Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-16 / 13. szám

6 2009. JANUÁR 16., PÉNTEK GAZDASÁG wmmamm Kamatot vágott a központi bank FÉL százalékkal, két száza­lékra csökkentette alapka­matát az Európai Központi Bank (EKB). A vágást októ­berben kezdte az EKB, ak­kor 4,25 százalékról indult. Az euróövezet romló gazda­sági teljesítménye miatt döntött a bank a mutató mérséklése mellett. A multik vitték az ünnepi hasznot hiába nőtt a lakossági fo­gyasztás 2008 karácsonyán, a hasznot a multik könyvel­hették el - derül ki egy friss felmérésből. A megkérdezett kisvállalkozások 41 százalé­kának ugyanis valamelyest nőtt ugyan a bevétele, 38 százalékuk viszont nem ta­pasztalt változást, 20 száza­lék forgalma pedig csökkent. Lesz a tejtermékekre uniós exporttámogatás A nyomott világpiaci árak miatt az uniónak újra be kell vezetnie egyes tejtermé­kek exportjának támogatá­sát - jelentette be Mariann Fischer Boel, a bizottság ag­rárkérdésekben illetékes tagja. Javaslata szerint fel­újítják a 2007-ben felfüg­gesztett támogatást a vajra, a sajtra, valamint a tejporra. .LA /$£'h%AífAN-.G ■ ' M A Hírsávot a mWi támogatja. A BUX-index 2009. január 15-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 NYERTESEK Zwack 13100 +14,91 RFV 1900 +2,70 10,97 0,25 Pannergy 709 +0,71 JU34 Danubius 4 425 +0,56 0,75 Ezen a napon négy részvény árfolyama emelkedett. VESZTESEK forraszét motaáiRi Vattotás {%) Mrttoft Synergon 423 -8,44 32,79 2 599 -5,49 10032 OTP Richter 29 350 -4,70 2 497 FHB Hűmet 645 23-4,44 53,63-4,16 Fotex 314 3,97 2,13 25,26 A BUX-index az elmúlt napokban 13 600 13 400 ............-................ 1 3 200 13000 12 800 12 977 12 600..............\.........12540 1 2 400 12 539 12516 12 485 13005 12200— pony 01.1 /nap 07 01.08 01.09 01.12 01.13 01.14 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. január 15-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft t I I 280,80 213,44 190,76 +3,74 Ft +3,78 Ft +3,26 Ft Egy tízmillió forintos, átlagos lakáshitel havi törlesztőrészletének alakulása" Új lakáshitelek átlagkamata 2008. július elsején, illetve 2009. január 15-én (THM, %) 13,52* 15,00* 7,12* 9,00*** 7,05* 10,00* 4,50** 10,00* * 25 évre, folyósítva 2008. július elsején, egyenletes törlesztés, MNB-középárfolyammal számolva, ** MNB-adatok, *** becsült érték FORRÁS: EUROPRESS-OYŰJTÉS - EUROPRESS-GRAF1KA Gyenge forint, drága hitel borúlátás Az egekbe szökött a devizaadósok törlesztőrészlete Továbbra is gyengélkedik a forint, ami temérdek devizahitelesnek okoz ál­matlan éjszakákat. A szakértők jóslata sze­rint a nemzetközi rossz hangulat, és így a forint gyengélkedése hosszabb távon is tartós maradhat. Hampl Márta Úgy tűnik, nem sok remény van arra, hogy a közeljövőben magá­hoz tér a magyar fizetőeszköz. Tegnap reggel 280 forintot kér­tek a bankközi piacon egyetlen euróért, folytatva ezzel a napok óta tartó gyengélkedést. „A hetek óta tartó rossz nemzetközi hangu­lat miatt elképzelhető, hogy a kö­vetkező hetekben állandósul a 280 forintos euróval szembeni ár­folyam” - véli Németh Dávid, az ING elemzője. A szakértő szerint a világszerte uralkodó pesszimis­ta hangulat egyik oka a felisme­rés, miszerint rendkívül mély gazdasági recesszió elé nézünk. A devizaingadozás kiszámítha­tatlansága miatt a devizában eladósodottak feje felett sem fog­nak egyhamar eloszlani a vihar­felhők. A devizával együtt ugyan­is emelkednek a devizaalapú hi­telek törlesztőrészletei is, így pél­dául azok az ügyfelek, akik ta­valy nyáron adósodtak el svájci frankban, az árfolyamváltozások miatt ma már havonta 20-30 szá­zalékkal fizetnek többet bankjuk­nak. Még ennél is rosszabbul jár­tak azonban a jenhitelesek, so­kuknak ugyanis a másfélszere­sére nőtt a törlesztőrészlete. Ma kamat, hoi a kamat Tovább tetézi a problémákat, hogy a tengerentúlról begyűrűző válság hatására a hazai hitelinté­zetek számára is megdrágultak a bankközi források, amire számos pénzintézet a hitelkamatok meg­emelésével válaszolt. Ráadásul a már futó hitelek esetében is kö­vették a bankok a költségemelke­dést. A szakértői vélemények sze­rint a bizonytalan gazdasági hely­zet miatt az sem kizárható, hogy a további kamatemelés eszközé­hez nyúlnak a bankok. AZ adós kérheti - amennyi­ben jélentősen megemelkedett a törlesztőrészletének havi összege -, hogy hosszabbít­sák meg hitelének futamide­jét (például tíz évről húszra). Ez csökkenti a havonta fize­tendő törlesztőrészletet, mivel több idő alatt kell visszafizet­„Másfél évig nem sok esély van arra, hogy normalizálódjon a helyzet, és így visszatérjenek a hitelkamatok a normalitáshoz” - mondta el érdeklődésünkre Bán­falvi László, az Otthon Centrum Hitelközvetítő vezetője. Meglepő módon azonban ép­pen ebből a bizonytalanságból ko­vácsolhatnak előnyt azok, akik mostanában adósodnak el. Azok ugyanis, akik ilyen magas árfo­lyamú deviza mellett vesznek fel hitelt, számíthatnak az árfo­lyamok mérséklődésére, és így spórolhatnak is hitelükön. Még csak most jön a java A kormány ugyan a múlt év vé­gén javasolta a bankoknak, hogy legyenek rugalmasak a törlesztő­részletek átütemezésénél, ez azonban állítólag nem változta­tott a pénzintézetek gyakorlatán. ni a felvett hitelt. Nem árt azonban szem előtt tartani, hogy a hosszabb futamidő miatt tovább kamatozik a hi­tel, így végső soron nagyobb összeget kell visszafizetnie az adósnak annál, mintha rövi- debb idő alatt törlesztette vol­na hitelét. „A bankok egyre egyoldalúb- ban működnek, és egyáltalán nem tartják szem előtt ügyfeleik érdekeit” - véli Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke. Elmondása szerint mi sem támasztja ezt alá jobban, minthogy tavaly novem­ber óta csaknem a tizenötszörösé­re nőtt az érdeklődők, illetve a pa­naszosok száma irodájukban. Hazánkban ugyanis csak kevés adósnak van olyan pénzügyi tar­taléka, amelyből fedezni tudná az árfolyam ingadozásából eredő hi­tel-többletköltségeket. Az emberek fizetési nehézsé­geit már a pénzintézetek is érzik: az OTP Banknál kérdésünkre el­mondták, hogy a problémás ügy­felek aránya 0,2 százalékponttal nőtt három hónap alatt. A CIB Bank tájékoztatása szerint egy­két hónap múlva lehet tömeges hitelbedőlésekre számítani. Eltántorítani azonban úgy tű­nik, semmi nem tudja a magya­rokat a hitelfelvételtől. A szakér­tői várakozások szerint a jövőben az egyéni élethelyzetekhez igazo­dó hitelfajták kerülhetnek előtér­be a lakossági ügyfelek körében. A devizahiteleken belül pedig a svájcifrank-alapú helyett az euróhitelek népszerűségének nö­vekedését és az államilag támoga­tott forinthitelek előtérbe kerülé­sét jósolják a szakemberek. Teherkönnyítés futamidő-hosszabbítással Együtt csökkent a benzinárakkal a magyarországi inflációs adat Nagyot lassult az áremelkedések üteme a tavalyi év utolsó hónap­jában - derül ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) tegnap publikált adataiból. A számok szerint decemberben az előző év azonos hónapjához képest mind­össze 3,5 százalékkal kellett töb­bet fizetniük a magyaroknak az árukért és a szolgáltatásokért. Utoljára 2006 augusztusában volt ilyen alacsony az infláció. Az infláció alakulása (százalék) FORRÁS: KSH Az infláció decemberi csökke­nése az üzemanyagok árának 9,4 százalékos esésével függ ösz- sze, amely önmagában 0,5 szá­zalékos árcsökkenést eredmé­nyezett. Kismértékű áremelke­dés volt a háztartási energia, a szeszes italok, a dohányáruk, va­lamint a szolgáltatások eseté­ben. A tartós fogyasztási cikkek árai nem változtak. Tizenkét hónap alatt, 2007 de­cemberéhez viszonyítva az élel­miszerek árai az áüagosnál na­gyobb mértékben, 4,3 százalék­kal nőttek. Ezen belül jelentősen drágult a rizs (+26 százalék) és a sertéshús (+16,3 százalék). Szintén jelentősen drágult az energia, ezen belül a vezetékes gáz 41,7 százalékkal. ■ N. M. Többéves mélyponton az uniós pénzromlás az európai unió 27 tagállamá­ban átlagosan 2,2 százalékkal emelkedtek az árak december­ben éves szinten; novemberben még 2,8 százalék volt a tizenkét havi drágulás. Két és fél éve nem volt ilyen alacsony a pénz­romlás üteme az unióban. Az infláció Luxemburgban (0,7 szá­zalék), Portugáliában (0,8 szá­zalék) és Németországban (1,1 százalék) volt a legalacsonyabb, a legmagasabb pedig Litvániá­ban (8,5 százalék), illetve Lettor­szágban (10,4 százalék). Az előzetes adatoknál valamivel kedvezőbb, de így is nagyon gyenge teljesítményt mutatott a tavalyi év végén a hazai ipar. Az ágazat termelése az előző év azo­nos időszakához viszonyítva 2008 novemberében 12 száza­lékkal csökkent - közölte tegnap a Központi Staüsztikai Hivatal (KSH). Az ipari termelés volu­mene az év első tizenegy hónap­jában 0,4 százalékkal volt maga­sabb, mint az előző év azonos időszakában. Novemberben a feldolgozóipar minden alágában csökkenés kö­vetkezett be. A jelentősebb sú­lyú ágazatok közül a feldolgozó- ipari termelés közel egyharma- dáf kitevő villamosgép- és mű­szergyártás drámai mértékben, 17,1 százalékkal esett vissza. A legnagyobb mértékű csökkenést a híradástechnikai termékek gyártásának szektora produkál­ta. A feldolgozóipari termelés több mint egytizedét képviselő élelmiszer-, ital- és dohánygyár­tás teljesítménye is számotte­vően, 14 százalékkal csökkent, nagyrészt az összes értékesítés közel háromnegyedét adó hazai eladások visszaesése következ­tében. Ez a jelenség valamennyi ágazatot hasonlóképpen érintet- 6 te. A feldolgozóipari termelés § több mint egybatodát adó jár- | műgyártás termelése 12,6 szá- g zalékkal elmaradt az egy évvel S korábbitól. ■ N. M. Különösen nagy esést produkált a hazai feldolgozóipar novemberben. Már Kínában is csökken a kivitel Kína exportja tavaly már csak 17,2 százalékkal emelkedett az előző év 25,7 százalékával szemben. Decemberben ugyan­akkor a kivitel egyenesen csök­kent; a visszaesés mértéke elér­te a 2,8 százalékot. Ami az egyes exportpiacokat illeti, az Európai Unióba irányuló kivitel decemberben 3,5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél, az Egyesült Államokba irányuló export pe­dig 4,1 százalékkal esett vissza. A jelek szerint a nemzetközi gazdasági válságot Kína is ala­posan megérzi. Zuhan az ipar termelése, nem tudni, hol a vége válság Tizenkét százalékkal esett vissza novemberben a termelés az előző évi adathoz képest A 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents