Heves Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-30 / 303. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. DECEMBER 30., KED MEGYEI KÖRKÉP Pályázati pénzből újítják fel Felsőtárkányban a helyi óvodát Változatos gazdasági évet zárunk heves megye Az esztendő szépen indult, a végét azonban a válság határozta meg Felsőtárkány önkormányzata napközi otthonos óvodájának teljes rekonstrukciója és bővíté­se érdekében pályázott az Észak­magyarországi Operatív Prog­ram „A közoktatás térségi sajá­tosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejleszté­se” című kiírásra. Dr. Juhász Attila Simon pol­gármester tudatta: sikerrel jár­tak, a 140 millió forintos beru­házáshoz az önkormányzat kö­zel 126 és fél millió forintot nyert, 14 millió önerő biztosítá­sa mellett. A pályázatot a pol­gármesteri hivatal munkatársai készítették, megtakarítva a pro­jektmenedzsment 3,6 millió fo­rintos költségeit. A munkálatok következtében az Ady Endre utcai óvoda teljes egészében megújul, természetes anyagokra cserélik az elemeket, kívül-belül átalakítják az épüle­tet. A ma még két épületben elhelyezkedő intézmény egy, a XXI. századi igényeket kielégítő komplexumban működik tovább.- A település sajátos, szinte egyedülálló demográfiai helyze­te indokolja a fejlesztést, hiszen az eredetileg 80 fő befogadó ké­pességű két épületbe 119 gyer­mekjár, és ez a létszám várható­an tovább növekszik - mondta a polgármester. ■ 4 Háromezernél több diákot érint a fejlesztés Folytatás az 1. oldalról Heves megye középiskolái közül a hatvani Bajza József Gimnázi­um és Szakközépiskola a pályá­zatával 227 millió, míg a lőrinci Március 15. Gimnázium és Szak­képző Iskola 193 millió forintot érdemelt ki támogatásként. Valamennyi projekt a közokta­tási szolgáltatások még hatéko­nyabbá és ésszerűbbé tételét, az alapfokú oktatás helyben tartá­sát segítik elő. A pályázatok in­novatív, környezetbarát és ener­giatakarékos megoldásokat tar­talmaznak. A felújítás, bővítés esetén az adott épület teljes kö­rű akadálymentesítése plusz pontot hozott a pályázatot be­nyújtóknak. ■ A Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara meghatározó idei esemé­nye volt a tisztújítás. Jö­vőre a válságkezelés lesz a középpontban. Tóth Balázs Az elmúlt egy évben nagy gaz­dasági, társadalmi változások történtek. A Heves Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara elnö­ke, dr. Bánhidy Péter összefog­lalója szerint jól indult az esz­tendő, ám annak közepén már érzékelhetőek voltak a pénz­ügyi, majd gazdasági válság je­lei. Az ipar, mint húzó ágazat az elmúlt időszakban jelentős ex­portnövekedést ért el, de a 2008 második felében megjelenő ne­hézségek miatt forgalomcsökke­nés következett be. A gazdasági fejlettséget tükröző fajlagos gaz­dasági mutatók alacsonyabbak az országos átlagnál, a KSH ada­tai szerint az egy lakosra jutó GDP alig múlta felül az évi 1,6 millió forintos értéket. Ez azt je­lenti, hogy a megyék országos rangsorában a 14. helyen áll He­ves. A fejlődést ugyanakkor jól mutatja, hogy 15 esztendő alatt az utolsó harmadból a középme­zőnybe zárkózott fel a megye. Továbbra is dinamikusan nőtt a gépipar eredményessége, meg­határozó az energiaszektor, s a kereskedelmi szféra egyes terü­letein is tapasztalható növeke­dés. Megállapítható viszont egy­fajta koncentráció, hiszen az ex­port fejlődését produkáló cégek teljesítménye néhány tíz vállal­kozás eredményét jelenti. Ám mögöttük jelentős számú alvál­lalkozás működik, így a piaci mozgást a nagyvállalkozói kör helyzete határozza meg. A korábbi