Heves Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-24 / 300. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. DECEMBER 24., SZERD MEGYEI KÖRKÉP Szívügye a vadászati gyűjtemény gazdag életút Ma is könyvek és vadrelikviák között érzi igazán otthon magát Otthon, nyugdíjasként is a vadászat és a könyvek világa élteti Pálosné Nagy Rózsát, de azért persze a családjára a legbüszkébb Háromszintes lakóépület vált a lángok martalékává Hatvanban tegnap délután ki­gyulladt egy három lakószintes családi ház tetőszerkezete. Az újhatvani Doktay Gyula utcában a szomszédok észlelték a lángo­kat, s ők értesítették a tűzoltókat Futó János, a Hatvani Városi Tűz­oltóság tűzoltási és műszaki mentési osztályvezetője a Heves Megyei Hírlapnak elmondta: a 70 négyzetméteres épületben öt helyiség teljes egészében a lán­gok martalékává vált, vagy pe­dig az oltás következtében kelet­kezett bennük komoly károso­dás. Személyi sérülés nem tör­tént, de az anyagi kár több millió forintos lehet. A tűz keletkezésé­nek okát szakértők vizsgálják. A 2-es fokozatúnak - azaz Igen­csak veszélyesnek, - minősített tüzet a lángőrök gyorsan megfé­kezték. A hatvaniak négy jármű­vel - köztük a legutóbb beszerzett magasban mentő berendezéssel - érkeztek a helyszínre, s rajtuk kívül a gyöngyösi tűzoltók is köz­reműködtek az oltásban. ■ Pénzükhöz juthatnak az agrártermelők A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatalhoz idén me­gyénkből 8400 területalapú (SAPS) támogatási kérelem ér­kezett. A kifizetéseket 90 száza­lékában már jóváhagyták, így az érvényes kérelmet benyújtó gaz­dák karácsonyig, de legkésőbb az év végéig a pénzükhöz juthat­nak, mondta el Varga Mihályné az MVH Heves megyei kiren­deltségének kérelemkezelési osztályvezetője. Hasonló a hely­zet az agrár-környezetgazdálko­dási és kedvezőtlen adottságú te­rületek kompenzációs támoga­tás jogcímek esetében is. Hazánkban 4,96 millió hektár­nyi termőterületre kértek jogo­san pénzt a mezőgazdasági ter­melők. A bázisterület 4,83 millió hektár, tehát a gazdálkodók eb­ben az évben is túligényelték azt, ezért az MVH-nak arányos visz- szaosztást kell alkalmaznia. Egy­ségnyi területre emiatt 32 ezer 255 forint helyett 31 ezer 429 fo­rintot fizet majd a SAPS kereté­ben. Idén százmilliárdot utalnak át ezen a címen. ■ Minden apró részletre emlékszik, dőlnek belőle a történetek. Nyugdíjas­ként is ég a tettvágytól: dr. Pálos Lászlóné, Rózsa harminc éven keresztül tevékenykedett Gyöngyös kultúrájáért. Faragó Zoltán „Felsőfokú mezőgazdasági tech­nikum keres könyvtárost.” 1970-ben ez az álláshirdetés kel­tette fel Nagy Rózsa figyelmét. Végzős bölcsészként elvállalta a feladatot, s miközben még ötöd­éves volt az ELTE könyvtár sza­kán, már javában dolgozott a mostani Károly Róbert Főiskola elődintézményében. Akkoriban még a ferences kolostor épületé­ben működött a technikum. 1978-ban Rózsa két ajánlat közül választhatott: vagy édes­apja, dr. Nagy Gyula mellé, a Mátra Múzeumba kerül közmű­velődési előadónak, vagy a Berze gimnáziumba megy óra­adóként történelmet oktatni.