Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-04 / 29. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 4., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Pénzzel ösztönzött óvodakezdés esélyteremtés „Előnyben” a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei? Ebéd egy óvodában. A megnövekedett igények miatt bővíteni kellene a férőhelyek számát. Képünk illusztráció. Rekordméretű tányérra kerül idén a tárkányi kocsonya A farsangi hagyományok jegyében immár harmadszor rendezik meg február 7-én a felsőtárkányi kocsonyafesztivált. A nemzetközi főzőverseny keretében a rendező I Iotel Táltos vezetője és két helyettese - Jankó István, ifj. Jankó István és Jankó Róbert - ismét rekorddöntésre készül. A mesterszakács és fiai korábban már sikerrel főzték meg a világ legnagyobb üvegtányérján tálalt sertéskocsonyát. Először negyven, a következő évben már nyolcvan adagot porcióztak ki az ínyenceknek, az idén az eddigieknél sokkal nagyobb mennyiséget tartalmazó tányér kerül az asztalra. A különleges edénybe kerülő - sertésbőrből, fülből és körömből készülő - ételt pénteken este kezdik főzni, s a másnapi vacsorán tálalják fel. Az első adagot a sztárvendég Árvái István kétszeres Európa- és világbajnok, a Schwarzenegger-világku- pa negyedik helyezettje fogyaszthatja el. A fesztiválra - amelyre meghívták a Tárkány nevű települések képviselőit is - az idén is henevezett a tápió- bicskei Vér-házaspár, akik az előző alkalmakkor a legízlete- sebb kocsonyát főzték. Ha most is remekelnek a Németh József mesterszakács vezette zsűri előtt, akkor végleg az övék marad a gasztronómiai rendezvény díszes vándorkupája. ■ Sz. I. Hatvani Fidesz: összefogás kell a helyi ügyekben A hatvani Fidesz már ettől az évtől szeretné elérni a városban az iparűzési adó mérséklését - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó Zsolt, a párt ön- kormányzati frakcióvezetője és Oroján Sándor helyhatósági képviselő. Úgy vélekednek, a gazdasági szempontok most előbbre valók a politikai érdekeknél, ezért összefogást sürgetnek a helyi szocialistákkal. Elmondták azt is, hogy a költségvetés előkészítésébe az ellenzéket nem vonták be, ám ennek ellenére valószínűsíthetően jóváhagyják az idei büdzsét, amennyiben az számukra is elfogadható elképzeléseket irányoz elő. ■ Január elsejétől azok igényelhetnek óvodáztatási támogatást, akiknek gyermeke halmozottan hátrányos körülmények között él. Barta Katalin Az idei év januárjától úgynevezett óvodáztatási támogatást vezetett be a kormány. Azok igényelhetik, akiknek gyermeke halmozottan hátrányos helyzetű. Elsődleges célja az, hogy ezek a gyerekek minél hamarabb, már ötödik életévüket megelőzően járhassanak óvodába. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításának feltétele, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapjon, a szülőnek - a kicsi hároméves koráig - legfeljebb általános iskolai végzettsége lehet, továbbá a gyereket legkésőbb annak az évnek a végéig be kell íratni az óvodába, amikor betölti a negyedik életévét. Már a rendelet kihirdetése is alaposan felkorbácsolta a kedélyeket. Mohácsi Viktória liberális európai parlamenti képviselő néhány hónapja egyenesen azt nyilatkozta, hogy a rendelet tovább gerjeszti a Magyarországon erősödő előítéleteket. A politikus közleményében azt írta: megdöbbenéssel fogadta a hírt, miszerint a roma szülőknek pénzt adnak, amennyiben azok „elengedik” gyermekeiket óvodai intézményekbe. Emlékeztetett arra, hogy 2003 óta törvény g kötelezi, az óvodai intézménye- % két és fenntartóikat, hogy a hát- .2 rányos helyzetből jövő gyerme- = keket már hároméves koruktól fel kell venniük. „Nemcsak megerősítjük azt az előítéletes megállapítást, amely szerint a romák nem tartják fontosnak az oktatást, hanem ránevelheti a hátrányos helyzetűeket, köztük a romákat, hogy pénzkereseti lehetőségnek tekintsék az iskola-előkészítő foglalkozásokat, ezzel mélységesen degradálva az óvodai fejlesztés fontosságát” - jelentette ki a politikus. Véleményét sok érintett szülő osztja azóta is. Több településen felháborítónak tartották a támogatást, az alsózsolcaiak pedig az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak, mert sérelmezték, hogy csak azok kapják a segélyt, akik nyolc általánossal vagy ennél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek. A hatóság azonban azt válaszolta levelükre, hogy az ügy nem rájuk tartozik, az oktatási tárca illetékese szerint pedig a tiltakozók félreértetaz óvodáztatási támogatás azon szülők esetében, akik január elseje után íratják be négyévesnél fiatalabb gyermeküket, egyszer húszezer, majd két alkalommal tíz-tizenötezer forint, vagy egy összegben az ték a koncepciót. Tény, hogy idén életbe lépett a rendelkezés, ami a gyakorlatban azt jelenti: ha a beíratás után a gyermek legalább három hónapig rendszeresen jár óvodába, első alkalommal húszezer forintos támogaadott év végén húszezer forint. Akinek viszont gyermeke már óvodás, de ugyanilyen korú, az ugyan elesik az egyszeri magasabb juttatástól, de a havi gyermekvédelmi támogatás nekik is jár. tást kap a szülő, amely - ha az adott települési önkormányzat rendeletben előírja - természetben is nyújtható. Ha ezután a szülő továbbra is rendszeresen járatja az intézménybe, akkor a beíratás évének végén további A határt egyébként azért négyéves kornál húzták meg, mert bár az óvoda ötéves kortól kötelező, a hátrányos helyzetűeknek hosszabb felkészítésre van szükségük, mielőtt elkezdik iskolai tanulmányaikat. húszezret kap. Az idei központi költségvetésből mintegy 760 millió forintot szánnak a támogatásra. Ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti az összeget az adott település ön- kormányzatánál. Tarnaleleszen jelenleg ötven- hatan járnak óvodába, azonban a támogatás feltehetően több szülőt is arra ösztönöz majd, hogy mihamarabb beírassa gyermekét. Palkovics Ákos polgármester nem éppen derűlátó a kérdésben:- Úgy vélem, hogy azok a szülők, akik eddig is becsületesen járatták a kicsiket óvodába, joggal háborodnak fel ezen az intézkedésen. Az is kérdéses számunkra, hogy miként és miből bővítsük a férőhelyek számát. Jelenleg telt házzal működik az intézményünk, tehát nem tudjuk, hogyan elégíthetnénk ki a megnövekedett igényeket. Kerecsenden jelenleg százti- zenkét beíratott gyermeket tartanak nyilván, holott az óvoda hivatalosan száz gyermeket fogadhatna. A kicsik jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű, és itt is több szülő is érdekelt a mielőbbi beíratásban. Sajnos az óvodabővítésre benyújtott pályázatuk nem kapott támogatást, s a legközelebbi ilyen jellegű pályázat kiírása ez év végére várható. Döntés leghamarabb is 2010-ben lehet. Helyhiány ide, helyhiány oda, a gyermekeket fel kell venni, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű kicsikre. Koósné Reha Valéria, az intézmény vezetője enyhén szólva zavarosnak látja a helyzetet, tekintve, hogy a csoportfinanszírozás miatt ráadásul legfeljebb huszonöt gyermek kerülhet egy csoportba. Mivel a hátrányos helyzetű gyermekeket kötelező felvenni, kérdés, hogy jut-e hely azon csemetéknek, akik átlagos családból érkeznének. Ha őket kellene elutasítani, és csupa hátrányos helyzetű kicsi járna ide, könnyen rásüthetnék az óvodára a szegregációs bélyeget. Itt bezárul az ördögi kör. Ha az intézményvezető mindent a törvény szellemében próbál megoldani, ez a törekvése kudarcra van ítélve. Nem tehet mást: a napokban egyeztető tárgyalást kezdeményez a térség országgyűlési képviselőjével az anomáliák tisztázására. Az óvodáztatási támogatás és a gyermekvédelmi kedvezmény Számítógépek ajándékba örömhír Korszerű eszközök a ballai iskolában Mátraballán a kisiskola igazgatója, Forgó Zsolt tavaly év végén kapott értesítést arról, hogy az ÉMÁSZ egy-két forintos érmegyűjtési akciójának befolyt ösz- szegéből kis oktatási intézményeket - köztük a mátraballait is - támogat a cég. Nemrégiben a társaság képviselői személyesen látogatták meg a kis faluban tanuló diákokat, és átadták nekik azt a négy korszerű számítógépet is, amelyeknek nagyon örültek a nebulók. A harmincegy gyermek azóta is rendszeresen használja az informatikai eszközöket. A térségben még az isten- mezejei iskolába is jutott a cég által adományozott gépekből. ■ Adomány. Mátraballai diákok az ajándékba kapott gépekkel A túzok bizony mifelénk alighanem a legnagyobb testű madár. Nagy magyar madár, amolyan hungarikum-féle. S meglehetős hús is van rajta. ínségben kész szerencse az ilyesmi. Azt is mondhatnám: főnyeremény. Az ország viszont úgy tűnik, egyelőre nem kér belőle, s inkább marad a soványka verébkoszton, de akkor se eszik túzokot. Már ez a megfontoltság abból is látszik, hogy bár sokan neveztek az új számlalottó nevű játékra, de még többen nem. S nem alaptalan a feltételezés, hogy sokan azért nem, mert nincs is nekik olyan, s a dolgok mai állása szerint a jövőben sem igen kérnek belőle. Mert megfontolt, racionális emberek és józan polgárok, akik amúgy se szeretik az ilyesféle kétes ■B1XÜIIE9Í Latrina lutri szerencsejátékokat. Még ha maga az állam riszálja is magát nekik érte. Vonzóbb a kézzelfogható kis falat, az azonnali 20-30 százalékos megtakarítás - számla nélkül. Mint a kétes és bizonytalan egymilliós nagy nyeremény kancsal ígérete. Különben ki látott még számlát adó mestert? Az oly megéne- kelnivaló, lehetetlen csoda mifelénk, mint a korrupciómentes közélet. Történelmileg így alakult ki. De nem pusztán a haladó hagyomány miatt van ez így. Azt mondjuk, ha valaki jövedelmet titkol el, adót és járulékot csal, akkor az egész közösséget, végső soron önmagát rövidíti meg. Igazság vagyon ebben. Mert ebből épül iskola, járda, ésatöbbi, és ebből fizetik a szociális és közjóléti szolgáltatásokat. Ez igaz persze normál esetben. Jól működő, példamutató, hatékony, takarékos és korrupció- mentes állam esetén. Csakhogy a miénk se közelről, se távolról nem ilyen. Ezért érzi hát úgy a honpolgárok zöme, jobb helyen van nála az a kis pénz, mert ő kerülő és költség nélkül, hasznosabban el tudja költeni, mintha az állam osztaná azt vissza neki különféle csatornákon és formában. Majd ha az állam nem lutriként működik, azon nyerhet mindenki. Ráadásul a túzok védett állat. Nem kellene fölkínálni. Ez rajtunk édeskeveset segít. ■ Kovács János M A i i i
