Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-04 / 233. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 4., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Szakemberek az élethosszig tartó tanulás fontosságáról Kávéházi beszélgetést tartottak pénteken délelőtt Egerben „A határtalan tanulás lehetőségei Heves megyében korban, tér­ben, időben” címmel. A fenti témáról zajló találkozó­ra a megye egész területéről ér­keztek szakemberek: pedagógu­sok, oktatási és közművelődési intézmények vezetői, önkor­mányzatok és civil szervezetek képviselői, szülők, tanulók, illet­ve tanulni vágyók. Részt vett a tanácskozáson Sós Tamás, a He­ves Megyei Közgyűlés elnöke is. A Heves Megyei Önkormány­zat Pedagógiai Szakmai és Köz- művelődési Szolgáltató Intézmé­nyének igazgatóhelyettese, Ré- vészné Bőgős Zsuzsanna által vezetett beszélgetésen több meg­hívott vendég is előadást tartott, közöttük dr. Benedek András tanszékvezető, a Budapesti Mű­szaki Egyetem intézetigazgató­ja, Kalina Mária, a besenyőtelki ÁMK igazgatója, és Sajtos Attila, az Eventus Szakképző Intéz­mény direktora. Révészné Bőgős Zsuzsannától megtudtuk: az esemény része annak a programnak, aminek az élethosszig tartó tanulás a köz­ponti kérdése. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, vala­mint a Tempus Közalapítvány három - közöttük a Borsod-Aba- új-Zemplén, Nógrád és Heves megyét felölelő - régióban indí­totta el ezt a projektet. ■ Szüreti napokat tartanak ma Felnémeten Szüreti napokat tartanak ma Fel­németen. A Felnémet Kultúrájá­ért Alapítvány szervezésében zaj­ló vigasságot - Bulla Márta textil- művész „Nemezviselet - nemes viselet” című kiállítása keretében - Eger polgármestere, Habis László nyitja meg a Pásztorvöl­gyi Általános Iskola és Gimnázi­um aulájában délelőtt fél tízkor. A program részeként délután fél kettőkor szüreti koszorút szentel­nek a római katolikus templom előtti téren, majd kezdetét veszi a hagyományos szüreti felvonulás. Este, mint ahogyan az szokás, szüreti bállal zárják az egész na­pos kulturális eseményt. ■ Ki védi meg az eljárások tanúit? igazságszolgáltatás Minél határozottabb egy tanú, annál kevesebb félnivalója van A tanú minden kérdésére előzetesen választ kaphat, ha bizonytalan, vagy ha nincs tisztában saját jogaival, lehetőségeivel. Képünk illusztráció. Nem szeretünk bíróságra járni, ám néha kerülhe­tünk olyan helyzetbe, amikor tanúként meg kell jelennünk egy-egy tárgya­láson. Mit kell tudnunk ilyenkor? Barta Katalin A közelmúltban jelent meg a „Soha többé tanúskodást” című cikkünk, amelyben egy hölgy számolt be arról, milyen kelle­metlenségei származtak abból, hogy jogkövető állampolgárként egy bűncselekmény szemtanú­jaként feljelentést tett a rendőr­ségen, s azt követően a bírósági tárgyaláson is meg kellett jelen­nie. Tény: tanúskodni nem kelle­mes, ám saját biztonságunk ér­dekében sok lehetőségünk van a kényelmetlenség csökkentésére. Dr. Kelemenné dr. Rácz Kata­lint, a Heves Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának vezető­jét arra kértük, segítsen eliga­zodni a tanúvédelmi szabályok között, már csak azért is, mert az egyszerű halandó sokszor alap­vető jogaival sincs tisztában egy- egy ilyen helyzetben. A szakember mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a bíróság tanúként idéz vala­kit, annak a tárgyalás időpontjá­ban meg kell jelennie a bírósá­gon, függetlenül attól, hogy az ügyben a rendőrségen kihallgat- ták-e, és hányszor. A bíróság ugyanis csak az előtte elhangzott vallomást veheti figyelembe bi­zonyítékként: ez az úgynevezett közvetlenség elve. A tárgyalás kezde­tekor a bíró minden esetben figyelmez­tet az úgynevezett