Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-24 / 46. szám

5 2009. FEBRUÁR 24., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP PETERVASARA E Z E TE Felragyoghatnak a tradicionális parádsasvári üvegcsodák A közelmúltban számoltunk be arról, hogy a nagy múltú parád­sasvári üveggyárban idén talán újraindulhat a termelés egy vál­lalkozásnak köszönhetően. Ezt követően jutott tudomásunkra, hogy a településen mások is azon dolgoznak, hogy a tradicio­nális üveggyártás fennmaradjon. ■ Az ötletet tettek követ­ték: sikerrel pályáztak a műhely bővítésére. A 2007-ben alakult Art Glass Párád Kft. ügyvezető igazgatója, Berényi Zsolt érdeklődésünkre elmondta: cégbeli tulajdonostár­sának édesapja, Rénes György és Házi Tibor nemzetközileg elis­mert üvegtervező iparművészek már a hetvenes évek derekán megálmodtak egy magántulajdo­nú üveggyártó manufaktúrát. Megépítettek egy hutaépületet egy olvasztó- és két hűtőkemencé­vel, azonban a termelés soha nem indult be. Alapvetően azért, mert az akkori politikai és gazdasági környezet ezt nem tette lehetővé. Hosszú évek teltek el, a két na­gyot álmodó művész meghalt, s leszármazottaik néhány eszten­dővel ezelőtt gondoltak arra, hogy meg kellene valósítani az elődök terveit. Az ötletet tettek követték: ta­valy sikerrel pályáztak a műhely bővítésére, a mai igényeknek megfelelő infrastruktúra kiépíté­sére. A Terület- és Régiófejleszté­si Célelőirányzat (TRFC) kereté­ből közel hat és fél millió forintot nyertek a feltételként megkívánt önerő mellé. Az első ütemben fel­újítják az infrastrukturális hátte­ret. Az államkincstárral a szerző­dést a napokban írták alá, így op­timális esetben már idén nyár vé­gén, ősszel elindulhat ó kísérleti, kis szériás gyártás. A tervek sze­rint eleinte néhány szakembert foglalkoztatnának, de a létszám egyre bővülhet Időközben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül benyújtottak egy újabb pályázatot is, amely­nek segítségével további fejleszté­seket valósítanának meg. Az egyedi tervezésű, kis szériás, hagyományos parádsasvári üveg­alkotásokra egyébként komoly nemzetközi kereslet is lenne. Tervezőt is találtak már a leen­dő termékekhez Horváth Már­ton neves iparművész, egyetemi tanár személyében. ■ vita Ombudsmani vizsgálatot kér maga ellen a polgármester jm Az erdőkövesdi kisiskolában az elsős, harmadikos gyermekek összevontan tanulnak. A szakértők szerint a körülmények nem segítik a kicsik integrálódását. Lakat kerül a kisiskolára? számok figyelembevételével. Az iskola nem biztosítja az oktatás­hoz történő egyenlő hozzáférés esélyeit a tanulók számára, és az ott lévő gyermekek státusát vizs­gálva, áttekintve a településről eljáró gyermekek létszámát, az intézmény fennmaradása esetén gettó-iskolává válhat, mely nem segíti az Integrációs Pedagógiai Rendszer fejlődését a kistérség­ben, és nem segíti az ott tanuló gyermekek társadalmi integrá­cióját sem.” Nos, ezen szakértői anyag is­meretében merült fel a kövesdi tagiskola bezárásának gondola­ta, amely a legutóbbi társult kép­viselő-testületi ülésen heves vitá­kat váltott ki. Néhány képviselő mesterségesen előkészített falu- rombolásról beszélt. Végh Ist­ván, a Tamási Áron Általános Is­kola igazgatója lapunknak is megerősítette, hogy a felkért füg­getlen szakértők rendkívül ala­pos munka után, elfogulatlanul, kizárólag szakmai alapon állítot­ták össze tanulmányukat, ami­hez semmi köze az erdőkövesdi polgármesternek. Véleménye szerint a kövesdihez hasonló kis­iskolák válaszút elé kerültek, s érdemes a szakmai véleménye­ket is meghallgatni, amikor dön­tenek