Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-26 / 21. szám
2009. JANUÁR 26., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP HORIZONT 11 Mire jó, ha már gyógyhely Kékes? kérdések Gyöngyösi vita arról, hogy vajon mit is bizonyít a régi bizonyítvány A betegek akkor is jönnek gyógyulni, ha nincs meg a klimatikus gyógyhely-bizonyítvány - vélik a Mátrai Állami Gyógyintézetnél Lapunk segített: a Gyurics család végre megkaphatja a járandóságát Parádi olvasónk szerkesztőségünkben jelezte, hogy a hazai ügyintézés tökéletlensége miatt hónapok óta nem utaljak a családjának a törvényesen járó juttatásokat. Közlésük alapján kiderült, hogy a Gyurics família még tavaly augusztusban költözött át Szegedről Párádra. Ezt követően nem sokkal, vagyis az elmúlt év szeptemberében Egerben született meg a kisfiúk, s velük él a 11 esztendős kislányuk is. Mindjárt az áttelepülésük után a családi pótlék folyósítása miatt a lakcímváltozást személyesen jelentették be a Magyar Államkincstár regionális salgótarjáni irodájában. Ugyanott december elején igényelték meg a családi pótlékot és az egyszeri anyasági támogatást is az újszülött gyermekük után. ■ Az anyasági támogatás és a családi pótlék soron kívüli utalásáról az igazgatóság gondoskodik. A fenti ügyek intézése érdekében háromszor jártak Salgótarjánban, sokszor hívták az ottani ügyintézőket telefonon, s igyekeztek egy budapesti illetékes (MÁK Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya) szervezettel is felvenni a kapcsolatot - sikertelenül. A hivatalos honlapokra is több panaszlevelet írtak már, ám ezekre választ egyszer sem kaptak. A 120-130 ezer forint juttatásból jelentkezésükig egy fillért sem kaptak. Olvasónk szerint így kellene folyósítani a slendrián hivatalnokok fizetését is. Panaszára lapunk is megpróbált hivatalos választ kapni az illetékesektől. Végül a regionális irodából arról tájékoztattak, hogy a panaszt kivizsgálták. A kérelmezői adatok beszerzése végett a Családtámogatási Iroda vezetője telefonon megkereste a bejelentőt. Az egyeztetés után a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályára felterjesztett iratok alapján az anyasági támogatás és a családi pótlék soron kívüli utalásáról az igazgatóság gondoskodik. Azt a jogosultnak január 19-én teljesítették, az összeg a család számláján január 20-án hozzáférhetővé vált. ■ A „papíron” szereplők értelmében 1963 óta klimatikus gyógyhely minősítéssel bír az ország legmagasabb pontja. Az erre bizonyítékul szolgáló törzslapot nemrég meglelték. Faragó Zoltán Ugyanakkor egészen napjainkig, azaz csaknem öt évtizeden át megmaradt az a cseppet sem lényegtelennek tekinthető kérdés, hogy ez a besorolás vajon előnyöket, vagy korlátozást jelent-e Kékestető számára? Annyi az iratokból egyértelműen kitűnik, éppen negyvenöt esztendeje annak, hogy 1963- ban az akkori egészségügyi miniszter úgy határozott: Kékestetőn egy 35 hektáros te- | rületet úgynevezett klimatikus s gyógyhellyé nyilvánít. Különö- | sebb erre irányuló lépés azon- J ban az említett tárcavezetői mi- s nősítés után nem történt. Ezt követően majdnem fél évszázad elteltével került tehát ismét napirendre a gyógyhely-probléma. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatósága (OGYFI) gyógyhelyekről és gyógyfürdőkről vezetett nyilvántartása interneten természetesen ma már mindenki számára hozzáférhető. Az ott feltüntetett információkban foglaltak szerint Heves megyében Eger és Párád mellett Gyöngyös-Kékes- tető ma is klimatikus gyógyhelynek számít. Ezt egyébként maga a hatóság is megerősítette a gyöngyösi önkormányzat számára küldött levelében. Abban ekként fogalmaznak a szakemberek: „... a kékestetői település- rész gyógyhellyé minősítése utoljára 1984-ben volt felülvizsgálva. Valószínűsíthető, hogy az adatok nagymértékű változása miatt felmerülhet a törzskönyv megújításának igénye is.”. Mivel kérte ezt az illetékes hatóság a mátraaljai város önkormányzatától, ennek köszönhetően a folyamat tehát el is indult. Igencsak kérdéses azonban, hogy valójában kinek az érdeke a kékestetői országrész esetleges gyógyhellyé történő nyilvánítása? Németi László városi főépítész a gyöngyösi képviselő-testületnek megküldött összegzésében a következő véleményt jegyezte le: szerinte közvetlen előnyökkel, illetve jogokkal egyáltalán nem jár, ha Kékestető klimatikus gyógyhely lenne. Már csak azért sem, mivelhogy sem pályázati lehetőség, sem egyéb támogatás nem jár együtt ezzel a címmel. Újabb kötelezettséget viszont ugyancsak nagy számban róhat a területen működő cégekre, szervezetekre, hiszen a gyógyhely minősítés megléte esetén például kifejezetten tilos a por- és a zajszennyezés, vagy netán az ottani növényzet, s a domborzat bármilyen jellegű megváltoztatása. Sőt - fűzte az előbbiekhez Németi László -, a természetes gyógytényezőkről szóló törvény szerint ugyanaz a településrész valójában nem eskerényi erika, a Mátrai Állami Gyógyintézet igazgatónője lapunk munkatársának érdeklődésére arról számolt be: a gyógyintézet a megkért adatok szolgáltatásával természetesen támogatja a bizonyítvány megújítását, bár - mint azt a szakember meghet egyszerre gyógyhely és üdülőhely besorolás alá is.- Igazából semmilyen normatív előírás alapján nem lehet eldönteni azt, hogy mitől gyógyhely a gyógyhely, és melyik az a beavatkozás, amellyel az annak minősített terület netán tönkretehető - vélekedett a főépítész, aki szerint nem az önkormányzatnak kellene megkérnie a gyógyhellyé nyilvánítást. Álláspontja értelmében inkább azoknak kellene ezt megtenniük, akiknek az érdekét szolgálhatja a Kékestető efféle meghatározása. Németi László úgy vélte, hogy mivel a kékesi csúcson csakis egyetlen egészségturizmussal foglalkozó intézmény található jelenleg, ezért legfőképpen a Mátrai Állami Gyógyintézet lehet a minősítés úgymond haszonélvezője. jegyezte - a hozzájuk gyógyulni érkező betegek egyértelműen nem tudják, hogy létezik-e besorolás. Ok leginkább a szubalpin, vagyis a tiszta klíma miatt jönnek Kékestetőre, akkor is, ha van bizonyítvány, s abban az esetben is, ha nincs. Az elmúlt esztendőben, még közelebbről áprilisban Keresztes György gyöngyösi önkormányzati képviselő interpellációt intézett ebben az ügyben a városi önkormányzathoz. Abban azt a nézetét fejtette ki, hogy szerinte igenis előnyös lenne a városnak is ennek a címnek a birtoklása.- A Mátrai Állami Gyógyintézet, mint tulajdonképpeni gyógyintézmény, ismereteink szerint az első világháborút követő gazdasági recesszió idején, mégpedig az akkori Országos Közmunkatanács finanszírozási hátterével épült, s immár a nemzeti kincset jelentő klimatikus gyógyhely szakmai háttere és alapfeltétele - írta interpellációjában a képviselő. - Már több alkalommal sürgettem, hogy Gyöngyös Város Önkormányzata aktualizálja az OGYFI által korábban kiadott és hatályát tekintve kétséges kékestetői gyógyhely-besorolást.