Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-03 / 2. szám
12 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 3., SZOMBAT Készül az állami vagyonkataszter tátrai miklós A költséggel járó kis értékű ingatlanoktól meg kell szabadulni Tóth Balázs Egységes nyilvántartás híján a mai napig nem tudni, mekkora az állam vagyona. A legnagyobb gond a Magyar Államvasutakkal van. Az értékek a legnagyobb gazdasági szereplővé teszik az államot, amely nem használja ki teljesen a rendelkezésére álló infrastruktúrát, ingatlanokat, földeket. Hogy mekkora értékkel bír az állami tulajdon, azt nem tudni, mert darabra vonatkozó precíz nyilvántartás nincs, de legalább a fölértékeléshez szükséges módszertan már csaknem végleges. A vagyontörvény elfogadása előtt ez utóbbi kidolgozására esély sem lett volna, de a közeljövőben, talán megvalósulhat a vagyonkataszter létrehozása. Mint ismeretes, 2008-ban vonták össze a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, valamint az Állami Privatizációs és Vagyon- § kezelő Zrt.-t. Rajtuk kívül azon- S ban több száz tulajdonosa, illetve J üzemeltetője van az állami ingat- 1 lanoknak. Erről beszélt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) vezérigazgatója, aki az egri Hozam Klub vendége volt.- Jelenleg negyven-ötvenezer milliárd forintra tehető a megmaradt állami értékállomány - ebbe éppúgy beletartozik a Parlament épülete, mint a sínek, vagy a hidak -, ehhez jönnek még a kiaknázatlan föld alatti kincsek. Csak a hévízkészletet hatvanezer milliárd forint értékűre taksálják. Van egy jól menedzselt, gazdasági társaságokból álló portfolió - Magyar Villamos Művek, Szerencsejáték Zrt. stb.-, rajtuk kívül ott vannak az erdőgazdaságok és a Volánok. Körülbelül négyszáz cégben van tulajdona az államnak, a kisebbségi részeket mindenképpen értékesíteni kellett, ezt be is fejezzük 2009 elején - számolt be Tátrai Miklós. - Termőföldet három okból birtokol az állam. A területek egy része védett, szerintem ezeket fölösleges saját kézben tartani, de muszáj. A Magyar Államvasutaktól egy-két éven belül visszaveszik majd a vagyont, a jelenlegi tulajdonosi helyzet ugyanis több helyütt vitatott. Az önkormányzatok, civil szer' vezetek is jelentkezhetnek az üresen álló állami tulajdonú épületekért. Az erdőket a közvélemény nyomása miatt kezeljük, miután a kárpótlás lezárult. A harmadik részét forgatjuk, szükség van rájuk a földért életjáradékot nyújtó programhoz, amely 11-13 milliárd forintba kerül évente. A nem használt területekre bárki pályázhat, ha művelésbe szeretné venni, mindössze a megyei irodáinkban kell jelentkezni értük, ez használna a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak is - fogalmazott az MNV Zrt. vezér- igazgatója. Az ingatlanokkal kapcsolatban Tátrai Miklós elmondta, ebbe a körbe beletartoznak a hidak, utak, gátak, de a vasút is. A sínek körülbelül négyezer, az autópályák hatezer milliárd forintnyi értéket képviselnek. Ezen kívül az államot gazdagítják egyetemi épületek, kormányzati ingatlanok stb. Ezek zöme rossz állapotban van, felújításuk több százmilliárdos tétel lenne. Megfontolandónak tartja a portfolió átalakítását, a kormányzati szervek egy helyre költöztetését a városokban. Sok vezető még ma is húsznegyven évvel ezelőtti logika szerint gondolkodik, erről el kellene mozdulni a változások eléréséhez. Tátrai Miklós példaként hozta föl a Szépművészeti Múzeumot, amely ma már nyereséget is elér, üzleti vállalkozáJelentősen apadt az állami tulajdon értéke A legjelentősebb mértékben a társasági javak nagysága csökkent, 1995-ben például akkori áron ötszáz milliárd forint bevételhez jutott az ország a cégek eladásával. A most még meglévők összértéke kétezer milliárd forint. Az infrastruktúrafejlesztésével azért gyarapodott is a nemzet tulajdona, bár sokkal kedvezőtlenebb - s hűbb - a kép, ha az államadósságot is bevonjuk a vagyoni körbe, tátrai Miklós (képünkön) úgy tervezi, hogy egy-két éven belül a MAV-tól visszaveszik majd a vagyont, a tulajdonosi helyzet ugyanis több helyütt vitatott. A cégnek a részvénytársasággá alakulásakor nem is volt nyilvántartása arról, hogy mi volt az övé. Sok százmilliárdos tételekről van szó, azon kívül az állam minden évben rengeteg pénzzel segíti ki a veszteségeit halmozó óriást. A felülvizsgálat után a MÁV visszakapná azt, ami ténylegesen őket illeti. A Volán-vállalatok privatizációja egyelőre lekerült a napirendről, de a veszteségből fakadó költségeket valakinek állnia kell majd. sai segítségével többletforrások jutnak alapfeladatainak teljesítéséhez. Sok a lepusztult kúria, kastély, amelyek hasznosítására esélye sincs az államnak, köszönhető többek között az ortodox, igaz már javuló műemlék- védelmi nézeteknek. Szerinte eladni is lehetne belőlük, valamint csomagokban hosszú távra bérbe adni, a kezelő pedig hitelből felújíthatná őket. Az önkormányzatok, civil szervezetek is jelentkezhetnek az üres épületekért. A több tízezer apró - például örökölt - ingaüanból álló, nehezen kezelhető állományt kisöpörné a vezérigazgató. A Validé szultána török fürdő - amellyel öt évtized alatt sem történt semmi - vagyonkezelői jogát Eger például nyugodtan kérhetné az államtól, hiszen az úgysem tud a romokkal mit kezdeni. Az eldugott falvakban lévő, üresen álló, állami kezelésű kis házakért is bárki jelentkezhet, biztosan meg tudnak egyezni az MNV Zrt.