a sorsukról. A péterkei is­kolában minden feltétel adott ah­hoz, hogy a falusi kisdiákok is olyan oktatásban részesüljenek, amely megilleti őket, és amely a kor kihívásainak is megfelel. Erdőkövesd polgármestere ombudsmani vizsgálatot kezdeményez maga ellen. Az ok: állítólag be akarja záratni a falu iskoláját. Barta Katalin jeszt. Erdőkövesden Földi Gyula polgármestert nem kevesebbel vádolták meg, mint hogy pucs- csot készített elő a falu kisisko­lájának bezárására. A községve­zető cáfol, és igaza alátámasztá­sára saját maga kezdeményezi egy ombudsmani vizsgálat le­folytatását a kérdés kapcsán. De lássuk a ténye­ket! A körzet központi iskolája, a Péter- vásárán működő Ta­mási Áron Általá­nos Iskola vezetése a fenntartó önkor­mányzattal egyetértve pályázott egy több tízmillió forintos fej­lesztésre. Ennek egyik feltétele volt egy részletes, minden mo­mentumra kiterjedő közoktatá­si, esélyegyenlőségi helyzet- elemzés és intézkedési terv mel­lékelése. Erre a feladatra dr. Kadlott Csaba körjegyző független szak­értőket kért fel, akik maradékta­lanul teljesítették is a feladatot. Tavaly decemberben a szakem­berek személyesen keresték fel a társult községekben működő valamennyi oktatási intéz­ményt, s a látottak-hallottak alapján egy többoldalas doku­mentumot állítottak össze a je­lenlegi helyzetről, illetve az esély- egyenlőség megte­remtéséhez szüksé­ges feladatokról. Az összegzés tizenkét pontban foglalja össze a térségben működő intézmé­nyek helyzetét, és megoldási javaslatokat vázol fel. Ezek között szerepelnek az erdőkövesdi kisiskolára vonatko­zó megállapítások is. Szó szerint a következők: „Az erdőkövesdi iskolai intézményegységben 1 -3 összevont osztályban, alacsony tanulói létszámmal történik az oktatás, ezért elengedhetetlen a tagintézmény továbbműködésé- nek megvizsgálása a tanulói lét­■ A szakértői anyag ismereté­ben merült fel a kövesdi tagisko­la bezárásának gondolata, amely nagy vi­tát kavart. Pétervására társult községeiben - Erdőkövesden, Váraszón, Ivádon, Kisfüzesen és Istenme­zején - az elmúlt években sorra szembesültek a szomorú tény­nyel: a gyermekek fogyatkozó létszáma miatt képtelenek fenn­tartani saját oktatási intézmé­nyeiket. Kisfüzesen, Ivádon és Váraszón már évekkel ezelőtt be­zárták az iskolát, Istenmezején tavaly hozta meg a képviselő-tes­tület a vitáktól sem mentes dön­tést: a felső tagozatos diákoknak Pétervásárára kell járniuk isko­lába. A megmaradt alsó tagoza­tos kisiskolák - Erdőkövesden és Istenmezején - ugyancsak a péterkei intézmény tagiskolája­ként működtek tovább. ló ideje megoszlanak a vé­lemények arról, hogy a XXI. szá­zadban mennyi­ben van létjogo­sultságuk az ősz szevont alsó ta­gozatos falusi kisiskoláknak, i A vita időnként politikai indu­latokat is ger A tagiskola fenntartása milliókba kerül A TÉNYÉKHEZ hOZ- zátartozik, hogy a tagiskola működte­tésére évente több millió forintot költ az önkor­mányzat. Ab­ban az esetben, ha továbbra is ra­gaszkodnak az intézmény fenntartásához, további milli­ókat kellene fordítani annak felújítására, az eszközök kor­szerűsítésére. Kérdés: találko­zik-e ez az elöregedő falu la­kosságának akaratával? IKLliElJúMi Fedémesiek baráti találkozója és bálja fedémes Az elmúlt hét vé­gén ismét megrendezték a fedémesiek találkozóját, amelyen az elszármazottak és a helybeliek ültek egy asztalhoz. A résztvevők megbeszélték az elmúlt év­ben történteket, és egyeztet­tek arról, hogy idén miként segíthetnék szülőfalujuk épülését, gyarapodását. Az est zenével, tánccal zárult. Új ravatalozó és urnafal épülhet idén párád Az