Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-12 / 36. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP A parlamenti bizottság szerint nyugvóponton a kórház ügye Emberek vagyunk, szóból értünk feszültség A vajda szerint ez a gyilkosság a cigányok zömét is felháborította Az egri kórház ügyében állt a Par­lament egészségügyi bizottsága elé dr. Falus Ferenc, az ÁNTSZ országos tiszti főorvosa. Az ülést követően a bizottság elnöke, dr. Kökény Mihály kérdésünkre el­mondta: csaknem egy hete már írásban is megkapták a részletes tájékoztatást a témában. Megállapították: a kórházat működtető Hosplnvest Zrt. a de­cemberi ellenőrzéskor tapasztalt, emiatt egyes osztályok felfüg­gesztését előidéző hiányosságo­kat pótolta. Immár rendelkezé­sükre áll a szükséges szakember- gárda. A tiszti főorvos arról is szólt, hogy márciustól a kardioló­giai osztály is teljeskörűen mű­ködhet Egerben. Dr. Kökény Mihály szerint egyetlen ellenzéki képviselő tett fel kérdéseket, de azokra meg­nyugtató választ kapott. A bizott­ság tagjai úgy értékelték, hogy a Hosplnvest Zrt. teljesítette mind­azt, ami a zavartalan működte­téshez kell, a kórház ügye nyug­vópontra jutott, a témát a maguk részéről lezártnak tekintik. ■ Csak a tisztelet és megbecsülés szavaival Az egri Gárdonyi Géza Színház­ban, a Hírlap-színház legutóbbi, a füzesabonyi uszodavitáról szüle­tett előadásában és így az arról megjelent írásban is szerepelt egy Holczreiter Sándor súlyeme­lő nevéhez hasonló nevű szefép- lő. Csizmadia Tibor színházigaz­gató elmondta: aktuális témát föl­dolgozó színpadi műben elkép­zelhető ugyan, hogy nem eredeti fényében jelenik meg néhány szereplő, de a színházi alkotók - és lapunk munkatársai is - csak a legnagyobb megbecsüléssel adóznak a világhírű füzesabonyi sportoló emlékének. Holczreiter Sándor a magyar válogatottban 1967-től szerepelt. A müncheni olimpián bronzér­met szerzett. Pályafutása alatt nyolc világbajnoki és nyolc Euró- pa-bajnoki érmet nyert, 1971-ben az év súlyemelőjévé választották. Amennyiben bárkit megbán­tott volna a jó szándékú előadás, illetve az arról íródott tudósítás, attól elnézést kérünk! ■ Szükség lenne Roma Gár­dára a Magyar Gárda „el­lentéteként” - vetik fel időről időre roma körök­ben, azonban egyelőre csak egy valódi, ám ham vába holt kezdeményezés­ről tudni Győrben. Faragó Zoltán A legjobb baj nélkül szót érteni. Romák csoportja a Magyar Gárdával szemben tavaly, Pétervásárán. Képünk illusztráció. Annak jártunk utána, hogy He­ves megye cigány prominensei látnak-e esélyt a szervezet létre­hozására, s hogy mit szól mind­ehhez a Magyar Gárda. Leg­utóbb a Dunántúlon merült fel ötletként, hogy valamiféle szer­vezett roma „önvédelmi mozgal­mat” hozzanak létre, de az el­képzelés atyja, Pádár László pár nap alatt vissza is vonta kezde­ményezését. A Heves megyei ro­mák szószólói viszont egysége­sek: nem tartják sem életszerű­nek, sem a kialakult feszült vi­szonyok közepette célszerűnek a Roma Gárda létrehozását.- Egyáltalán semmilyen gárda ne legyen, se magyar, se roma! - szögezte le megkeresésünkre a karácsondi Csík Zsolt, a megyei cigány kisebbségi önkormány­zat korábbi vezetője. - Magyar- országnak van független rend­őrsége, bírósága, ügyészsége, mindenki lássa el a saját dolgát! De nem is értem a lényegét, ki el­len, mi ellen kellene a roma gár­da? - kérdezett vissza, hozzáté­ve: mivel törvénytelen a Magyar Gárda, egy Roma Gárda is an­nak minősülne.- Tudok róla hogy többször is akarták, de gyorsan elült a dolog - erősítet­te meg értesüléseinket Lakatos Zsolt. A cigány és magyar közös­ség közötti viszony javítására alapult gyöngyösi roma-magyar egyesület elnöke szerint koráb­ban az Országos Cigány Önkor­mányzat berkein belül is voltak támogatói az ügynek, de aztán gyorsan visszaléptek. - Persze, hogy a romák között is vannak radikálisabbak, de azt vallom, hogy romák és magyarok csak­is közösen tudnak előrébb jutni. A nagypolitikának van abban fe­lelőssége, hogy a szélsőségesek ne erősödjenek meg semelyik oldalon sem - fogalmazott Laka­tos Zsolt. Eközben úgy tudni, kétféle ro- magárda-kezdeményezés léte­zik: Czékmány Krisztina, a gyöngyösi Roma Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke már hallott is ötletszinten a „békés” roma gár­dáról: - Egy fővá­rosi romafóru­mon vettem részt nemrég, s ott hangzott el, hogy kellene egyfaj­ta roma gárda, jó célzattal. En­nek tagjai járnák a cigányok lak­ta településrészeket, és segíte­nék a családok mindennapjait, a. rászorulókat, betegeket. De a fó­rumon ezt hallva majd „bekap­ták” az illetőt, merthogy szeren­csétlen volt a névválasztás - em­lékezett vfssza az elnök. Az „önvédelmi” változatról nem hallott, ám megjegyezte: bi­zonyosan vannak a romák kö­zött vérmesebbek, akik szűk körben ugyan beszélnek e témá­ról, de nagyobb nyilvánosság előtt már nem vállalják fel az ál­láspontjukat. A hétvégi veszprémi sportoló­gyilkosság alaposan megérintet­te a cigányközösséget is. Kanalas Sándor, Heves megye hivatalos cigányvajdája szerint a romák kö­zött is sok a sportrajongó, akik szintúgy veszteségként élik meg a tragédiát, és sajnálják a sport­ember halálát. Kifejtette: bűnhőd­niük kell a tetteseknek, de nem jó, hogy a történtek után azonnal elindult az általánosítás. A vajda attól tart, hogy egybemossák a „jó és rossz cigányokat", pedig ez a Kanalas Sándor attól tart, egybe­mossák a „jó és rossz cigányokat” gyilkosság a cigányok nagy ré­szét is felháborította. A besenyőtelki Baranyi Gusz­táv, a Magyar Nemzed Etnikai Ki­Magyar Gárda: félelemkeltő a Roma Gárda FERENCZI HENRIK, ŰZ első fokon betiltott Magyar Gárda Heves megyei Imre Király Zászlóaljának kapitánya kife­jezetten veszélyesnek tartaná a Roma Gárda felállítását. Mint mondta, azért, mert meg­látása szerint „szervezetlenül is tudnak félelemkeltően visel­kedni egyes romák”. - Nem mi támadunk meg rendőrö­ket, tűzoltókat, nem mi szú­runk le élsportolókat - jelen­tette ki a kapitány, s hozzátet­te: a cigány vezetők feladatá­nak tartja, hogy a rendelke­zésre álló eszközeikkel féken tartsák a „bűnöző réteget”. - Hogy ez egy gárda vagy a vaj­dák feladata, lényegtelen, csak hatékonyan működjön - zárta szavait Ferenczi Henrik. sebbségek Érdekvédelmi Egyesü­letének aktivistája úgy fogalma­zott, hogy a törvény szigorával kell odahatni a bűnözőkre, s „ki kell zárni a világból az olyano­kat, mint a Cozma-gyilkosság el­követői”. Ugyanakkor azt sem tartja szerencsésnek, ha a romák vonulnak végig nagyobb csoport­ban egy-egy település főutcáján „erődemonstrációs jelleggel”, élükön épp az önjelölt országos cigányvajdával, Kállai Csabával - ahogy az egy videó tanúsága szerint nemrég Siófokon történt.- Mi romák bármilyen bűncse­lekményt ugyanúgy elítélünk, mint a többségi társadalom tag­jai - hangsúlyozta Baranyi Gusz­táv. - Én nem hallottam a roma gárdáról, de soha nem lennék benne partner, elítélendőnek tar­tom. Nem kell erőt fitogtatni, nem kellenek a felvonulások egyik oldalon sem. Emberek va­gyunk, szóból értünk mi is, és hangsúlyozom, együttérzünk a hozzátartozókkal a fájdalmuk­ban - tudatta a romapolitikus. A Századvég tizenötödik tanévnyitója politika A közélet iránt elkötelezettek nem állhatnak csak úgy félre Továbbra is a megyénél marad a Mátra Múzeum Politikusok nem csak Budapes­ten ülnek, vidéken is legalább olyan fontos a közélet, mint a fő­városban - egyebek mellett e szavakkal köszöntötte a résztve­vőket a Századvég Politikai Isko­la Egri Tagozatának immár ti­zenötödik tanévnyitó ünnepsé­gén, csütörtökön délután az eg­ri Líceum dísztermében Ráczné dr. Horváth Ágnes, a tagozat igazgatója. Évnyitójában dr. Stumpf Ist­ván, a Századvég Alapítvány el­nöke kiemelte: húsz évvel ez­előtt számosán vállaltak közéle­ti szerepet Magyarországon még a kellő felkészültség hiányában is. Nem yolt könnyű, de elindul­tunk az európai polgári demok­Balról jobbra: dr. Nagy Imre honatya, dr. Hauser Zoltán főiskolai rektor, dr. Stumpf István elnök és Habis László, Eger polgármestere ráciák útján. A Századvég létre­hozásánál úgy gondolták, hogy professzionalizálni kell a politi­kát, „kivenni belőle” az indulato­kat és az előítéleteket: A racioná­lis, szakmai megközelítés ma nem kevésbé aktuális, mint két évtizede volt. Nagyon rossz hely­zetben vagyunk, és még egy da­rabig nem is lesz sokkal jobb. A politika iránti bizalom elenyé­szett, ám a közéletileg elkötele­zettek nem mondhatják azt, hogy bocsánat, akkor csinálják tovább helyettük mások. Az ál­lam működtetéséhez kiváló szakemberek kellenek, akik munkájukat életpályának tekin­tik. Ehhez a jó munkavégzéshez kínál eszközöket az oktatás. ■ Egyelőre nincs közös üzemelte­tés: idén még biztosan a megyei önkormányzat tartja fenn egye­dül a közelmúltban megújult gyöngyösi Mátra Múzeumot. Jö­vőre viszont újragondolják a most elvetett intézményfenntar­tó társulás létrehozását.- Szinte borítékolható, hogy a város csakis akkor veszi ki a ré­szét az évi 160 millió forintos tá­mogatást igénylő múzeum mű­ködtetéséből, ha ez a ráfordítás nem több egy minimális, 5-10 százalékos aránynál - tudatta a tárgyalások eredményét Hiesz György gyöngyösi polgármester. Az új természettudományi kiál­lítás megvalósításánál azonban Gyöngyös önkormányzata vál­lalja a 60 milliós költség három­negyedét, vagyis a korábban ter­vezettnél nagyobb részt. A szük­séges 60 millió forintból így 42 milliót áll Gyöngyös, 18-at pedig a megyei önkormányzat. A kor­mánytól a beruházás befejezésé­re az év végén további 100 mil­lió forintnyi kiegészítő forrást szereztek meg. Sós Tamás, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke közölte: meg kell vizsgálni, hogyan lehet még hatékonyabbá tenni a mú­zeum működését. Hozzátette: most az az elsődleges cél, hogy legyen új kiállítás, hiszen a ma­gas színvonalon végzett múzeu­mi munka mellett páratlan kin­cset ér az új komplexum is. ■ í \ A

Next

/
Thumbnails
Contents