mentességi jogra, azaz arra a lehető­ségre, hogy bizo­nyos körülmények között nem vagyunk kötelesek vallomást tenni. Ilyen körülmény lehet például, ha hivatásunk ter­mészetéből fakadóan titoktartási kötelezettségünk van, esetleg ha a vádlottal perben-haragban ál­lunk, vagy egyéb dolgok miatt vagyunk vele szemben elfogul­tak (például a hozzátartozónk). Ilyenkor a bíró szó szerint rögzí­ti a tanú által kifogásként elmon­dottakat a későbbi félreértések elkerülése végett. A tanúnak a rendőrségi kihall­gatáskor egyébként lehetősége van kérni a személyes adatainak zárt kezelését. Erre a hatóság­nak előzetesen figyelmeztetni kell őt. Ekkor a tárgyaláson - amelyre sokszor csak egy-két év el­teltével kerül sor - diszkréten kezelik az adatait. A bírósá­gon csak akkor van mód zárt adatkeze­lést kérni, ha a már folyó tárgyaláson je­lentenek be új tanúként valakit. Hazánkban is létezik olyan speciális tanúvédelmi rendszer, amely arra hivatott, hogy min­den eszközzel védje a tanút. Amikor a tanú személye ismert a vádlott és a védő előtt is, kér­heti a tanúvédelmi programba kerülését, amit egy külön tör­vény alapján a Tanúvédelmi Szolgálat lát el. Ennek keretében szó lehet személyi őrzésről, név- változtatásról, később személy­azonosság megváltoztatásáról stb. Ennek az a lényege, hogy a tanú ugyan ismert, de vigyáz­nak rá az egész eljárás alatt, sőt ha szükséges, utána is. De a bí­róságon meg kell jelennie. A különösen védett tanú sze­mélye azonban a vádlott és a vé­dő előtt sem ismert, így őt nem kell védeni. Vallomását azonban nem a „rendes” bíróság előtt kell megtennie, hanem a nyomozási bíró hallgatja ki olyan módon, TERMÉSZETESEN előfordulhat, hogy valaki nem tud elmenni a tárgyalásra, mert beteg, a gyereke beteg, külföldön van, vizsgázik, vagy egyéb méltá­nyolható indoka van. ilyenkor csak írásban menthetjük ki magunkat, nem csak a tárgya­lás előtt, hanem utána is. Bizo­nyos egészen kivételes esetek­ben, amelyek a Büntetőeljárási hogy arról senki ne szerezzen tu­domást. Csak az írásba foglalt vallomását használja fel a bíró­ság bizonyítékként. Neki nem kell a tárgyaló bíróság előtt meg­jelennie, személye mindvégig rejtve marad. Természetesen mindkét esetben csupán kiemel­kedően súlyos bűncselekménye­ket elkövető vádlottak elleni eljá­rásban van ezekre lehetőség, és csak akkor, ha a tanú az ügy szempontjából lényeges körül­Törvényben meg vannak hatá­rozva, a tanú kérheti a bíróság tói, hogy írásban tehessen val­lomást, és ezt engedélyezhetik. A tanúknak megküldött idéző végzés egyébként tartalmazza, hogy milyen jogai, illetőleg kö­telezettségei vannak a tanú­nak, és azt is, hogy az igazolat­lan mulasztása esetén milyen következményekre számíthat. ményről tud nyilatkozni. Feltétel az is, hogy az illető fenyegetett helyzetben legyen. Nemóntíudni, hogy a bíróságo­kon létezik úgynevezett tanúgon­dozás, amelyet általában a lajst­romvezetők végeznek. Ez konkré­tan azt jelenti: a tanú minden, számára lényeges kérdésére elő­zetesen választ kaphat, ha bi­zonytalan, vagy ha nincs tisztá­ban a tárgyalás menetével, illetve saját jogaival, lehetőségeivel. Lényeges továbbá, hogy ha a tanú fél, akkor kérheti, hogy kü­lön tanúszobában várakozzon a tárgyalás megkezdéséig. Végül a szakember többéves tapaszta­lat alapján azt is elmondta, hogy célszerű határozottan, karakán módon viselkedni a tárgyaláson, és magabiztosan megismételni a rendőrségi jegyzőkönyvben már leírtakat. Ezzel a magatar­tással ugyanis nem tud mit kez­deni a vádlott. A határozatlan­ság és a félelem érzékeltetése azonban nem szerencsés. ■ Hazánkban is lé­tezik olyan spe­ciális rendszer, amely arra hiva­tott, hogy min­den eszközzel