Heves Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-01 / 230. szám

5 2008. OKTÓBER 1, SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Maximálisan elégedettek az iskolafenntartó társulással A napokban ülésezett Tarna- szentmiklós önkormányzata, amelynek tagjai a tavaly Kiskö­rével kötött iskolafenntartó tár­sulást értékelték. Molnár Lász- lóné polgármester elmondta: csak köszönetét tud mondani Kisköre és az iskola vezetésének, hiszen mindent megtesznek, hogy a szentmiklósiak teljes jo­gú tagoknak érezzék magukat a társulásban. Az oktatás és a ne­velés színvonalas, így elmond­ható, öröm volt együtt dolgozni. Ezután szó volt az önkormány­zat gazdálkodásáról, amelyet ta­karékosnak és időarányosnak ítéltek. Tizenkét év után kifes­tették az iskolát mintegy félmil­lió forintból, s pótolták az ello­pott csatornákat is. A Tarna- szentmiklós Felemelkedéséért Alapítvány új elnököt kapott Gulyásné Molnár Zsuzsanna személyében. ■ Egy fogacsi porta felépítését is tervezik Formálódik a fogacsi kápolna megmentéséért alakult egyesület hosszú távú elképzelése, hogyan lehetne fenntartani és működtet­ni a kápolnát a helyreállítás után. Az elnökség legutóbbi ülésén hármas koncepciót ismertettek. A felújított kápolna közelében fel­építenének egy fogacsi paraszt­portát, amely skanzenszerűen mutatná be a tanyasi-falusi élet­vitelt Heves megyében. A népraj­ziig pontos és élethű épületben kialalo'tanának egy oktatótermet, ahol a fiatalok projektoros vetítés és előadás révén ismerkedhetné­nek a tanyavüág hagyományai­val, s a megmaradt használati eszközöket is tanulmányozhat­nák. A kápolnát és a parasztpor­tát tanösvény kötné össze, ame­lyen a fogacsi növény- és állatvi­lág tekinthető meg. Mindez alkalmas lenne arra, hogy az Észak- és Kelet-Magyar- országon tanuló közép- és általá­nos iskolásoknak ne kelljen Ópusztaszerig utazni, hogy skanzenszerű parasztportát lás­sanak. Az elképzeléseket dr. Ve­res Gábor néprajzos-muzeoló­gus, az Egri Vármúzeum igazga­tója is támogatja. ■ Harc a végeken a vég ellen ötletek Megállítható-e a hátrányos térségek további leszakadása?. Jellegzetes pillanat a dél-hevesi térségben: nemcsak Komlón, hanem több más településen is problémát okoznak a romporták. Heves térsége majd min­den szociális mutatójá­ban az észak-borsodi el­szegényedett területekre hasonlít, azzal a különb­séggel, hogy messze van az országhatártól. Faragó Zoltán A fent említett megállapítás de­rült ki egyebek mellett egy szak­mai konferencián a gyöngyösi főiskolán. A túlnyomóan aprófal­vakból álló észak-magyarországi régió hátrányos helyzetű térsé­geinek fejlesztéséről tartott kon­ferencián az alapproblémákat és a „menekülőutakat” is összegez­ték a szakemberek. A könyv for­májában is megjelentetett elem­zés arra is rávilágított, hogy bár a kistelepülések a szorosabb em­beri kapcsolatok okán bizonyos előnyökkel rendelkeznek, a tö­megközlekedés viszontagságai és az infrastrukturális hiányos­ságok mégsem teszik azokat iga­zán vonzóvá, ha valaki leteleped­ni szándékozna.- Hazánk legrosszabb szociális mutatói - így a legmagasabb munkanélküliségi ráta - és a sze­gények nagy száma jellemzi He­vest, Nógrádot és Borsod-Abaúj- Zemplén megyét is. Ebből szinte egyenesen következik a szenve­délybetegségek sűrűbb előfordu­lása, a „célmentalitás”, azaz az önbecsülés hiánya és a hátrányos helyzetű közösségek koncentrált megjelenése a térségben - fejtet­te ki előadásában dr. Gergely Sándor egyetemi tanár, a konfe­rencia házigazda szerepét vállaló Károly Róbert Főis­kola Kutató-Fejlesz­tő Központjának igazgatója. Hozzá­tette: - A kérdéses régióban jelenleg közel másfél millió ember él, s a hu­szonnyolc itteni kistérségből 21 nemcsak egyszerűen hátrányos helyzetű, hanem tizenkettő - köz­tük Heves megyében a dél-heve­si is - az ország leghátrányosabb- jai közé tartozik, amelyeknek gondjaira az Új Magyarország Fejlesztési Program külön forrá­sokat biztosít. A Tisza mente népességének szakképzettsége a kutatás sze­rint egyébként is elmarad az or­szágos átlagtól, s az elmaradott hevesi kistérség belső feszültsé­gei - az elvándorlás, a feltételek hiánya, a közösségek leépülése - a rendszerváltozás óta éleződ­nek. A falvak közül itt csak Tárnáméra és Boconád jövede­lemszintje éri el a vidéki átlagot. A legkedvezőtlenebb helyzet azokon a települé­seken van, ahol magas a roma la­kosság aránya: Tarnabodon, Kom­lón, Erken és Átányban. A leg­több roma lakos­sal rendelkező Tarnabod min­dennapjai több szempontból ne­hezek: a hétszáz lelkes falu lakó­inak alig nyolc százaléka rendel­kezik munkahellyel. Az elörege­dés leginkább a térség egyetlen törpefaluját, Zaránkot sújtja. A területen megtalálható mélysze­génység szinte lehetetlenné te­szi a többség számára a tovább­tanulást - olvasható többek kö­zött a szakemberek által készí­tett tanulmányban. A probléma orvoslására a megkérdezett te­■ A legtöbb roma lakossal rendel­kező Tarnabodon a helyiek alig nyolc százaléká­nak van munkája. Sürgősen fejleszteni kellene, de miből? az äug pár száz lakosú telepü­lések kálváriája az úgynevezett „nagy gondok” problematikája. Ezek például olyan vízvezeték­felújítási, szennyvízkezelési vagy úthálózat-fejlesztési prob­lémák lehetnek, amelyekhez el­engedhetetlen egy-egy nagyobb anyagi forrás megtalálása: eredményes lobbi megyei vagy központi költségvetésből szár­mazó jelentősebb támogatásért. lepülésvezetők jó öüetnek tarta­nák távmunkaházak kialakítá­sát, a bányászat újraindítását és az erdőgazdálkodási munkákat, de sokan gondolkodnak a turiz­musban, vagy akár a hagyomá­nyos gyümölcstermesztésben is, amelyek szintén kitörési pontot jelenthetnének. A polgármesterek legégetőbb gondjuknak az önkormányzatok eladósodását tartották. Kisköre első embere, Szén József a vá­rosban jelen lévő termálvíz hasz­nosításában, a halgazdaság fel- fejlesztésében, a Tiszatáj-skan- zen felépítésében és egy teher- hajó-kikötő létesítésében látja a jövőt. A városon szerinte az is sokat lendíthet, ha az M8-as au­tópálya Kisköre alatt haladna el, a külföldi tőkét pedig a testvér- városi kapcsolatokon keresztül csábítanák magukhoz. A hallgatók bevonásával, a Re­gionális Operatív Program támo­gatásával megvalósított kutatási program a termelői szolgáltatá­sokra, a kistérségi versenyké­pességre összpontosítva kínál al­ternatívákat a felzárkóztatásra. Ilyen a falugondnoki modell, a szociális zöldenergia-progra- mok, vagy a Gyöngyösön, épp a főiskola szervezésében megva­lósítandó zöldségtermelő pro­jekt, amelyben főleg alacsony képzettségű munkavállalókat foglalkoztatnak majd. Idősek napján köszöntik a szépkorúakat TARNASZENTMIKLÓS Október 1-jén, az idősek világnapján köszöntik a község szépkorú lakosságát. Az óvodások, az iskolások és a Nótafa tánc- együttes műsora után Kereskai Ágnes nótaénekes lép az ünnepeltek elé. Az időseket teával és rétessel is vendégül látják. Október 11- én a faluban jótékonysági bált rendeznek, amelynek bevételét udvari játékok megvásárlására fordítják. Lelki napot tartottak a fiatalok heves Már kilencedszer ren­dezték meg a városban az if­júsági lelki napot. Szentmi­sével kezdődött a lelkigya­korlat, amelynek főcelebrán- sa Bukovenszki