Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-04 / 29. szám

4 HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 4., SZERDA Versmondó verseny a magyar kultúra napján tiszanána A magyar kultúra napja tiszteletére vers- és mesemondó ver­senyt hirdetett a helyi könyvtár. A megméretésen 48 alsó tagozatos diák és harminckét óvodás szere­pelt. Az ovisok közül hat gyermek kapott könyvjutal­mat (Horváth Valentina, Nagy Erika, Temesfalvi Lacika, Orbán Emília Blan­ka, Gáspár Margaréta és Mányi Árpád). Az iskolások közül Donáth Kata, Fülöp Virág, Túró Boglárka, Gu­lyás Erik, Fekete Zsanett és Tolnai Bianka mondta a leg­szebben a verseket. Máshová költözött a falu könyvtára pély A polgármesteri hivatal mellett található szolgálati lakás épületébe költözött a község könyvtára, amelyet összevontak a teleházzal. Ugyanebben az épületben, külön helyiségben működik tovább a családsegítő szol­gálat irodája is. A költségvetésről tárgyal a testület hevesvezekény Január 22- én tárgyalta első olvasatban a falu költségvetését a kép­viselő-testület. A következő forduló február 12-én lesz. Fenyves László polgármes­ter elmondta, a tervezetet januárban 4,5 millió forintos hitelfelvétellel hagyták jóvá. Betervezték a pályázattal nyerhető közösségi buszt is. Hevesvezekény idén január 1-jétől minden helyi újszü­lött gyermek családjának húszezer forintos juttatást ad. Az első babára még várni kell. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► SZERDA heves, kisköre Az oldalt írta: Tóth Balázs Ftotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi(5'axelsprmger.hu Készülődnek az áradásra kisköre Az érkező jéggel nem volt probléma, tavaszi ár jöhet Több vendég fordult meg a Tisza-tónál 2008-ban A kiskörei vízlépcsőnél már túl vannak a jeges árvízen, most a talán feb­ruár közepén induló olva­dásra és áradásra össz­pontosítanak. Tóth Balázs Az utóbbi években elhúzódott az árvízi védekezés a Tiszán. Idén is erre lehet számítani. Képünk illusztráció. A Tiszán levonult az idei jeges ár, amely nem okozott különösebb problémát a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Szakasz- mérnökségének területén.- Nagyobb jeges áradás 1979- ben, 1985-ben, illetve 2002-ben fordult elő, s persze az idei év­ben, tehát nem gyakori jelenség. November 15. óta két jégtörő ha­jó állt készenlétben a vízlépcső­nél, egy napig volt szükség a munkájukra, sikerült átvezetni a jeges vizet a duzzasztóművön. A Tisza-tó területéről nem sok táb­la érkezett, inkább a Tisza felső szakaszáról származott a zajló jég. Megfelelő volt a vízmennyi­ség, így nem akadt fönn, s nem torlódott túlságosan össze az el­záró jég Kiskörénél, ahogyan az már korábban előfordult - szá­molt be az elmúlt időszak esemé­nyeiről Fejes Lőrinc kiskörei sza­kaszmérnök. | Február közepére várják - | amennyiben addig nem fordul hi- f degebbre az időjárás - a szokott s nagyobb árhullámot (bár tavaly nem kellett elsőfokú készültség­nél magasabbat elrendelni), amely, ha minden igaz, akár áp­rilis végéig is el­tarthat. Az utóbbi tizenegy évben ilyen hosszú lefo­lyású áradás volt a Tiszán, azt meg­előzően három­négy hét alatt levonult a magas viz. A folyó vízgyűjtő területén, főleg a magas hegyekben találha­tó még nagyobb mennyiségben hó, bár az átlagtól kevesebb, de ebben az időszakban szokott a Kárpát-medence fölé érkezni a Földközi-tenger felől egy páradús léghullám, amelyből aztán csapa­dék is hullhat. Az árvízvédelemre egész év­ben készülni kell, tehát folyama­tosan karbantartják a védmű- veket, a gátakat, zsilipeket. A kis­körei tározó és vízlépcső fontossá­gára való tekintettel a források itt elegendőek a munkálatok elvég­zéséhez, míg máshol esetleg még jobban be kell osztani a rendelke­zésre álló pénzt.- Ősszel felül­vizsgálták a véd- művekét, hogy al­kalmasak-e az ár­víz kivédésére, s nálunk mindent rendben találtak. A töltések gyep­takaróját ugyan nem mindenhol A FOLYÓ NYÍLT SZAKASZA már jégmentes, ám a Tisza-tó több pontját még jégpáncél borítja, fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök (képünkön) azonban óva int attól min­denkit, hogy rámerészked­jen: - Néhol ugyan még öt­tíz centiméter vastag jégtaka­ró is előfordulhat, de a szalóki öbölben - és sok be­tudjuk évente háromszor levágat­ni. Régebben, amíg több állatot tartottak a környéken, nem volt probléma ezzel, versengtek a ka­szálóért. Ma valaki kétszer, eset­leg csupán egyszer viszi el a szé­nát, de bekapcsolódtak az akció­ba nagyobb állattartó telepek is. A területünkön lankásabbak is a gátak oldalai, de lejjebb a Tiszán meredekebb, ott inkább az igaz­lyen máshol is - már több tíz méter széles f nyílt vízfelület van. Az «# időjárás sem kedvez már a jegesedésnek, így a helyzet már csak romlani fog. A jégre rámenni tehát életveszé­lyes, éppen ezért tilos! gatóságnak kell a hullámveréstől védő növénytakarót rövidebbre vágatnia - értékelt a szakaszmér­nök. - A felkészülés jegyében ja­nuárban megújítottuk a keret- szerződéseinket, amelyek lehető­vé teszik, hogy veszély esetén se­gédőröket - főleg nyugdíjas dol­gozókat, nagy helyismerettel ren­delkező községbelieket - alkal­mazzunk az .egyes gátszakaszo­kon. Ezenkívül a gépi technológia rendelkezésre állásáról is gon­doskodtunk, lesz elég szállító jár­mű a zsákok kihordásához, s egyéb gépeket is hoznak, ha igény lesz rá. Napi kapcsolatban vagyunk a Tisza felső szakaszát felügyelő igazgatóságokkal, s megkapjuk a hidromete- orológiai adatokat is. Az áradás első két hetére be­szereztük a szükséges mennyiségű zsákot, fóliát és világítóeszközöket is - zárta szavait Fejes Lőrinc. ■ Az árvízvédelemre egész évben készül­ni kell, folyamato­san karbantartják a védműveket. A jég már életveszélyessé vált a Tisza-tavon A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyre népszerűbb a turisták körében a Tisza-tó. Az önálló idegenforgalmi régióban az elmúlt év első 11 hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken közel 281 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Főként belföldről ke­resték Föl a kikapcsolódást nyúj­tó tavat, ők összesen 203 ezer éj­szakát töltöttek el itt. A külföldi­ek 78 ezer ittalvásért fizettek. Mindkét adat jócskán meghalad­ta a tavalyelőtti értékeket. A turisztikai régiók közül ki­emelkedő mértékű vendégforga­lom-gyarapodás a Nyugat-Du- nántúlon és a Tisza-tónál mutat­kozott. A belföldi vendégéjszaka­szám bővülésének köszönhető­en az összesített eredmény a Dél- Alfóldön szintén emelkedett (1,8 százalékkal). Hiába emelkedett a külföldi vendégéjszakák szá­ma Észak-Magyarországon (14,4 százalékos gyarapodás) és a Dél- Dunántúlon (5,4 százalékos nö­vekmény). Esetükben ez is ke­vés volt ahhoz, hogy az összes vendégéjszakák száma meg­haladja