Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-23 / 19. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 23., PÉNTEK Még kérdés, milyen károkat okozhattak év elején a fagyok A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium kezde­ményezésére a Mezőgazdasági és Vidékfejelsztési Hivatal mun­katársai fölmérték, milyen káro­kat okozhattak a január eleji tar­tós, kemény fagyok. A szakem­berek végeztek a területek bejá­rásával, az adatok fölvételével. Sok gazda aggódott az őszi ve­tés áttelelése miatt, ugyanis né­hány helyen nem volt elég vas­tag a hótakaró ahhoz, hogy a nö­vényeket megvédje a nemritkán mínusz húszfokos hidegtől. A szakemberek szerint egyelőre azonban sem a szántókon, sem pedig a gyümölcsösökben nem lehetett megállapítani, valójában mekkora károkat okozott a fagy. Hídvégi Attila, az Egervölgye Agrár Kft. ügyvezetője elmond­ta, még ők sem tudták fölmérni a helyzetet a hó miatt, de re­ménykedik benne, hogy nem fa­gyott el a vetés. Bizakodásra ad­hat okot, hogy két évvel ezelőtt ettől keményebb hideget is ki­bírtak a növények. ■ Éjszakára is maradhat a kocsi az Agria Parkban Nyilván sokak előtt ismeretes: a hevesi megyeszékhelyen tavaly tavasszal átadott Agria Park alagsorában található parkoló­házban hónapok óta ingyenes a parkolás. A napokban több olva­sónk is feltette a kérdést: mi a helyzet, ha az ember például a téli, hideg időjárásra tekintettel éjszakára is a bevásárlóközpont alatti mélygarázsban hagyja az autóját, akár hosszabb időn át is? Vajon ilyen esetben kell-e fi­zetni? Akadt, akinek a többnapi ott-tartózkodás után a kihajtás­kor a beléptetőkártyára a sorom­pónál lévő automata százezer fo­rintnál is magasabb összeget írt, igaz, a diszpécserek aztán meg­nyugtatták, hogy semmi gond, fizetés nélkül távozhat. Érdeklődésünkre ugyanezt erősítették meg a társaság igaz­gatóságán: 2008. június 23-ától a parkolás ingyenes, huszon­négy órás nyitva tartással. Nincs is napirenden, hogy ismételten fizetőssé tegyék az Agria Park alatti várakozást. ■ Nem szökhet el az otthon melege zöldkártya Az energiatakarékosság növelheti az ingatlan é A kormányrendelet már hatályba lépett, ám az épületek energetikai jel­lemzőinek vizsgálatára az országban eddig csak heten jogosultak. Tehát kevés a szakember, pedig addig senki nem költöz­het új otthonába, amíg szakember nem igazolta, energiatakarékos a háza vagy a lakása. t Juhász Marianna Év elejétől az új ingatlanoknál a használatbavételi engedélyhez energetikai minőségtanúsít­ványra is szükség van. Egyelőre a h ideg idő vagy a gazdasági vál­ság miatt megtorpantak az épít­kezések, de hamarosan komoly fennakadást okozhat az energe­tikai minőségtanúsítvány kiadá­sára jogosult szakemberek hiá­nya. Heves megyében ugyanis még sem a mérnöki, sem pedig az építészkamara nyilvántartá­sában nem szerepel senki, aki az energetikai vizsgálatok elvég­zéséhez szükséges jogosultsági szakvizsgával rendelkezne, bár ketten már letették a vizsgát. Az országban mindössze hét szak­ember van, aki kiállíthatja az in­gatlanokat minősítő zöldkártyát. Németi László, a gyöngyösi önkormányzat főépítésze el­mondta: a január elsején életbe lépett rendelet szerint az új épí­tésű házaknál, lakásoknál a ta­núsítvány feltétele a használat­bavételi engedélynek, a meglévő épületek esetében pedig 2012 tői lesz kötelező, addig önkéntes alapon lehet kérni a vizsgálatot.- Az energetikai tanúsítvány elkészítésével kapcsolatban ed­dig még nem érkezett hozzánk kérelem, ám számítunk rá, hogy rövid időn belül óriási lesz az ér­deklődés - tette hozzá a főépí­tész. - A zöldkártya a lakás összenergia-igényéről ad tájé­koztatást, így az ingatlanokat energiafelhasználásuk alapján - úgy, mint például a hűtőszekré­nyeket - „A”-tól „I”-lg terjedő mi­nőségi osztályba sorolják. A kö­vetelményeknek megfelelő átla­gos energiafelhasználású épület „C” osztályzatot kap. A tanúsít­ványról szóló kormányrendelet értelmében a kiállított doku­mentum tíz évig érvényes. Az el­A jövőben jóval nagyobb hangsúlyt kap a házak hőszigetelése. A kétrétegű ablakok helyett például tanácsos lesz háromrétegű nyílászárókat beépíteni. készíttetés költsége pedig a tulaj­donost terheli, ami ingatlantípu­sonként és munkaóránként el­térő. A rendelet értelmében a ta­núsítás díja megkezdett órán­ként legfeljebb 5500 forint lehet. Kurta Zsolt gyöngyösi építész- mérnök már elvégezte a Buda­pesti Műszaki Egyetem EU- rendszerű energia-auditor szak­képzését, de a jogosultsági vizs­gát még le kell tennie, hogy ener­getikai tanúsítványokat készít­hessen. Ám tapasztalatai alap­ján már most hasznos tanácsok­kal tudja ellátni azokat, akik ra­cionalizálni szeretnék otthonuk energiafelhasználását.- A jövőben jóval nagyobb hangsúlyt kap majd a házak hő­szigetelése. Eddig elegendő volt öt centiméteres polisztirol hőszi­getelővel dolgozni, ám a jövőben ahhoz, hogy valakinek az ingat­lana „A” vagy „B” kategóriás be­sorolást kapjon, a 30-38 centis falakat háromszor vagy akár há­rom és félszer vastagabb hőszige­teléssel kell ellátni. A kétrétegű hőszigetelt ablakok helyett pedig tanácsos lesz háromrétegű nyí­lászárókat beépíteni - sorolta a lehetőségeket és a követelménye­ket Kurta Zsolt. - Az alternatív energiafelhasználás is fontos té­nyező lesz. Előtérbe kerül majd a geotermikus energia, vagyis a talajhő, a vízüzemű napkollek­tor, a közvetlen elektromos ener­giát termelő napcella és a hőszi­A középületek energiáját is okosan kell használni vizsgálatok szerint energia­felhasználásunk több mint negyven százalékát fordítjuk az épületek fűtésére és hűté­sére. Éppen ezért az Európai Unió által kezdeményezett épületekre vonatkozó energia­hatékonysági irányelv kiemel­ten fontos a tagállamok szá­mára. A hatályba lépett kor­mányrendelet az állami köz­épületekre is kötelezően vo­natkozik. Ebben az esetben nemcsak az üzemeltető szá­mára nyújt hasznos informá­ciót a tanúsítvány, hanem szerepet játszik az intézmények használói­nak ener­giatudatos gondolkodá­sának forrná lásában is. vattyú, ami a talajból és a levegő­ből nyeri ki a hőt. Tapasztalataim szerint az emberek többsége tisz­tában van vele, hogy milyen fon­tos a csökkentett energiafogyasz­tás: De sokan még mindig csak a lehetőségét teremtik meg annak, hogy az ingatlanjuk majd egyszer alternatív energiafelhasználó legyen. Bár a rend­szert kiépítik, hogy utólag is felszerelhe­tőek legyenek a mo­dernebb berendezések, de nem ezekkel fűtenek, hiszen ha gáz­zal melegítenek, akkor annak most még gyorsabban megtérül az ára. Újdonság, hogy a tanúsít­vány elkészítésekor nem csak a fűtéssel kapcsolatos energia­megtakarítást kell figyelembe venni, hanem a ház nyári túl- -7 - - - melegedési kockázatá­val is szá­molni kell. A szak­ember sze­rint az elkö­vetkezendő egy-két év­ben még iP nem befolyá­solja az ingatlanok Az emberek többsége tisztá­ban van vele, hogy milyen fontos a csök­kentett energia- fogyasztás. árát a jobb minősítésű energia­tanúsítvány, ám később az ener­giatakarékosság növelheti az épület értékét. Az építész úgy vé­li, hogy a rendeletben leírtak megvalósítását és az ésszerű energiafelhaszná­lást az is segítené, ha osztrák mintára itthon is lennének úgynevezett ener­giamegtakarítást segítő pályázatok a családiház-tulajdo- nosok számára is.