Zoltán egy­kori hevesi káplán volt. A szentmise alatt tartotta meg előadását Juhász János híd- végardói plébános. Ezután kiscsoportos beszélgetések­ben elmélyíthették maguk­ban a hallottakat, és jobban megismerhették egymást. Ennek befejezése után vá­lasztási lehetőség volt, hogy bibliai vetélkedőben vagy kézműves-foglalkozásban akar valaki részt venni. Vásárhelyi nyomába erednek a vásárhelyisek kisköre Mához egy hétre a Vásárhelyi Pál Általános Is­kola Vásárhelyi-szakkörének tagjai Tiszalökre és Tisza- dobra kirándulnak. Tiszalök- nél előbb megtekintik a vízi erőművet és megkoszorúz­zák az új Vásárhelyi-emlék­művet. A kiskörei diákokat Ötvös Pál vezérigazgató fo­gadja. Innen a Tisza védőgát­ján jutnak el Tiszadobra. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ► SZERDA HEVES. KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt irta: Szuronü Rita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromif« axelspringer.hu Ötmilliós játszóteret kaptak adomány Csapatépítő tréning tette lehetővé a fejlesztést Leader: vissza a feladónak kudarc Lemondott a helyi közösség képviselője Ötmillió forint értékű játszóte­ret adományozott Tenk telepü­lésnek a Pannon. A cég csapat­építő tréningekkel járja az or­szágot, ezzel tavaly mintegy 40 millió forintból tizenkilenc tele­pülést segítettek. Most a tenkiek örülhetnek a nemes felajánlásnak. Nemcsak az óvoda játszótere újult meg, hanem új burkolatot is kapott az udvar. Az eddigi játékok elavul­tak voltak, nem feleltek meg az uniós szabványoknak, nem volt alattuk gumiszőnyeg és védőfe- f Met. Eső idején a talaj felázott, I így lehetetlenné vált minden | szabadidős tevékenység: A cég | rászorultsági alapon választott I a jelentkezők közül. ■ Tréning és jótékonyság. Ha a kettő együtt van, elkészül a játszótér. A Tisza-Tarna-Rima Menti Leader Akciócsoport (LACS) Boconádon megtartott rendkívü­li közgyűlése a meghívóban fel­tüntetett napirenddel kezdődött, amelyet Almádi János, a Helyi Közösség képviselője elő is ter­jesztett. Arról tájékoztatta a je­lenlévőket, hogy a tavaly indult Leader-csoport teljesítette vala­mennyi feladatát. Létrejött egy aktív és hatékony Helyi Közösség, megszületett a térségre szabott Helyi Vidékfej­lesztési Stratégia, amelyben a különféle szektorok kellően ré­szesültek a támogatási lehetősé­gekből. Miután elfogadták az alapszabályt, kérték a megyei bí­róságtól az egyesület bejegyzé­sét. A bíróság elutasító választ adott. Eszerint a szervezet csak gazdasági tevékenységre alakult- olvashatták az indoklásban.- Kértük a bíró­ság és az irányító hatóság segítségét- mondta Almádi János. - Az előbbi­től kaptunk, az utóbbitól még lehetőséget sem. Vagyis az egyesületünk nem lé­tezik! Ez az anomália csak újabb egyesület alakításával oldható fel, amit egyfelől egy nonprofit kft. felé kell elindítani, másfelől módosítani kell az eddig kitűzött célokat. Ennek anyagi vonzatai is vannak. Miután a bíróság és az irányító hatóság elvárásai mezsgyényi távolságban vannak egymástól, így az érintett 34 te­lepülésre elkészíten­dő új alapszabály útja rögösebb, mint bárki gondolta volna. Mind­ezt látva arra jutot­tam, hogy a kormány a helyi képviseletben nem mindig a segítő oldalát mutatja meg, s magunk­ra hagytak minket. A nem kis meglepetést okozó bejelentés után többen próbál­ták a vezetőt maradásra bírni. Végül kisebb vita után úgy dön­töttek, hogy az október 3-i rend­kívüli közgyűlésen választanak új tisztségviselőket. ■ ■ A 34 település­re elkészítendő új alapszabály útja rögösebb, mint bárki gon­dolta volna.

Next

/
Thumbnails
Contents