédiára, a ma­gyar katonák ártatlan pusztulásá­ra. Én a túlélő hősökre is szeret­nék emlékezni. 1943. február 4-én érkezett az első sebesülteket hozó kórházvo­nat Egerbe. A siketnémák intéze­te volt hadikórháznak berendez­ve. Akkori 17 éves fejemmel nem tudtam felmérni a pontos létszá­mot Én négy szobában elosztva húsz sebesültet ápoltam naponta. A megérkezésük napja felejthe­tetlen mindörökre. Megdöbben­tő látvány volt a testileg, lelkileg megtört sok ember. Sebesüléseik mellett valamennyinek súlyos fa­gyási sebei is voltak. Többüknek maradandó rokkantság. Amit vé­gül a felszabadításnak nevezett időben szégyellniük kellett. Meg­bélyegzettek lettek a frontot járt túlélők. Volt, aki csak a rendszer- változás után viselhette a vitézi nevet és kapott kárpótlást fél sze­me elvesztéséért. Jól tudom, közülük kevesen él­hetnek már. Hiszen mi, akkor 17 évesek is, tudomásom szerint csak hárman élünk. De amíg élünk, emlékezünk! ■ Kiss Kálmánná Németh Irén, Eger Szakmailag és emberilegkiváló orvost kaptunk Jó érzéssel olvastam Vélemény rovatukban az „Emberségből je­lest érdemel” című írást. Örül­tem, hogy Szívós doktor úrról másnak is jók a tapasztalatai. Meg kell erősítenem a leírtakat. 2003-ban történt a balesetem, a bal kezem hüvelykujja sérült meg. Mire Hevesre értünk, letelt a doktor úr munkaideje, de ő nem küldött tovább, 50 percet rám ál­dozva ellátta a sebesülésemet. Szerencsére az ujjamat nem kel­lett amputálni a szaktudásának köszönhetően. Sajnálattal hallot­tam, hogy elhagyta Hevest, de örültem, amikor visszajött. Igaz, azóta nem kellett sebészhez men­nem. De biztonsággal tölt el a tu­dat, hogy sebészeti gond esetén emberséges, szakmailag kiváló orvosra számíthatunk. Kívánok neki sok sikert! ■ (név és cím a szerk.-ben) Minden mézfajta egy-egy nagyszerű energiaforrás megelőzés A természet csodás adományával a szakember szerint leküzdhető az influenza is Csak névvel és címmel érkező leveleket várunk Az utóbbi időben ismét sok olva­sói levél érkezik szerkesztősé­günkbe. Az anyagtorlódás elke­rülése miatt felhívjuk levelező­ink figyelmét, hogy lehetőleg rö­viden, maximum egy gépelt ol­dal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rö­vidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azo­kért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel el­látott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Trinitárius u. 1. A borítékra írják rá: Pf. 23. ■ A tomboló influenzajárvány kö­zepén szeretnék méhészként né­hány jó tanácsot adni a betegség megelőzéséhez, illetve a tünetek enyhítéséhez. A fajtamézek mindegyike az általános gyógyí­tó hatása mellett más-más beteg­ségek megelőzésében, gyógyítá­sában fejti ki gyógyító hatását. A méz legismertebb tápláló és gyó­gyító hatása az erősítés. A méz főleg monoszaharidokból áll, amelyek azonnal felszívódnak, rögtön a vércukorba kerülnek, a gyomornak nem kell emészteni, fél órán belül a vérben kimutat­ható. A kimerülést gyorsan, haté­konyan meg lehet szüntetni méz-' zel. Súlyos és hosszan tartó máj- és garatgyulladásnál naponta egy kanál mézet fogyaszszunk, sokáig a szájban tartva. A sűrű, főleg kristályos méz mandula­gyulladásnál baktériumölő, gennyeltávolító és gyulladás- csökkentő. A gyomorban a méz stabilizálja a savháztartást. Eny­he hashajtó hatása különösen az ülőfoglalkozásúak és az idős em­berek számára hasznos. A máj ellátása egyszerű cukrokkal erő­síti szervezetünk legnagyobb mi­rigyét, azáltal elősegíti tevékeny­ségét, például a méregtelenítést, így felbecsülhetetlen jelentősége van például gombamérgezés, al­tatás utáni méregtelenítés és egyéb mérgezések esetében. Bizonyos, hogy a mézfogyasz­tókat az is érdekli, hogy az egyes mézfajtáknak milyen sajátos gyógyhatásait értékesíthetnék betegségükre. Példaként a legis­mertebb mézfajtákat említem meg: az akácméz főleg köhögés, gyomorsav-túltermelés, emész­tési zavarok oldására igen hasz­nos. A hársméz idegnyugtató, ide­gesség, nyugtalan­ság, álmatlanság le­küzdésére igen jó hatású. Jó hatása van bronchitis és köhögés ellen. Lá­zas megbetegedé­sekre hársfateával fogyasztva hatásos. A gesztenyeméz vissz­értágulat kezelésére, vérsze­génység csökkentésére, kime­rültségre, legyengült állapotok, étvágytalanság ellen igen jó ha­tású. Nem kívánom felsorolni a fajtamézek különböző betegsé­gekre kifejtett hatását, csak érzé­keltettem a fenti három méznél a hatásukat. Ám valamennyi faj­tamézet használják kemény széklet, hasmenés, rekedt­ség, gégefőbetegség, tüdőcsúcshurut, szamárköhögés és hörgőhurut, szeplő, májfolt, égési sebek stb. ellen. A gyógyí­tásban általában elmondhatjuk, hogy minden mézfajta nagysze­rű energiaforrás úgy a felnőttek­nek, mint a gyerekek számára. Szeretnék még segíteni egy té­ves nézet eloszlatásában. A kris­tályos méz nem tartalmaz répa­cukrot. Csak azt kell tennünk, hogy az üveget 30 Celsius-fokos (nem több) vízben addig mele­gítjük, amíg vissza nem nyeri eredeti folyékony halmazállapo­tát. Ha betartjuk a 30 Celsius-fo- kot, semmit sem veszít az érté­kes elemeiből. A magyar méhé­szek nagy többsége első osztá­lyú mézet termel, érti, szereti ezt az ősi, szép szakmát. Ha segíte­ni tudok megnyugtatás végett, szívesen teszem e cikkemben is, de bármikor bárkinek adok fel­világosítást. ■ Szálkái János méhészmester, Eger ■ A sűrű, főleg kristályos méz mandulagyulla­dásnál baktéri­umölő, gennyel­távolító és gyul­ladáscsökkentő . t l í t

Next

/
Thumbnails
Contents