Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-02 / 1. szám
é 4 HEVES MEGYEI hÍRLAP - 2009. JANUÁR 2., PÉNTEK A NAP TEMAJA határtalanul Azonos gondokkal küzdenek mind a szlovák, mind pedig a magyar oldalon. A szomszédos kistérségben semmi nyoma nincs az elhíresült etnikai konfliktusoknak. A SZOMSZÉD ORSZÁG GYEPE IS SÁRGUL A két szomszédos határtelepülés, Cered és Tajti első emberei több mint egy esztendővel ezelőtt vágták át fűrésszel a két országot egymástól elválasztó határsorompót az ünneplő sokadalom előtt. A programot tűzijáték zárta. Januári szlovák euró- premier ide vagy oda: lehull a lepel a „bezzegor- szágról”. Nincs kolbászból a kerítés ott sem. Pontosabban egy esztendeje már kerítés sincs. A határ tehát ma már összeköt mindent, ami jó és mindent, ami kevésbé: az észak-hevesi, illetve a dél-szlovákiai válságtérségeket. Kovács János- Hallottam valamit róla, hogy már nincs ott úgy határ, mint régen volt. Állítólag meg sem kell állni, nem vizsgálják át az embert szúrós szemmel, ahogy annak idején. De hát, lelkem, nem voltam én odaát igen régóta. Az urammal - megvan az már huszonöt éve - hoztunk onnan kapát, kaszát, metszőollót, az is nagy bajt csinált. El akarták venni tőlünk az egyenruhások - mondja az idős asszony, aki egyik hóna alatt egy jókora veknivel kerékpárját tolja Istenmezeje főutcáján, alig pár kilométerre az egy esztendeje teljesen megnyitott szlovák-magyar határtól, s a Cered-Tajti közötti határúitól. - Ott is nagy a drágaság, meg minálunk is, ugyan minek mennék. Ha olcsóbban akarok venni valamit, be kell utaznom az egri nagyáruházakba akciós holmikért. Mert a busz már ingyen van. Az itteni kisboltban legfeljebb kenyeret, apróbb dolgokat veszek. Nincsen itt nagy szomszédolás, utazgatás, jövés-menés, nincs is itt annyi pénze rá az embereknek - fűzi hozzá legyintve, azzal elindul egy dombra fölkapaszkodó mellékutcán. S mintha lenne szavaiban némi igazság, a téli utakon jóformán nyoma sincs szlovák rendszámú járműnek. A hevesi meA PÉLDAKÉNT IDÉZETT szomszéd mintaországból a győzelmi jelentések - az elmúlt évek 9-10 százalékos gazdasági növekedései - után most sokkal inkább az aggodalmaskodó hangokat érzi az arra járó. Itt a világgazdasági visszaesés, ami jelen esetben meglehetősen egyoldalú, főként a nyugat-szlovákiai autóiparra, illetve kisebb részben az elektronikai szektorra alapozó gazdaságot is érzékenyen érinti. S akkor még a nyakukon van az euró, amelynek átváltási árfolyamát az elmúlt év derekán rögzítették a 30,126 koronás kurzuson, szeptembertől pedig kötelező volt az árak kettős kiírása.- Attól félek, hogy semmire sem lesz elég a 7600 koronás (kb. 68 ezer forint) nyugdíjam, amiért 265 eurót fognak fizetni - mondja a 72 éves füleki pavol andrasko, aki több mint 40 évet dolgozott karbantartóként. Ő is attól fél, mint sokan mások Szlovákiában, hogy hiába a kormány elszánása, mindenütt emelkedni fognak az árak. így történt ez minden országgyehatártól kőhajításnyira, már Nógrádban javítják az utat, irdatlan kátyúkat kapirgál egy munkás. Kollégái, vagy négyen, körbeállják, nézik. Hát ez a gyenge foltozás az első fagyoknál úgy kipereg belőle, hogy öröm lesz nézni. De legalább épül az a magyar út. Pedig az elmúlt másfél évtizedben a pétervásárai kistérség települései minden követ megmozgattak, hogy szabad legyen végre az átjárás. Amit csak Szlovákia és Magyarország közös európai uniós tagsága, és a tavaly december 21-diki schengeni szerződéshez, s ezzel a szabad belső határátjáráshoz való csatlakozás nyitott meg. S ban az euró bevezetését követően.- Most, hogy Nyugaton is válság van, kényszerűségből sokan hazatérnek - mondja a losonci söröző pincérnője magyarul. - Az én barátom a társaival már harmadik éve dolgozik Angliában építkezéseken, raktárakban, de most azt mondja, lehet hogy nem tudnak újra kimenni, mert ott sincs már annyi munka - teszi hOZZá ADRIANA. Szlovákiából egyébként arányaiban jóval többen vállaltak munkát külföldön - egyebek között hazákban is -, mint Magyarországról. A füleki várat már uniós pénzből állítják helyre, még nem tudni, hogy az igen jutányos, 20-30 koronás (180-270forintos) belépőkért mennyit kell majd jövőre fizetni. A vár szezonális munkatársa, jegyszedője és idegenvezetője szerint a helyi idegenforgalom is megérzi majd az eurót.- Drágulásra számítunk, nem a jövedelmek, hanem az árak fognak nőni. Akkor a turisták is jobban megnézik majd, hogy mire adják ki a most egy esztendő múltán úgy fest, az álmok szebbek voltak, mint a hétköznapi realitás. A lehetőség él, az áttörés azonban egyelőre elmaradt.- Idő kell mindenhez, uram - mondja Szederkénypusztán kis kézi kocsiján gyűjtött gallyat fuvarozó középkorú férfi. - Én sokáig azt sem tudtam, hogy él odaát unokatestvérem. Nézze, itt legalább nincs irigység, mi is szegények vagyunk, meg odaát is azok. Nincs mit egymás szemére vetnünk. Az egyszerű nép itt is jól megérti egymást, különösen mert a túloldaliak jó részével még mindig egy nyelven, magyarul beszélhet. Mindig a pénzes politikusok rontják meg pénzüket, mennyit söröznek el - mondja a fiatalember. Az elmúlt években lezajlott szlovák reformok nyomán - általános lett a 19 százalékos egykulcsos adó, az egészség- biztosítók privatizálása, a szociális ellátások jelentős megkurtítása; az egészség- ügyi és nyugdíjrendszer átszabása -, s az euróra való felkészülés jegyében a szlovák korona árfolyama folyamatosan erősödött. A forinthoz képest az elmúlt két-három évben több mint húsz százalékkal lett izmosabb az ottani nemzeti valuta. így ma már gyakorlatilag teljesen kiegyenlítődtek a két ország között az elmúlt két évtizedben még meglévő jelentős árszínvonalbeli különbségek. Nem utolsósorban a magyar cégek vásárolták föl Szlovákiát. Az OTP és MÓL is komoly piaci jelenléttel bír. A magyar olajtársasághoz tartozó Slovnaft kútja- inál ma drágább az üzemanyag, mint itthon. Az olcsó világnak tehát vége, Szlovákiában már nagyjából a hazaihoz hasonló kiadásokkal számolhatnak az oda utazók. a népet - ingatja a fejét. Nem úgy mint a nyugati, osztrák-magyar határon. A sógorok 2007. december 21. után rögtön behajtani tilos táblákkal, sorompókkal és betontömbökkel zárták el a határt átszelő dűlő- és összekötő utakat. Míg itt a szomszédban szerencsére semmi nyoma a szlovák-magyar konfliktusnak, bántatlanok a kétnyelvű tájékoztató és helységnévtáblák is. Az észak-hevesi településeken, valamint a szlovák oldalon élők évek óta lobbiztak azért, hogy a ceredi határon újra szabad átjárást biztosítsanak. Embertelen volt az a gyakorlat, hogy a barátok, rokonok 60-70 kilométeres kerülővel - Salgótarjánon keresztül - juthattak át egymáshoz hosszú éveken keresztül, ha látogatásra indultak. Egy esztendeje decemberben pedig Gyurcsány Ferenc kormányfő is jelen volt az ünnepi határnyitáson. Fontos lépés volt ezt megelőzőleg, amikor a magyar-szlovák közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló új egyezmény 2006. június 21-én hatályba lépett. Akkortól az államhatár átlépése az azon átvezető turistaútvonalakon, illetve meghatározott helyeken, módon és időben csak turisztikai céllal, de engedélyezetté vált. A megállapodás negyvenöt határközeli települést érintett, köztük a Ceredet és Tajtit is, ahol reggel héttől este 7-ig kerékpárral és gyalogosan lehetett átjutni. Az észak-hevesi települések addig is igyekeztek szorosabb kapcsolatot ápolni a szomszédsággal, rendszeresen részt vettek egymás kulturális és sport- rendezvényein. A megállapodás azonban főként azokat a polgárokat érinti kedvezően, akik rokoni kapcsolataikat a kényszerkerülő