Heves Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-10 / 262. szám

5 2008. NOVEMBER 10., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE A szlovákiai testvértelepülésen versenyeznek a noszvaji borok Az egyre szélesedő testvérkap­csolatok jegyében rendezik meg a szlovákiai Méhiben azt a bor­versenyt, amelyen a Noszvaj- Szomolyai Hegyközség hat szőlő- termelő és borász tagja mutatja be legfinomabb nedűit. Az előze­tes tervek szerint a szakemberek - akiket a november 21-22-én sorra kerülő eseményre elkísér Bóia Géza polgármester, vala­mint az önkormányzat egy tagja is - részben a piaci terjeszkedés reményében húsz-huszonöt féle noszvaji bort népszerűsítenek majd a testvértelepülésen. A ver­seny zsűrijében kizárólag a rima- szombati járás, valamint a ven­déglátó község képviselői foglal­nak helyet. Ez garantálja majd, hogy a helybeliek ízlésének leg­jobban megfelelő italok kerülje­nek a díjazottak listájára. A partnerkapcsolat elmélyíté­se érdekében a noszvaji önkor­mányzat indulni kíván azon a pályázaton, amelyet a ma­gyar-szlovák határon átnyúló együttműködési program kere­tében hirdettek meg a két ország illetékes szervei. Ez a kezdemé­nyezés lehetőséget ad az embe­ri, a vállalkozói, valamint a tu­risztikai kapcsolatok kiépítésé­re, illetve további bővítésére. ■ Döntésre várnak a Bursa Hungarica pályázat benyújtói A lehetőségek szerint évente nyolc-tíz helybeli főiskolást, egye­temistát támogat a Bursa Hungarica ösztöndíj-pályázat ke­retében Egerszólát önkormány­zata. Mint Tuza Ferenc polgár- mester elmondta, az idei tanévre is számos hallgató adta be a támo­gatás iránti kérelmét. A pályáza­tok elbírálása után a november 17-én összeülő képviselő-testület dönt majd arról, hogy kik lesz­nek a támogatás kedvezménye­zettjei. A település önkormányza­ta arra törekszik, hogy - az egy­re nehezedő gazdasági körülmé­nyek ellenére - továbbra is folyó­síthassa a havi 1000 és 5000 fo­rint közötti tanulmányi ösztöndí­jat a rászoruló fiataloknak. Az ülésen a képviselők elé ke­rül a háromnegyed éves pénz­ügyi beszámoló is. ■ Van élet a küszöbön túl akadálymentesítés A mozgáskorlátozottság sokak életének része Mi kell az akadálymente­sítéshez? Pénz, pénz és még némi pénz. Meg egy kis szemléletváltás, jó szándék és kedvező hoz­záállás. Kovács János Míg az ép ember jóformán észre­vétlenül lép át a pár centis pad­kán, a néhány lépcsőfokon, ad­dig a mozgásukban korlátozott embertársaink előtt ezek gya­korta megoldhatatlan akadály­ként tornyosulnak. Melyek a mindennapi élet, a közterek és közintézmények elérésétől, illet­ve a közlekedés lehetőségétől zárják el őket. Nem csupán né­hány rokkant ember magán­ügyéről, gondjairól van szó, hi­szen a valamilyen fokú mozgás­korlátozottság, a mozgásképes­ség beszűkülése, teljes vagy részleges elvesztése Heves me­gyében is tízezreket érint. Elég csak az idősekre, a nyugdíjas korosztályra gondolni, közülük is jóformán minden második embert sújtanak a mozgásszer­vi megbetegedések.- Ezért kedvező, hogy javult a helyzet, s az elmúlt években Egerben - az önkormányzat föl­állásától függetlenül - a város le­hetőségeihez mérten igyekezett elősegíteni az akadálymentesí­tést, a mozgássérültek előtt álló közlekedési nehézségek lebon­tását - fogalmaz Császár Imre. Pedig azzal a Mozgássérültek Heves Megyei Egyesületének el­nöke is tisztában van, hogy eh­hez a tevékenységhez - akár­csak a háborúhoz - három ap­rócska dolog kell: pénz, pénz és még egy kevéske pénz.