védje a tanút. Az idéző végzést érdemes alaposan átolvasni Képzésen az angoltanárok módszertan A korszerű nyelvoktatásról esett szó Ellátások a sztrájk idején egri kórház Habis szerint Sziki árt az ügynek- A lisszaboni stratégiának meg­felelően tartanak európai éveket egy-egy konkrét témában. Az idei esztendő a Kultúrák Közötti Pár­beszéd Éve, jövőre pedig a Krea­tivitás Európai Évét ünnepeljük - mondotta Pappné Haron Ddikó, a Neumann János Gimnázium idegen nyelvi szakmacsoportjá­nak vezetője, akitől megtudtuk, hogy e két gondolat jegyében ren­dezték meg a Neumannban az angoltanár-továbbképzést, amelyre Északkelet-Magyaror- szágról érkeztek a résztvevők. A program szervezői a Neu­mann, az angliai Canterbury-ben található Pilgrims Továbbképzési Központ és az Angoltanárok Nemzetközi Szervezete (IATEFL) Pappné Haron Ildikó: hasznos ötle­tek a nyelvtanuláshoz voltak. A tanárok workshopon vettek részt, ahol a korszerű nyel­vi oktatáshoz kaptak hasznos öt­leteket. Az innovatív módszerta­ni megoldások jellemzői voltak a kreativitás, a tanulóközpontú szemlélet, a spontán és életszerű megnyilatkozás, az önkifejezés, a tanár-diák együttműködés és a stresszmentes nyelvtanulás.- Annak különösen örültünk, hogy a világszerte elismert an­gol tanítás-módszertani szakem­ber, Mario Rinvolucri elfogadta a meghívásunkat, és eljött Can- terbury-ből megtartani ezt a tré­ninget - fogalmazott Pappné Haron Ildikó. A program szervezője el­mondta azt is, hogy a résztvevők hasznos információkat kaptak a rendezvényen a külföldi nemzet­közi angoltanár-továbbképzési lehetőségekről is: Fehér Judit, a Pilgrims magyarországi képvi­selője a Comenius-programról adott tájékoztatást. A szervezők egyébként azt remélik, hogy még sok ilyen továbbképzésre kerül sor a jövőben. ■ Folytatás az 1. oldalról Azoknak, akik fekvőbeteg-ellá­tásra szorulnak, a legcélszerűbb közvetlenül az osztályokat hívni­uk a felvételükkel kapcsolatban. Egyébként a fekvőbetegek ápolá­sa zavartalan lesz. A kórháznak vannak olyan osztályai, amelyek egyáltalán nem is sztrájkolhat­nak, ilyen például a sürgősségi, a trauma, az intenzív, az újszülött és koraszülött osztály. A sztrájk­ban résztvevők számáról legha­marabb hétfőn délelőtt szolgál­hatnak információkkal. A Hosplnvest tegnap közle­ményben tudatta: a már üzemel­tetésében lévő gyöngyösi, hatva­ni és parádfürdői intézmények­ben ellátja azokat a betegeket, akiket az egri kórházban sztrájko­lok elküldenek. - Minden beteget várunk, aki nem kapja meg az el­látást, illetve nyugodt és békés körülmények között szeretne gyógyulni - hangsúlyozta Kollá- nyi Gábor, a Hosplnvest elnöke. Kérdésünkre azt Is elmondta: a betegek szabadon választhatnak kórházat, ezért nincs akadálya annak, hogy az egri helyett másik intézményt keressenek fel. Arra is kitért: a Hosplnvest elsősorban Gyöngyösön és Hatvanban felké­szül az egri sztrájk miatt várha­tóan megnövekedő forgalomra. Kollányi szerint novembertől biz­tosan nem lesz sztrájk Egerben, mivel elsejétől azokkal a dolgo­zókkal kezdik meg a munkát, „akiknek nem a minimumszol­gáltatás, nem a betegek gyógyítá­sának hátráltatása a fontos, ha­nem a színvonalas betegellátás”.- Ismert, hogy minden erőm­mel támogatom az önkormány­zati fenntartású egri kórház megmaradását, a kórházvédők ügyét. Szeretném azonban min­denki előtt világossá tenni, hogy csak a törvényes, jogszerű lépé­seket fogadom el, magam is csak ilyen eszközökkel élek - így re­agált Habis László egri polgár- mester Sziki Károly azon levelé­re, melyben a megyeháza körül tervezett blokád rendőrségi bé- tiltása miatt polgári engedetlen­séget helyezett kilátásba. ■ r í'

Next

/
Thumbnails
Contents