a 2007-es szintet. ■ Népdalokkal és versekkel ünnepeltek Hevesen, az Újtelepi Általános Tagiskolában a magyar kultúra napjára kilencedszer rendezték meg a hagyományos népdal­éneklési és szavalóversenyt. A közönség soraiban szülők, diá­kok és tanáraik foglaltak helyet. Összesen 57 produkciót mutat­tak be a gyerekek, harminc alsó tagozatos mellett 27 felsős elő­adását láthatta a közönség. Akadtak, akik mindkét kategóri­ában szerencsét próbáltak. A zsűri munkájában vendégtanár is részt vett: Molnár Kálmánná igazgatóhelyettes is vállalta a megtisztelő felkérést. A népdaléneklés legjobbjai, 1 -4. osztály: Besenyei Roland, Ficsór Vivien. A felsősök közt Király Zsófia bizonyult a leg­jobbnak. A versmondó kategó­ria győztese 1-2. osztályban Lukács Emma, 3-4. osztályban Kozma Fruzsina, 5-6. osztály­ban Tóth Bernadett, 7-8. osz­tályban Besenyei Dóra. ■ Tiffany-kiállítás Tarnamérán ólomüveg Él azért még az egyediség iránti vágy Tarnamérán a könyvtárban a község szülötte, Farkas Andrea munkáiból nyílt kiállítás. Az Óbudán élő hölgy január 22-én tért vissza falujába, hogy bemu­tassa festett ólomüvegből (tiffany) készült alkotásait. Az amatőr művész tárlatán láthatók lámpák, tükrök, képek és dísz­tárgyak, például tálak, díszdobo­zok is. Farkas Andrea egyébként rendezett már kiállítást a közel­ben, Hevesen például október­ben voltak láthatóak a munkái. Az alkotó hisz abban, hogy a g silány tömegcikkek világában t növekvő igényként jelenik meg 1 a szépség, minőség, egyediség I iránti vágy, s hogy a szépség Farkas Andrea a bemutatott ólomüveg tárgyak között nem hal meg. ■ EZT IRTA EGYKOR A Felavatták a Berva gyáregységét A volt kastélyépület az idei tava­szon már gépek zajától hangos: az egri Finomszerelvénygyár részlegeként új üzem települt Heves nagyközségbe. A terme­lés áprilisban kezdődött, s ked­den, amikor az „előüzem” hiva­talos átadásra került, már két szalag mellett dolgoztak a heve­si lányok, asszonyok. A vidéki ipartelepítési program, a szabad munkaerő foglalkoztatásának programja Heves megye déli ré­szében a megvalósulás útjára lé­pett, ezzel a Hevesen létesített, s a következő években nagy fejlő­dés előtt álló gyáregységgel je­lenleg több mint 130 dolgozónak- főleg nőknek - ad munkát a szerelőműhely, ahol a túlnyomó- részt exportra kerülő olajszabá- lyozókat állítják össze. Az avatásra megjelent vendé­geket - akik között ott volt Feke­te Győr Endre, az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács vb-elnöke és Sramkó László, a hevesi járá­si pártbizottság első titkára is - Kócza Imre, a Finomszerelvény­gyár vezérigazgatója köszöntöt­te, majd ismertette a nagyköz­ségben létesítendő gyáregység fejlesztési terveit. 1972 végére az első fokozatban 450-500 dol­gozót foglalkoztat az üzem, s az utána következő években mint­egy ezer munkással működik majd. A most átadott előüzem azt a célt szolgálja, hogy megfe­lelő gyakorlattal rendelkező törzsgárda alakuljon ki az Eger­ben betanított munkásokból. A nagyközség, amelynek ta­nácsa ünnepélyes keretek között ugyancsak ezen a napon tartot­ta alakuló ülését, az üzemava­tással nagyot lépett előre a vá­rossá fejlődés útján, s az újabb gyáregység újabb munkalehető­ség biztosításával nagymérték­ben hozzájárulhat a megye déli, alföldi részének felvirágoztatá­sához. ■ (1971. május 5.) / } » A I í 4

Next

/
Thumbnails
Contents