Heves Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-05 / 284. szám

2008. DECEMBER 5., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 HÍREK Adács ELŐADÁS Hétfőn délután 4 órakor Adácson a Művelődési Házban, valamint Gyöngyösön a Városi Könyvtár épületében a Heves Megyei Agrárkamara ta­nácsadói előadást tartanak az uniós agráriumban fontos szere­pet játszó Kölcsönös Megfelelte­tés szabályairól. A támogatáso­kat is befolyásoló előírások egy része január elsejétől lép életbe. Andomaktálya díjak Legutóbbi ülésén a helyi képviselő-testület döntött úgy, hogy 2009-ben a szilárd hulladékok esetében 110/120 literes edények ürítési díja évente nettó 9700 forint lesz, az ivóvíz köbméterenként 243 forint + áfába kerül majd. A folyékony hulladék elszállítása a lakosságnak köbméterenként áfa nélkül hétezer, a közéletek­nek 8500 forintjába kerül jövőre. A csatornadíj nettó 190 forint lesz köbméterenként. A költség- vetési koncepció tárgyalásakor kiderült, valószínűleg nyolcmilliós hitelfelvételre kényszerül jövőre a település. Gyöngyös gazdaság „összefo­gás a jövőért” címmel kerekasz- tal-beszélgetéseket szervez a He­ves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezvénysoro­zat célja, hogy a térségi gazda­ságpolitika fokozottabb mérték­ben vegye figyelembe a vállalko­zások helyzetét, hiszen kiemelt feladat lesz a versenyképesség megőrzése, a foglalkoztatás szin­ten tartása. Az első megbeszélés a kamara gyöngyösi képviseletén lesz, december 10-én 15 órától. Szó lesz a 2009/10-es régiós tá­mogatási forrásokról, az oktatás, szakképzés helyzetéről, valamint a városi, kistérségi tennivalókról. Heves FOGADÓÓRA Godó Lajos, a térség országgyűlési képviselő­je ma 10-12 óra között fogadó­órát tart a polgármesteri hivatal épületében. Makiár FESZTIVÁL Szombaton egész napos mulatságban lehet részük azoknak, akik részt vesz­nek az első makiári Röfi-fesztivá- lon. A programok reggel hatkor disznóvágással kezdődnek, majd délután fél kettőkor megérkezik a Mikulás. A Művelődési Házban 15 órától a Babszemjankó Gyer­mekszínház szórakoztatja a fia­talságot, 16.30-tól a falu kará­csonyfájánál lesz az adventi gyer­tyagyújtás Ezután kezdődik a különleges disznótoros vacsora, majd a hagyományőrző együtte­sek adnak műsort. A rendelkezésre álló pénzből az aszály és a fagykárok következményeit enyhítenék. Nem mindegy, hol termel a gazda. Képünk illusztráció. Bírálják az új rendszert kárenyhítés Szakmai alapokon nyugvó kockázatközösség kell A kormány kötelezővé tenné a tagságot a Nem­zeti Agrárkár-enyhítési Rendszerben, s mindenki egyformán fizetne. Tóth Balázs A kormány arról döntött, hogy át­alakítja a két éve bevezetett agrár­kár-enyhítési rendszert, amely az állam és a gazdálkodók együttes felelősségvállalásán alapul - kö­zölte nemrég Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium államtitkára. Hozzátette: a tervek szerint a rendszer működése a jövő év ele­jétől változna meg, miután az ed­digi szisztéma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, túl ke­vesen vettek benne részt. A mó­dosítás lényege, hogy az eddigi önkéntesség helyett kötelezővé válik a rendszerben való részvé­tel. Eddig az agrártermelők mind­össze 6-8 százaléka lépett be az alapba, míg ezentúl az ősterme­lők, valamint a nagygazdaságok - amelyek mérete meghaladja a középvállalkozások méretét - ki­vételével mindenkinek taggá kell válnia. Az eddigi 4-500 millió fo­rintos termelői befizetés 2,5 mil- liárdra nőne évente. Mivel az ál­lam ugyanennyit tesz hozzá, a kárenyhítésre összességében öt- milliárd forint áll majd rendelke­zésre. Ebből az összegből azokat a nem biztosítható károkat lehet majd fedezni, amelyek elemi csa­pások, aszály, esetleg fagykár mi­att következnek be. A tervezetben szerepel az is, hogy a szántóföldi művelési ág esetében az eddigi ezer forintos hektáronkénti be­fizetési összeget 800 forintra mér­sékelnék. Továb­bá az ültetvények után - ez a gyü­mölcsösöket és a szőlőket érinti - fizetett eddigi háromezer forintos hektáron­kénti összeg kétezer forintra csökkenne.- Az uniós előírások szerint azokra az elemi károkra, ame­lyekre nem lehet biztosítást köt­ni, szűkíteni kell az össztársadal­mi felelősségvállalást. Eddig ugyanis az adózók pénzéből segí­tették ki a gazdákat, amely fe­szültségeket szült. Ezért volt a kárenyhítési rendszer be­vezetésekor, tavalyelőtt janu­árban 29 megyebeli gazda döntött a szerződéskötés mel­lett. A nagy májusi fagyok után 216-an csatlakoztak a 2007 nyarán ismét megnyi­tott, július 15-én lezárt Nemze­ti Agrárkár-enyhítési Rend­szerhez, amelynek akkor 11 és fél ezer tagja lett. A Mező- gazdasági Szakigazgatási Hi­szükség a kárenyhítési alap ta­valyi létrehozására, amelybe ke­vesen léptek be tavaly januárban. A probléma abból fakadt, hogy maga a jogszabály is későn jelent meg, így a gazdák nem tudták ki­számítani, meg­éri-e nekik belép­ni a kockázatkö­zösségbe. A Nem­zeti Agrárkár- enyhítési Rend­szert kizárólag pénzügyi szempontok alapján építették föl, az agrárszakmai té­nyezőket figyelmen kívül hagy­ták - mondja Vágner Ákos, a He­ves Megyei Agrárkamara tiktá­ra. - Sok profi termelőnek az volt a kifogása, hogy területenként nincsenek differenciálva a befi­zetések. Vannak az országnak bi­zonyos tájai, ahol nagyobb esély- lyel következik be káresemény, mint máshol. Ott többet kellene vatal szakértői a tavalyi évre 18 milliárdos veszteséget álla­pítottak meg az országos tag­ság körében. A veszteségek enyhítésére hétmilliárdot utal­tak át, ezzel a felmért és iga­zoltfagy- és aszálykárok 40 százalékát sikerült kompen­zálni. Jelenleg 11 ezer 200 gazdálkodó - köztük 230 He­ves megyei - tagja az orszá­gos kockázatközösségnek. befizetni, máshol pedig keveseb­bet. Az új tervezet ismét figyel­men kívül hagyja a szakmai szempontokat. A megyei gazdálkodók gyakor­latilag újabb pénzügyi teherként élnék meg a rendszer kötelezővé tételét. Az eddigi adókon túl már így is számtalan hatósági eljárá­si illeték borzolja a kedélyeket. A rendszer szükségességét nem vi­tatják, hiszen a termelői körnek meg kell oldania az elemi csapá­sokból származó problémákat. Javasolják: azoknak legyen köte­lező részt venniük a rendszer­ben, akik területalapú támoga­tást kapnak. Többen azt sérelme­zik, hogy azoknak is be kell lép­ni, akik öngondoskodók lévén amúgy több biztosítással védik magukat. Azt is kifogásolják, hogy visszatérítés csupán abban az esetben jár, ha a termelő ösz- szes földjén harminc százalékot meghaladó hozamcsökkenés mutatható ki aszály, belvíz vagy fagykár esetén. Az előbbi kettő­ből adódó ilyen mértékű veszte­ség gyakorlatilag nem fordul elő a megyében. Az itteni gazdák be­fizetései tulajdonképpen azok­hoz kerülnének, akik rossz he­lyeken művelik földjeiket, fagy­zugos vidékre telepítik ültetvé­nyeiket. A megyei agrárium résztvevői javasolják továbbá azt is, hogy az alapon belül különít­sék el a szántóra, valamint a sző­lőre, gyümölcsösre vonatkozó befizetéseket. ■ Vannak az ország­nak bizonyos tájai, ahol nagyobb esély- lyel következik be káresemény. Kevés megyei gazda lépett be az alapba i,w,wmi RÉNES MARCELL Karácsony; hitelből aki ismeri, tudja: Eger belvá­rosában autóval közlekedni nem éppen egyszerű. Töb­bek szerint gyalog olcsóbb is, gyorsabb is eljutni gya­korlatilag bárhova. Azért elő­fordul, hogy az ember még­iscsak kocsival indul útnak, okkal vagy lustaságból, mi­kor hogy sikerül. A négyke­rekű megoldással próbálkoz­tam magam is két napja, ké­ső délelőtt hivatalos ügyben kerestem a Dobó téri nagy­áruház szomszédságában lé­vő vagyonkezelő céget. A pi­actól lépésben jutottam el odáig, majd egy kör megtéte­le után távoztam is a parko­lóból, akkora volt ugyanis a forgalom, hogy még szabály­talanul sem tudtam volna megállni. Autók és emberek egymás hegyén-hátán. persze, jogos, nem kellene elfelejteni, hogy közeleg a karácsony, úgy kell nekem, ha azt hittem, hogy pont ilyenkor találok a főtéren, egy halom üzlet és sátor mellett szabad parkolóhe­lyet. Viszont állítólag valami válság közepében csücsü­lünk éppen, emelkedtek a hitelek törlesztőrészletei, nincs pénz, látványosan nö­vekszik a munkanélküli­ség... Szóval azért csodálkoz­tam kicsit. aztán tegnap olvasom, hogy idén is lehet roham a kará­csonyi hitelekért. A Pénz­ügyi Szervezetek Állami Fel­ügyelete óvatosságra int, a bankok sem akcióznak annyit, mint tavaly, de ismét slágerré válhat az áruhitel. A nagyobb üzletek nem ér­zik, hogy csökkenne a keres­let. A vásárlók főleg az úgy­nevezett fehér-barna elektro­nikai cikkeket, mosógépeket vagy tévéket keresik, ehhez az árucsoporthoz kötődik az áruhitelek fele. hajrái Hátha tényleg ez lesz az utolsó karácsony. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A hitelezők a régióban türelmesen várakoznak Nyolcvanszázalékos nyugdíjemelés vendégek A kazahok most Európa országaival keresik a kapcsolatot Folytatás az 1. oldalról Csorbái Hajnalka, az Opten stra­tégiai igazgatója szerint a válság először a hitelből vásárolt termé­kekhez köthető ágazatokat, így elsősorban az autógyártókat, az elektronikai ipar képviselőit, il­letve ezek beszállítóit érintette. Heves megye kivételével pedig az északi térségnek nem ez a legfőbb erőssége. Szerinte kérdéses, hogy a krí­zis mennyire terjed át a hitelvál­ságtól nem fertőzött ágazatokra, ám amennyiben ez a jelenség a nagyobb munkanélküliség és ez­által a csökkenő kereslet miatt bekövetkezik, akkor azt a régió is megérzi majd. Figyelemre méltó viszont a végelszámolások számának ala­kulása is, melyeket nem a hite­lezők, hanem a cégvezetés kez­deményeztek. Észak-Magyaror- szágon egy év alatt több mint harminc százalékkal emelkedett a végelszámolások száma, or­szágszerte csupán tizenegy szá­zaléknyi volt a növekedés. A régióban hagyományosan kevesebb új egyéni vagy társas vállalkozást hoznak létre, de az egyébként szerény cégalapítási kedv a válság szeptemberi elmé­lyülése óta meglepetésre növe­kedett. Az utolsó három hónap­ban 787 új vállalkozást jegyez­tek be, 177-tel többet, mint az elő­ző év három őszi hónapjában. ■ A függetlenségének tizenhete­dik esztendejét a napokban ün­neplő Kazahsztán az elmúlt években átlagosan tízszázalékos gazdasági növekedést produkált - egyebek mellett erről beszélt tegnap az egri városházán Oral Mukhamedzsanov, a Kazah Köztársaság parlamentjének el­nöke. A vendég magyar kollégá­ja, Szili Katalin meghívására ér­kezett hazánkba egy népes dele­gáció élén, s Egerrel is meg kí­vánt ismerkedni. A küldöttséget Haitis László polgármester köszöntötte, majd Oral Mukhamedzsanov szólt ar­ról, hogy az egykori ismeretlen szovjet tagköztársaságból mára regionális hatalmi szereplővé Előtérben Oral Mukhamedzsanov parlamenti elnök és Ibrajev Rasid Turarovics nagykövet. A Kazahsztánról szóló könyvet is bemutatták. váltak. A Szovjetunió felbomlása után olyan rossz volt az ország helyzete, hogy a nyugdíjakat sem tudta fizetni az állam, ám sikere­sen kerestek befektetőket, és mintegy 70 milliárd dollár érke­zett Kazahsztánba. Tavaly az egy főre jutó GDP már meghaladta a 7000 dollárt. S a nemrégiben el­fogadott hároméves költségvetés szerint a nyugdíjak, illetve a köz­szféra keresetei jövőre 25,2010- ben újra 25, majd 2011-ben 30 százalékkal emelkednek. „Az Út Európába - 2009-2011” prog­rammal az európai gazdasági együttműködés fejlesztését céloz­ták meg. Napjainkban egyébként mintegy hatvan magyar-kazah vegyes vállalat működik. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents