Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-17 / 40. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. FEBRUAR 17., KEDD MEGYEI KORKÉP Nem elegendő az adóátrendezés, a kiadásokat is csökkenteni kell Fülöp Gábor kifejtette: az áfaemelés amellett, hogy a fogyasztást nem növeli, elsősorban a mikrovállalkozásoknak okoz majd likviditási gondot, hiszen lényegében hiteleznek a nagy- kereskedőknek. A nyugdíjkorhatár emelésével egyetértenek a vállalkozások, Európában öregszik a társadalom, megyénkben pedig fokozottan jelentkezik ez a probléma. A nyugdíjrendszernek az öngondoskodást kellene szorgalmaznia. A rendkívüli mértékű rokkantosításra és a közszféra korengedményes nyugdíjazására azonban még mindig nincs megoldás. A HKIK főtitkára úgy véli, a költségvetés kiadási oldalát is nagymértékben csökkenteni szükséges. Az egyes kedvezmények megvonásáról megjegyezte, a költségvetési és a verseny- szféra munkavállalóinak nemcsak adózás, hanem különjuttatások terén is egyenrangúnak kellene lenniük. ■ Radikális adócsökkentés kell, amely a fekete- gazdaságban tevékenykedőket is fizetésre ösztönzi. A kiemelten támogatandó iparágakkal (jármű-, gyógyszer-, építőipar, biotechnológia, turizmus, mezőgazdasági, élelmezési társaságok) egyetért a kamara, ezeket kell versenyképessé tenni, persze a képzési struktúrát is ennek megfelelően kellene átalakítani. Az országnak az energiát minél nagyobb mértékben saját magának kellene előállítania, s támogatni szükséges az itthon elérhető alternatív források felhasználását. A meggyorsított uniós pénzek sem jelentek még meg. Pavlova Olga, a Detki Keksz Kft. ügyvezető igazgatója szerint jobban kellene támogatni a hazai tulajdonú élelmiszeripart, mert a végén már nem lesz kit. Úgy gondolja, radikális adócsökkentés kell, amely a feketegazdaságban tevékenykedőket is fizetésre ösztönzi. A közterhek még így is magasak lesznek, a környékbeli országok mind tudtak csökkenteni az adókon. Szerinte problémás az adótörvények évenkénü átszabása, amely nehezíti a cégek mindennapi munkáját, hiszen újra kell tanulni a jogszabályokat. ■ Új állati jogok a régi kínokkal állatvédelem A válság hatása is legelőbb a jószágok sanyarúbb sorsán mérhető le Az állatkínzás még napi gyakorlat, s az állatjóléti intézkedésekre is költeni kell a következő években. Kovács János Hol van az állatkínzás határa? Januárban emiatt indított büntető- eljárást a Hevesi Rendőrkapitányság egy tarnaörsi családi ház gazdái ellen. Az udvaron két csontsovány kutyát találtak a rendőrök. A tulajdonosok rövid láncra kötve a szabadban hagyták két ebüket, amelyek igen rossz állapotban voltak. Lefogytak, a környezetükben semmilyen jel - kitett ivóvíz, ételmaradék - nem utalt arra, hogy gondoskodna valaki a táplálásukról. Az ebeket elszállították, s állatmenhelyen leltek ideiglenes menedékre. Az utcában élők elmondása szerint a kertes ház másfél hónapja állhatott lakatlanul. A hatóság büntető feljelentést tett állatkínzás vétségének megalapozott gyanúja miatt. Ilyen bűntény okán megyénkben évente általában két tucat esetben indul rendőrségi eljárás. A hazai törvény szerint állatkínzás az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat. A libák és a kacsák tömése, kényszerhizlalása ügyében kibontakozott tavalyi vita folytatásaként ismét előtérbe kerültek az itthoni állattartás körülményei. Egy leleplező riportban a svéd televízióban számoltak be az állítólagos nagyüzemi magyar állatkínzásokról, a libák tollának az állatok durva sérülésével járó tépéséről. A bemutatott egyedi eset hitelessége kapcsán ugyan kétségek merültek fel, ám mindez alkalmat ad arra, hogy megnézzük: mi a helyzet az állatok védelmével, tartásuk körülményeivel szőkébb hazánkban. Heves megyében tulajdonképpen nincs nagyüzemi kényszerhizlalás, liba- és kacsatömés, és tolltépés sincs. Az állattartást szigorúan szabályozzák, s folyamatosan ellenőrzi a hatóság.- A haszonállat-tartóknak elemi érdekük, hogy vigyázzanak a jövedelmüket biztosító jószágokHeves megyében nem művelik nagyüzemi szinten a kacsák, libák tömését, vagyis kényszerhizlalását. Még tolltépési szokásokról sem tudnak a hatóságok. ra - erősítette meg dr. Busák Károly megyei igazgató főállatorvos, ugyanis e téren a területi állategészségügyi és élelmiszerláncbiztonsági igazgatóság feladata elsősorban az állatjóléti szabályok betartatása és ellenőrzése. A nagyobb számban nevelt haszonállatoknál különösen oda kell figyelni az előírásokra. Mátraballán folyik egyedül pecsenye tenyészlibák tojástermelése. Korábban Bodonyban és Nagytályán is volt háztáji szerződéses toll-leadás. Az érkező bejelentések közül évente általában két-három súlyosabb esetben kell intézkedniük a hatósági állatorvosoknak állatkínzás kapcsán. Az érintett jószágok között ló, kutya és juh is akadt már.- Hazánknak 2013-ig kell eleget tennie a szigorú uniós állatjóNem csak akkor beszélhetünk állatkínzásról, ha bántják, verik őket. léti előírásoknak - mondta el dr. Busák Károly. - A felmentési időhaladék arra szolgál, hogy a sokszor nagy kiadással járó korszerűsítéseket végre lehessen hajtani. Pontosan szabályozzák a tartás körülményeit, a ketrecméreteket, s az egységnyi területre jutó állatlétszámot a szarvasmarháktól a sertésen át a mélyalmos vagy ketreces tyúkokig. Ezek kialakítása nem kis pénz, Hevesben is százmilliós nagyságrendű költséggel járnak majd a változtatások. A megyében az elmúlt években nem szabtak ki komoly állatjóléti, állatvédelmi büntetést. Ennek még nincs múltja és gyakorlata. Pedig az állatok védelme az emberek, a fogyasztók érdekét is szolgálja, hogy a minél természetesebb körülmények között nevelt, a yf; ) w hormonok és a szoros összezártság miatt a betegségek megelőzéseként is alkalmazott gyógysze- rezés helyett jobb minőségű nyersanyagot állítsanak elő a haszonállat-tartók, a kedvtelésből tartott kisállatok ne fertőzzék meg a gazdáikat és környezetüket. A haszonállatok, a kedvtelésből birtokolt jószágok tartási körülményeit a helyhatóságok is szabályozzák helyi rendeleteik- ben. Azt, hogy az adott övezetben, lakókörzetben milyen állatból mennyi tartható, milyen feltételek mellett Egerben is volt már gond abból, hogy a lakószomszédságot zavarta a mellettük folyó házi haszonállat-tartás, a hizlalás bűze. A kedvtelésből tartott jószágoknál a sok ösz- szezárt eb, a túlszaporodott *1 macskaállomány jelenthet gondot, de érkezett már panasz szomszédban tartott hüllőkre is, ame- lyek kiszabadulásá- , tói tartottak.- A közhiedelemmel ellentétben | <; nemcsak akkor . f j beszélhetünk ál- : latkínzásról, ha . s • -e 7 i verik az állatokat, hanem akkor is, ha nem biztosítják nekik a megfelelő tartási körülményeket. Itt az ellátástól és / JÉ_ az etetéstől a mozgástéren át a stresszmentes környezetig terjed a skála. Még nem mindig tudunk kellően bánni a mellettünk élő társainkkal, az állatokkal - hangsúlyozza Botka Tímea, az egri Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnöke. - Ráadásul az állatok sínylik meg leghamarabb a válságok hatásait is, már nőtt a kivert, kóbor ebek és macskát száma. Bár a közelmúltban Kálban nagyobb területet kaptak állatmenhely kialakítására - a kiépítéshez szükséges pénz nincs még meg -, emellett nagyon hiányzik Egerben egy menhely, átmeneti állatbefogadó telep is a végleges gazdik megtalálásáig. S nagy szükség lenne az elavult egri állattartási rendelet módosítására is, amely nincs összhangban a . hatályos törvénnyel. Az egri állatvédő egyesület több céllal, főként a kóbor macskák és kutyák megmentésére alakult. Ám sokszor kellett foglalkozniuk lovakkal, juhokkal is. Sokan keresik meg őket talált, beteg, kóbor állatok érdekében: kitett kiscicák az erdőben, az út mellett gazdáját váró kutya, elgázolt négylábúak esetében. A megyeszékhelyen kívül mentettek állatot egyebek közt Andornak- tályán, Vécsen, Szihalmon, Felső- tárkányban, Pétervásárán és Egerszalókon is. Újra a Debrői Hárslevelűt ünnepelték borfesztivál Két nagy aranyérem született az aldebrői versenyen Immáron több mint egy évtizede hagyomány Aldebrőn, hogy megrendezik az egri hegyközség egyik híres, védett eredetű bora, a Debrői Hárslevelű ünnepét. A múlt hét végén tartott eseményen Farkas László Márton polgármester elmondása szerint minden eddiginél többen, mintegy százötvenen vettek részt. A program a helyi kistermelők borversenyével kezdődött szombaton délelőtt, majd kora délután a Szőlőhegyre, a Szent Donát-szoborhoz vonultak fohászkodni a jelenlévők. Itt dr. Korózs László esperest hallgathatták meg. Ezután uzsonna kezdődött a „Biztos házban”, ahol gyümölcs-és borpárlatokat, A megmérettetésen a helynek megfelelően természetesen a fehérborok domináltak. A résztvevők emellett fohászkodtak is a Szent Donát-szobornál, s természetesen borokat kóstolhatott a közönség egyebek mellett kenyérlángos, fojtott és sütemények „társaságában". Délután fél öttől a két világháború közötti fővárosi vendéglátásról, az akkori gasztronómiáról és a borkülönlegességekről tartott előadást dr. Csapó Katalin muzeológus, valamint Popróczy Attila, az Aranykard Sárkányos Lovagok lovagfője. Ezt követően a Tarnavölgye Általános Iskola negyedik osztályosai adtak műsort „Télűző busók” címmel. Este bál zárta a napot. A borversenyen Sipos Kálmán (Hárslevelű, 2008) és Hoór Balázs (Zenit, 2006) nyert nagy aranyérmet. ■ A hatvani roma vezetők elítélik a bűnözőket Ugyanolyan magyar állampolgárok vagyunk, mint a többi magyar ember - jelentette ki Vidák László, a Hatvani Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagja. Mint a Hírlapnak mondta, most éppen nincs állása, pedig négy gyereknek kell enni adnia. Mindig a két keze munkájával tartotta el őket; a szülei is világéletükben dolgoztak.- Senki ne beszéljen cigánybűnözésről, hanem inkább adjon nekünk munkát! - hangsúlyozta kívánságát. Önkormányzatuk februári ülésén az országos visszhangot keltett hevesi, miskolci és veszprémi bűnügyek is terítékre kerültek. Ezekkel kapcsolatban az elnökük, Nagy István fogalmazta meg a nyilatkozatukat: a Hatvani Cigány Kisebbségi Önkormányzat elhatárolódik az efféle bűnöző cigányoktól. A legtöbb cigányember becsületesen és a munkájából él, a családját tisztességesen neveli. Kérik, ezért a média inkább általánosságban beszéljen a bűnözőkről, ahelyett, hogy az elkövetők származását firtatná. Sajnáljuk, hogy ez a rendszer szegénységet hozott ránk, s a nyomorgó embereket beleviszi a bűnözésbe - tette hozzá. Mindketten úgy vélték, különbséget kell tenni a megélhetési bűnözés és a kíméletlen maffiabűnözés között, s mindenféle bűnözés elítélendő. ■ í 1 I í } Állatkínzásért letöltendő szabadságvesztés A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV mÓ- SZdtOt és - JjiJjl dosításával már bűncselek- vadászatot. Állatvia- ;v É ménynek minősül az állatkín- dalok szervezése fe zás. A törvény tiltja a gerinces három évig terjedő ?! j I állatok esetében az állatviadal börtönbüntetéssel ’“*// tartását, szervezését, e céllal sújtható, az állatállatok tenyésztését, forgalma- kínzás két évig ter- zását, kínzásukat, az orvhalá- jedő szabadságvesztéssel.