- Mindez azonban mégsem elég a sikerhez, ha nincs megfe­lelő hozzáállás, szemléletváltás és jó szándék. Szerencsére a problémák mellett igen pozitív folyamatokat is érzékelünk - te­szi hozzá a mozgássérültek me­gyei képviselője. Sokat segít, hogy manapság már a pályázatoknál, a közcélú beruházásoknál kikérik a véle­ményüket. Ez a szerep nem pusz­ta formalitás, ettől nem lehet el­tekinteni, ráadásul az előkészí­tés, a tervezés szakaszában tud­nak a leghatékonyabban beavat­kozni annak érdekében, hogy a munkálatok, a felújítás számuk­A mindössze pár lépcsőfok is olykor szinte megoldhatatlan akadályt jelenthet. Képünk illusztráció. ra is a lehető legkedvezőbb ered­ménnyel járjon. A megyeszékhe­lyen számos példája akad annak, hogy a folyamat­ban lévő városre­konstrukció során figyelnek erre a szempontra. A kül­ső szemlélőnek egészen aprónak tűnő, ám a mozgássérültek szá­mára oly elemi dolgokról is szó van, mint például a járdák, sze­gélyek magassága, lejtése. Vannak tehát jó példák: a Ba­zilika mögötti játszótér megkö­zelítéséhez, a parkolófelújítás­hoz kapcsolódóan rámpát építettek. Sőt maga a szé­kesegyház is meg- közelithető a moz­gássérültek szá­mára, egyelőre egy mellékbejáraton keresztül. Számos közintézmény teljesítet­te már az elvárásokat, egyebek közt az egri színház mind bejár­AZ AKADÁLYMENTESÍTÉS Útját né ha melléfogások is jelzik. így akadt már méregdrágán kivite­lezett, ám használhatatlan lift, túl meredek, balesetveszélyes rámpa, elfuserált korlát. S nemcsak a közintézményekbe való bejutás a fontos, hanem az odáig való eljutás is, ami gyakorta ugyancsak akadá­lyokba ütközhet. Például az alacsony padlójú helyi járatú buszok nélkül a mozgássérül­tek jó része nem használhatja a tömegközlekedést sem. hatóságában, mind pedig a mel­lékhelyiségek kapcsán megfelel a feltételeknek. (Utóbbi azonban nem mondható el a kórházi WC- kről, ahová a kerekes székesek be sem juthatnak.) A Városháza összefogással létesített liftje, a fedett uszoda kialakítása és szol­gáltatásai is ezt a figyelmet tanú­sítják. A reumakórház most fo­lyó rekonstrukciójánál már ele­ve számolnak ezekkel a szem­pontokkal. Az Agria Park építé­se során is tekintettel voltak a mozgássérültek érdekeire. Az egyébként is megfigyelhető, hogy az üzleti szféra, a gazdasá­gi élet szereplői önmaguktól - már csak jól felfogott anyagi ér­dekeik miatt is - egyre inkább igyekeznek megkönnyíteni a fo­gyatékossággal bíró embertársa­ink életét.- Azzal mindannyian tisztá­ban vagyunk, hogy egyik napról a másikra nem lehet mindent megváltoztatni. Az anyagi teher­bíró képesség alapvetően meg­határozza az akadálymentesítés folyamatát. De nem csügge­dünk, ha látjuk a javító szándé­kot és igyekezetei - tekint a jövő­be optimistán Császár Imre. ■ Olyan elemi dol­gokról is szó van, mint például a jár­dák, szegélyek ma­gassága, lejtése. Nem csak bemenni, odajutni se mindig könnyű Polgárőrök kísérik a pénzes postást ostoros Novemberben a szokásosnál is több feladat hárul a helyi polgárőrség tagjaira. A hónap elején a temető és környékének a rendjére vigyáztak. A hu­szonhét tagú csapat ezek­ben a napokban pedig a megemelt nyugdíjat kézbe­sítő postások kíséretét látja el. Emellett rendszeresen járőröznek a település hatá­rában is, felügyelik többek között a téesz-iroda és a tó közötti részt, ahol nemrég fakitermelést végeztek a tu­lajdonosok. Az idős helybeliek köszöntésére készülnek egerszólát A községi ön- kormányzat és a helyi civil szervezetek hagyományo­san az év utolsó hónapjá­ban