Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-12 / 36. szám
6 GAZDASAG 2009. FEBRUAR 12., CSÜTÖRTÖK A BUX index 2009. február 11-én 12 000 11900 11800 11600 11500 11400 ii xnn Nyitóérték: Záréérték: 11702 11737 Előző napi záróérték: 11928 15.30, 1 aNewíork-i ? ..... tő zsde nyitása i pont/ 09.00 11.00 13.00 /óra 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009. 02. 11. Danubius 4425 t 2,90 Áll. Nyomda 685 + 2,23 MTelekom 582 +2,10 1210 FHB 635 + 0,95 23 OTP 2 480 + 0,40 16247 VESZTESEK WsoauR? jájteáftt WlioR Richter 26800 -3,94 1691 Mol 9400 -3,58 2 597 Egis 12 200-2,16 327 TVK Rába 2 365 690-1,86-0,57 A BUX index ai elmúlt napokban 02.03 02.04 02.0502.0602.09 02.10 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. február 11-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f t üü 294,39 227,60 196,98 +4,05 Ft +2,50 Ft +3,96 Ft Forintbetéti* {%, 02.11.) kamatok —m 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredlt Bank 8,20 8,30 Mo.-i Volksbank 4,25 2,55 * Alaptermékek, 1 millió forintra ** 3 hó helyett 6 hó Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.11.) Vételi Eladási Allianz Bank 286.16 300,84 Budapest Bank 284,65 302,26 CIB Bank 281,83 305,31 Citibank 281,07 304,49 Erste Bank 285,23 301,67 K&H Bank 280,32 296,48 MKB Bank 284,21 298,79 OTP Bank 286,65 301,35 Raiffeisen Bank 290,14 303,20 Mo.-i Volksbank 284,36 301,94 Dollár-valutaárfolyamok (forint/dollár, 02.11.) véteti Cktuabl Allianz Bank 221.56 232.92 Budapest Bank 220,35 233,97 CIB Bank 217,88 236,04 Citibank 217,26 235,36 Erste Bank 219,64 234,16 K&H Bank 217,04 229,54 MKB Bank 219,68 230,94 OTP Bank 221,57 232,93 Raiffeisen Bank 225,34 235,48 Mo.-I Volksbank 220,14 233,76 Az idén még jelentősebb tarifaemelésre kell felkészülniük az ügyfeleknek, jövőre azonban már sokkal mérsékeltebb lehet a drágulás Drágul a lakásbiztosítás tarifaemelés Tíz százalék feletti mértékben nőhetnek az árak Az ez évre várt 3-4 százalékos inflációval összehasonlítva nagymértékben, akár több mint 10 százalékkal is nőhetnek a lakásbiztosítási díjak. Az ok prózai: a biztosítók egyelőre a 2007-es inflációs értéket veszik figyelembe a tarifaemelésnél. Europress Akár tíz százalék feletti tarifa- emelkedést is tapasztalhatnak azok, akik az esztendő első hónapjaiban kapják meg az új biztosítási évre vonatkozó lakásbiztosítási indexlevelüket. Az ok prózai: a biztosítók még csak a 2007-es inflációt építik be a tarifáikba, és hát abban az évben 8 százalék körül alakult a pénzromlás üteme. Ehhez jön a lakossági ingóságvagyon becsült növekedéséből származó korrekció, amely 10 százalék fölé lökheti a díj emelkedésének ütemét. Évről évre felülvizsgálják A biztosítók a szolgáltatásuk reálértékének megőrzése érdekében (vagyis azért, hogy a biztosítás valóban fedezze a biztosított vagyontárgyak értékét) minden évben felülvizsgálják, valamint indexálják a szerződéseket, azaz a lakás- és a fogyasztói árak függvényében, valamint a lakásban található ingóságok szaporodását megbecsülve megemelik a díjakat (ez az úgynevezett értékkövetés). Az index mértékét minden biztosító évente egyszer állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján (ennek ideje társaságonként eltérő). Az indexszám alapja az indexálást megelőző naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindex, de ettől a biztosítók általában 5 százalékponttal eltérhetnek. Mindezek együttesen adják az évről évre emelkedő, esetenként stagnáló vagy éppen csökkenő biztosítási díjakat. Nem kötelező elfogadni Az új tarifát az ügyfélnek ugyanakkor nem kötelező elfogadnia (a többség ezzel a jogával nincs tisztában), a biztosító által meghatározott díjtól felfelé és lefelé is eltérhet - hívja fel a figyelmet Szurgyi Nándor, az Aegon Magyarország lakásbiztosítási üzletágának a vezetője. A szerződések azonban minden esetben felhívják a figyelmet arra, hogy az éves indexálás a szerződéskötéskor meglévő vagyontárgyakra és azok pótlási értékére vonatkozik, azaz érdemes figyelembe venni, hogy az azóta eltelt időszakban nőtt-e a lakásban található ingóságok értéke. A gyakorlatban persze Az év végére újra gyorsulhat az infláció jelentősen csökkent januárban a pénzromlás üteme - állítják az elemzők. A Portfo lio.hu pénzügyi portál hazai és külföldi szakértőket kérdezett meg várakozásaikról; a becslések átlaga 3,1 százalék lett januárra - szerintük ennyivel nőttek az árak egy esztendő alatt Decemberben még 3,5-es volt az inflációs ütem. Az év második felében a szakértők szerint ugyanakkor a pénzromlás ütemének növekedése várható; az esztendő végére várakozásaik szerint az infláció elérheti a 4 százalékot Nagy ugyanakkor a bizonytalanság az előrejelzésekben, nehéz megbecsülni a gazdasági visz- szaesés, illetve a forintgyengülés árakra gyakorolt hatását nem jellemző, hogy az ügyfelek jelentős mértékben eltérnének a biztosító által kalkulált következő éves díjtól, a tarifák ugyanis az e területen szintén igen éles verseny hatására nemzetközi viszonylatban is jelentősen lecsökkentek az utóbbi években - teszi hozzá a biztosítási szakember, hangsúlyozva, hogy egy átlagos budapesti lakás biztosítási díja éves szinten ma már legfeljebb 10-15 ezer forint. Lassulhat a drágulás ötéül11,1 A várakozások szerint jövőre és utána ugyanakkor jelentősen mérséklődik a tarifaemelkedés üteme, éppen az infláció, pontosabban annak kedvező irányú változása (ütemének csökkenése) miatt. A pénzromlás üteme tavaly ugyanis már „csak” 6,1 százalék volt, az idén pedig a várakozások szerint 3-4 körül lesz, és ez a biztosítók értékkövetési gyakorlatában is meg fog jelenni. Mérséklőleg hathat a díjnövekedések ütemére a válság is - teszi hozzá Szurgyi Nándor. Az ok kézenfekvő: mivel a lakosság fogyasztása a krízis miatt csökken, ezért az ingóságvagyon növekedési ütemére tett becslésekben is a korábbinál kisebb, akár negatív számok fognak szerepelni. Visszafogják a terjeszkedést a bankok a válság miatt A krízis miatt több hazai bank is leállította, vagy legalábbis jelentősen visszafogta a terjeszkedését, hálózatép ítését Magyarországon. Aki mégi s nyit új fiókokat, az főképpen Budapesten teszi ezt. A Citibank azon hitelintézetek közé tartozik, amelyek nem változtatnak a te rveiken. „Folytatjuk a tavaly megkezdett stratégiát” - mondta Shir ish Apte, a Citibank kelet- és közép-európai régiós vezérigazgatója, aki felavatta a hitel- intézet új, gödöllői fiókját. ■ A bankok mindenütt visszafo gták a terveiket A UniCredit ezzel szemben már bejelentette, hogy módosít eddigi tervein: korábban a banknál a hálóza ti egységek két éven belüli megduplázását tervezték. A Budapest Bank és az Erste nem tervezett dinamikus terjeszkedést a válság előtt erre az évre. Úgy tűnik, a CIB is csak a krízis előtt megkezdett beruházásait fejez i be az idén. A Raiffeis en 25 fiókot nyitott tavaly, újakró l egyelőre nincs hír - derül ki továbbá a Napi Gazdaság által készíte tt banki körképből. Jelenleg az M KB-nál is hallgatnak a tíz fiók előirányzott megnyitásáról, és a Vol ksbank sem ismertette még, hog y 63 kirendeltsége miként gyaraj Kxlik a korábbi tervek szerinti száztagú hálózattá. Korábban a K&H-nál is azt hangsúlyozták, hogy 2007-09 között közéd megduplázzák fiókjaik számáit. Ám a Napi Gazdaság szerint a hitelintézetnél megfelezték az idei nyitási terveket. A K&H és a Citibank egyébként elsősorban Budapesten nyit új fiókokat. Az OTP viszont inkább hálózatának optimalizálását tervezi az idén, ez akár bezárásokat is jelenthet. ■ G. M. Elbocsátások a nemzeti banknál minden HiTTEDiK dolgozóját elbocsátja a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybanknál közölték: a 91 fős létszámcsökkentés független a gazdasági válságtól, az egy 2008 elején indított hatékonyságjavító program eredménye. Ezzel a programmal az MNB évi 1,7 milliárdot takarít meg; az elbocsátások egyszeri költsége 111 millió forint. Államosításba fordulhat a kormányzati segítség? válság Lapértesülések szerint tulajdonrészt is kérhet az állam a cégektől a hitelgaranciáért Sajtóértesülések szerint jelenleg is harminc-negyven, zömében nagy foglalkoztató vállalattal tárgyal a kormány arról, hogy mekkora pénzügyi segítségre lenne szüksége az államtól a válság hatásainak enyhítésére. A jellemzően egy-egy adott térség meghatározó foglalkoztatójának számító cégekkel Tukacs István „válságbiztos” egyeztet arról, hogy milyen módokon lehetne elkerülni a tömeges elbocsátásokat. Az érintett vállalatok között megtalálható többek között a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., amellyel a sajtóinformációk szerint már létre is jött a megállapodás, hasonlóan a vásárosnamé- nyi Berwin Ruhagyár Zrt.-hez, Gigacsomag az állások megmentésére több mint 1800 milliárd forintos beruházásélénkítő csomagot jelentett be tegnap a kormány, ettől körülbelül tízezer munkahely megmentését várják. Az intézkedés keretében elsősorban az építőipar számára biztosítanak folyamatos megrendeléseket a következő másfél évben. A csomag segítségével többek között 267 iskola, 24 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 kilométer vasúti és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg. A MOST BEJELENTETT, 1800 milliárd forintos csomag kiegészíti a kormány által tavaly novemberben útjára indított 1400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélénkítő intézkedéssorozatot, amelynek megvalósításával mára több mint 560 milliárd forint vált elérhetővé a hazai vállalkozások számára. Ezekkel az eszközökkel Magyarország képes lehet a világgazdasági válság negatív hatásait részben csökkenteni - áll a gazdasági tárca közleményében. amelyet több százmilliós csomaggal segítenek meg. A közeljövőben fejeződhetnek be a tárgyalások az Audi egyik bajba jutott beszállítójával, a Csaba Metál Zrt.- vel is. A többiekkel jelenleg is zajlanak a tárgyalások. A segítség azonban nincs ingyen. A péti Nitrogénműveknek például a kabinet úgy szavazta meg az újrainduláshoz szükséges 10 milliárd forintos hitelt, hogy cserébe a cég vállalta: amennyiben nem tudja visszafizetni a kölcsönt, akkor a vállalatban egy forintért tulajdonrészt szerez az állam. A sajtóban megjelent hírek szerint a tárgyalásokon részt vevő harminc-negyven vállalat szintén számíthat hasonló ajánlatra, azaz a segítség fejében lehet, hogy az állam tulajdonrészt kérne a cégben, mint azt a pétii gyárnál tette. Bajnai Gordon gazdasági és nemzeti fejlesztési miniszter lapunk kérdésére ugyanakkor nem tárni asztotta alá azokat a saj- tóértesü léseket, miszerint olyan tőketámogatást terveznének nyújtani vállalatoknak, amely állami tulajdonszerzést tenne lehetővé. Mint a miniszter kifejtette: számos céggel tárgyalnak az EU keretein belül adható állami segítségről, azonban a kockázatitőke-alapok kivételével nem áll szándékában az államnak magáncégekben részesedést szerezni. ,»G. M. * f A