években is megszo­kott növekedés ez év végére le­lassult, sőt visszaesett. A kama­ra más szervezetekkel együtt számtalan javaslatot fogalmazott meg a gazdaságélénkítés, vál­ságkezelés érdekében. Aktuális probléma a tőkeszegénység, mely jelenleg párosul az egyre dráguló forrásokkal, hitelekkel. A HKIK ezért regionális hitelga­rancia alapok kialakítását szor­galmazza, szerintük megoldás lehet további kamattámogatás biztosítása például a Széchenyi- kártya esetében. A Firth Rixson üzeme Egerben. A statisztika szerint az idei évben is dinamikusan nőtt a gépipar eredményessége. Képünk illusztráció. v . w. ' % 4 f Bánhidy Péter: a gazdasági muta­tók alacsonyabbak az átlagnál Fontos volna, hogy az EU-s forrásokat fejlesztési és beruhá­zási célokra fordítsák, radikáli­san gyorsítani kell a produktív cégek pályázatainak elbírálását és a kifizetéseket. A kamara kezdeményezte, hogy növeked­jen az igénybe vehető támogatá­si előleg mértéke. A válsággal sújtott ágazatokban, kistérsé­gekben állami, uniós források­ból megvalósuló beruházások­nak előnyt kellene élvezniük, ha a helyi cégek lennének a be­szállítók. A piaci szereplők érdekét is szolgálja, hogy szociális ellátó rendszer ösztönözzön a munka- vállalásra, illetve kötődjön a kép­zésben való részvételhez, iskolá­ba járáshoz. A közbeszerzések­ben erősíteni szükséges a ma­gyar kisvállalkozói szektor pozí­cióját. A kamara kezdeményezi, hogy a közbeszerzések területén a valós termelési, szolgáltatói háttérrel rendelkező vállalkozá­sok kapjanak lehetőséget. A kor­rekt adófizetők követelik a feke­tegazdaság visszaszorítását. Az egyik legnagyobb problé­ma továbbra is az alulképzett ré­tegek magas aránya, bár az isko­laszerkezet egyre inkább követi a munkaerőpiaci el­várásokat. Áz átla­gos képzettségi szintet tovább kell emelni. A túl- és alulképzés vezet többek között ahhoz, hogy a me­gyéből sokan vándorolnak el. Ez ellen a kvalifikált munkaerő lak­hatási feltételeinek javításával, anyagi ösztönzők bevonásával lehetne tenni. A helyi önkormányzatok rész­ben a kamarai konzultációk ha­tására mértéktartók a helyi adókban. A kamara arra törek­A korábbi évek­ben megszokott növekedés az év végére lelassult. A következő esztendő legfontosabb feladata a válságkezelés lesz A HKIK mintegy ezerfős tagsága lefedi a megyei gazdaság két­harmadát, így lényegében a döntő részt képviselik. Idén is nagy szerepet kapott a felnőtt- képzés, jelenleg hat mester- vizsgára felkészítő program fo­lyik. Nagy igény van a digitális tudásszerzésre, százan vettek részt az e-learning tanfolya­mon. Idén rendezték meg elő­ször a szakma kiváló tanulója versenyt. Az októberi tisztújí­tások után kiderült, az addigi elnökség folytathatja megkez­dett munkáját. Élénk a kama­rán belüli klubélet, nagyon fontos a tapasztalatcsere. A kamara céljai közt szerepel az energiakérdés megoldása, a klaszterek működésének segí­tése, az iskolákkal, önkor­mányzatokkal történő együtt­működés. Fellépnek az egri Sas úti vasúti kereszteződés átépítése érdekében, a gyön­gyösi Szurdokpart útfelújítá­sát is szorgalmazzák. Jövőre indul a Gyere haza program, amelyben fiatal szakembere­ket csábítanának vissza a me­gyébe. A legfontosabb azon­ban a válság kezelése lesz, akár oktatást is indítanának, hogy mit kell tenni. a túléléshez, a piacépítéshez. szik, hogy a szűkülő források el­lenére az állami normatívát és a helyi adóbevételeket a települé­sek, kistérségek szintjén olyan célokra használják föl, amelyek előse­gítik a cégek fejlő­dését, működését. Javasolják a beisko­lázással kapcsola­tos egyeztetést, az ipari öveze­tek infrastruktúrájának fejlesz­tését, üzletember-találkozókat, a város és kistérség gazdasági lehetőségeinek bemutatását. Egyre inkább jellemző, hogy vállalkozások közössége - pél­dául a kamara által kezdemé­nyezett klaszterek - illetve ma­guk a városok versenyeznek a nemzetközi piacon. A cégek ver­senyképessége nagyban függ városi és kistérségi környezeté­nek fejlettségétől. A nemzeti kamara jogszabá­lyi, törvényi javaslatokat fogal­mazott meg: folytatni kell a nyugdíjreformot, a demográfiai változások miatt elsősorban az öngondoskodást kell ösztönözni. Számtalan üzleti fórumot szerveztek, s örömmel tapasztal­ják, hogy többek között regioná­lis források is elsősorban a vál­lalkozások fejlesztéseihez adnak pénzügyi támogatást. Bor, vidámság és disznótor, ötödször évbúcsúztató Már a szúráskor sokan egybesereglettek Markazon Roham ünnep után: cseréljük az ajándékot Annak ellenére, hogy munka­nap volt a tegnapi, a délelőtt tíz órakor kezdődő disznóölésen már összegyűlt annyi vendég, hogy látszott: a mázsa körüli sú­lyú jószágból nem sok fölösleges hurka-kolbász marad. A már ötö­dik alkalommal megrendezett téli Toros-Boros rendezvény nyi­tányaként ugyanis a markazi Szent István Parkban hagyomá­nyos disznóölésre várták az ér­deklődőket. A nap folyamán az­tán - a látványos szalmás pör- zsölés után - a húst az élelmi­szer-biztonság jegyében arra al­kalmas helyen dolgozták fel, s nem csak a nyilvánosan jobblét­re szenderített malackáét, de to­vábbi jószágokat is. Hiszen esté­Délután már hurka és kolbász formájában láthatta viszont a malackát az addigra igen megszaporodott vendégsereg KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.Hll re több száz érdeklődőt vártak, s ennyien bizony aligha lakhat­nak jól egyetlen sertésből. A va­csoráig folyamatosan a legkü­lönfélébb színpadi szórakoztató műsorok szolgálták az egybe­gyűltek kikapcsolódását, s hogy a kalóriák ne okozzanak gondot, túrázhattak is a mozgásra vá­gyók. Aki inkább hintón tekin­tette volna meg a környéket, az azt is megtehette. A kora délutá­ni máglyagyújtás után már a hi­deg sem fogott ki a vendégeken, ebben a messze lobogó lángok mellett talán némi szerep jutott a jóféle markazi boroknak - amiket forralva és hidegen egy­aránt kínáltak -, valamint a pá­linkáknak is. ■ Folytatás az 1. oldalról így például alapesetben ha egy ruhát viszünk vissza a vásárlást követő három munkanapon be­lül azzal, hogy a termék hibás, akkor sem kérhetjük a termék cseréjét, ha az a javításhoz ké­pest aránytalan többletköltség­gel jár a forgalmazó számára. Nem szabad tehát figyelmen kí­vül hagyni, hogy a termék for­galmazója nem köteles az árut kicserélni, illetve a vételárát visszaadni, ha az hibátlan. A szakember szerint ugyan­akkor a kereskedők jól felfogott érdeke, hogy rugalmasan viszo­nyuljanak az ünnepet követő Ilyen irányú igényekhez. Tapasz­talataik szerint a vásárlók leg­több erre irányuló kérése, egybek közt az éles piaci ver­seny miatt is, minden különö­sebb jogszabályi kötelezettség nélkül is meghallgatásra talál. Vagyis többnyire van mód a cse­rére, illetve az összeg levásárlá- sára, a vételárat készpénzben vi­szont csak a legritkább esetben adják vissza a kereskedők. A sikeres csere feltétele több­nyire a vásárlás tényét igazoló blokk, számla megléte, s az ere­deti,. ha nem is mindig bontat­lan csomagolás. Egyes termé­keknél például higiéniai cikkek, fehérneműk, eleve korlátozott ez a lehetőség az ünnep utáni idő­szakban is. ■ K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents