Heves Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-18 / 269. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 18., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Új trafóállomás és újragondolt elképzelések az EMASZ-nál Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport idén csaknem 30 milliárd forintot költött fejlesztésekre, köztük a gyöngyösi transzformátorállomás rekonstrukciójára. Ez utóbbi beruházás 2003-ban kéz- [ dődött és összesen 2,3 müliárd forintba került. A létesítményt tegnap mutatták be a szakembereknek és a sajtónak. Hans- Günter Hogg, a társaságcsoport igazgatósági tagja hangsúlyozta: a műszaki fejlesztéseket az áramszolgáltatóval szembeni növekvő mennyiségi és minőségi igények indokolják. Mint fogalmazott, örömükre szolgál az: a cégcsoport üzleti eredménye lehetővé teszi, hogy évente az em- j lített harmincmilliárd forintos nagyságrendben tudnak korszerűsíteni, hiszen ezzel lényegesen javul a szolgáltatás színvonala, biztonsága. Azt sem rejtette véka | alá: a beruházásokat abból a j pénzből finanszírozzák, amit a fogyasztóik a hálózathasználati díjakban megfizetnek. Arról is szó esett, jövőre folytatódnak a hasonló beruházások azzal együtt, hogy bár a társaság j nemrégiben még az ideihez ha- [ sonló árbevétel-növekedéssel számolt, a recesszió miatt most úgy gondolják, 2009-ben „legalábbis nem növekszik” az eredményük. | Ami egyébként idén kétmilliárd j euró körüli összeg lesz. ■ Záróvizsgák a Károly Róbert Főiskolán Hétfőn és kedden csaknem háromszáz leendő közgazdász és mérnök ad számot tudásáról a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán. A sikeres záróvizsga és a nyelvi követelmények teljesítése után kiállítják számukra az oklevelet magyar és angol nyelven. A dokumentum minősítését a hallgató tanulmányi és záróvizsga-eredményének átlaga adja. A záróvizsga-bizottságok elnökeinek sorába meghívták többek között dr. Kőmíves Tamást az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetéből, dr. Borszéki Éva egyetemi docenst a gödöllői Szent István Egyetemről, és dr. Csete { László egyetemi, tanárt Buda- pestről. ■ Farkast kiáltanak a tenyésztők juhászat Az állattartók helyzete egyre romlik, pedig lenne kereslet a bárányhúsra A hazai juhtenyésztőknek össze kellene fogniuk a boldogulásuk érdekében. A támogatáson is javítani kellene. Tóth Balázs A megyei juhágazat kiváló lehetőségeket rejt magában, eddig mégsem sikerült kihasználni ezeket. Most viszont eljött a tettek ideje - vélik többen is. Az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben Észak-Hevesben több gazda is úgy döntött, kihasználva az adottságokat, extenzív körülmények közt tart állatokat, főként juhokat. A ’80-as években számon tartott hatvanezer helyett így is csupán húszezer anyajuh legelészik szerte a megyében. Bulgária és Románia uniós csatlakozásával ráadásul új versenytársra találtak a gazdák: az említett országokban ugyanis nagyobb az állomány, s alacsonyab- g bak a tartási költségek. A magyar ; gazdálkodóknak így fő piacukon, J Olaszországban komoly riválisa- I ik lettek. A fólvásárlási árak ingadozva, de csökkentek, ez pedig azt jelenti, hogy a bevételek nagyobb hányadát a támogatások adják, nem pedig a bárányokért kapott ár.- Elsősorban a területalapú támogatás, az északi részeken a kedvezőtlen adottságú területek (KÁT) hasznosításához járó kiegészítés, s az agrár- környezet-gazdál- kodási program (AKG) biztosít jövedelmet a juhtenyésztőknek, emellett jár még kétféle pluszpénz az anyajuhokra, s ott van még a Natura 2000- es projekt is - ismertette a támogatásokat Vágner Ákos, a Heves Megyei Agrárkamara titkára. - Sajnos a KÁT paramétereit hibásan állapították meg, így nagy területek maradnak ki ebből. A gondok ott kezdődtek, hogy az 1990-es évek első felében számos legelőt elhanyagoltak, bokrok, fák nőttek rajtuk. A „cserjeirtó célprogram” pedig, amely forrást biztosított volna a gyep helyreállítására, nem indult el. Ugyan a földhivatal szerint legelőnek hasznosítják a területet, az erdészeti hatóság üzemtervében is szerepel, azaz nem szabad kivágni a fákat. Ezen anomáliák miatt az érintett gazdáknak át kellene minősíttetniük a területeket. És akkor még nem beszéltünk a természetvédelem alatt álló földekről, amelyek esetében a Bükki Nemzeti Parkkal is tárgyalni kell. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a támogatás odaítélésekor egy Észak-Hevesben nehezen értelmezhető szabályon is fönnakad. A dombvidéki fás legelőkön hektáronként legfeljebb száz darab fa nőhet. Itt viszont sok helyen honos a védelem alatt álló boróka, amely kis, termetű, ám több mint száz van belőle egységnyi területen. Az állattartók egyébként nemcsak emiatt vannak nehéz helyzetben. A 2002-ben fölvett agrárhitelek - a földvásárláshoz kapott kölcsön kivételével - 2009- ben járnak le. A forgóeszköz-hitelt például jövő októberben egy összegben kell visszafizetni, a piaci lehetőségek azonban nem biztosítanak elegendő bevételt az állattartók számára, így sok esetben nem tudnak majd törleszteni sem. A legjobb az lenne, ha a juhte- nyésztők a termékükért kapott pénzből meg tudnának élni, s nem kellene a támogatástól füg- geniük. Kádas Antal, a Magyar Juhszövetség régióvezetője szerint rossz a juhászok hozzáállása, amennyiben támogatásért tartanak állatot. Mint mondta, Magyarországon egy év alatt százezerrel csökkenve egymillióra esett vissza az anyajuh-állomány, öt-hatszázzal pedig hétezerre a tenyészetek száma. A baj az, hogy főleg a nagy telepek tartanak kevesebb jószágot. Pedig - tette hozzá - van kereslet a bárányra, az unió szükségletét csupán nyolcvankét százalékban fedezik a tagországok termelői.- A mostani bárányállomány kétszeresét is el lehetne adni, csak össze kellene fogni a juhászoknak,^ termelő, értékesítő szövetkezeteket alakítani. így sa- fejenként évente tízdekányi bárányhúst fogyasztunk, növelni kellene a belső fogyasztást.- Ha a kétszerese lenne, kétszázezer állatot adhatnánk el itthon. A juhból készült ételeknek nincs megfelelő marketingjük, és a bevásárlóközpontok polcain is inkább tintahalat találni, nem birkahúst Pedig utóbbinak van hagyománya Magyar- országon - hívja föl az egyik legnagyobb hibára a figyelmet Nagy László egri tenyésztő. - Az áriételi árak tíz év alatt 19 százalékkal emelkedtek, most kilónként mindössze 600 forintról van szó, ami nevetséges a tartási költségek emelkedéséhez képest. A juh olyan helyeken terját maguk vihetnék piacra árujukat, nem kellene akkora kereskedői jutalékot adni, ráadásul a táp és a gyógyszer is olcsóbb lenne. Ehhez persze be kellene tartani a szabályokat, így válna egyenletessé a minőség. Körülbelül kétszázezres juhlétszám kellene a TÉSZ beindításához, de eddig tizedannyi szándéknyilatkozat érkezett be - állítja Kádas Antal. - A hatalmas olasz piacból mindössze két százalékkal részesednek a magyarok, ez na- . gyón kevés. Pedig a délkeleti mel exportképes árut, ahol semmi mást nem lehet hasznosítani Munkát biztosít az embereknek, a kisfalvakban népességmegtartó ereje van, őrzi a táj képét, a kecskével együtt fontos a parlagfű, az elbozótosodás elleni harcban. A terjeszkedő erdő miatt viszont a támogatható területek is csökkennek. Vég- * veszélybe kerül az ágazat, nem tesznek a meg mentéséért semmit. A tenyésztők zöme például bérli a földet, esélye sincs tulajdont szerezni Összefogásra, tényleges tetkonkurencia csupán húsvétra tud bárányt vinni, míg mi augusztusra és karácsonyra is, ráadásul ekkor jóval magasabb az átvételi ár. A görögöknek is kellene a magyar termék, de szigorú szállítási követelményeket támasztanak, amelyeket nem teljesítünk. Szemléletváltozás szükséges, összefogás nélkül bajba kerülünk. A fajlagos szaporulat is a húsz évvel ezelőtti alatt van: egy anyára alig egy bárány jut, pedig 1,5-nek, 1,8-nek kellene lennie évente. 