Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-08 / 6. szám

2009. JANUÁR 8., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 * FÜZESABONY ÉS KÖRZETE „Nemszeretem” önkormányzat vagy pártközeli kérdőívek? Az Összefogás Füzesabonyért Egyesület (ÖFE) még októberben eljuttatott a városlakókhoz egy kérdőívet, amelyet önkéntes ala­pon, anonim kitöltve kértek a szervezet részére visszajuttatni. A kérdések a négy esztendős vá­lasztási ciklus felénél tartó önkor­mányzat tevékenységével voltak kapcsolatosak. Az ÖFE elnökétől, Wenczel Ár­pádtól megtudtuk: összesen 1136 kitöltött kérdőív érkezett. A vála­szolók közül csupán 18 (1,58 szá­zalék) jelezte három „igen”-nel, hogy elégedett a jobboldali város- vezetés eddigi kétéves működé­sével, 1097 esetben (96,57 száza­lék) a három „nem” válasz egyér­telműen azt tükrözte, hogy az ív kitöltője szerint rosszul végezte a dolgát az önkormányzat. Néhány darab, szám szerint 21 kérdőíven (1,85 százalék) megoszlottak az „igen” és „nem” feleletek. ■ A városvezetés tevé­kenységét véleményez­hették a helyiek. Az első kérdés az volt: „Elége­dett-e Ön a jelenlegi önkormány­zat elmúlt 2 évben végzett tevé­kenységével?” A válaszok: 20 „igen” (1,76 százalék), 1116 „nem” (98,24 százalék). A máso­dik felvetés: „Egyetért Ön az ön- kormányzat 1.000 millió forint ér­tékű, kötvény útján történő hitel- felvételével?” Itt 19 „igen" (1,67 százalék) és 1117 „nem” (98,33 százalék) válasz született. Végül a harmadik kérdés a következő volt: „Támogatja-e a képviselő-tes­tület városrendezési elképzelése­it, többek között a Rákóczi út át­építése, a telepi kis buszpályaud­var kialakítása és a piac környé­kének forgalmi átszervezése vo­natkozásában?” Ez esetben 36 az „igen” (3,17 százalék) és 1100 a „nem” (96,83 százalék) - tájékoztatott Wenczel. A fentiekre reagálva Laminé Antal Éva polgármester elmond­ta: az elvárható demokratikus minimum volna, hogy a helyi szocialisták ne egy „civil” szerve­zet mögé bújva, hanem a saját nevükben politizáljanak. Nem meglepő, hogy a baloldali körben végzett felmérés ilyen eredményt hozott. Ám azt látni kell, hogy a közvélemény-kutatás egy szak­ma, amelyhez az ÖFE sem a kel­lő kvalitással, sem függetlenség­gel nem bír. ■ hulladék Négy kérdés, de egyetlen vitás ügy Két hét után népszavazás A referendum ötlete eredetileg egy tavaly júniusi tervismertető lakossági fórumon vetődött fel. Októberre aztán összegyűltek az aláírások. Január 25-én „szemét­ügyi” népszavazás lesz Kompokon. Legkésőbb holnapig a választásra jogosultak kézhez vehe­tik az értesítőket. Rénes Marcell Ismeretes: az elképzelések sze­rint kompolti területen, a község és a vele egybeépült Kál határá­ban építik fel a megyéi hulladék1 kezelési rendszer egyik átrakóál­lomását, a tiltakozók azonban ta­valy nyártól helyi népszavazás­hoz gyűjtötték az aláírásokat. A Heves Megyei Regionális Hulla­dékgazdálkodási Rendszerhez nyolcvan település csatlakozott. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejőpapiban lesz majd a lerakó, illetve az égetőmű, szűkebb ha­zánkban pedig három átrakóállo­más létesülne, Egerben, Hatvan­ban és Kompokon. Utóbbi köz­ségben többen úgy vélik: az állo­más rossz helyen lenne a káli és a kompolti újtelep közvetlen szomszédságában. Az eredeti terv az volt, hogy a megyei rend­szer az idei év közepén kezd mű­ködni, ám csak a kompoltiak dön­tése nyomán derül majd ki, hogy két vagy három átrakóval. Addig minden érintett „várakozó állás­pontra” helyezkedett. A népszavazáshoz egyébként négy önálló lapon gyűjtötték a kézjegyeket, s ezeken különböző kérdések szerepel­tek. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Kompol- ton ne épüljön sze­métátrakó, -lerakó,-égető, illetve -szelektáló?” - ez volt olvasható az íveken. A község önkormány­zata október végi ülésén tárgyal­ta a népszavazás kiírásának kér­dését. Az aláírásgyűjtésre feltett Balázs Zoltán polgármester (képünkön) hangsúlyozta: a voksolás előtti héten még egy részletes tájékoztató kiad­ványt juttatnak el a kompol­tiak otthonaiba. Kéri, hogy mindenki higgadtan gondolja át a kérdést. Fontos tudniva­ló, hogy szemétégetőt vagy -lerakót senki sem akar Kom­pokon építeni, ezt a jogsza­bályok sem engednék, tehát kizárólag az átrakóállomásról van szó. Akinek ezzel a terv­vel gondja van, az menjen el 25-én szavazni, és mondjon négy kérdésre külön-külön kel­lett legalább 413 érvényes szig­nót felmutatni, hogy a voksolást kötelező legyen elrendelni. Az el­ső három kérdésben túllépte az említett küszöböt az aláírók száma, míg a negyedikkel kap­csolatban 411-en ad­ták kézjegyüket. A testület azonban úgy döntött, hogy valamennyi kérdésben megkérdezik a lakos­ságot január 25-én, vasárnap. Magdáné Földi Sarolta kom- polt-nagyúti körjegyzőtől meg­nemet. Utána viszont, akár­milyen eredmény szülessen is, a vitát le kell zárni, a veszeke­dést befejezni. Amennyiben a helyiek úgy döntenek, hogy az átrakó megépíthető, szigorú szakmai, környezeh'édelmi előírások szerint megkezdődik a munka. tudtuk: a szavazásra jogosultak - akik azonosak a helyi önkor­mányzati választáson voksolás­ra jogosultakkal - január 9-ig megkapják az értesítőket a refe­rendumról. Ha valaki esetleg ki­maradt volna a névjegyzékből - ebben jelenleg 1633-an szerepel­nek -, ezt a polgármesteri hiva­talban jelezheti. A négy kérdés várhatóan négy külön szavazó­lapon szerepel, ami nagyban megkönnyíti majd az összesítést, a számolást. Január 25-én két szavazókörben - a napközi ott­honos óvodában, illetőleg az álta­lános iskolában - reggel hat órá­tól este hétig várják az urnákhoz járulókat. A mozgóurnát kérők a szavazást megelőző napig a helyi választási irodánál, a szavazás napján a szavazatszámláló bi­zottságnál jelezhetik ebbéli igé­nyüket. A referendumot kezde­ményező helybeli polgár, Kovács János jövő péntekig, 16-áig élhet azzal a lehetőséggel, hogy dele­gáltakat küldjön a szavazatszám­láló testületekbe, valamint a he­lyi választási bizottságba. A nép­szavazás érvényes lesz, ha a jogo­sultak több mint a fele elmegy voksolni, s eredményes, ha a sza­vazók több mint a fele azonosan válaszol a szavazólapokon meg­fogalmazott kérdésekre. ■ A szavazókörök­ben reggel hattól este hétig várják a voksolókat. Kizárólag szemétátrakó állomásról van szó ■na Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás aldebrő Mikrotársulás ke­retében indult a jelzőrend­szeres házi segítségnyújtás- szolgáltatág a községben, a feladatot a Body Guard Hun­gary Kft. látja el. Aldebrőn harminckét rászoruló idős embernél az eszközöket már telepítették, és azok működ­nek is. Ketten várnak még a berendezésre, nekik nincs telefonvonaluk - mondta ér­deklődésünkre Farkas Lász­ló Márton polgármester. Közmunka-program hét tartós munkanélkülivel egerfarmos A település ön- kormányzata is részt vesz a közmunka-programban, amelynek keretében hét tar­tós munkanélküli