-vel. Tervezik, hogy elektronikus árveréseken értékesítik majd áz apróbb javakat. Éppen száz esztendeje jelentették meg először gyöngyösi kalendárium Életrajzok, irodalmi és sport témájú írások is olvashatók a kötetben A városi önkormányzat kiadásában megjelent a Gyöngyösi Kalendárium. Az első évkönyvet éppen száz évvel ezelőtt vehették kezükbe a helybéliek. Patkós Magdolna fő- szerkesztő elmondta: formája az elmúlt esztendők alatt kissé változott, szerkezetében viszont őrzi a hagyományokat. A kötet a naptárral kezdődik, majd a Báryné dr. Gál Edit muzeológus által szerkesztett „Előttünk jártak” című fejezet bepillantást ad a város történelmébe, de ebben a részben kapott helyet a két éve önállóvá vált Pálos- vörösmart és az egykor létezett falu, Fajzatpuszta története is. Bemutatják továbbá az egykor itt élt Berze Nagy Jánost, Koháry Istvánt és Utas Zsigmondot. A kalendáriumból nem hiányzik az irodalom sem. A helyi költők verseit Herman Lipót grafikáival illusztrálták, de a Munkácsy-díjas festőművész naplójából is olvashatók részletek. A „Színes oldalak” című fejezetben található a legfiatalabb szerző, Veréb Alexandra írása: a Felsővárosi Általános Iskola 5. osztályos tanulója a gyermekkönyvtár meseíró versenyének a győztese. A kalendáriumban - hagyo■ A százéves múltra visszatekintő kalendáriumban a környező falvak is bemutatkoznak. A változatos tartalmú kalendárium. Jövőre megújult külsővel jelenik meg. mányosan - a környékbeli tíz település is bemutatkozik, ennek vezérfonala most a sport. Az idei újdonság a Németi László főépítész által szerkesztett fejezet, amely a belváros építészetét mutatja be a már elkészült, valamint a tervezett beruházásokat számba véve. A kiadvány főszerkesztője kiemelte: az évkönyv 1909-ben jelent meg először, ám voltak időszakok, amikor például anyagi okok miatt nem készült el, 1989 óta azonban ismét évenként napvilágot lát. Az újabb kiadás jövőre ünnepli 20. évfordulóját, a szerkesztők azt tervezik, hogy akkor teljesen új külsővel jelenik majd meg a kalendárium. ■ X A Naptármódszer: pihenő- és bedolgozandó napok az idén A 2009-es munkarendre vonatkozó miniszteri rendelet szerint három, a szokásostól eltérő pihenőnap vár ránk az új esztendőben, vagyis ennyi hosszú hétvégén pihenhetjük ki fáradalmainkat. Az első munkanap-áthelyezésre tegnap, január másodikén került sor, amikor is a legtöbb munkahelyre nem kellett bemenni dolgozni. Ezt a napot a következő hét szombatján kell majd ledolgozni. Ugyancsak pihenőnap lesz az augusztus 21-ére eső péntek, ennek fejében viszont augusztus 29-én, szombaton kell majd dolgoznunk. December 24. csütörtökre esik az idén, ezt a napot is pihenőnapként élvezhetjük a - remélhetően kitűnő - esztendő zárásaként. Igaz, a hosszú karácsonynak az lesz az ára, hogy december 19-én, szombaton ismét csak munkanap vár ránk. A fentiek mellett két hosz- szú hétvégét tartalmaz még az idei munkaidőnaptár, hiszen május elseje és október 23-a egyaránt péntekre esik. Ezt a két ünnepnapot természetesen nem kell sem előre, sem utólag „bedolgozni.” Csakúgy, mint húsvét és pünkösd hétfőjét. Az említett munkarend alól természetesen vannak kivételek, a „megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatók” alkalmazottaira nem vonatkozik a rendelet. ■ Január közepéig érvényesek a regi jegyek Egerben Január 1-jén új díjszabás lépett életbe az egri helyi járatokon. Az elővételi jegy 160, a járművön megváltott pedig 260 forintba kerül. A 2007-ben elővételben vásárolt, 140 forintos jegyekkel január 15-éig lehet utazni. A „régi jegyek” a Barkóczy utcai autóbuszállomáson visszaválthatók, vagy becserélhetők az idén érvényesekre. A 2008-ban, autóbuszon vásárolt, fel nem használt, 250 forintos menetjegyek továbbra is érvényben maradnak. A december havi bérletjegyek január 7-én 24.00 óráig érvényesek a helyi és a helyközi közlekedésben is. ■ Már óvodásként tanulják a szemét szelektálását Az abasári Napsugár Óvoda kicsinyei és szüleik második éve vesznek részt a szelektív hulladékgyűjtésben. Az intézmény pedagógusai nem csupán oktatják a környezet védelmét, hanem a gyakorlatban is arra nevelik a gyermekeket, hogy gondoskodjanak a mindennapok során keletkező hulladékok megfelelő szétválogatásáról.- Nálunk az új évben is lehetősége van a falu lakói közül bárkinek arra, hogy az udvaron felállított tárolóba hozza az összenyomott PET-palackjait, műanyag kupakjait, vagy az újságpapírt, így biztosan jó helyre kerül a szemét - újságolta a település sajtó- referense, Misi Norbert. ■ ' i