miatt nem tudták olyan intenzitással ápolni, mint amire igényük lett volna. Az igazi akadály azonban csak alig több, mint egy éve hárult el, amikor a gépkocsiforgalom előtt is megnyíltak a határátkelők. Az előzetes elképzelések szerint Heves megyében főként a pétervásárai kistérség települései profitálhatnak a határnyitásból, mivel reményeik szerint ezzel megélénkül a turizmus, s a vendéglátó- helyeken is nagyobb forgalomra számíthatnak. Amelynek jelei az elmúlt egy évben viszonylag mérsékelten jelentkeztek. Pedig az irány jó. Az Eger- Bükkszék-Pétervására-Erdőkö- vesd-Istenmezeje úton, a Cered és Tajti közötti határszakaszon át egy szűk óra alatt elérhető Fülek, illetve a körzetközpont nagyvárosa, Losonc - és viszont. Ráadásul Észak-Heves, a Nógrádidombság, a szlovákiai Medvesalja Felső-Magyarország, a Felvidék alsó szegélyeként történelmileg, hagyományában, illetve gazdaságában is egy társadalom-földrajzi egységet alkotva létezett évszázadokon át. A nyelv valóban fontos kapocs és köny- nyebbség a kapcsolattartásban, hiszen a határon túl jelentős számban élnek a magyar kisebbséghez tartozók (az 5,5 milliós Szlovákiában 600 ezren), egyes határközeli településeken pedig még mindig meghatározó arányban, sőt többségben vannak. Az idősebbek beszélnek magyarul is, a fiatalabbaknál ez már nem ennyire egyszerű. Akik szlovák környezetben, iskoláztatással nőnek föl, azoknál a kétnyelvűség már nem egyértelmű. Csakhogy az észak-hevesi térséget, illetve a határ menti Nóg- rádot, s az érintett Dél-Szlovákia vidéket nagyjából ugyanaz az ág húzza. Magas munkanélküliség, leépült ipar, vegetáló mezőgazdaság, szerény jövedelmek és kilátások. Elöregedés és elvándorlás. Külső segítség nélkül, csak önmaga erejére hagyatkozva nehezen húzhatja ki magát a bajból. Vagyis a számok nyelvén: a losonci körzetben valamivel több mint 12 százalékos az átlagos munkanélküliség. Ez nagyjából megfelel a magyar kistérségi központ, Pétervására adatainak. A nagyobb szlovák településeken kisebb, az apróbb határközeli falvakban jóval nagyobb. Pétervására térségében hasonlóképp továbbra is magas az állás nélküliek aránya. Az Északmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ emelkedő, az országos átlagtól jóval magasabb munkanélküliségi arányról tudósít. így a hátrányos helyzetű, elzártabb és befektetők számára nem túl vonzó Észak-Hevesben ez a szám 22-26 százalékos. Ezen belül a tartósan nyilvántartott álláskeresők létszáma is kiugróan magas. A megyében itt van az „alsó tizenegy” több tagja. Tizenegy településen - közte Hevesaranyoson, Tarnaleleszen és Terpesen - a húsz százalékot is meghaladta a nyilvántartott állástalanok aránya. Terpes pedig a harminc százalék körüli aránnyal szomorú csúcstartónak számít a megyében. Magas a rendszeres szociális segélyben részesülők száma, s szerények az iskolázottsági mutatók. A fiatalok jó része legfeljebb csak az általános iskolát járta ki. Pétervásárán és a környező településeken több, mint másfél ezren nem találnak munkát. Szlovák nagymacska, vagy bicegő tigris: szomszédos félelmek az eurótól? Legjellemzőbb nemzeti adatok összehasonlításképpen Havi nettó átlagkereset: HU 120 ezer SK 136 ezer forint Átlagnyugdíj: HU 66 500 SK65 000 forint Családi pótlék egy gyermek után: HU 12 200 SK 4400 forint Egészségügyi összkiadások a GDP százalék arányában (2004) SK 7,2 HU 8,1 Egy főre jutó egészségügyi kiadások (2003) SK 798 USD HU 1291 USD Születéskor várható átlagos élettartam, férfiak 2004 SK 70,29 HU 68,6 Születéskor várható átlagos élettartam, nők (2004) SK 77,82 HU 76,9 Halálozási ráta/1000 fő (2005) SK9,8 HU 13,4 Kórházi ágyszám/100 000 lakos (2004) SK 698,74 HU 782.8 Orvosok száma/100 000 lakos (2004) SK 312,31 HU 333.7 Ápolók száma/100 000 lakos (2004) SK 661,84 HU 840.0 í ß t J A I