- Az energiatanúsítvány elké­szítésére szükség van, hiszen megmutatja, hogy az adott ingat­lanban mennyire gazdaságos a fűtési, világítási és egyéb célok­ra felhasznált energiafogyasztás, valamint üzemeltetési informá­cióval szolgál a tulajdonosoknak, és alapját képezi a későbbi felújí­tási terveknek. De a dokumen­tum nem csupán a tulajdonosok­nak nyújt segítséget, hanem a szakmának is, hiszen a hazai épületek adottságai alapján ki le­het majd alakítani egy országos adatbázist, amiből ténylegesen kiderülhet, hogy valójában hol is kell beavatkozni ahhoz, hogy mi­nél kisebb energiafelhasználású- ak legyenek az ingatlanok - vé­lekedett Kurta Zsolt. Megkérdeztük olvasóinkat Ön mennyit áldoz a kultúrára? szelei borbála, Hatvan- Van egy szűk réteg, amely­nek tagjai bármit megenged­hetnek maguknak, így a kul­túrára is annyit áldozhatnak, amennyit akarnak. Mellettük ott vannak az emberek milliói, akik a gyermekeik tankönyveit sem képesek kifizetni, ezért - bár igényük lenne rá - egyet­len fillért sem képesek köny­vekre, színházra fordítani. varga zsuzsa, Hatvan- Szerencsés vagyok, mivel könyvtárosként elolvashatom, amit szeretnék, s ingyenesen látogathatom a múzeumokat is. Am a kiállításokra vagy ép­pen a moziba járáshoz sok pénz kell. A vidéki színházak viszonylag olcsóbbak, mint a fővárosiak. Nem mondom, hogy hetente, de olykor megné­zek egy-egy jobb darabot. kalocsai Mária, Gyöngyös- A szüleim jóvoltából már gyermekkorom óta fontos sze­repet játszik az életemben a kultúra, legyen az zene, szép- és szakirodalom vagy képző­művészet. Havonta legalább négy követ vásárolok, szánok pénzt hanglemezekre, koncert­jegyekre és népművészeti tár­gyakra is. Havonta 20-30 ezer forintot költők kultúrára. sütő Dániel, Gyöngyössotymos- Én leggyakrabban koncer­tekre járok, így a legtöbb pénzt, havonta körülbelül há­romezer forintot, erre költőm. Könyvet nem vásárolok, régeb­ben is csak tudományos folyó­iratot vettem. Viszont nemrégi­ben el szerettem volna menni egy budapesti kiállításra, de olyan hosszú volt a sor, hogy inkább lemondtam róla. Megosztották egymással a TISZK-ek tapasztalatait Egerben, a Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara (HKIK) székházában gyűltek össze teg­nap a régióban induló térségi intergált szakképzési központok vezetői, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, s a megyei iparkamarák irányítói. Herman István, a HKIK kézműipari alel- nöke kifejtette, a kamara élére állt a szakképzés gazdasági élet­hez való igazításának. Az 1990- es évek bőséges szakképzett munkaereje már a múlté, nagy szükség van az utánpótlásra. Bihall Tamás, az Észak-ma­gyarországi RFKB alelnöke kije­lentette, a válság csak fokozza a versenyt, s szükség van a meg­felelő mennyiségű és minőségű munkaerőre. A kívánatos struk­túrájú képzés érdekében támo­gatják, vagy éppen nem adnak pénzt az egyes szakmák oktatá­sára. A szakmunkásokat anya­gilag és erkölcsileg is jobban meg kell becsülni, s el kell osz­latni a negatív sztereotípiákat. Egerben a régió 11 TISZK- jéből tíz mutatkozott be, közü­lük azonban még nem mind mű­ködik. A már oktató Egri TISZK igazgatója, Takács Zoltán el­mondta, a partner intézmények nem használják ki a központi képzőhely nyújtotta lehetősége­ket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pályázat lezárása utáni fenntartási költséget az iskolák­nak kell előteremteniük. ■ I / I

Next

/
Thumbnails
Contents