Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-19 / 15. szám
2009. JANUÁR 19., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 írásra buzdítják a pályázattal, és könyvvel díjazzák az egri diákokat A magyar kultúra napja alkalmából csütörtökön 15 órától rendezik meg Egerben, a Bartakovics Béla Közösségi Házban az irodalmi pályázat díjkiosztó ünnepségét. A programszervező, Somo- dyné Jámbor Ildikó elmondta: két évtizedes hagyomány, hogy az önkormányzat szépirodalmi alkotások létrehozására buzdítja a diákokat. Három kategóriában - főiskolások, középiskolások, általános iskolások - indulhatnak a nevezők. A dolgozatokat szakértő zsűri értékeli. Hárman szerepelnek a bírálóbizottságban: dr. Nagy Andorné, a Gárdonyi Géza Gimnázium nyugalmazott igazgatója, köztiszteletnek örvendő magyartanár, dr. Ködö- böcz Gábor, az Eszterházy Károly Főiskola docense és Király Júlia, a Dobó István Vármúzeum muzeológusa. A diákok karácsonyig adhatták le versenyműveiket: esszéket, verseket, novellákat, regényeket. Kategóriánként az első három könyvjutalmat vehet át. A rendezvény részeként a Lajtha László Néptáncegyüttes „Zeng a lélek, zeng a szó” című produkcióját láthatja a közönség. ■ Sokrétű, színes programajánlat az Ezüstidőnél Korosztálytól függetlenül várja kulturális, hagyományőrző, életmód-változtató programjaira az érdeklődőket az Ezüstidő Szabadidős Egyesület Egerben. Elnöküktől, Fűrész Jánostól megtudtuk, elkészült az idei eseménynaptáruk. A klubnapokat csütörtökönként ló órától tartják a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Az év során hatszor rendeznek zenés műsort. Az Egri toll- forgatók irodalmi sorozatukba négy előadót hívnak meg. A múltidéző történelmi sorozatuk darabjaival háromszor szereznek kellemes órákat a hallgatóságnak. Újdonság lesz az Egészség ABC, amelynek keretében a testi-lelki épség megőrzése érdekében hangzanak el előadások. A klubtagok név- és születés- napi mulatságokban is részt vehetnek negyedévente az egyesületben. ■ EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE Az Egercsehi Bányász Baráti Kör Közhasznú Egyesület emléket állított azoknak az embereknek, akik a bányában vesztették életüket A bánya már csak emlék nosztalgia Az izzó egercsehi szén oly szép volt, akár a vörös rózsa Kár volt bezárni a bányákat, vélik sokan a gázelzárás kapcsán. Vajon miként látják a helyzetet Egercsehiben a nyugdíjas bányászok? Négyessy Zita- Bizony kár volt bezárni - kesereg Bóta László, aki csoportvezető volt a bányában. - Nem csak nekünk, itt élőknek adott biztos megélhetést. Huszonhét községből ingáztak ide a munkások.- Már húsz éve nyugdíjas vagyok - mutatkozik be Szalmás János bányamester. - A bányától 53 évesen jöttem el ízületi betegséggel. Mégsem bántam meg, hogy több mint 33 évet ott húztam le. Tizenkét éves korom óta nyári szünidős diákként kezdtem a munkát. Ezer emlékem kö- tődik a bányához, a régi kollégákhoz. Nagyon sajnálom, hogy bezárták. De azt tudni kell, hogy nem a gáz bevezetése miatt kezdték el a visszafejlesztését. Juhász László volt Egercsehiben az utolsó bányamester. Azt mondja, csaknem tíz évbe telt, míg végül 1990-ben lakat került a bányára. Azért is sajnálták ezt, mert minőségileg jó, 3500-4000 kalóriás háztartási szenet termeltek.- A kis bosnyákkályhákat el is olvasztották - jegyzi meg nosztalgiával Szalmás János. - A csehi szén amikor izzott, piros volt, mint a rózsa. Szerették az emberek.- Az biztos - csatlakozik Juhász László. - Csakhogy nem tudtunk olyan termelési eredményeket elérni, mint Lyukóbánya. Ezért csökkentették a létszámot, aminek az lett az eredménye, hogy a maradék munkásokkal a termelést is alig győztük. Simon Sándor nyugdíjas főmérnök mosolyogva hallgatja egykori kollégáit. Ő annak idején is másként látta a helyzetet.- A '60-as évek közepén meghirdették az új gazdasági mechanizmust, azzal együtt az optimalizálást - emlékszik vissza a régmúltra. - Egy bánya értékét a szénvagyon, a kitermelhetőség, a bányaveszélyesség és a gazdaságosság határozta meg. Ennek alapján állították sorba a szénmezőket. Putnok volt az élen, Egercsehi a második vonalba szorult. Már 1972-ben szóvolt róla, hogy be kell zárni Egercsehit. Hiába bizakodtunk, s hivatkoztunk a földtani hivatal mérési eredményeire. Most, így utólag, úgy gondolom, a '80-as évek közepén szükség lett volna égy nagyberuházásra. Ma viszont erre nem költené senki. Kizártnak tartom, hogy valaki ilyen kockázatos befektetésbe ölje a pénzét.- Tételezzük fel, hogy egy ábrándos multimilliomos mégis fantáziát lát a bányában - vetjük közbe. Simon Sándor derűsen reagál a laikus gondolatra. ■ „Kizártnak tartom, hogy valaki ilyen kockázatos befektetésbe ölje a pénzét.” Összetartanak és ápolják az emlékeket egercsehiben 1901-ben kezdték el a bányaművelést. Az 1920-as években épült meg a telep, amely lakásokat kínált a fiataloknak. A bányászcsaládokban az apák átadták a „stafétabotot”, a csákányt a fiaiknak. De nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik a bányában vesztették el az életüket. Az Egercsehi Bányász Baráti Kör Közhasznú Egyesület titkára, ökrös inire (képünkön) és a tagok évtizedekre visszamenően felkutatták azok nevét, akik munkavégzés közben haltak meg. Az emlékoszlopba 60 nevet vésnek az áprilisra tervezett ünnepségig.- Bármilyen gépesítéssel is öt-tíz év kellene ahhoz, hogy Csehiben újra bányászhassanak. Pedig az ország energiahelyzetét tekintve szükség lenne a szénre, de ma már csak a felszíni, felszínközeli helyekről bányászhatnak. Egercsehi nem ilyen. Például a Beniczki-akná- nál 270 méter mélyen volt a szén. Arról már nem is beszélve, hogy már nincsenek bányászok. Lengyelországból kellene hozatni őket.- A fiatalok közül kevesen vállalkoznának arra a feladatra, amit a bogarak csináltak - teszi hozzá Nagy Gusztáv, valamikori csapatvezető vájár. - A bogarak a testtartásuk miatt kapták a nevüket. Térdelve, a sarkukon ülve termelték le a szenet. Amikor olyan vájatba kerültek, ami csaknem két méter magas volt, s állva is dolgozhattak volna, ők akkor is térdeltek. Azt mondták, nem bírja a derekuk, ha állva fejtenek. Kemény munkát végeztek. Irigykedtek is a fizetésükre azok, akik bányát csak fényképen láttak.- Tényleg jól kerestünk - ismeri el Ökrös Imre. - A fizetésünkön felül minden hónapra kaptunk nyolc mázsa szenet. Nem volt gondunk a fűtésre. Építkezhettünk, iskoláztathattuk, kiházasíthattuk a gyerekeinket. Ma már sokak számára ez vágyálom. Biztonságos és kiszámítható volt a jövőnk. Mire fordítja pénzét idén az önkormányzat? egerszalók A felújított polgármesteri hivatalban tartja évnyitó ülését a képviselő- testület szerdán 16 órától. A tanácskozáson az idei költségvetési tervről tárgyalnak. Eddig a faluból öt egyesület nyújtotta be pályázatát. A fő szempont, hogy az önkormányzat működőképes maradjon. Arra is különítenek el pénzt, hogy a pályázatoknál biztosíthassák az önerőt, s támogatást nyerjenek a község fejlesztésére. Az ülésen Gyüre Marianna, a faluház vezetője ismerteti a kulturális programokat. Itt a farsang, várják a jelmezeseket egerszólát Az Egerszólátért Közalapítvány kuratóriuma a napokban ülésezett Kelemen Pálné elnökletével. A találkozón előkészítették a tervezett jótékonysági bál programját. A mulatságot várhatóan február közepén rendezik meg. A szervezők kulturális műsorral és vacsorával fogadják a bálozókat. A bevételt a falu fejlesztésére fordítják. Komoly kára keletkezett a falunak mónosbél A gázszállító palackokat szállító jármű nemrégi balesete nagy veszteséget okozott az önkormányzatnak. Leégett a fából ácsolt buszváró, s egy köz- világítási lámpa. A kár értéke meghaladta az egymillió forintot. A balesetben egy családi ház is megrongálódott kisebb mértékben. Felvették a kapcsolatot a gépjármű biztosítójával. A cég szakembere a közeljövőben tárgyal a polgármesterrel. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessy@axelspringer.hu Lovaspálya-avatás Szilvásváradon Szép és új sportlétesítménnyel gazdagodott Heves megye Szilvásváradon, a Szalajka-völgy kapujában. Európa egyik legszebb és legkorszerűbb lovas versenypályája épült fel mintegy négymillió forintos költséggel. A Bükk festői környezetében elhelyezkedő pályát négyezer ülőhely veszi körül. A szombati műsoros „főpróba” után vasárnap több ezer érdeklődő jelenlétében adta át rendeltetésének dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Az államtitkár avatóbeszédében elismeréssel szólt arról a széles körű társadalmi összefogásról, amelynek eredményeként megszületett az idegenforgalmi szempontból is jelentős új létesítmény. Mint mondotta, a helyi szervek nagyszerű hozzáértéssel fejlesztették azokat a kivételes környezeti adottságokat, amelyeket a Szalajka-völgy nyújt az idegenforgalom számára. Az avatóünnepségen ott voltak az illetékes főhatóságok vezető képviselői, közöttük dr. Pál János, a Magyar Lótenyésztési Felügyelőség igazgatója. Részt vett az eseményen Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Dor- kó József, az SZMT vezető titkára, valamint Habéra László, az MSZMP Egri Járási Bizottságának első titkára és Kovács Bertalan, a járási hivatal elnöke. Az avatás alkalmával egész napos parádés lovasversenyt láthattak az érdeklődők. A műsor tenyészbemutatóval kezdő dött, felvezették a méneket, miközben ismertették a kecses járású, edzett lipicaiak történetét, majd a Szilvásváradi Állami Gazdaság fontos szerepét ebben a munkában. Ezután díszes fogatbemutatót láthattak a vendégek a hazai versenyeken elő szőr szereplő lipicai hatos fogat közreműködésével. (1976. augusztus 3.) Templom- és múzeum-felújítás tervek Mikófalva is csatlakozott a Leader-csoporthoz Bélapátfalva és Pétervására kistérségén belül harminchárom település csatlakozott a Leader- akciócsoporthoz. Mikófalva polgármestere, Kelemen Károly lapunknak elmondta, hogy az Űj Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a templom külső felújításához szeretnének támogatást kapni. A másik tervük a Kovács Múzeum megnyitása. A telket - amelyen a műemlék épület áll - további területtel bővítette az ön- kormányzat. Két csűrt telepítenének rá, ennek előmunkálatai is megkezdődtek. A nyitott szín helyet kínálna a hagyományőrző tánccsoport előadásaihoz, s a népszerű lakodalmashoz. ■ A Leader-csoport tábláját Madarász György (balra), a vidékfejlesztési irodák regionális koordinátora gdta át Kelemen Károly polgármesternek > % « l I \ ft
