Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-28 / 23. szám
4 A NAP TÉMÁJA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 28., SZERDA észak-magyarország A helyi jellemzőket figyelembe véve tettek javaslatokat az intézkedésekre. A legfontosabb a munkahelyek megőrzése, a hitelképesség visszaállítása, a fejlesztések beindítása f J * * RÉGIÓS PROGRAM VALSAGKEZELESRE A pénzügyi és gazdasági válság kezelésére, hatásainak mérséklésére nemcsak országos, hanem regionális szinten is programot kell kidolgozni. Tóth Balázs A pénzügyi válság első fázisa után föl kell készülni egy sokkal szélesebb körű gazdasági recesz- szióra, amely legalább egy-másfél évig tarthat. A problémák elhárítására, kezelésére régiós szinten is programot dolgoztak ki: az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉMRFT) az elmúlt héten tárgyalt azokról a szakmai javaslatokról, amelyekkel a gazdasági visszaesést lehetne mérsékelni. A legnagyobb gond az, hogy a vállalkozások kevesebb hitelhez jutnak, elvesznek a munkahelyek és beszűkülnek a piacok. A legfontosabb teendő tehát a fizetőképesség, a hitelekhez jutás biztosítása, a munkavállalók, az állások megvédése. Mivel a fejlesztések, s elsősorban az uniós forrásból megvalósuló beruházások a gazdasági versenyképesség erősítését szolgálják, ezért ezeknek a válság hatásainak enyhítésében is szerepük van. A különböző iparágakban eltérő módon jelentkeztek a következmények. Hazánkban első körben az autó-, a gép- és az elektronikai ipar, valamint azok beszállítói, illetve az építőipar került nehéz helyzetbe. A második hullámban a könnyűipari feldolgozók - a cipő- és textilipar -, az üveg- és porcelángyártás, a vegyipar, valamint a szolgáltató szektor, így a kereskedelem, a szállítmányozás és a turizmus érezte meg a válság hatásait. A kis- és középvállalkozások (kkv) a banki finanszírozási háttér szinte teljes körű összeomlása, a körbetartozások, az alapanyagkereskedelemben fellépő totális bizalomvesztés, a kötelező kész- pénzfizetés miatt kerülhetnek padlóra. A bennragadt készletek miatt óriási a felhalmozott félkész, késztermékben, alkatrészben, részegységben lekötött forgóeszköz. A cégek fizetőképességi állapotának megítélése lehetetlen: a fejlesztésekre fordítható forrásokat felélik a válságkezelés első szakaszában. A második ütemre így már nem marad sem forrás, sem hitelképességet igazoló háttér, a korábban elnyert pályázatok önrészének finanszírozása is komoly fennakadásokat okoz. A nagyvállalatok esetében az is probléma, hogy az anyavállalatok megkezdték az átszervezési programokat. Az európai telephelyek megdrágultak, a versenyképességi rangsorokban a magyar leányvállalatok leszakadóban vannak. A régióban eddig 35 munkáltató jelentett be összesen több mint 1600 emberre vonatkozó csoportos létszámleépítést. Az esetek közel felében Heves megyei munkavállalót érintett az elbocsátás, de továbbiak is várhatók, jellemzően a feldolgozó- ipar és az építőipar területén. Az agrárium működése sok tekintetben eltér a nemzetgazdaság többi ágától, nem lehet néhány hónapig csökkenteni a termelést, majd azt konjunktúra !5weh" Az építőiparra az elsők között hatott a recesszió. A kilábalásban nagy szerepe lehet az állami, illetve az önkormányzati beruházásoknak. ÉMOP Versenyképes helyi gazdaság megteremtése, keretei (milliárd Ft) Jogcím 2009 2010 Térségi és helyi ipari területek fejlesztése 21,02 0 Térségi ip. tér., barna mezős tér. fejlesztése 4 0 Egyedi Regionális Ipartelepítés 4 0 Inkubátorházak építése, bővítése és fejlesztése 1 0 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alap 3 0 Kiemelt projekt 1 0 Telephelyfejlesztés 3 0 Üzleti infrastruktúra fejlesztése a kpr. LHH kistérségekben 5,02 0 Vállalkozások fejlesztése tanácsadással 1,29 0 Klaszterek kialakítása 1,29 1 Innovációs potenciál fejlesztése 0,3 0,2 FORRÁS: ÉMFT esetén ismét visszaállítani. Költségei egyharmadát az emberi munka igénybevétele, másik harmadát a begyűrűző - a gépekkel, energiával, kemikáliákkal összefüggő - kiadások teszik ki. A termékek piaci lehetőségeit a világ termelési kilátásai, illetve az időjárás határozza meg alapvetően. Ugyanakkor itt is jellemző most a produktumok iránti csökkenő kereslet, a készletek mozdulatlansága, a kintlévőségek növekedése, a romló fizetési hajlandóság, az óvatos banki hitelezés. Gondba kerülhetnek az önkormányzatok is, hiszen jelentős - nemritkán deviza - hitelállományt halmoztak föl, miközben a központi költségvetési források is legfeljebb szinten maradnak, a nehézségekkel küzdő cégek pedig kevesebb iparűzési adót fizethetnek. A kiadások ugyanakkor nem csökkennek, sőt a beruházások finanszírozására kibocsátott kötvényeik után is fizetniük kell. A kiadások csökkentése érdekében a közfeladatok körét is át kell csoportosítani, s hatékonyabban kell ellátni. Például elektronizálással, az engedélyezési eljárások felülvizsgálatával, a közhiteles nyilvántartások párhuzamos adattartalmának kiváltásával, az adóadminisztráció csökkentésével. A válság rávilágít azokra a reformra érett intézkedésekre is, amelyeket az államigazgatásban kell meglépni. Az ÉMRFT válságkezelési terve szerint minden eddiginél szélesebb körű, alaposabb és konkrétabb helyzetfelmérés, piaci, gazdasági, foglalkoztatási, várható létszámleépítési előrejelzés szükséges. Ezt ki kell egészíteni egy automatikus, munkáltatói és egyéb jelzéseket folyamatosan fogadó és feldolgozó információs szolgálattal. A Munkaerő-piaci Alap több milliárd forintos decentralizált keretéből az eddigiektől jóval nagyobb összeget kell fordítani a munkahelyek megőrzésére. Ezenkívül az ÉMRFT a Foglalkoztatási Garancia Alap létrehozását, a csoportos létszámleépítések kezelését is fontosnak tartja. Utóbbi esetben célzott bérszubvenciót nyújtanának az elbocsátó cégek részére, s továbbfoglalkoztatási kötelezettséget írnának elő. Emellett a részmunka- idős alkalmazást, a közfoglalkoztatást is támogatnák. A kitörési pontok között szerepel az állami megrendelések preferálása, illetve a vállalkozások támogatását szolgáló tenderek gyors kiírása, a nyertes pályázatok megvalósulásának elősegítése. A gazdasági szereplőket rövid távon is segíteni kell. Több európai országban a különböző ágazatok megmentésére irányuló állami garanciavállalásokat szigorú feltételekhez kötik. Ilyen követelmények például a helyi munkahelyek védelme, a fejlesztési kötelezettség előírása, illetve a termelés anyacég országán kívülre helyezésének minimalizálása. Hazánkban sem a zöldmezős beruházások lesznek a meghatározók, hanem a telephely-áthelyezések, összevonások, profiltisztítások. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a cégcsoporton belül, a technológiai átrendeződésekkel együtt járó használt eszközök átadását-átvételét, a kapcsolódó betanítási költségeket fejlesztési pályázati keretekben finanszírozni lehessen. A nagyvállalatok esetében szóba jöhet, hogy az ide érkező gyártósorok - mivel bővítésre nincs forrás - a megbízható beszállítókRegionális kockázatitőke-alapok szükségesek, amelyek előfinanszíroznák a támogatásokat A válság regionális enyhítésére helyi hitelgarancia, s kockázatitőkealapokat kellene kialakítani az ÉMRFT szerint. A projektek megvalósításához kapcsolódó kifizetések gyorsítása a hitelintézetek felelőssége is, mindenhol meg kell teremteni a támogatás-előfinanszírozás