Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-13 / 37. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 13., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP Emelkedett a belvíz szintje, kinyitották a zsilipeket Az elmúlt napok bőséges esőzé­se miatt ismét emelkedett a dél­hevesi térségben a belvíz.- Érezhetően nőtt a csatornák medertelítettsége - jelezte Fejes Lőrinc, a Köti-kövízig szakasz­mérnöke hiszen az elmúlt na­pokban mintegy 20 milliméter eső hullott. Ráadásul a múlt hé­ten a Tisza vízszintje is enyhén megemelkedett, így a zsilipeket zárni kellett. A napokban azon­ban a kedvező vízügyi körülmé­nyek miatt meg tudtuk nyitni a zsilipeket, így a Hanyi- és a Sajfoki-csatornában összegyűlt csapadék természetes úton tu­dott megindulni a folyó felé. Minden óra ajándék, amelyet nyitott zsilipek mellett töltünk, hiszen így a gravitáció vezeti el a vizet. Az időjárási körülmé­nyek függvényében azonban ar­ra is van esély, hogy a hét máso­dik felében ismét zárni kell a zsi­lipeket, s akkor a víz természe­tes lefolyása újra megszűnik. ■ Honvédségi „nagytakarítás” Tarnaszentmárián A volt tarnaszentmáriai katonai üzemanyagbázist kivonják a honvédségi használatból, civil célokra szánják, de előzőleg ren­dezni kívánják a környezetét - jelentette be tegnap Egerben Szekeres Imre honvédelmi mi­niszter. Szavai szerint Sós Ta­más honatya közbenjárására megvizsgálták a lehetőségeket, majd egy uniós pályázat segít­ségével sikerült mintegy 725 millió forint forrást megszerez­nie a tárcának. Ezt tervezésre, engedélyeztetésre, majd - nyílt közbeszerzés után - a talaj és a talajvíz benzintől, kerozintól, gázolajtól történő megtisztításá­ra fordítják. A komoly munka várhatóan öt évet vesz igénybe, utána - ez az EU-s támogatás egyik feltétele volt - a terület to­vábbi öt évig nem idegeníthető el, állami tulajdon marad, de kö­zösségi célokra hasznosítják. Eger nem élt a lehetőséggel, hogy a megyeszékhely lakta­nyáját a becsült értéken, zárt el­járásban megvegye, így azt rövi­desen nyilvános tenderen érté­kesítik - mondta a miniszter. ■ Nyughely, azonban nem örökre temetők rendje Nem minden kegyeleti helyen kell újraváltani a sírokat Mostanra a legtöbb tele­pülés önkormányzata rendelkezik a temetők rendjére vonatkozó sza­bályzattal. Úgy tűnik, az­zal, hogy az egyházak a temető-fenntartást átad­ták a településeknek, vég­re rend lesz. Szuromi Rita A kisebb községekben az utóbbi .néhány esztendőben kezdték szabályozni a temetők, temetke­zések rendjét. Mára a legtöbb te­lepülésen a lakosok ismerik joga­ikat és kötelezettségeiket, habár még mindig előfordul olyan eset, amikor a hozzátartozók elfelejtik megváltani a sírhelyeket, s csak az évenkénti temetőlátogatáskor észlelik: eltűnt a nyughely. Tenken a képviselő-testület két éve alkotta meg helyi rendeletét.- Nagyon kaotikus viszonyok között vettük át a temetőt - fogal­mazott Török Margit polgármes­ter -, s nem kevés munkánkba telt, hogy a mostani állapotokig eljussunk. A temetői nyilvántar­tás is hiányos volt, ráadásul az ÁNTSZ előírta a kerítés elkészí­tését is. Minderre persze sem pénzünk nem volt, sem embe­rünk, holott hatalmas adminiszt­rációt igényelt a munka. Két év­vel ezelőtt alkottunk egy rende­letet, amely évente ezer forint te­metői hozzájárulást állapít meg azoknak, akik sírhelyet gondoz­nak itt. Ez egyfajta szolgáltatási díj, hiszen főként ünnepek ide­jén rengeteg szemét keletkezik, melyet el kell szállítani, s bizony van vízhasználati költség is. Ne­hezen szokták meg az emberek, hogy a temető fenntartása és gondozása is egyfajta