köszöntik a falu 65 éven felüli lakóit. Az óvodá­sok, az iskolások, az ének­kar és a színjátszó csoport tagjai hangulatos műsorral készülnek a december 13- án ünnepi ebéddel összekö­tött találkozóra, amelyre mintegy kétszáz szépkorút várnak a szervezők. Internetezhetnek majd a könyvtár olvasói szűcs A nyár elején kezd­ték meg a kábeltévé-hálózat kiépítését a településen, ahol nemsokára internet­használati lehetőséget kap­nak majd a helyi könyvtár olvasói. A heti két alkalom­mal nyitva tartó bibliotékát főként a fiatal korosztály tagjai keresik fel, akik több száz kötet, számos újság mellett kikölcsönözhetik az iskolai kötelező irodalom vi­deofilm változatát is. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK . FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt irta: Szilvás István Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessy@axelspringer.hu EZT ÍRTA EGYKOR A Nyugdíjba vonult a vízimalom A hegyoldalak közé szorult Eger-patak kristálytiszta vize (...) egykoron szorgalmasan for­gatta itt a malom hatalmas la­pátkerekét Tardosnál. A barát­kerti vízimalom az évtizedek hosszú sora alatt kilenc község terményét őrölte meg. Hajdan­volt ereje azóta megroppant, fá­ból ácsolt épületszerkezete meg- megreccsen az öregségtől, s csak a gerendákba ivódott liszt­por emlékeztet a fénykorára. (...) Az egykori főmolnár, An­tal János idézi a mesterség szép­ségét az idevetődött turisták­nak. Ennél öregebb talán csak a dorozsmai szélmalom lehet, de azt is újjá kell építeni. Ez a vízi­malom is megérett már a felújí­tásra, hiszen csak ez az egy van belőle Magyarországon - vezet végig bennünket az őrlőtérig, majd a raktáron át egészen a vendéglő elejéig. 1842-ben épí­tették fel az akkor modernnek számító malmot. Fenntartóinak, az egri egyház papjainak éven­te csupán néhány liter olajába került az üzemeltetése, a többit elvégezte a víz.- A százharminc évből 114- et végigdolgozott a berendezés. Egyszer aztán leállították az egész munkát, pedig bírta vol­na még. Évi négy, négy és fél vagon terményt őröltek meg benne még az utolsó esztendő­ben is. Ennek jó tizenöt éve már. Azóta mindketten nyug­díjban vagyunk, de egyikünk sem pihen (...) Mindig javítok, szerelgetek rajta valamit, így aztán lehet még hasznosítani a vizet. Darálok, fűrészelek az erejével, s ezzel oldottam meg a ház világítását is (...) Három éve műemlékké nyilvánították, talán ez megmenti a pusztulás­tól. Nem sokat kellene rákölte- ni, és akkor olyan lenne, mint valaha újkorában. Én meg is csináltam, hiszen értek hozzá, s különben is: húsz évet töltöt­tem a forgó, pörgő malomkere­kek közelében. (1972. április 11.) Színekbe álmodták a világot kiállítás Bemutatkoznak a mónosbéli otthon lakói Élményt jelent megtekinteni az egri Bródy Sándor Megyei és Vá­rosi Könyvtár aulájában kiállí­tott huszonnégy képet, amelyek a Budapest Fővárosi Önkor­mányzat Mónosbéli Gyermek- otthona bontakozó tehetségű la­kóinak az alkotásai. Az öt éve működő képzőmű­vész szakkörben mintegy har­minc fiatal rajzolja ceruzával, festi olajjal, pasztellel, temperá­val az állatok élethű mását, az őszi lombokat, a szélbe kapasz­kodó vitorlákat. Köztük a három testvér, a 14 éves Szüágyi Tímea, a 12 éves Dávid és a tízesztendős Edina, akiknek a kezét - a többi­ekéhez hasonlóan - Papp Ildikó művésztanár irányítja. ■ Ketten a tárlat kiállítói közül. A művészetkedvelő látogatók megítélése szerint Szilágyi Edina és testvére, Dávid ügyesen bánik az ecsettel.

Next

/
Thumbnails
Contents