meghitelezésének feltételrendszerét Az ÉMRFT szükségesnek tartja egy karbantartott és az ajánló nevével is ellátott önkéntes „pozitív” hitelképességi > lista létrehozását a kkv-króL A % válságkezelésben fontos szere- t pe lehet a faktoringnak, azaz a 1 jogos, de még nem lejárt tartó- B zások meghitelezésének. Erre - I garanciaalapot nyitva - akár | kiegészítő támogatást is lehet- J ne adni az érdekelt üzleti sze- § replőknek. Pozitív lista is születhet a fizetőképes és jól működő vállalkozásokról Változtatni kell a bírságolási rendszeren, hiszen most végzetes lehet, ha egy kisebb súlyú munkaügyi szabálysértés következtében öt évre kizárják a céget a közbeszerzésekből. A munkanélküliség csökkentését szolgálnák azok a nonprofit foglalkoztatási társulások, amelyek meghatározott induló vagyonátadást követően minimális menedzsmenttel működtetve száz-ötszáz fő munkához jutását segíthetik, akár atipikusformákban. A tanács által összeállított javaslatcsomag kitér arra is, hogy a vállalkozói terheket csak oly mértékben szabad csökkenteni, hogy a tulajdonosok érdekeltek maradjanak kötelezettségeik maradéktalan teljesítésében. A hosszabb távra javasolt intézkedések FELÜL KELL VIZSGÁLNI OZ ÉsZükr magyarországi Operatív Programot, a rövid távú és egyre akutabbá váló válságkezelési feladatok - elsősorban a térséggazdasági szerkezetének további korszerűsítése, a fog lalkoztatottsági helyzet javítása - mellett a stratégiai fejlesztési irányokat, a hosszabb távra szóló teendőket is meg kell határozni Meg kell újítani a közoktatási rendszert, illetve javítani kell az innovációs centrumok feltételrendszerét. Felül kell vizsgálni az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert és a szociális ellátás elemeit. Gyakorlati alkalmazásukat eiedményorien- táltabbá, hatékonyabbá kell tenni. A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok és rétegek foglalkoztathatóságát, alkalmazkodókészségét és a munkáltatók által elvárt kompetenciáit jelentős mértékben fejleszteni szükséges. Az önkormányzatok és a gazdaságélénkítés AZ ÖNKORMÁNYZATOK közigazgatási területén rengeteg olyan állami tulajdonú terület és ingatlan fekszik parlagon, amelyek rendezett tulajdonviszonyok mellett a betelepülni kívánó vállalkozások számára megfelelő terep lenne fejlesztéseik megvalósításához. Ezeket kedvezményesen be lehetne vonni a programok megvalósításába. Az önkormányzatok az ipari területek fejlesztésével, új lehetőségek nyújtásával támogathatják a betelepülni kívánó kisebb-na- gyobb vállalkozásokat. hoz kerülhessenek. Az államnak ebben támogatnia kell a kkv-t. A beszállítókhoz kihelyezett termelés vagy munkaerő támogatását úgy kellene szabályozni a rövid távú előrelátás miatt, hogy a rendelésingadozások miatti folytonosság átmeneti megszakadása, vagy a vállalt foglalkoztatási időszak részbeni teljesülése ne eredményezzen büntető szankciót, hanem időarányos elszámolásba menjen át. Ésszerűsíteni szükséges a kkv-k fejlesztési és forgóeszközfinanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának feltételeit is, jelenleg ugyanis túl nagyok az elvárások, például az előreterve- zésben, foglalkoztatási téritekben, önerőben. A mezőgazdaságban új piaci lehetőségeket kell felkutatni, s át kell ütemezni a tervezett beruházásokat. Az ön- kormányzatok a pályázati rendszerben nyertes infrastrukturális beruházásaik révén segíthetik a helyi építőipari vállalkozásokat megrendeléseikkel. Ehhez persze szükséges a közbeszerzési törvény, illetve az ehhez kapcsolódó állami megrendelések szerkezetének áttekintése, a gyorsabb pályázati eljárásrend, az előlegfizetés, az „EU önerőalap” feltöltése. I I * t K I