- Szerettem volna tanítani, ez f volt az álmom, de egy szakkal 3 nem vettek fel a középiskolába - f mesél most, harminc évvel ké- J sobb akkori dilemmájáról egy 2 vadászatok hangulatát megidé­ző festményekkel teli szobában, a lobogó kandalló melegénél, így a közgyűjteményt választot­ta, az Orczy-kastélyban, épp szemközt a gimnáziummal.- A múzeumban a kiállítás-rende­zés mellé megkap­tam a könyvtárat is, hogy tegyem rendbe. Addig sem­mi sem volt szak­rendbe rakva, úgy­hogy a mindennapi feladatok mellett folyamatosan gépeltem a katalóguscédulákat. A nyolc­vanas évek végéig egyedül csi­náltam mindent. Az időszaki kiállítások rende­zésével is szépen haladtak, há­romhavonta új tárlat nyílt a mú­zeumban. Vendégül látták a parádi üveggyár műremekeit, a karcagi fazekasok munkáit, és a hódmezővásárhelyi festőket, fa­faragókat, Fejér Csabát, Szervátiusz Tibort. A gyűjtemé­nyek is egyre nőttek, sokszor igen ötletes módon: például gyá­ri munkások számára szervez­tek természetismereti, helytör­téneti vetélkedőket, melyekre a „beugró” csapatonként egy-egy néprajzi tárgy volt. A könyvek és a kiállítások világa mellett a másik nagy elhivatottság a vadászathoz fűz­te. Talán a családi tradíciók okán, hi­szen édesapja, test­vére és férje is elismert vadász volt. Apja, dr. Nagy Gyula akar­ta létrehozni Gyöngyösön az or­szág első vadászati múzeumát, s ehhez meg is szerezte a város egyik patinás épületét, a Petőfi utcai Wiltner-házat, azaz a Berényi-Haller-kastélyt. Megin­dult a ház rendbetétele, odaköl­tözött a természettudományi osztály.- Katonák jöttek segíteni, fes­tették a falakat, brigádok tudták le ott a kommunista szombato­kat. Közben szépen gyarapodott maga a gyűjtemény is. Az embe­rek hosszú évekig féltve őrzött vadászati emlékeiket ajándé­kozták a Mátra Múzeumnak. Egy debreceni ügyvéd, dr.Varga Ervin például egy vadászszoba komplett berendezését adta ne­künk, félezres szakkönyvtárral, Ridinger-metszetekkel. Adomá­nyozhatta volna akármelyik fő­városi intézménynek, de nem akarta, hogy raktári állomány­ként porosodjon - emlékszik vissza a nyugdíjas muzeológus. Jelentős relikViák érkeztek Gyöngyösre, Kittenberger Kál­Névjegy DR. PÁLOS LÁSZLÓNÉ NAGY Rózsa muzeológus SZÜLETETT: 1947, Gyöngyössolymos 1971 ELTE BTK történelem­könyvtár szak 1984 A Szocialista Kultúrá­ért Kitüntetés 1996 Hubertus Aranyke­reszt A Vadászati Kultúra Terjesztéséért mán levelei, Széchenyi Zsig- mond íróasztala, fegyverek, ér­mek tömkelegé. Dr. Nagy Gyula azonban 1983-ban meghalt, így lassan a vadászati rtlúzeum ügye is háttérbe szoruïf, mégis tovább örökítődött: az 1983-as, az Ember és természet című idő­szaki tárlat a szokásos egy esz­tendő helyett csaknem öt évig volt látogatható, majd 1996-ban megnyílt a valódi, állandó kiál­lítás is, melyet 2007-ben újítot­tak meg. A gyűjteményt idővel kettéválasztották trófeákra és tárgyi emlékekre, ez utóbbit kapta meg Rózsa 1986-ban, s mellette a gazdag mátraaljai és palóc néprajzi kollekciót szin­tén ő gondozta. A könyvtár is szépen gyarapodott, hatezer ki­adványról tizenkétezerre bővült a leltár. Rózsa hosszú évtizede­kig volt titkárként a Múzeum­baráti Kör egyik „motorja”, ahol a mecénások