szolgálta­tás, amely valakinek - nevezete­sen itt az önkormányzatnak - pénzbe kerül. Bár az összeg nem adó módjára funkcionál, mégis azt tapasztaljuk, hogy amikor az emberek befizetik a helyi adó­kat, akkor a többség lerója az éves egyszeri hozzájárulást is. Tenken a „legjobb helynek” a kőkereszt és környéke számít. Itt 15 ezer forintért váltható meg egy sírhely 25 évre. A legtávolabbi he­lyen pedig háromezer forintért. - Mintegy 40-50 éves elmaradást kellett ledolgoznunk - tette hoz­zá a polgármester -, hiszen a hi­ányos nyilvántartásokat pótolni A kisebb községekben az utóbbi néhány esztendőben kezdték szabályozni a temetők, temetkezések rendjét kell. Nálunk szerencsére még van elég hely, így nem jellemző, hogy mások sírhelyére temetkez­zenek az emberek. Kiskörén szintén mintegy két éve kezdtek komolyan foglalkozni a teme­tők rendjének sza­bályozásával. Itt kü­lön temetőgondnok foglalkozik a sírok tulajdonviszonyaival, a nyilván­tartást kézzel vezetik.- Minden olyan sírhelyet táb­lával jelöltünk meg - mondta Oláh Jánosné jegyző -, amely­nek a megváltása lejárt. A leg­több hozzátartozó jelezte is újra- váltási szándékát. Várhatóan az Nehezen szok­ták meg az em­berek, hogy a temető fenntar­tása és gondo­zása is egyfajta szolgáltatás. idén nagyobb temetőrendezésre is sor kerül, s akkor mintegy két­éves türelmi idő után a teljesen elhanyagolt sírokat felszámoljuk. Itt már volt arra is példa, hogy újra meg nem váltott sír­helyre temetkeztek. A helyi rendeletben mindenre kiterjedő a szabályozás, még arra is, amire egyelőre nincs igény. Új temetés esetén az egy­személyes sírokért 1700, a két­személyesekért 2800 forintot kell fizetni. Ha valaki előre vált­ja meg a nyughelyét, akkor az 2900, illetve 5800 forintba ke­rül. Újraváltásnál ez az összeg hat-, illetve kilencezer forint; at­tól függően, hogy egy- vagy két­személyes sírról van-e szó. Kis­körén még nincs urnafal, ám a rendelet már erre is kitér: tíz év­re 3200 forint, ha lenne rá igény. De nincs. Az emberek ragasz­kodnak a hagyományos temetés­hez. Ellenben új tendencia, hogy néha három- vagy négyszemé­lyes sírt vásárolnak, ez utóbbi 8700, illetve 11 ezer 600 forint. Átányban mindkét temető a református egyház tulajdona. Itt sem sírváltási díjat, sem szolgál­tatásit nem kell fizetni. - Napra­kész a nyilvántartásunk - jelen­tette ki Ferenczíy Zoltán refor­mátus nagytiszteletű úr. - Mivel helyünk bőven van, ezért 25 év Hiányos nyilvántartás A LEGTÖBB ÖNKORMÁNYZAT hiányos nyilvántartással vette át az egyházaktól a temető­ket Az adatok felvezetése gyakran sokéves munka. Gondot okozhat a történelmi, helytörténeti jelentőségű sírok megőrzése is. Rendszerint az a helyi közösségen múlik, ho­gyan viszonyul a meg nem váltott, de történeti értékkel bíró sírokhoz. Tenken például külön parcella őrzi a régi ne­mesi családi nyughelyeket. után sem kell újraváltani a sírt, sőt temetéskor sem kell ezért fi­zetni. A gondozatlan, elhagyott sírokat mi kezeljük, takarítjuk mindaddig, amíg a természet vissza nem veszi ezeket a na­gyon régi parcellákat. Tiszanánán négy temető is ta­lálható. A római katolikus, a re­formátus, a zsidó és az úgyneve­zett kissori. A temetők fenntartá­sa, a nyilvántartás vezetése az önkormányzat cégének, az EnterNánának a feladta.- Hét éve vettük át a temetőket - tudtuk meg Barcsik Ferenc ügyvezetőtől -, az egyházak ugyanis nem voltak képesek fenntartani azokat. Rendkívül hi­ányosan kaptuk meg az adatokat, de mostanra mintegy 99 száza­lékban ismerjük a hozzátartozó­kat. Nálunk az a szokás, hogy a lakosok tudják, kié a sír, vagy ér­tesítik egymást. Mindig van meg- váltatlan sírhelyünk, melyet há­rom hónapig kell hirdetni. Ha nem jelentkezik hozzátartozó, ak­kor újraváltható és rátemethető. Itt egy egyszemélyes sírhely hat-, a kétszemélyes tizenkettő ezer forint hifszonöt évre. Van urnafal is, igaz, kevesen válasz­tották eddig, a lakosok itt is a ha­gyományos temetkezés hívei. A legtöbb elhagyott síremlék a ró­mai katolikus temetőben talál­ható. Az éves temetőfenntartás során a környezetét kaszálják, de a sírok gondozása a hozzátar­tozó feladata. Ha nincs, aki fog­lalkozzon vele, a természet visz- szafoglalja, így a karbantartás­kor a munkásoknak már csak a tereprendezés marad. - Jelenleg is közel 200 sír van, amit mi gon­dozunk, ezek egy részét már aligha fogják újraváltani - tette hozzá Barcsik János. Eger Vidék Kincsei: tizennégy nyertes pályázó A január 12-i határidőig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 38 támoga­tási kérelem, mintegy egymilli- árd forintnyi igény érkezett be az Eger Vidék Kincsei Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.- hez, amelyet 14 település önkor­mányzata, vállalkozói és civil szervezetei hoztak létre - mond­ta csütörtöki sajtótájékoztatóján Nagy István, a kft. ügyvezető igazgatója. A legnépszerűbbnek a turisz­tikai tevékenység ösztönzését célzó pályázat bizonyult, erre 19- en jelentkeztek, de a másik há­rom jogcímre, a vidéki örökség megóvására, a falufejlesztésre, illetve a mikrovállalkozások fej­lesztésére is többen jelentkez­tek. A kft. döntéshozó testületé végül 14 pályázatot javasolt nyertesnek, ezek révén 200 mil­lió forint értékű beruházás való- sulhatmeg 125 millió forint visz- sza nem térítendő támogatás se­gítségével. Nagy István szavai szerint ki­emelt célnak tekintették a mun­kahelyteremtést, s a nyertesnek javasolt projektek megvalósítá­sa esetén 25 új munkahely jöhet létre a megyeszékhely körzeté­ben. (Maga a város egyébként nem tagja a kft.-nek.) A végső döntésre jogosult Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal várhatóan júliusban bírálja el a támogatási kérelmeket. ■ Éljünk a sokszínűség jegyében program Multikulturális napot rendeztek a keris diákok A Keris Diákok Egyesülete mul­tikulturális napot rendezett „Él­jünk a sokszínűség jegyében!” címmel tegnap az Egri Kereske­delmi, Mezőgazdasági, Vendég­látóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban. Az érdeklődők megtekinthették a „Romák Ma­gyarországon” című kiállítást, majd beszélgethettek Daróczi Ágnessel, a Művelődési Intézet munkatársával és dr. Bársony János kisebbségkutatóval. A „Miénk a tér” elnevezésű programblokkban a magyar és roma népzenéből, táncokból, mesékből és versekből adtak íze­lítőt az iskola diákjai. Este iro­dalmi kávéház fogadta a jelenle­gi és az öregdiákokat. ■ A magyar és roma népzenéből, táncokból is ízelítőt adtak az iskola jai, így a képünkön látható Testvérek elnevezésű alkalmi társulat is diák­Háromezer egrire számít az SZDSZ Elindította Európa parlamenti választási kampányát az SZDSZ. - A párt a liberális értékrendet, a szabad és szolidáris Magyaror­szágért tenni akarást képviseli - hangsúlyozta egri sajtótájékoz­tatóján Gulyás József ügyvivő. - Elsőként azt a kérdést tesszük föl, van-e ma Magyarországon kétszázezer-egy szabad demok­rata szavazó. Ennyi vokssal szá­mításaink szerint már egy kép­viselőt be lehet juttatni a brüsz- szeli testületbe. Ehhez kapcsolódóan elhang­zott, szeretnék, ha Egerben is leg­alább háromezer-egy szavazatot kapna majd listájuk, amelynek vezetője a jelenleg is EP- képviselő Szent-Iványi István. ■ T i

Next

/
Thumbnails
Contents