önkormányzat idei fejlesztési tervei között szerepel a községközpont további szépítése, arculatá­nak alakítása, egy EU- konform játszótér építése, a vízelvezető rendszerek kor­szerűsítése, valamint a te­metői ravatalozó felújítása és e£y urnafal építése. Bizonytalan bevételek a válság hatása miatt sírok A községben a napok­ban fogadták el az önkor­mányzat idei költségvetését. A bevételek tervezésekor szá­moltak a helyi iparűzési adó­val is, melynek összegét 58 millió forintra becsülték. Ez a tétel azonban nagyon bi­zonytalan, mivel nem tudni, hogy a gazdasági recesszió milyen hatással lesz a falu­ban működő vállalkozásokra. Bál a lakásotthonos gyermekek javára erdőkövesd A művelődési házban február 28-án este hét órától jótékonysági bált szerveznek, melynek bevé­telét a lakásotthonokban nevelkedő gyermekekre fordítják. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ ________________EGER ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK __________GYÖNGYÖS S ZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katalin.barta@axelspringer.hu Hétvége a farsang jegyében mulatság Az ovisok hetekig próbáltak a fellépésre Pétervásárán a Szántó Vezeké- nyi István Művelődési Ház egyik legmozgalmasabb, legvidámabb rendezvénye az évről évre meg­rendezett farsangi mulatság. Az intézményben februárban egy­mást érik a zenés, táncos, jelme­zes rendezvények, amelyeken a helyi és környékbeli óvodások, kisiskolások is színpadra állnak és bemutatják tudományukat. A fellépéseket komoly készülő­dés előzi meg, hetekig próbálnak a nagy pillanatra. Az elmúlt hét végén is megtelt a ház a kicsikkel és az őket kísérő szülőkkel, hozzá­tartozókkal. A közönség minden produkciót hangos tapssal jutal­mazott, a szereplők és felkészítő­ik legnagyobb örömére. ■ Felvételünk az erdőkövesdi óvodások főpróbáján készült Hazánk egyik leglátogatottabb idegenforgalmi tájegységében, a Mátrában tevékenykedik a parádi fogyasztási szövetkezet, amely hét község kereskedelmi ellátásáról gondoskodik. Mun­kájukat az idén is új létesítmé­nyek egész sora jelzi. Ajándék­boltot és büfét nyitottak Parádsasváron, ABC-áruházat és bisztrót Parádfürdőn, a mátraderecskei strand közelé­ben, valamint Recsken, a Rézércmű bejáratánál. Átalakí­tották a siroki gázcseretelepet és újat létesítettek Parádsas­váron, Mátraderecskén, illetve Mátraballán. A közelmúltban az olajkályha-tulajdonosoknak Mátraderecskén tízezer köbmé­teres kutat nyitottak. Bővítették a Mátravidéki Fémművek terü­letén levő üzemi büfét is. Év vé­géig pedig Párád határában ser­téshizlaldát és mellé egy vágó­hidat építenek, ahol naponta tíz sertést vágnak és dolgoznak fel. A tőkehúst a leendő parádi hús­üzletben értékesítik majd. A fogyasztási szövetkezet 1980-ig további jelentős fejlesz­tések megvalósítására készül. Mint Dorner Ferenc főosztály- vezetőtől megtudtuk, az ország csúcsán, Kékestetőn, a Dózsa- síház közelében ötmilliós költ­séggel éttermet építenek. A me­gyei tanács támogatásával Ga­lyatetőn vendéglátó kombinátot létesítenek, ahol önkiszolgáló étterem, presszó és bár kap majd helyet. Terveik között sze­repel egy autós kemping létre­hozása is Parádfürdőn, továbbá autós- és hobbibolt Recsken, könyves és mezőgazdasági szakbolt Párádon. A recski bú­torboltot átalakítják, ahol a jö­vőben lakástextíliákat, gyer­mek- és kerti bútorokat is árul­nak majd. Sírokon, Párádon és Mátraballán ABC-sort létesíte­nek. A bányafejlesztéssel egy időben Recsken a körzet legna­gyobb fogyasztói közporitját ala­kítják ki. (1976. november 21.) i i i i A r i *

Next

/
Thumbnails
Contents