helybeli polgárnak tudnak elfoglalt­ságot biztosítani - tájékoz­tatta lapunkat Poczokné Blanár Gabriella polgármes­ter. Az érintettek a község tisztán tartásán dolgoznak, illetve a házi segítségnyújtás területén tevékenykednek. Klímaébresztő: filmek a könyvtárban feldebrő „Klímaébresztő” elnevezéssel nemrégiben rendezték meg az első or­szágos klíma-filmhetet, amelyhez a feldebrői könyv­tár is csatlakozottt. A ren­dezvénysorozat keretében Magyarország 43 települé­sén több mint száz filmvetí­tés zajlott. Feldebrőn a „Tár­gyaink története” és az „Ide­je észhez térni” című alkotá­sokat láthatták az érdeklő­dők. Ezekből egyebek mel­lett kiderült, hogy bolygónk természeti erőforrásainak harmadát mára feléltük. Körzeti oldalaink heti menetrendje ►CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY Az oldalt írta: Rénes Marcell, Sziráki Márta Fotó: Gál Gábor Tel.: 36/513-614 e-mail: marcell.renesí« axelspringer.hu Iskolások a káli színpadon év vége Ismét megrendezték a kulturális bemutatót Az oktatási intézmény 3/a osztályának diákjai a „Karácsonykor a rén­szarvasokkal" című produkciót mutatták be a helyi közönségnek A káli Gárdonyi Géza Általános Iskola az idén is megrendezte kulturális bemutatóját az óév utolsó tanítási napján. Minden osztály közös produkcióval ké­szült, az előző esztendőkhöz ha­sonlóan a negyedikesek meghitt karácsonyi műsorral kedvesked­tek a közönségnek. A 3/b „Az irigy testvér” című népmesét vit­te színre, a 3/a mesejátékának címe a „Karácsonykor a rénszar­vasokkal” volt. A két ötödik osz­tály a „Legyetek jók, ha tudtok!” című zenés darabbal szórakoz­tatta a megjelenteket. A 7/a kör zössége Megasztár-paródiával készült, a 7/b Jókai „Melyiket a kilenc közül?” című elbeszélését dolgozta fel. ■ Felszámolják a régi cigánytelepet Sarud községben ötven cigány- család él. Igen jelentős az a vál­tozás, illetve fejlődés, amely az utóbbi években a mintegy 250 főt kitevő cigányság életében megmutatkozik. A községi ta­nács felmérése szerint a helyi takarmánykeverő üzemben és a termelőszövetkezetben hu­szonhét családfenntartó dolgo­zik. Huszonkét fő a községből kijáró dolgozó, és tízen már nyugdíjasok. Az ötvennégy is­koláskorú gyermek felét az isko­lai napközi otthonban helyezték el. Az óvodában hat kisgyer­mek, az öregek napközi ottho­nában pedig egy idős ember kap helyet, két idős embert a ta­nács részesít állandó szociális segélyben. A sarudi cigányság sorsának, életének változását igen jól kife­jezi az a tény, hogy sorra felszá­molódnak a cigánytelepek, és mindannyian lakásvásárlások, építkezések révén illeszkednek be a község életébe. A múlt években a Dózsa úti cigánysort számolták fel. Az itt élő har­minckilenc család mindegyike saját erőből, takarékszövetkeze­ti kölcsön és OTP szociális hitel­akció keretében vásárolt vagy épített lakást a község belterüle­tén. Báder Béla, Németh Mik­lós, Kiss Béla, Lakatos Károly és társaik minden igényt kielégítő korszerű, új otthonokat építet­tek családjaiknak. A Bocskai úti cigánysort, amelyet 1948-ban létesítettek, szintén felszámolták. Az itt élők közül két család a múlt évben, másik két család pedig az idén vásárolt már családi házat és il­leszkedett be a faluközösség éle­tébe. További gond még néhány nagycsaládos cigány elhelyezé­se, lakásproblémáinak megol­dása, amelyhez a községi tanács a jövőben is megadja a szüksé­ges segítséget. ■ (1974. március 31.)

Next

/
Thumbnails
Contents