- Egyáltalán nem valószínűsíthető az a feltételezés, hogy a televíziós torony, vagy a kékestetői sípályák attól lennének vonzóbbak, hogy hivatalos minősítés szerinti gyógyhelyen fekszenek - jegyezte meg a városatya mondandójára mintegy reagálásképpen Németi László főépítész. Mindjárt hozzá is tette: - Kétségkívül az a tény nem vitatható, hogy az országban ez egy ritka adottság. Ha azonban erre kívánja alapozni az idegenforgalmat a önkormányzat, akkor ennek figyelembevételével lehetne megengednie vagy szükség esetén éppen korlátoznia a gyógyhelyi beruházásokat is. •> Németi László külön érdekességként említette meg lapunk munkatársának azt a körülményt is, hogy ezzel a témával kapcsolatban érdemi felülvizsgálatok az elmúlt évtizedek alatt egyáltalán nem történtek, pedig az elmúlt század hetvenes éveinek a végén nemcsak új térképek készültek, hanem jócskán megváltoztak az ezen a területen lévő helyrajzi számok is. A huszonnégy évvel ezelőtt elvégzett legutóbbi aktualizálás óta egyébként átalakult Magyarországon szinte a teljes jogszabályi háttér is. Most mindenesetre a mátraaljai város polgármesteri hivatalának apparátusa intézi az új törzskönyv kitöltéséhez szükséges adatok beszerzését. A betegek mindezt nem tudják, de azért érzik ■ A törvény szerint ugyanaz a telepü- gyöngyösi lésrész nem eshet egyszerre gyógyhely és üdülőhely besorolás alá is. Egyelőre nem használhatnak mobiltelefont a rabok kapcsolattartás Akadt olyan is, aki szalonnában próbálta becsempészni a készüléket a börtönbe Kátyúkra hívja fel a figyelmet a rendőrség Január elején látott napvilágot a hír: elképzelhető, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium engedélyezi a börtönökben fogva tartottak számára a mobil- telefonok használatát. Ennek kapcsán megkerestük Juhász Attila bv. alezredest, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokát, hogy feltérképezzük, milyen telefonálási lehetőségek vannak a börtönben.- A fogva tartottak négy módon tarthatják a kapcsolatot a nekik engedélyezett személyekkel. Fogadhatnak látogatót vagy csomagot, érintkezhetnek velük levélben vagy telefonon. Sokuknál csak ez utóbbira korlátozódik a kapcsolattartás - felelte. Egyelőre csakis a jogszabályi előírásokban korábban már engedélyezett módokon tarthatják Egerben a börtönben lévők a kapcsolatot a külvilággal A fogva tartottaknak a telefon használatát jogszabály teszi lehetővé. Az intézetek a helyi sajátosságok függvényében alakították ki a szabályozásukat. Egerben az elítéltek 50, az előzetes letartóztatásban lévők 40 percig telefonálhatnak hetente. A készülékek a körleteken belül találhatóak, az elítéltek a börtönben pénz helyett használt vonalkódos kártya segítségével vehetik azokat igénybe, amikor nem dolgoznak. A távbeszélésük folyamatos ellenőrzés mellett történhet. Akadnak persze olyan rabok is, akik mobiltelefon becsempészésével próbálják bővíteni lehetőségeiket.- Az elmúlt években három-öt esetben próbáltak mobilkészüléket behozni, de ezeket még a bejutáskor meg is találtuk. E téren a fogva tartottak igen kreatívak: volt már, hogy szalonnában, cipőtalpban vagy tusfürdős dobozban akarták bejuttatni a készüléket. Egyszer egy borotvahabos flakon szolgált rejtekhelyül, amelyet úgy szereltek össze, hogy ha az ember megnyomta a fejet, hab is jött belőle - idézte fel az eseteket Juhász Attila. ■ L. A. ■ Az elítéltek 50, az előzetes letartóztatásban lévők 40 percig telefonálhatnak hetente. Az utóbbi napokban több bejelentés is érkezett megyénkben a rendőrségekre a Maklár- Füzesabony útszakaszon, illetve a 3-as számú főút Füzesabony és Kál közötti részén közlekedőktől. A bejelentők azt sérelmezték, hogy az utakon található kátyúk miatt károk keletkeztek a járműveikben. Ennek kapcsán Soltész Bálint r. százados, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője ezúton is arra kéri az útnak indulókat, hogy az említett útszakaszokon vezessenek figyelmesebben és a kátyúk okozta anyagi károk elkerülése érdekében az útviszonyoknak megfelelően válasszák meg a sebességüket. ■ 1 X %