0 tekre van szükség. A kevesebb juhász miatt technológiai váltás is kell, a hizlalt bárányra védjegyet kellene bevezetni, s drágábban értékesíteni Az olaszok ugyanis ugyanannyit adnak érte, mint a legelőn tartott brit állatokért, bár el is ismerik, hogy azoknak nem olyan jó a húsuk. A hazai tulajdonú vágóhíd létrehozása kiemelt feladat. Mindezek együttesen segíthetnének - mutatott rá. ■ Az unió szükségletét csupán nyolcvankét százalékban fedezik a tagországok termelői. A hazai fogyasztás nevetségesen alacsony, alig tíz dekányi birkahúst eszünk — Szakképzős diákok versenye Egedben megméretés Az országból tíz csapat adott számot angolból és informatikából Óvodavezetőt tüntettek ki a gyöngyösi ünnepségen Az Egri TISZK Kht. szeptemberben országos angol-informatika versenyt hirdetett meg a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) partneriskolái számára. A verseny fő célja a TISZK-ek működésének, profiljának, s szakképzéseinek bemutatása volt. Az országos angol-informatika verseny első fordulója az egri Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskolában zajlott. Itt házilag elkészített, a saját TISZK-jükről szóló angol és magyar nyelvű anyagot | mutattak be a résztvevők. 3 A megmérettetés második for- | dulójának az Egri Kereskedelmi, 2 Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Az első helyen a veszprémi Savaria TISZK csapata végzett Szakközép-, Szakiskola adott helyet a hétvégén. Ezen - az egriekkel együtt - tíz társulat mérte össze tudását. Az első helyen a Savaria, a második helyen a Nyírvidék, a harmadik helyen pedig a Gróf Széchenyi István TISZK Kht. csapata végzett. A helyezettek hatvan-, negyven- és harmincezer forint jutalomban részesültek. A verseny ugyanakkor arra is alkalmat kínált, hogy a vendégek megismerkedhessenek Eger nevezetességeivel. Az egri csapatnak, amely a 8. helyen végzett, Takács Zoltán, az Egri TISZK Kht. ügyvezető igazgatója különdíjat ajánlott fel a szervezésben és a lebonyolításban nyújtott segítségükért. ■ Folytatás az 1. oldalról A „Gyöngyös Város Szociális Ügyéért” kitüntetéssel jutalmazott dr. Wütnemé Molnár Erzsébet munkája során a napi feladatok mellett mindig fontosnak tartotta a gyermek- és ifjúságvédelmi teendők ellátását, valamint a hátrányos helyzetű családok megsegítését. A gyöngyösi katolikus óvoda létrehozásában is segédkező pedagógus elmondta: még soha életében semmilyen kitüntetést nem kapott, és úgy érzi, az elismerés azoknak a kollégáknak is szól, akik az elmúlt évek alatt lelkes társai voltak a tervek megvalósításában. A szociális munka napja alkalmából rendezett ünnepségen Hiesz György polgármester méltatta azokat a szociális ellátás területén dolgozókat, akik emberséggel, megszállottan és önzetlenül segítik embertársaikat. Ismertette azokat a változásokat, átszervezéseket, amelyek a szociális háló megteremtését szolgálják a Mátraalján. Beszámolt arról is, hogy a jövőben pályázatok segítségével miként fejlesztik tovább az ellátást. A tervek között szerepel többek között egy új, akadálymentesített szociális központ kialakítása, a hajléktalanok nappali melegedőjének és a Dobó úti óvoda felújítása, s egy családi napközi megépítése is. ■