megszerzésének fáradságos feladatain túl főként tudományos előadásokat, szak­mai kirándulásokat rendeznek a nagyközönség számára. Ala­pító tagja volt Gyöngyösön a gyengénlátókat és vakokat segí­tő LIONS Klubnak is. Nyolc év­vel ezélőtt pedig mondhatni, „bezárult a kör”, merthogy visz- szahívták első munkahelyére, a gyöngyösi főiskolára, ahol a fris­sen alakult turisztikai tanszé­ken okította néprajzra a hallga­tókat. Az aktív évekre visszate­kintve csak egy dolgot sajnál: hogy nem tudta apja örökségét maradéktalanul befejezni.- A vadászati múzeum létre­jöttéhez „kevés voltam”, s a leg­újabb kiállítás rendezésénél is volt sok álmatlan éjszakánk. A hely szűkössége miatt nem tud­tam jobban kibontakozni, hi­szen jóval több anyag áll a rak­tárakban, mint amit be lehet mutatni a látogatóknak. A bőséges életmű, a sok uta­zás mellett persze a családjára a legbüszkébb, mérnök férjére, két gyermekére és a két unoká­ra, akik mellé hamarosan meg­érkezik a harmadik is. ■ Egy debreceni ügyvéd egy va­dászszoba komplett beren­dezését ajándé­kozta nekik. Megkérdeztük olvasóinkat Ön milyen körben tölti az idén a karácsonyi ünnepeket? DR. DULA BENCÉNÉ, EGER Természetesen családi körben. A szokásostól eltérően ebben az esztendőben nem december 24-én, hanem 25-én lesz a nagy ünneplés, akkor jönnek haza a pesti unokák. Akkor lesz a közös ebéd, vacsora, va­lamint az ünnepélyes gyertya- gyújtás is. Szenteste csak na­gyon szűk körben fogunk majd karácsonyozni. TAKÁCS GÁBOR, EGER Családi körben nagy ebéddel, este vacsorával ünnepelünk. A korábbi években ilyenkor a legközvetlenebb rokonokhoz is ellátogattunk, ez idén elma­rad, helyette majd ők jönnek hozzánk. A karácsonyi menü­ben természetesen szerepel majd a halászlé is, illetve a fe­leségem készül nekünk valami meglepetéssel is. RENN-NÉ CS. BARBARA, EGER Mint ahogy eddig is, a család­dal ünnepiünk idén is, a két gyermekemmel, férjemmel és az apósommal. Magától érte­tődően lesz közös ebéd, illetve vacsora. A két nap folyamán közeli rokonaink is megláto­gatnak majd minket. A szoká­sos, kicsit rohanás karácsony­ra számítok ebben az eszten­dőben is. SÜTŐ DÁNIEL, GYÖNGYÖS Szenteste anyu családjánál, másnap apuéknál leszünk. Harmadnap már jön a mun­ka, de akkor kerülnek sorra a barátaim is. A fadíszítésben nem szoktam részt venni, és úgy gondolom, hogy szenteste sem kötelező feltétlenül otthon tartózkodni. El lehet menni például étterembe is, nem szá­mít, mi illik, és mi nem. ZÓLYOMI ZOLTÁN, APC A munkaköröm egész embert kíván, sokszor kora reggeltől késő éjjelig dolgozom. Ezért nagyon keveset tudok a csalá­dommal lenni. Az ünnepeket így a szeretteimmel töltöm: nem megyek sehová sem, és ezt a néhány napot a pihenés­re szánom, hogy az új eszten­dőt friss lendülettel kezdhes­sem el. RACSEKNÉ P. ILDIKÓ, HATVAN- Mint szinte mindenki, a szentestét mi is szűk családi körben töltjük a három gyer­mekünkkel. Hagyomány ná­lunk, hogy plafonig érő fát vá­sárolunk. A következő napok­ban pedig felkeressük a nagy­szülőket, hiszen ragaszkodunk hozzá, hogy személyesen, még az ünnep során átnyújtsuk az ajándékokat.

Next

/
Thumbnails
Contents